2018. június 3. vasárnap, 09:45
oktatás, KSH
A 2016/2017-es tanévben az óvodások száma 1,7 százalékkal nőtt, addig az általános iskolásoké 1,2, a középfokon tanulóké 1,5, a felsőoktatásban hallgatók száma pedig 1,6 százalékkal csökkent az előző évhez képest – derül ki többek között a KSH friss összegzéséből.

A statisztikai hivatal „Oktatási adatok, 2017/2018” című friss kiadványából többek között kiderül:

  • a köznevelés és a felsőoktatás különböző szintű nappali képzéseiben részt vevők száma 14 ezer fővel csökkent;
  • egy óvodapedagógusra 10,3, egy óvodai csoportra 21,7 gyermek jut;
  • az első osztályosok száma egy év alatt 6,3 százalékkal, 89,3 ezer főre csökkent;
  • az általános iskolákban tovább emelkedett a sajátos nevelési igényű tanulók száma;
  • középfokú nappali rendszerű oktatásban jelenleg 428,0 ezer fő tanul, 6,7 ezer fővel kevesebb, mint a 2016/2017-es tanévben;
  • a magyarországi lakóhellyel rendelkező nappali tanulók 16,4 százaléka tanul más megyében, vagy utazik a fővárosba tanulmányai miatt;
  • a a felsőoktatási intézmények nappali képzésein 202,3 ezer fiatal vesz részt, közel 3300 fővel kevesebben, mint az előző tanévben;
  • a köznevelési intézmények nem nappali képzésein az előző tanévinél 4200 fővel kevesebben, összesen 95,9 ezren vesznek részt.

Nappali képzések

Magyarországon a 2017/2018-as tanévben 1 millió 686 ezer gyermek és fiatal – az érintett 3–22 éves korosztály 85,8 százaléka – vesz részt a köznevelés és a felsőoktatás különböző szintű nappali képzéseiben, közel 14 ezer fővel (0,8 százalékkal) kevesebben, mint a 2016/2017-es tanévben, ami összhangban van a demográfiai folyamatok alakulásával. Az egyes nevelési, oktatási szinteken eltérően alakult a létszám: míg az óvodások száma 1,7 százalékkal nőtt, addig az általános iskolásoké 1,2, a középfokon tanulóké 1,5, a felsőoktatásban hallgatók száma pedig 1,6 százalékkal csökkent.

Sajátos nevelési igényű (SNI) gyermek, tanuló: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4.§ 25. pontja alapján az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy eszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

A 2017/2018-as nevelési évben összesen 4579 óvoda működik, 5-tel több, mint egy évvel korábban. A beíratott gyermekek száma 322,7 ezer fő, – jórészt az érintett korosztály létszámnövekedéséből adódóan – számuk 5,3 ezer fővel több az egy évvel korábbinál. Az előző év tendenciáját követve a 2017/2018-as nevelési évben a 3–6 éves népességből az óvodába járók aránya 0,7 százalékponttal, 84,5 százalékra növekedett. Az óvodai férőhelyek száma közel azonos (379,3 ezer) az előző évivel. Országos szinten 100 férőhelyre kicsivel több mint 85 gyermek jut, ugyanakkor helyi, települési szinten előfordul, hogy a férőhely-kihasználtság meghaladja a 100 százalékot. Az óvodákban foglalkoztatott pedagógusok létszáma 31,5 ezer, közel azonos az egy évvel korábbival. A pedagógusok és az óvodai csoportok számának növekedése kisebb mértékű volt, mint a gyermeklétszám gyarapodása, ezért az egy pedagógusra, valamint az egy óvodai csoportra jutó gyermekek száma kismértékben emelkedett. Országos átlagban egy óvodapedagógusra 10,3, egy óvodai csoportra 21,7 gyermek jut. Az óvodás gyermekek közül 9200 fő sajátos nevelési igényű (SNI), számuk 580 fővel több, mint az előző évben. Többségük (82,2 százalékuk) integrált nevelésben részesül.

