Nagyjából ugyanannyi diplomás él Magyarországon, mint szakmunkás – derül ki a statisztikai hivatal friss jelentéséből.

A Központi Statisztikai Hivatal 2016 október–novemberében a háztartások 10 százalékos mintáján mikrocenzust hajtott végre. A „kis népszámlálás” során az ország 2148 településén mintegy 440 ezer háztartást kerestek meg.

A KSH friss kiadványában a Magyarország lakosságának legmagasabb befejezett iskolai végzettségére vonatkozó legfrissebb adatokat, a különböző iskolai végzettségű népességcsoportok, valamint a közép- és felsőfokú végzettségűek képzési terület szerinti jellemzőit foglalta össze. A legfontosabb megállapítások a következők:

A népesség legmagasabb befejezett iskolai végzettsége

  • A rendszerváltozás utáni időszak hozta az iskolázottságban a legnagyobb változást, az oktatás kiterjedését közép- és felsőfokú szinten egyaránt. A szakmunkás, szakiskolai oklevéllel rendelkezők aránya megnégyszereződött, az érettségizetteké megháromszorozódott, a diplomásoké pedig majdnem hatszorosára nőtt az elmúlt negyedszázadban.
  • A mikrocenzus időpontjában, 2016. október 1-jén a népesség 18 százaléka diplomás volt, az érettségizettek aránya pedig 28 százalékot tett ki. A népesség 18 százalékának a legmagasabb befejezett iskolai végzettsége szakmunkás, szakiskolai volt, 20 százalékának pedig általános iskolai. Az alapfokú végzettséggel nem rendelkezők aránya a legalacsonyabb, 17 százalék, többségük még nem tanköteles korú, illetve a mikrocenzus időpontjában általános iskolába járt.
  • Az iskolázottsági színvonal folyamatos emelkedésével a 2011. évi népszámlálás óta tovább csökkent az általános iskola 8. évfolyam vagy annál alacsonyabb végzettségűek aránya, és ezzel párhuzamosan tovább nőtt a közép-, illetve felsőfokú végzettségűeké.
  • Megállt, illetve kismértékben csökkent a középfokú iskolában érettségi nélkül szerzett szakmai oklevéllel rendelkezők aránya.

Nemenkénti különbségek

  • A nők iskolai végzettsége az elmúlt évtizedekben a férfiakét meghaladó mértékben emelkedett, ennek ellenére az alacsony iskolázottságúak körében továbbra is ők vannak többségben.
  • 2016-ban a férfiak 30, a nők 36 százaléka legfeljebb alapfokú végzettségű volt, ami abból adódott, hogy a nők kor- összetétele idősebb, és az idősek között gyakoribb az alacsony iskolázottság.
  • Az érettségi nélküli szakmai oklevél az az iskolai végzettségi szint, ahol a férfiak aránya továbbra is jelentősen meghaladta a nőkét.
  • 2016-ban a férfiak 31, míg a nők 35 százalékának volt az érettségi a legmagasabb végzettsége. Először 1980-ban haladta meg az érettségizett nők aránya a férfiakét.
  • Az 1960-as évekig a diplomások 80–90 százaléka férfi volt. 2001-ben ez az arány kiegyenlítődött, míg 2016-ban a diplomások több mint fele (56 százalék) nő volt.

Iskolai végzettség szintjei

  • 2016-ban 2 millió 217 ezren rendelkeztek alapfokú vagy annál alacsonyabb végzettséggel, vagyis a 15 éves és annál idősebbek 27 százaléka legfeljebb az általános iskola 8 osztályát végezte el. A 2011-es népszámlálás óta arányuk 5 százalékponttal tovább csökkent.
  • A mikrocenzus időpontjában hazánkban 1 millió 750 ezer fő rendelkezett szakmunkás, szakiskolai végzettséggel. A 15 éves és annál idősebb népességben azok aránya, akik középfokú iskolában, érettségi nélkül szereztek szakmai oklevelet 21 százalék volt. A korábbi évtizedek emelkedése után az előző népszámlálás óta arányuk gyakorlatilag nem változott.
  • 2 millió 700 ezer főnek a legmagasabb végzettsége általános vagy szakmai érettségi volt 2016-ban. Az érettségivel rendelkező középfokú végzettségűek száma és aránya az utóbbi évtizedekben töretlenül emelkedett. 2011-ben a 18 éves vagy annál idősebb népesség 31, 2016-ban 33 százalékának érettségi volt a legmagasabb iskolai végzettsége.
  • 1 millió 716 ezren rendelkeztek felsőfokú befejezett iskolai végzettséggel a mikrocenzus időpontjában. A 20 éves és annál idősebb népességben a diplomások aránya 4 százalékponttal emelkedett a 2011. évi népszámlálás óta, mára minden ötödik embernek van diplomája.

Szakképzettség, képzési terület, szakirány

  • A 2011. évi népszámlálás óta tovább nőtt a gimnáziumi érettségivel rendelkezők aránya, és csökkent a szakmai oklevelet, bizonyítványt adó középfokú végzettségűek hányada, függetlenül attól, hogy azt érettségivel vagy anélkül szerezték.
  • A szakmunkás, szakiskolai végzettségűek körében 1990 óta nem történt jelentős átrendeződés a tanulmányi területek között, 2016-ban az ilyen oklevelek kétharmadát a műszaki, ipari, építőipari képzések tették ki.
  • A felsőfokú végzettségűek között az oktatási területen diplomával rendelkezők aránya 2001 óta csökken, a társadalomtudományok, gazdaság és jogi területen végzettek aránya viszont 1990 óta 2016-ra közel kétszeresére nőtt (30 százalékra), így a tanulmányi területek közül a legnagyobb arányúvá vált. A mű- szaki diplomások aránya 1990 óta szintén csökkent, majd 2011-ben némileg emelkedett, 2016-ban 19 százalék volt.

Iskolai végzettség és gazdasági aktivitás

  • A 4 millió 503 ezer foglalkoztatott 61 százaléka középfokú végzettségű, több mint egynegyede diplomás volt 2016-ban.
  • Az elmúlt öt évben valamennyi iskolázottsági szinten nőtt a foglalkoztatottság. A foglalkoztatottság az iskolázottsági szint emelkedésével növekszik, míg a munkanélküliek aránya csökken. 2016-ban a 1,4 millió aktív korú diplomás 83 százaléka volt foglalkoztatott, ami a legmagasabb foglalkoztatottsági arány a különböző iskolai végzettségi csoportok között.