Új uniós cselekvési terv segíti a régiókat a biológiai sokféleség védelmében és a természetvédelemben rejlő gazdasági lehetőségek kiaknázásában.

A terv 15, 2019-ig végrehajtandó fellépést foglal magában, amelyekkel rövid időn belül javítható a két fő uniós természetvédelmi eszköz, azaz a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelv végrehajtása – tájékoztatott pénteken az Európai Bizottság.

E két irányelv a világ legnagyobb összehangolt természetvédelmi hálózatát hozta létre nagy biodiverzitású területekből (ez a Natura 2000 hálózat), az Unió szárazföldi területeinek több mint 18 százalékát, tengeri területeinek 6 százalékát lefedve. E védett területek az uniós GDP 1,7–2,5 százalékát biztosítják csupán ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtásával, pl. széntárolás, víztisztítás, beporzás és az idegenforgalom formájában. A ma elfogadott cselekvési terv célja javítani e területek kezelését, és még inkább összekötni a természet védelmét társadalmi és gazdasági tevékenységekkel, bevonva a nemzeti hatóságokat, az érdekelteket és a fiatalokat.

Frans Timmermans, a minőségi jogalkotásért felelős első alelnök így nyilatkozott: „Alaposan átnéztük az irányelveket, és megállapítottuk, hogy a céljaiknak megfelelőek. Most azt szeretnénk garantálni, hogy a fajokban gazdag uniós természet védelme és megőrzése területén teljes potenciáljukat kibontakoztassák. Ez kitűnő példa arra, hogy a minőségi jogalkotás hogyan járul hozzá a környezet magas szintű védelméhez az unióban.”

Jyrki Katainen, a munkahelyteremtésért, a növekedésért, a beruházásokért és a versenyképességért felelős alelnök a következőket nyilatkozta: „Ez a cselekvési terv konkrét fellépésekből áll, melyek a természetvédelmi irányelvek hatékonyságát hivatottak javítani. Biztos alapot nyújt a természetvédelem és a gazdasági tevékenységek összeegyeztetéséhez, többek között a természeti tőkébe való beruházásokhoz. Sikere függ majd az érdekeltekkel való együttműködéstől, különösen ami a helyi és regionális hatóságokat illeti.”

Karmenu Vella, a környezetpolitikáért, a tengerügyekért és a halászati politikáért felelős biztos szavaival élve: „A cselekvési terv ambiciózus módon javítja a természetvédelmi irányelvek végrehajtását. A következő nemzedékek érdekeit a fiatalok bevonásával lehet a legjobban megvédeni, ezért vontuk be az Európai Szolidaritási Testületet. A tagállamok helyi és regionális közigazgatásainak pedig példát kell mutatniuk mindazon szakpolitikák végrehajtásában, amelyek elengedhetetlenek természeti örökségünk megőrzéséhez.”

Karl-Heinz Lambertz, az Európai Régiók Bizottságának alelnöke, aki azért vett részt a munkában, mert a regionális és helyi hatóságok kulcsszerepet játszanak az irányelvek végrehajtásában, így beszélt: „A cselekvési terv egy lépés a jó irányban. Mivel mi képviseljük az európai városokat és régiókat, támogatni fogjuk a terv megvalósítását, és együtt fogunk működni a helyi és regionális hatóságokkal a 2020-ra elérendő biodiverzitási célok megvalósítása érdekében.”

Négy elsőbbségi terület

1. Hatékonyabb iránymutatás és az ismeretek bővítése, valamint a tágabb társadalmi-gazdasági célkitűzéseknek való jobb megfelelés biztosítása:

  • A bizottság segíteni fogja a tagállamokat abban, hogy hatékonyan hajtsák végre a jogszabályokat és gazdasági előnyhöz is jussanak. Az engedélyezési eljárásokra, a fajok védelmére és a velük való gazdálkodásra vonatkozó útmutatásokat frissíteni és köröztetni fogják, majd aktívan ösztönzik alkalmazásukat, valamint ágazatspecifikus tájékoztatókat készítenek olyan fontos témákról, mint például a szélenergia, a vízenergia és az akvakultúra. Szintén útmutató készül az ökoszisztéma-szolgáltatások figyelembevételéről a döntéshozatalban.
  • A Bizottság emellett hozzá fog járulni az irányelvek végrehajtásához szükséges adatok (pl. a Kopernikusz programból származó műholdas felvételek) nyilvános online elérhetővé tételéhez.

2. Politikai kötelezettségvállalás és az irányelveknek való jobb megfelelés

  • A szabályozás végrehajtását javítja a helyzetek egyértelművé tétele. A bizottság támogatni fogja a tagállamokat a szükséges természetmegőrzési intézkedések meghozatalában minden helyszínen.
  • A nemzeti és a regionális hatóságokkal, földtulajdonosokkal és más érdekeltekkel együttműködve fog törekedi a végrehajtás javítására és a nehézségek megoldására.

​3. A Natura 2000-be történő beruházások mértékének fokozása és az uniós támogatási eszközökkel való szinergiák fejlesztése

  • A LIFE program összköltségvetésén belül 10 százalékkal növelni kellene a természet és a biológiai sokféleség megőrzésére irányuló projektek támogatását.
  • A Bizottság és az Európai Beruházási Bank részvételével életre hívott Természetitőke-finanszírozási Eszköz révén ösztönözni kell a természettel kapcsolatos projektekbe irányuló magánberuházásokat, méghozzá igényre szabott hitelek nyújtásával és beruházások formájában.
  • Szinergiákat kell létrehozni a közös agrárpolitikából származó támogatásokkal, legyen szó az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapról, a mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatásokról vagy a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerségről.
  • Útmutatást kell nyújtani a zöld infrastruktúrák létesítéséhez a Natura 2000 összekapcsoltságának javítása érdekében, és támogatni kell a természetalapú megoldásokat az uniós kutatási és innovációs politika, valamint a Horizont 2020 alapok révén.

4. Hatékonyabb kommunikáció és figyelemfelkeltés, az állampolgárok, az érdekelt felek és a közösségek bevonása

  • A Régiók Bizottságával közös platformon támogatni kell a tudáscserét a helyi és regionális hatóságok körében.
  • Az Európai Szolidaritási Testület segítségével be kell vonni a fiatalokat: ki kell használni, hogy az önkéntes program keretében 3,3 millió eurót különítettek el a Natura 2000 területek védelmének támogatására, emellett az uniós támogatások igénybevételével több lehetőséget lehet biztosítani az európai fiataloknak arra, hogy más országban önkénteskedjenek vagy szerezzenek szakmai tapasztalatot.
  • A tudatosságnövelést is ösztönözni kell, ideértve az új technológiák használatát, továbbá meg kell erősíteni a természeti és a kulturális örökség közötti kapcsolatokat, amire különösen alkalmas 2018, az európai kulturális örökség éve.
  • A bizottság javasolja, hogy május 21. európai Natura 2000 nap legyen.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEKTÖBB A SZERZŐTŐL