Törvényi szabályozás a 2017/2018-as nevelési évben teszi utoljára lehetővé az egységes óvoda-bölcsődei intézménytípus működtetését. Az egy évvel korábbinál 29-cel kevesebb, összesen 160 egységes óvodabölcsődei csoportban 601 kétéves gyermek került elhelyezésre, ami 17,9 százalékkal elmaradt az egy évvel ezelőttitől. Az óvodáskorúnál fiatalabb gyermekekkel 281 óvodapedagógus, 152 dajka, valamint 149 gondozó foglalkozik, az előző évhez viszonyítva létszámuk 119 fővel csökkent.

A 2017/2018-as tanévben a súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekek ellátására szolgáló fejlesztő nevelés-oktatás rendszerében 127 feladatellátási hely működik, 5-tel több, mint az előző évben. A több mint 2,4 ezer tanuló fejlesztését 381 pedagógus látja el, számuk egy év alatt 6,7, illetve 17 százalékkal csökkent. A csoportos foglalkozáson részt vevő diákok aránya 57,3-ről 60,7 százalékra nőtt, számuk összesen 1463 fő. Az egy fejlesztő csoportra jutó gyermekek száma 8,4-ről 8,1 főre javult. A tankötelességüket egyéni fejlesztés keretében teljesítő tanulók aránya 39,3 százalék, 3,3 százalékponttal kevesebb, mint egy évvel azelőtt.

A 2017/2018-as tanévben az általános iskolák száma 3585, két feladatellátási hellyel kevesebb, mint egy évvel korábban. Általános iskolai tanulmányokat az idei tanévben 732,5 ezer tanuló folytat, ami az egy évvel korábbinál 1,2 százalékkal (8,9 ezer fővel) kevesebb. Az első osztályosok száma egy év alatt és az átlaghoz viszonyítva is jelentősen, 6,3 százalékkal, 89,3 ezer főre csökkent, ami összhangban van az érintett korosztály fogyásával.

Az általános iskolákban dolgozó pedagógusok száma 77,1 ezer fő, az osztályok száma 36,7 ezer. Mindkét mutató – a tanulói létszámnál kisebb mértékben – 0,7 százalékkal csökkent az előző tanévhez képest, ezért egy pedagógusra, illetve egy osztályra 0,1 fővel kevesebb tanuló jut, mint a 2016/2017-es tanévben.

Az általános iskolai napközis és egész napos iskolai oktatásban részesülő tanulók aránya 55,7 százalék. Az alsó tagozatos iskolások esetében ez az arány – folytatva a korábbi évek tendenciáját – 1,0 százalékponttal 87,7 százalékra emelkedett.

 Az iskolai étkezésben részesülő tanulók aránya idén is 77,3 százalék, a kisiskolások 92,0 százaléka, a felső tagozatosok 62,0 százaléka étkezik ilyen módon. Az általános iskolai tanulók 23,2 százaléka térítés nélkül, 18,6 százaléka pedig kedvezményesen jut meleg ételhez az iskolákban.

Az étkezők részaránya három régióban, Észak-Alföldön, Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon a 80 százalékot is meghaladja (Észak-Alföldön a legmagasabb, 84,7 százalék), míg a többiben (Dél-Alföld kivételével, ahol 77,6 százalék a hányaduk) nem éri el az országos átlagot (Közép-Dunántúlon a legalacsonyabb, 71,1 százalék). Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön az étkező diákokból minden második gyermek térítésmentes ellátásban részesül, Közép-, valamint Nyugat-Dunántúlon, illetve a fővárosban és Pest régióban viszont a diákok alig ötöde (Budapesten mindössze 12,2 százaléka) étkezik ilyen formában. A kedvezményes étkeztetést igénybe vevők aránya ezzel szemben pont ezekben a régiókban haladja meg az országos átlagot (24,1 százalék), és Észak-Magyarországon, illetve Észak-Alföldön marad el leginkább attól.

A sajátos nevelési igényű tanulók száma közel 500 fővel, 0,9 százalékkal tovább emelkedett az általános iskolákban. A 2017/2018-as tanévben létszámuk 55,2 ezer fő, ami az általános iskolások 7,5 százalékát jelenti. Az SNI-tanulók aránya továbbra is Dél-Alföldön a legmagasabb (11,7 százalék), valamint Pest megyében (5,2 százalék) és Észak-Alföldön (5,4 százalék) a legalacsonyabb. A nemek szerinti különbség tovább nőtt, az általános iskolás fiúk 9,7, a lányok 5,2 százaléka sajátos nevelési igényű.

