Civil szervezetek, felsőoktatási törvény, EKÁER, távközlés: az Európai Bizottság ezekben az ügyekben kéri fel Magyarországot, hogy teljes mértékben alkalmazza az uniós jogszabályokat
A különböző ágazatokat és szakpolitikai területeket érintő kötelezettségszegési eljárások célja, hogy a polgárok és a vállalkozások érdekében biztosítsák az uniós jog megfelelő alkalmazását. Az Európai bizottság elsősorban párbeszéd keretében próbálja meg rendezni a problémákat az érintett tagállamokkal. Amennyiben a helyzetet a párbeszéd során nem sikerül rendezni, a bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat – áll a brüsszeli testület közleményében.
Az Európai Bizottság a következő ügyekben kéri fel Magyarországot, hogy teljes mértékben alkalmazza az uniós jogszabályokat:
- A külföldről támogatott civil szervezetekről szóló törvény ügyében a mai napon indokolással ellátott véleményt adott ki a Bizottság, ami a kötelezettségszegési eljárás második lépése. A civil szervezetekről szóló magyarországi törvény tárgyában a bizottság ezt megelőzően július 14-én felszólító levelet küldött Magyarországnak. A bizottság akkor úgy döntött, hogy eljárást indít Magyarországgal szemben, mivel az ország nem teljesítette az uniós alapszerződésnek a tőke szabad mozgására vonatkozó rendelkezéseiből eredő kötelezettségeit, tekintettel a civil szervezetekről szóló törvény azon előírásaira, amelyek közvetett diszkriminációt valósítanak meg és aránytalanul korlátozzák a civil szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat. Ezen aggályokon túlmenően a bizottság véleménye szerint Magyarország megsérti az egyesülési szabadsághoz, valamint a magánélet és a személyes adatok védelméhez való jogot is, amelyeket az EU Alapjogi Chartája rögzít. Magyarország augusztus 14-én válaszolt a bizottság felszólító levelére. A Magyarország által előterjesztett érvelés gondos elemzését követően a bizottság arra a következtetésre jutott, hogy súlyos aggályai megválaszolatlanul maradtak. Magyarországnak mostantól számítva egy hónap áll a rendelkezésére, hogy megtegye az indokolással ellátott véleménynek való megfelelést célzó intézkedéseket. Az erről szóló teljes sajtóközlemény itt olvasható.
- A felsőoktatási törvényre vonatkozóan a Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy nyújtson be további pontosításokat. Ezt megelőzően április 26-án felszólító levelet, július 14-én pedig indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak. Indokolással ellátott véleményében a bizottság úgy érvelt, hogy a magyar törvény nem egyeztethető össze a felsőoktatási intézmények szolgáltatásnyújtási szabadságával és azon szabadságával, hogy az Unió területén bárhol letelepedjenek. Ezenfelül a bizottság szerint az új szabályozás ellentétes a tudományos szabadsághoz való joggal, az oktatáshoz való joggal és a vállalkozás szabadságával, amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája biztosít. Végezetül a Bizottság úgy véli, hogy az említett szabályozás összeegyeztethetetlen az Unió nemzetközi kereskedelmi jog szerinti jogi kötelezettségeivel. Magyarország augusztus 14-én válaszolt a bizottságnak. A mai napon elküldött kiegészítő indokolással ellátott véleményében a bizottság részletesebben kifejti, miért tartja a magyar felsőoktatási törvényt összeegyeztethetetlennek a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezményből (GATS) eredő uniós kötelezettségekkel. Magyarországnak két hét áll a rendelkezésre, hogy további pontosításokat nyújtson be.
- Az Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszer (EKÁER) kapcsán a Bizottság felszólító levelet küldött Magyarországnak, amiért az ország megsértette az általános forgalmi adóra vonatkozó uniós szabályokat. Az EKÁER-rendszerben a vállalkozásoknak áfafizetési célból részletes jelentést kell tenniük a magyar adóhatóságok részére bizonyos közúti fuvarozási tevékenységeikről. Ez a követelmény megsérti az uniós hozzáadottértékadó-irányelvet, mert elsősorban a határokon átívelő uniós tranzakciókat érinti, és adminisztratív kötezettségeket vezet be a határátlépésre vonatkozóan. Amennyiben Magyarország két hónapon belül nem hoz megfelelő intézkedéseket, a Bizottság indokolással ellátott véleményt küldhet az ügyben a magyar hatóságoknak.
- A távközlési piacok területén a bizottság felszólító levelet küldött hét tagállamnak, köztük Magyarországnak, hogy időben végezzék el a távközlési piacok haladéktalan elemzését. A nemzeti szabályozó hatóságoknak a jelenlegi jogi keret értelmében háromévente elemzést kell készíteniük az érintett távközlési piacokról, és erről értesíteniük kell az Európai Bizottságot. Belgium, Írország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Spanyolország és Szlovénia nem tájékoztatta a Bizottságot erről a piacelemzésről. A késedelem mind a hét esetben jelentősen meghaladja az öt évet. A hét tagállamnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a felszólító levélre.
A kötelezettségszegési eljárásokban ma meghozott legfontosabb döntésekről szóló sajtóközlemény itt olvasható.
