A korábbinál lassabb tempóban, de tavaly is csökkent a magyarországi vállalkozások száma. A megszűnt cégek felét hivatalból vagy valamilyen hatósági eljárás részeként törölték.

Tavaly 26 ezer új céget alapítottak Magyarországon, miközben 46,5 ezer vállalkozást töröltek a cégbíróságok az év során. A működő cégek száma harmadik éve csökken, 2016 végére 545 ezerre olvadt a vállalkozások száma – az eljárás alatt lévőket leszámítva 488 ezer társaság működik itthon. Sem a 2015-ös rekord magas cégtörlési, sem a rekord alacsony cégalapítási számok nem dőltek meg tavaly. Az évek óta tartó konszolidációs folyamat kisebb fokozatba kapcsolt – értékelte az adatokat Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója.

A megszűnések mögött továbbra is 30 százalékos súlyban a felszámolások állnak. A hatósági kezdeményezésű kényszertörlések és a hivatalbóli törlések adják a megszüntetéshez vezető eljárások közel 50 százalékát. A felszámolások legtöbb esetben kifizetetlen számlákat jelentenek, a kényszertörlés jellemzően pedig az a kategória, ahol a cég már az adatszolgáltatási kötelezettségeit sem teljesíti, az esetleges tartozásokat pedig már szinte esélytelen behajtani rajtuk.

Ezek az eljárástípusok azt jelzik, hogy a hazai cégstruktúra továbbra is nagyon távol van az egészséges szinttől. Sok a behajthatatlan tartozás és a jogi kiskapukkal történő visszaélés. A vállalkozók sajnos sok esetben jóhiszemű üzletvitel mellett is belekényszerülhetnek problémás helyzetbe a cégstruktúra fertőzöttsége és a lánctartozások miatt. A megszüntetéshez vezető „üzletileg is elfogadható” eljárások továbbra is elenyészőek, a végelszámolások aránya bár javult valamelyest, de még mindig csak 16 százalék körül van a szerepük. A megszüntetéshez vezető eljárásoknak pedig csak 4 százaléka a jogutóddal történő megszűnés.

2016 a cégstruktúra szempontjából szinte már nyugalmasnak is volt mondható, nem láttak napvilágot az előző évekhez hasonló cégműködést szigorító szabályozások. Év elején még a kft.-k tőke emelésére vonatkozó moratóriumoz is meghosszabbították egy évvel, amely egy lazább cégjogi szabályozást már sejtetett magában – mondja Pertics Richárd. Az év jelentős része ezt leszámítva nyugalmasan telt, fixen lehetett havi 3-4 ezer cégtörlésre és 2 ezer körüli cégalapításra számítani. A 2016 év végi adóváltozások viszont újra a lazítás jeleit mutatják. A kata-limit emelése például egyértelmű jele a mikrovállalkozások jövőbeli előretörésének, és az ezzel megugró cégalapítási számnak.

Az persze kérdéses, hogy mennyire lesz életképes a sok új cég, a magas fluktuáció és a korábbi statisztikák azt mutatják, hogy nem túl magas az új cégek túlélési képessége, még mindig sokan alapítanak vállalkozást kényszerből és/vagy megalapozott üzleti terv nélkül. Ezek következtében az 5 éves életkort a cégeknek már a fele sem éri el.

2017-ben – nagy részben az adóváltozásoknak is köszönhetően – valószínűleg tovább emelkedik a cégalapítások száma, így az újra visszakerülhet a 30 ezer körüli érték fölé. A cégtörlések tekintetében viszont két ellentétes hatás várható. A kft-k jegyzett tőke emelésére vonatkozó moratórium lejárata növelni fogja, a kényszertörlési hullám csillapodása viszont csökkenteni fogja a törlési számokat. A két hatás miatt sok minden elképzelhető, de vélhetően továbbra is 40-60 ezer körül lesz az éves cégtörlési szám.

A Vállalkozás rovat támogatója: STARJOBS Magyarország Kft.

Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja