2018. június 26. kedd, 17:28
adócsomag 2019, Hegedűs Sándor, RSM Hungary
2018. június 19-én nyújtotta be a kormány a parlament elé a nyári adócsomagként is aposztrofálható javaslatcsokrot. A javaslat alapján jelentősen átalakulhat a cafeteriarendszer – írja Hegedüs Sándor, az RSM Hungary adóüzletág-vezetője.

Az adóváltozásokat három törvényjavaslat tartalmazza:

  • az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló, valamint a bevándorlási különadóról szóló T/625 számú javaslat;
  • a szociális hozzájárulási adóról szóló T/627 számú javaslat, valamint
  • a Magyarország központi költségvetésének megalapozásáról szóló T/629 számú javaslat.

A korábbi években kialakult jogalkotói gyakorlatnak megfelelően a jogalkotási dömping nem zárul le a fenti három törvényjavaslattal, ősszel újabb adócsomag várható – írja friss bejegyzésében Hegedüs Sándor, az RSM Hungary adóüzletág-vezetője.

A személyi jövedelemadót (szja) érintő főbb változások

Az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó változást a T/625. sz. törvényjavaslat személyi jövedelemadóról szóló törvényt módosító rendelkezései között találjuk, 2017. után tehát ismét  gyökeresen átalakul a juttatások rendszere. 

A „munkáért munkabér jár”, valamint a cafeteriarendszer egyszerűsítése jegyében jelentős mértékben redukálódhat a béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások rendszere.  Továbbá a tervezet szerint hatályon kívül helyezésre kerülnek egyes népszerű és széles körben alkalmazott adómentes juttatási elemek is.

1. Béren kívüli juttatások

A béren kívüli juttatások közül kikerültek a készpénz cafeteriára vonatkozó rendelkezések, a SZÉP kártya megmarad, három alzsebét (szálláshely, vendéglátás, szabadidő) továbbra is ezen a jogcímen lehet feltölteni.

Továbbra is béren kívüli juttatásként adhatják a szakszervezetek a szakszervezeti üdülési szolgáltatást a minimálbér erejéig, és a szövetkezet közösségi alapjából történő nem pénzbeni juttatás is béren kívüli juttatásként adózik a minimálbér 50 százalékáig.

Változik a béren kívüli juttatásokra vonatkozó közterhek alapjának megállapítása is. Míg a jelenleg hatályos szabályozás értelmében a kifizetőnek mindkét juttatási forma esetében a jövedelem 1,18-szorosa után kell megfizetnie az adót, addig a jövőben a SZÉP kártya juttatások esetében nem kell alkalmazni ezt szorzót, csak az egyes meghatározott juttatásokat terhelő adó alapjának meghatározása során.

2. Egyes meghatározott juttatások

A jelenlegi szabályozás által külön is nevesített egyes meghatározott juttatások közül kikerült a személybiztosítási szerződés alapján a kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj.

Továbbra is egyes meghatározott juttatásként lesz adható a csekély értékű ajándék. Azonban míg a jelenlegi szabályozás mellett ez évi három alkalommal adható kedvező adózás mellett, addig 2019-től csak az évi egy alkalommal adott ajándék fog egyes meghatározott juttatásnak minősülni, egyúttal megszűnnek a juttató és a kedvezményezett személyére vonatkozó korlátozások.

2019-től nem adhat egyes meghatározott juttatásként a munkáltató valamennyi munkavállalója számára, illetve a munkavállalók szabályzatban - nem teljesítményalapon - meghatározott köre részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott terméket vagy szolgáltatást.

A külön nem nevesített juttatások közül jövőre csak a szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, illetve duális képzés keretében hallgatói munkaszerződéssel részt vevő hallgató részére azonos feltételekkel ingyenesen vagy kedvezményesen nyújtott termék/szolgáltatás adózhat egyes meghatározott juttatásként.

Az önkéntes pénztárakba történő célzott szolgáltatásra történő befizetések, cégtelefon magáncélú használata, hivatali üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés, a reprezentáció, illetve az üzleti ajándék stb. továbbra is egyes meghatározott juttatásként adhatóak.

Megszűnnek a jelenlegi szabályozás szerinti egyes juttatások pl.:

  • üdülési szolgáltatás,
  • munkahelyi étkeztetés,
  • iskolakezdési támogatás,
  • önkéntes kölcsönös biztosító pénztár munkáltatói hozzájárulás stb., illetve
  • egyes értékhatárhoz kötött adómentes juttatások mentességi küszöb feletti részének egyes meghatározott juttatásként történő adóztatása.

2019-től az ilyen típusú juttatások jogviszonyos jövedelemként fognak adózni.

Továbbra is egyes meghatározott juttatásként adózik azonban a SZÉP kártya juttatások egyedi, illetve rekreációs keretösszeget meghaladó része.

3. Adómentes juttatásokat érintő változások

A tervezet szerint kikerül az adómentes juttatások köréből

  • a szociális törvényben meghatározott ápolási díj és a tartós ápolást végzők időskori támogatása,
  • a munkáltatói lakáscélú támogatás,
  • a mobilitási célú lakhatási támogatás (ez a változás a T/625 sz. tövényjavaslat alapján nem érinti az ilyen típusú juttatás kapcsán igénybe vehető társasági adóalap kedvezményt)
  • a kockázati biztosítás más személy által a minimálbér 30 százalékát meghaladóan fizetett díja,
  • a hallgatói hitelszerződés alapján fennálló tartozás törlesztéséhez a munkavállaló számára kifizetett juttatás,
  • az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott sportrendezvényről szóló belépőjegy, bérlet, illetve a kulturális belépő, bérlet,

így ezek a juttatások a jövőben  jogviszonyos juttatásként fognak adózni.

A többi adómentes juttatás (pl. óvodai, bölcsödei ellátás, szolgáltatás stb.) továbbra is fennmarad, a munkásszállás adómentességi feltételei bővültek.

A juttatások adóterhe

Az adóalap meghatározás módosításán túl a juttatások adóterhét érinti a százalékos egészségügyi hozzájárulás 2019. évi kivezetése. Ennek következtében jövőre a béren kívüli juttatásokat és az egyes meghatározott juttatásokat is egykulcsos (19,5 százalék mértékű) szociális hozzájárulási adó terheli majd. A tervezet alapján nem látható, hogy 2019. januártól megvalósul a beígért 2 százalékos szocho-csökkentés.

A fentiekben említett juttatásokkal azonos adóterhet fog viselni a kamatkedvezményből származó jövedelem is.

Változott az adófizetési felső határra vonatkozó szabályozás is. A jelenlegi szabályozás szerint a 14 százalékos eho-val terhelt egyes elkülönülten adózó jövedelmek után 450.000 forintig kellett megfizetni az egészségügyi hozzájárulás (eho)-t. A limitbe beletartozik az természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az Ekho tv. alapján fizetett egészségbiztosítási járulék, valamint az egészségügyi szolgáltatási járulék is.

A 2019-től hatályos Szocho tv. értelmében ugyanakkor a külön adózó jövedelmek után, illetve a külföldi előadóművésznek az említett jövedelmei után addig kell szocho-t fizetnie, amíg az összevontan és elkülönülten adózó jövedelmei együttesen el nem érik a minimálbér 24-szeresét.

A tervezett változás következtében az olyan személyek, akiknek az összevont adóalapba tartozó jövedelmük eléri vagy meghaladja a minimálbér kétszeresét, nem fognak eho-t fizetni a tőkejövedelmeik után.

A fenti szabályok érvényesek a külföldi illetőségű előadóművész, illetve az egyéni vállalkozói osztalékalap adózására is.

Egyéb jövedelem

Az összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelmeket 2019. január 1-től várhatóan 19,5 százalékos  szocho fogja terhelni a jelenlegi azonos mértékű eho helyett.

Abban az esetben, ha az összevont adóalapba tartozó jövedelem nem kifizetőtől származik (pl. alacsony adókulcsú államból kapott osztalék vagy kamat stb.) úgy a magánszemély lesz kötelezett a szocho megfizetésére, egyúttal adóalapként csak a megállapított jövedelem 84 százalékát fogja figyelembe venni.

Az Szja. tv-t érintő kisebb jelentőségű módosulások

Az adóhatóság az egyéni vállalkozók számára is készít majd bevallási tervezetet a rendelkezésére álló kontrolladatok alapján, vagyis bővül azon személyek köre, akik a bevallási tervezet kiegészítésével, javításával teljesíthetik bevallási kötelezettségüket. A javaslat egyértelműsíti, hogy a külföldi biztosítóval nyugdíjbiztosításra szerződő magánszemélyek sincsenek kizárva a bevallási tervezetre jogosultak köréből. 

A jövőben lehetőség nyílik az adóelőleg nyilatkozatok elektronikus úton történő benyújtására is.

Elsősorban a tételes költségelszámolást választó ingatlan-bérbeadókat érinti előnyösen az a szabály, mely szerint nem minősül önálló tevékenységből származó bevételnek a közüzemi szolgáltatás bérbeadó által bérbevevőre áthárított díja. A jövő évtől a kifizető az egyéni vállalkozókon és az őstermelőkön túlmenően az ingatlan-bérbeadók esetében is mentesülhet az adóelőleg megállapítása alól, amennyiben  bérbeadó arról tesz nyilatkozatot a részére, hogy bevételével szemben elszámolja a más településen általa bérbevett lakás bérleti díját. 

A családi adóalap-kedvezmény összege kettő eltartott esetén 2019-től havi 133 330 forintra emelkedik gyermekenként.

Bővül az szja szerinti értékpapír-fogalom. Következésképpen a gazdasági társaságokon kívüli egyéb szervezetekben (pl. ügyvédi iroda) fennálló részesedés is minősülhet értékpapírnak és ezekkel kapcsolatban is keletkezhetnek egyes elkülönülten adózó jövedelmek a magánszemélynél. 


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja