Július 25-én újabb négy Galileo-műholdat bocsátottak fel sikeresen az európai Ariane-5 hordozórakétán a Francia Guyanában található európai űrrepülőtérről. A mostanra 26 műholdat tartalmazó konstellációval az EU globális navigációs műholdrendszere még pontosabb jelet fog biztosítani egy sor fontos szolgáltatás számára.
A Galileo 2016 decembere óta nyújt helymeghatározási és időmérő szolgáltatásokat mintegy 400 millió felhasználó számára. A mai felbocsátás közelebb viszi a konstellációt a 2020-ban elérendő teljes működési kapacitásához. Az akkor elérhető 20cm-es rekordpontossággal a Galileo lesz világ legpontosabb műholdas navigációs rendszere.
Lehet, hogy a világűr távol van, de az ahhoz kapcsolódó technológiák, adatok és szolgáltatások elengedhetetlen részeivé váltak mindennapi életünknek, a kutatás-mentés, a hálózatba kapcsolt autók, az okosórák, a mezőgazdaság vagy a légi navigáció területén egyaránt. Az európai űripar erős és versenyképes: munkahelyeket és a vállalkozások számára üzleti lehetőségeket teremt. A 2021–2027 közötti időszakra szóló következő hosszú távú uniós költségvetés keretében a Bizottság javasolta az összes meglévő és új űrtevékenység összevonását egyetlen, 16 milliárd eurós „EU űrprogramba”.
Maroš Šefčovič, a Bizottság alelnöke így nyilatkozott: „Újabb mérföldkő a Galileo 2020-as teljes működési kapacitása felé! A világűr válik az új gazdasági határrá, mivel szervesen kapcsolódik egyre több iparághoz, és előmozdítja azok modernizációját. Valójában az Unió GDP-jének 10%-a függ az űrkutatással kapcsolatos szolgáltatásoktól. Ezért Európának globális vezető szerepre és stratégiai önállóságra van szüksége.”
Az Európai Bizottság Kourouba (Francia Guyana) küldött delegációjának vezetője, Elżbieta Bieńkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos így nyilatkozott:„Nagyon büszkék lehetünk a sikeres űrtevékenységeinkre.Európa valódi űrhatalommá vált.Megbízatásom kezdetétől egyértelmű célokat határoztam meg: az infrastruktúra időben és a költségvetési kereteken belül történő kifejlesztését, az első szolgáltatások beindítását és a gyors piaci elterjedés biztosítását. Ma elmondhatjuk, hogy sikerrel jártunk. De a munka és a beruházások folytatódnak az EU új űrprogramja keretében is.”
Galileo jelenleg háromféle műholdas navigációs szolgáltatást nyújt:
- A nyilvános Galileo-szolgáltatás: egy ingyenes helymeghatározási, navigációs és időmeghatározási szolgáltatás. Az időmeghatározási szolgáltatás más helymeghatározási szolgáltatásokhoz képest egyre robusztusabb, pontosabb és gyorsabb (nanoszekundumos nagyságrendben). Ez teszi lehetővé az e-segélyhívó rendszer működését, amely az Unióban 2018. március 31. óta minden új személygépkocsiban kötelező, és amely közli a mentőszolgálatokkal a jármű helyzetét.
- A Galileo keresési és mentési (SAR) szolgáltatás: meghatározza egy bekapcsolt helyzetjeladóból érkező vészjelek kiindulási helyét. A Galileo kezdeti szolgáltatásainak 2016 decemberi elindulása óta egy nyílt tengeren vagy a hegyek között elveszett személy észlelésének ideje akár 4 óráról mintegy 10 percre csökkent a vészhelyzeti jeladó működésbe lépésétől számítva. A helymeghatározás pontossága a Galileo nélküli 10km-ről kevesebb mint 2 km-re csökkent a Galileóval. Ezenfelül a jövő évtől kezdve a szolgáltatás vissza is jelez a veszélyben lévő személynek, tájékoztatva őt arról, hogy a vészjelzést vették és bemérték.
- Galileo kormányzati ellenőrzésű szolgáltatás (PRS): biztonsági szempontból érzékeny alkalmazások, például katonai műveletek céljára a hatóságok részére kialakított titkosított szolgáltatás. A PRS célja a szolgáltatások folytonosságának biztosítása még a legkedvezőtlenebb környezetben is. A nemzeti vészhelyzetek vagy válsághelyzetek – például terrortámadások – esetén különösen stabil és teljes mértékben titkosított szolgáltatást kínál a kormányzati felhasználók számára.
Galileo-funkcióval rendelkező eszköz birtokában bárki képes használni a helymeghatározási, navigációs és időmeghatározási jeleket. A Galileo-szolgáltatások rendkívül pontos jeleken alapulnak, de a jelenlegi kezdeti szakaszban nem állnak állandóan rendelkezésre, ezért más műholdas navigációs rendszerekkel – például a GPS-szel – kombinálva használják őket. A konstelláció minden kiegészítése fokozatosan javítja a Galileo elérhetőségét és teljesítményét világszerte. Amint a konstelláció 2020-ben eléri a 30 műholdat, Galileo teljes mértékben működőképessé és függetlenné válik, vagyis kizárólag Galileo műholdak használatával bárhol és bármikor lehetséges lesz az autonóm helymeghatározás.
Az összes Galileo-műholdat azon gyerekek után nevezik el, akiknek a rajzait a 2011-ben megrendezett Galileo rajzversenyen nyertes képként kiválasztották. A július 25-én útjára indított 4 műholdat a következő gyerekek után nevezték el: Tara Szlovéniából, Samuel Szlovákiából, Anna Finnországból és Ellen Svédországból.
Uniós űrtevékenység
A Galileo civil felügyelet alatt álló civil rendszer, amely pontos helymeghatározási és időmérési információkat biztosít. A Galileo célja annak biztosítása, hogy Európa független legyen más műholdas navigációs rendszerektől, valamint hogy stratégiai autonómiát élvezzen a műholdas navigáció terén. Európa önállósága ebben az ágazatban fellendíti az európai munkaerőpiacot, segíti az EU biztonsági és védelmi szerepvállalását, és támogatja az olyan feltörekvő technológiákat, mint a mesterséges intelligencia, a drónok, az automatizált mobilitás és a dolgok internete.
További uniós űrtevékenységek többek között a Kopernikusz (a szárazfölddel, a légkörrel, a tengerrel és az éghajlatváltozással kapcsolatos szabad és nyílt Föld-megfigyelési adatok, amelyek vészhelyzet-kezelési és biztonsági célokat is szolgálnak), az EGNOS (regionális navigációs műholdrendszer), valamint a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követése (SST).
A 2021–2027 közötti időszakra szóló következő hosszú távú uniós költségvetés keretében a Bizottság egy 16 milliárd euró értékű uniós űrprogramot javasolt, amely magában foglalja az összes meglévő és új űrtevékenységet, beleértve az EU világűrhöz való autonóm hozzáférésének fenntartását, az űrágazatban működő induló vállalkozások támogatását, valamint olyan új biztonsági elemek kifejlesztését, mint a világűr-megfigyelés (SSA) és az állami műholdas kommunikáció (GOVSATCOM).
Az uniós űrprogramról további információk itt olvashatók.