Az általános iskolai osztályokban integráltan oktatott SNI-tanulók száma jelenleg 38,9 ezer fő, ami az előző tanévinél 1,7 százalékkal (640 fővel) magasabb. Az SNI-tanulók közül az integráltan oktatottak aránya 70,4 százalékra nőtt. A külön osztályban oktatott SNI-tanulók száma közel 200 fővel 16,3 ezerre csökkent. A régiók tekintetében a két szélsőértéket jelentő Nyugat-Dunántúlon csupán minden ötödik, addig Budapesten majdnem minden második SNI tanuló nevelése külön osztályban történik.

A 6, illetve 8 évfolyamos gimnáziumok 5–8. évfolyamain tanulók száma az előző tanévhez képest 0,7 százalékkal, 25,5 ezer főre nőtt.

A 8. évfolyamot sikeresen befejezők száma 2017-ben több mint 300 fővel (0,3 százalékkal) volt kevesebb, mint az azt megelőző tanév végén, összhangban a 2009-es tanévben kezdők létszámcsökkenésével. A 89,5 ezer végzett közül szinte mindenki továbbtanult. A 2016/2017. tanév végén a nyolc évvel korábbi első osztályosok 90,1 százaléka végezte el eredményesen a 8. évfolyamot, ami a korábbi évek mutatóival közel azonos volt.

A 2017/2018-as tanévben összesen közel 2,6 ezer fő – az előző tanévinél 330 tanulóval több – vett rész a Hídprogramok nappali képzésein, melyek célja az alap- és középfokú végzettséggel nem rendelkezők számának csökkentése, a korábban lemorzsolódott tanulók újraintegrálása az oktatás-képzés rendszerébe.

A középfokú oktatási intézmények feladatellátási helyeinek száma összesen 2416; 3,1 százalékkal kevesebb, mint az előző tanévben. A változás eltérő volt az egyes iskolatípusoknál: míg a szakiskolai és készségfejlesztő iskolai feladatellátási helyek száma 25,8 százalékkal, 200-ra emelkedett, addig a szakközépiskoláké 9,5, a szakgimnáziumoké 7,0 százalékkal csökkent, a gimnáziumoké pedig kettővel kevesebb lett a tavalyi évhez viszonyítva. A középfokú nappali rendszerű oktatásban jelenleg 428,0 ezer fő tanul, 6,7 ezer fővel – 1,5 százalékkal – kevesebb, mint a 2016/2017-es tanévben. A diákok 1,7 százaléka (7,2 ezer fő) szakiskolában és készségfejlesztő iskolában, 17,3 százaléka (74,1 ezer fő) szakközépiskolában, 43,1 százaléka (184,5 ezer fő) gimnáziumban, 37,9 százaléka (162,2 ezer fő) szakgimnáziumban tanul. Az egyes iskolatípusokban eltérően alakult a létszám: a gimnáziumokban 1,5, a szakiskolákban és készségfejlesztő iskolákban 0,9 százalékkal bővült, a szakközépiskolákban 5,3, a szakgimnáziumokban pedig 3,2 százalékkal csökkent.

A középfokú oktatásban a tanulólétszám mellett a pedagóguslétszám is mérséklődött 2,3 százalékkal, ami főként a szakközépiskolai tanárok számának visszaeséséből adódott. Az egy pedagógusra jutó tanulólétszám a szakiskolákban és készségfejlesztő iskolákban 4,5-ről 4,8-re, a szakközépiskolákban 10,6-ről 12,1-re, a gimnáziumokban 10,0-ről 10,1-re nőtt, a szakgimnáziumokban pedig 9,3-ről 8,8-re csökkent.

Az egyes iskolatípusokban tanulók nemek szerinti összetétele nem változott a korábbi tanévhez képest. Egyedül a gimnáziumokban figyelhető meg leánytöbbség (56,5 százalék), a fiúk aránya a szakközépiskolákban 64,0 százalék, a szakiskolákban és készségfejlesztő iskolákban 60,0 százalék, a szakgimnáziumokban 52,8 százalék.

A középfokú oktatásban tanuló SNI-tanulók aránya – folytatva az előző évek tendenciáját – 0,2 százalékponttal 5,3 százalékra nőtt a 2016/2017-es tanévhez képest. A szakiskolák és készségfejlesztő iskolák kivételével – ahol kizárólag a sajátos nevelési igényük miatt a többi tanulóval együtt haladni nem tudókat oktatják –, a többi iskolatípusban szinte minden SNI-tanuló integrált oktatásban részesül.

Középfokon válik jelentőssé a tanulók oktatási célú mobilitása. A 2017/2018-as tanévben a magyarországi lakóhellyel rendelkező nappali tanulók 16,4 százaléka tanul más megyében, vagy utazik a fővárosba tanulmányai miatt. A legnagyobb mozgás a Pest megyében lakóknál figyelhető meg, a fiatalok 56,2 százaléka máshol, többségében (88,4 százalék) Budapesten tanul. A Nógrád megyei diákok közel harmada tanul a lakóhely megyéjén kívül, majdnem háromnegyedük a szomszédos megyékben. Mobilitásra ösztönzi a fiatalokat, hogy a tanulási lehetőségek tárháza Budapesten a legnagyobb, ahol a középfokú oktatásban részesülők 38,4 százaléka nem fővárosi. Ezenkívül Heves megye bizonyul nagy befogadónak: az itt tanuló diákok kicsivel több mint egyötöde más megyéből érkezik.

A 2017/2018-as tanévben a szakképzést nyújtó középfokú oktatási intézmények szakképző évfolyamain 113,4 ezren tanulnak, 6,1 százalékkal – 7,4 ezer fővel – kevesebben, mint az előző tanévben. Míg a szakközépiskoláknál, valamint a szakiskola és készségfejlesztő iskoláknál közel azonos (6,7, illetve 6,6 százalék), addig a szakgimnáziumoknál kisebb mértékű (5 százalék) volt a csökkenés. A szakképző évfolyamokon tanulók 60,3 százaléka (68,4 ezer fő) szakközépiskolában, 35,9 százaléka (40,7 ezer fő) szakgimnáziumban, 3,8 százaléka (4,3 ezer fő) szakiskolában, készségfejlesztő iskolában végzi tanulmányait.

A 2016/2017-es tanévhez hasonlóan a szakközépiskolai tanulók 90,4 százaléka, illetve a szakgimnáziumok, valamint a szakiskola, készségfejlesztő iskola tanulóinak kétharmada a műszaki tudományok, szolgáltatás vagy a gazdaság és irányítás képzési területek egyikén tanul a 2017/2018-as tanévben is. A szakgimnáziumokban ezen felül az egészségügyet és szociális gondoskodást, valamint a művészeteket is többen választották. A szakiskolákban, készségfejlesztő iskolákban a fentieken kívül a mezőgazdaság és a művészeti területek vonzzák még nagyobb arányban a tanulókat.

2017-ben 61,0 ezren – a 2016. évinél közel 1100 fővel kevesebben – tettek sikeres érettségi vizsgát. A végzettek 56,3 százaléka gimnáziumban, 41,6 százaléka szakgimnáziumban, 2,2 százaléka szakközépiskolában szerezte meg a bizonyítványt. A 2016/2017-es tanév végén 36,3 ezer fő tett sikeres szakmai vizsgát, számuk 4,4 ezer fővel maradt el az egy évvel korábbitól. Mindegyik érintett iskolatípusban csökkenés jellemző, míg a szakközépiskolákban 19,0, a szak- és készségfejlesztő iskolákban 11,0 százalékkal, addig a szakgimnáziumokban 2,3 százalékkal volt kevesebb a sikeres szakmai vizsgázók száma.

Az alapfokú művészeti iskolákban történik a művészi képességek kibontakoztatása, a művészi tehetségek fejlesztése és szakirányú továbbtanulásra való felkészítése. Az alapfokú művészetoktatás keretében zene-, tánc-, képző- és ipar-, valamint báb- és színművészet ágakban folyik a tehetségek gondozása. A 2017/2018-as tanévben 1,6 százalékkal tovább nőtt az alapfokú művészeti iskolák száma. 2944 feladatellátási helyen a tavalyinál közel 1600 fővel több, összesen 234,4 ezer tanuló művészeti képzése folyik. A főállású és az óraadó pedagógusok száma 10,1 ezer fő, ami közel 300 fővel kevesebb, mint az előző tanévben.

