Tízből csupán négy hazai kis- és középvállalkozás (kkv) tervezi, hogy idén béren kívüli juttatást is ad dolgozójának. A legnépszerűbb most a munkába járás költségtérítése megelőzve az Erzsébet-utalványt, míg a pénzbeli jutalom stabilan tartja harmadik helyét.
Ugyan enyhén javult a béren kívüli juttatást tervező cégek aránya, ennek ellenére a munkavállalók idén sem számíthatnak cafeteria dömpingre, a vállalkozások mindössze 40 százaléka kalkulál ilyen jellegű bérkiegészítéssel – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból. Az idei adócsomag elfogadásával nagy változások történtek a cafeteria szabályozásban, ennek pozitív hatása azonban egyelőre még nem látszik a kkv-k várakozásaiban – mondja Kovács Viktor Zoltán, a bank kkv marketing főosztály vezetője.
A különböző elemek sorrendjében ugyan történt változás, de a cégek még ragaszkodnak az eddig jól bevált juttatási formákhoz. A munkába járás költségtérítésének népszerűsége 13-ról 17 szézalékra nőtt, letaszítva a trónról az Erzsébet-utalványt (16 százalék). A pénzbeli jutalom (10 százalék) stabilan tartja harmadik helyét, míg SZÉP Kártyával a kkv-k 9 százaléka tervez idén – részletezte az eredményeket.
Fontos tisztában lenni azzal, hogy a kedvezményes, 34,22 százalékos közteherrel adható béren kívüli juttatások köre jelentősen leszűkült. Ide mindössze az évi maximum 100 ezer forint készpénz kifizetése és a SZÉP-Kártya tartozik, a tavaly is ismert alszámlákkal és összegkeretekkel. A helyi bérlet és az Erzsébet-utalvány viszont átkerült a magasabb, 49,56 százalékos adózású, egyes meghatározott juttatások közé, és havi, valamint éves korlátozás nélkül adható – mondta el a szakember.
A különböző ágazatok igen eltérő arányban alkalmaznak cafeteriát. Leginkább az iparban dolgozók számíthatnak béren kívüli juttatásokra (54 százalék), miközben az agráriumban éppen fele ennyi cég (27 százalék) tervez ilyen jellegű bérkiegészítést. A kereskedelemben az átlaggal szinte megegyező arányban (41 százalék), míg a szolgáltató szektorban minden harmadik vállalkozás kíván élni a cafeteria lehetőségével.
Régiós szinten is jelentős eltérés mutatkozik a cafeteria alkalmazásának népszerűségét tekintve. Jelenleg Nyugat-Dunántúlon és Pest megyében a legkedvezőbb a helyzet, itt a cégek fele szándékozik béren kívüli juttatást nyújtani dolgozóinak (50 és 49 százalék), míg Dél-Dunántúlon mindössze a cégek 30 százaléka gondolkodik így.
