Még most sem késő bankhoz, lízingcéghez fordulnia annak a vállalkozásnak, amely az év végén záruló növekedési hitelprogramból szeretne támogatott forráshoz jutni. Bár a várakozások szerint jövőre magára talál az építőipar, a szektorban működő vállalkozások hitelkeresletét a megbízások idei visszaesése határozta meg.
Nagyon kell iparkodnia annak a vállalkozásnak, amely szeretne még kedvezményes forráshoz jutni a Magyar Nemzeti Bank (MNB) idén záruló növekedési hitelprogramjából (nhp). A rendelkezésre álló idő ugyan szűkös, de a feladat nem lehetetlen: a jegybank októberben a beruházási hitelek illetve pénzügyi lízingek felhasználásához rendelkezésre álló időt fél évvel meghosszabbította. Az nhp harmadik, kivezető szakaszában a pénzeket így 2018. június 29-ig hívhatják le a cégek, a program keretében új hitel- és lízingszerződést azonban továbbra is csak idén év végéig köthetnek a pénzintézetek.
Gyorsan fogy, de van még szabad forrás
A jegybank az nhp harmadik szakaszára 700 milliárd forintot különített el: ebből 400 milliárd jutott a forinthitelekre, míg 300 milliárd forintot devizában vehetnek fel az olyan vállalkozások, amelyek rendelkeznek devizabevétellel. A pénzintézetek szeptember végéig mintegy 230 milliárd forint értékben kötöttek szerződést, nagyobb részt forinthiteleket nyújtottak. Az MNB ezért októberben úgy döntött, hogy a devizapillér fel nem használt részéből igény esetén 60 milliárdot forintkölcsönként is kihelyezhetnek a bankok. A forintpillér keretösszege így 460 milliárdig emelkedhet, míg a devizapilléré 240 milliárd forintig csökkenhet.
Az MNB által rendelkezésre bocsátott forrásokból tehát elvileg még bőven van, a kép azonban csalóka. A jegybank statisztikája a már szerződött és – legalább részben – folyósított ügyletek adatait tartalmazzák, az elbírálási szakaszban lévő hiteligényeket viszont nem. Utóbbiakat is figyelembe véve a fennmaradó keret már egyáltalán nem jelentős – hívták fel a figyelmet lapunk megkeresésére az OTP-nél. A bankok folyamatosan fogadják be a hitelkérelmeket, és számos igényt még most bírálnak el.
A végére mindig felpörög a kereslet
A most „ébredő” vállalkozásoknak a forint és deviza pillérben is van esélye forráshoz jutni, igényüket azonban érdemes mihamarabb jelezniük bankuknál – tették hozzá. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek most szeretnének növekedési hitelhez jutni, a szűkös időkereten kívül számolniuk kell azzal, hogy a pénzintézetek rendelkezésére álló forrás jelentős részét már lekötötték – fogalmaztak a CIB-nél.
Ugyan a növekedési hitelprogram idei, harmadik szakasza az utolsó, a bankok tapasztalata szerint ez általánosságban nem növelte a keresletet a támogatott, legfeljebb évi 2,5 százalékos kamat mellett akár tíz évre is felvehető hitel iránt. Az OTP véleménye szerint a programot már jól ismerik a vállalkozások, amelyek azzal is számoltak, hogy 2016 végéig élhetnek a lehetőséggel, ezért egész évben egyenletes volt a hitelkérelmek beadása. Az egyes szakaszok végéhez közeledve ugyanakkor mindig komolyan élénkül kereslet az nhp-s hitelek iránt, a véghajrá pedig még csak most jön – tették hozzá a K&H-nál és az MKB-nál.
Kevesebb munkához kevesebb új gép kell
Az építőipari cégek helyzete elég speciális: a meghatározó gazdasági szektorok közül egyedüliként ennek az ágazatnak a teljesítménye esett vissza tavalyhoz képest. Ennek betudhatóan idén a korábbi várakozásoknál alacsonyabb számban érkeztek igények az építőiparból – tudtuk meg a Budapest Banktól. Ráadásul miközben idén felfutott a lakásépítés, az nhp harmadik szakaszában a vállalkozások ebben az alágazatban támogatott forrást csak bérlakásépítéshez vehetnek igénybe, utóbbi azonban továbbra sem jellemző a piacon – tették hozzá az OTP-nél. A bank szerint sajátos helyzet, hogy amikor a lakásépítési piac visszaesett, lett volna lehetőség az értékesítési célú lakásépítés finanszírozására nhp-forrásból, amikor pedig a kereslet megindult, ez a kör kikerült a támogatott hitelcélok közül.
Az építőipar idei visszaesése a lízingcégeknél is érezhető hatással volt a keresletre, a tavalyi jelentős bővülés után a szektor finanszírozási igénye az idei első fél évben visszaállt a 2014-es szintre – mondta kérdésünkre a Magyar Lízingszövetség részéről Bucsku László. Hiába fut ki év végével az nhp, az építőipari gépek esetében az olcsó finanszírozási forrás nem generál automatikusan előrehozott vásárlásokat. Az érintett vállalkozásoknak akkor kellenek új gépek, amikor vannak megrendelések, beruházások.
Márpedig a meglévő építőgép-kapacitások egyelőre lefedik az igényeket. Új gépek beszerzése pedig leginkább csak az építőipari élénkülés elindulásakor várható – fogalmazott a szakértő. Bár az építési munkák iránti keresletet bővülésére (az uniós és állami támogatások, valamint az MFB hitelprogramjainak köszönhetően) csak 2017 tavaszától lehet számítani, az építőipari vállalkozások jelenleg is aktívak, de a hitelek helyett jellemzően most inkább bankgaranciát vesznek igénybe – fűzték hozzá az MKB-nál.
Aki kimarad, az se marad le
Az MNB növekedési hitelprogramja ugyan idén év végével lezárul, a 2,5 százalékban maximált kamatszint azonban a jelenlegi piaci körülmények között már egyáltalán nem számít extrém alacsonynak – hívták fel a figyelmet az MKB-nál. Az nhp indulásakor, 2013 nyarán a jegybanki alapkamat még 4,5 százalék volt, mostanra 0,9 százalékra csökkent. Az irányadó ráta zsugorodásával párhuzamosan a bankok is egyre olcsóbban jutnak forráshoz és ezáltal olcsóbban tudják finanszírozni ügyfeleiket – az nhp keretén kívül is.
Az MNB adatai szerint az egymillió eurót meg nem haladó összegű, öt évnél hosszabb időre fixált kamatozású vállalkozói forinthiteleket az idei első nyolc hónapból négyben is 2,5 százaléknál alacsonyabb átlagkamatok mellett folyósították a bankok. Az nhp idén már az építőipari gépek lízingjében sem volt meghatározó. A lízingszövetség adatai szerint az első félévben építőgéplízingen belül 11 százalék körül volt a programhoz köthető szerződések aránya a finanszírozott összeg alapján, míg egy évvel korábban ez az arány még elérte az 50 százalékot.
Homlokrakodóval a munkaerőhiány ellen
A lapunk által megkérdezett bankok arról számoltak be, hogy az nhp keretében hozzájuk forduló építőipari vállalkozások átlag 80-85 millió forint hitelt igényeltek. A jellemző beruházási célok, új telephely létesítése, gépbeszerzés mellett az MKB-nál például több olyan esettel is találkoztak, amikor a vállalkozás a szakképzett munkaerő hiánya okozta problémákat igyekezett orvosolni a fejlesztéssel, például egyes folyamatokat automatizálásával.
A bankot olyan típusú beruházásokkal is megkeresték, amelyben a korábban csak bérelt gépeket, eszközöket vásárolták meg a vállalkozások – tették hozzá. A szakszövetség adatai szerint a lízingcégek az idei első félévben átlagosan 16 millió forinttal finanszírozták egy-egy építőipari gép megvásárlását. A lízingcégek szívesen finanszíroznak olyan gépeket, amelyeknek a másodlagos piaca is jó. Ilyenek például a homlokrakodó, kotró-rakodó és kotró gépek, de az idén GINOP-pályázat keretében a törő és osztályozó gépeket is finanszíroztak.