A tanulók egyes évfolyamok közötti megoszlása az egy évvel ezelőttihez hasonló: a diákok 72,0 százaléka alapfokú évfolyamokon tanul, előképzésben a tanulók 21,5 százaléka részesül, a művészeti záróvizsgához vezető továbbképző évfolyamokon a művészi tehetségek 6,5 százaléka végzi tanulmányait. Egy tanuló átlagosan 1,1 művészeti ágon képzi magát, az egy pedagógus által tanított művészeti ágak száma 1,5. A művészeti ágak közül 44,9 százalékos részesedéssel továbbra is a zeneművészeti ágé, ezen belül is 89,6 százalékban a klasszikus zenéé a vezető szerep, míg a jazz-zene részesedése az 1 százalékot sem éri el. A táncművészeti ág esetében 50,1 százalékos a néptánc és 34,4 százalékos a társastánc szak részesedése. A képző- és iparművészeti ág tanulóinak legnagyobb hányada grafikát vagy festészetet tanul. A szín- és bábművészeti ágon tanulók között a színjáték tanszék a kedveltebb.

A 2017/2018-as tanévben a felsőoktatási intézmények száma összesen 64, eggyel kevesebb, mint az előző évben. A felsőfokú alap- és mesterképzés nappali képzéseire 2017-ben 74,8 ezren, az egy évvel korábbihoz képest – jórészt a korosztály csökkenéséből adódóan – 5,6 százalékkal kevesebben jelentkeztek. A csökkenés eltérő mértékben, de mindkét szinten jelentkezett: míg alapképzésre 4,5, addig mesterképzésre 8,1 százalékkal pályáztak kevesebben. Ez a változás a felvettek esetében is megfigyelhető: alapképzésen 0,9, mesterképzésen 6,9 százalékos volt a csökkenés. 2017-ben a két szintre együttesen 51,5 ezer fő nyert felvételt. Mivel a felvett hallgatók száma kisebb mértékben csökkent, mint az első helyen jelentkezőké, ennek következtében a felvettek és az első helyre jelentkezettek aránya 2,1 százalékponttal 68,8 százalékra emelkedett 2016-hoz hasonlítva.

Továbbra is a gazdasági és a műszaki területek a legkedveltebbek, ugyanis a jelentkezők 17,7, illetve 15,4 százaléka ezeket jelölte meg első helyen. A legnagyobb változás az informatika területén figyelhető meg, a jelentkezők aránya 7,9-ről 9,1 százalékra nőtt. Annak ellenére, hogy a nők aránya a jelentkezők között továbbra is az informatika képzési területen a legalacsonyabb, itt is javulás történt (hányaduk 14,0-ről 15,4 százalékra emelkedett).

Az előző évekhez hasonlóan a felvettek és az első helyre jelentkezettek aránya a természettudományi képzéseken a legmagasabb (82,3 százalék), ezt követik a társadalomtudomány (78,5 százalék), valamint a műszaki tudomány (78,1 százalék) képzési területek. Egyre nehezebb azonban bekerülni a művészeti szakokra, a felvettek aránya 36,8-ről 34,2 százalékra csökkent.

A 2017/2018-as tanévben a felsőoktatási intézmények nappali képzésein 202,3 ezer fiatal vesz részt, közel 3300 fővel – 1,6 százalékkal – kevesebben, mint az előző tanévben. A hallgatók 92,5 százaléka (187,1 ezer fő) továbbra is felsőfokú alap-, mester-, valamint osztatlan képzéseken tanul. Ezen belül az osztatlan képzés részaránya 1,3 százalékponttal 19,4 százalékra nőtt. 8,6 ezren (4,3 százalék) – az előző évhez képest 9,2 százalékkal kevesebben – felsőoktatási szakképzésben, 250-en szakirányú továbbképzésben vesznek részt. Doktori fokozat megszerzése céljából 10,9 százalékkal többen, 6,3 ezren tanulnak, a doktoranduszok a felsőoktatásban hallgatók 3,1 százalékát teszik ki. A bolognai rendszer előtti egyetemi és főiskolai programok végleg kifutottak.

A felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevők több mint fele műszaki (16,8 százalék), egészségügyi és szociális (13,7 százalék), gazdasági (13,4 százalék), illetve társadalomtudományi (9,3 százalék) szakok valamelyikén folytatja tanulmányait.

A nappali képzésben részt vevő hallgatók körében a tavalyi 66,6-ről 65,5 százalékra (132,4 ezer főre) csökkent a teljesen vagy részben államilag támogatott képzésben tanulók aránya. 2017-ben közel 37,8 ezren szereztek diplomát, 2,2 ezer fővel kevesebben, mint az előző tanév végén. A sikeres záróvizsgát tett hallgatók közül 6,1 ezer fő nyelvvizsga hiánya miatt nem kaphatott oklevelet, számuk egy év alatt 9,5 százalékkal csökkent.

A 2017/2018-as tanévben a felsőoktatásban a tanárok és oktatók száma meghaladja a 23,1 ezer főt, ami 3,0 százalékos növekedés az előző évhez képest. Az oktatói gárda 66,4 százaléka teljes munkaidőben, 26,2 százaléka megbízással, 7,3 százaléka részmunkaidőben dolgozik.

Nem nappali képzések

A 2017/2018-as tanévben a köznevelési intézmények nem nappali képzésein az előző tanévinél 4,2 százalékkal, azaz 4200 fővel kevesebben, összesen 95,9 ezren vesznek részt. A csökkenés jórészt a középfokú oktatásban jelentkezett. Az általános iskolai felnőttoktatásban tanulók száma a tavalyival közel azonos, 2400 fő. A középfokú oktatási intézményekben tapasztalt 4,3 százalékos létszámcsökkenés a szakgimnáziumokban és gimnáziumokban bekövetkezett tanulószám-változásból ered. A felnőttoktatásban tanulók száma szakgimnáziumok esetében 8,4 százalékkal 34,3 ezer főre, a gimnáziumokban 3,5 százalékkal 31,5 ezer főre csökkent, a szakközépiskolákban 0,3 százalékkal 27,6 ezer főre, a szakiskolákban és készségfejlesztő iskolákban a tavalyi 1 főről 18-ra emelkedett.

2017-ben a felnőttoktatásban – az egy évvel korábbinál 25 fővel többen – összesen 392-en végezték el sikeresen a 8. évfolyamot. A 2016/2017. tanév végén 7,2 ezer fő – 74,4 százalékuk gimnáziumban, 15,4 százalékuk szakközépiskolában, 10,1 százalékuk szakgimnáziumban – szerzett sikeresen érettségi bizonyítványt, 780 fővel többen, mint 2016-ban. A sikeres szakmai vizsgát tettek száma 5,3 ezer fővel – 59,4 százalékkal – 14,1 ezer főre emelkedett az előző évhez képest. A szakgimnáziumokban a felnőtt szakmai vizsgázók száma 31,1 százalékkal, a szakközépiskolákban több mint két és félszeresére nőtt 2016-hoz viszonyítva.

A 2017/2018-as tanévben a felsőoktatás nem nappali képzésein tanul tovább a hallgatók 28,6 százaléka, összesen 81,1 ezer fő, számuk közel 400 fővel csökkent egy év alatt. A szakirányú továbbképzésben részt vevők szinte mindegyike (98,5 százalék) nem nappali képzésben tanul. A levelező képzésen hallgatók aránya tovább nőtt a távoktatásban részesülők rovására, míg az esti képzésen részt vevők aránya szinte változatlan maradt. A 2017/2018-as tanévben a diákok legnagyobb hányada, 89,0 százaléka levelező képzésen folytatja tanulmányait, 6,6 százaléka távoktatási formában és mindössze 4,4 százaléka esti képzésen.

2017-ben a felsőoktatási intézmények nem nappali képzésein összesen 12,7 ezren szereztek felsőfokú oklevelet, 18,5 százalékkal – 2900 fővel – kevesebben, mint az előző évben.

KSH

Az Álláshely rovat támogatója: Delego Kft.

Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja