Parragh László a béremelés fontosságáról, Matolcsy György a versenyképességi fordulatról, Varga Mihály az érezhető munkaerő-piaci fordulatról, Orbán Viktor a 2020 utáni gazdasági kilátásokról (is) beszélt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján.
Parragh László: elengedhetetlen a bérek növekedése
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a kamara gazdasági évnyitóján a fenntarthatóságot és a versenyképességet nevezte az egyensúly és a növekedés mellett a következő években a legfontosabb gazdasági feladatnak.
Hangsúlyozta: ehhez elengedhetetlen a bérek növekedése, mert, mint fogalmazott, az alacsony munkabérek nem ösztönöznek a versenyképesség javítására. Kifejtette, hogy alapvetően kedvező folyamatokat lehet látni a gazdaságban, valamennyi makrogazdasági mutató pozitív irányt tükröz.
Parragh László rámutatott: végtelenül csalódott a magyar üzleti közösség a budapesti olimpia sorsa miatt, mert fontos motorja lehetett volna a gazdaság 2020 utáni növekedésének. Hozzátette, egy felelősen gondolkodó kormánynak fel kell tennie a kérdést, mi történik 2020 után, amikor változik az uniós források nagysága, felhasználása. A paksi bővítés, az infrastrukturális beruházások, a Belgrád-Budapest vasút mind olyan projektek, amelyek a bruttó hazai termék (GDP) százalékában mérhetően tesznek hozzá a növekedéshez, és ebben lett volna fontos eszköz az olimpia is.
Matolcsy György: versenyképességi fordulatra van szükség
Versenyképességi fordulatra van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság kikerüljön a közepesen fejlett országokra jellemző növekedési csapdából – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke.
Hozzátette, ehhez szükséges egyebek mellett a személyi jövedelemadó kulcsának csökkentése, amely munkahelyteremtésre, munkavállalásra és a tudástőke felhalmozására ösztönöz. Fontos az adóelkerülés további mérséklése, az export hozzáadott érték arányának növelése és a kutatás-fejlesztési kiadások növelése is.
Matolcsy György elmondta: Magyarország 2010 óta először fiskális fordulatot, majd monetáris fordulatot hajtott végre. Ennek eredményeként az államháztartási hiány a GDP 3 százaléka alá esett vissza, az államadósság a GDP-hez mérten folyamatosan csökken, a makrogazdasági egyensúly elérésével párhuzamosan a magyar gazdaság tartós növekedési pályára állt.
Matolcsy György rámutatott: az MNB a „hagyományos” feladata, az árstabilitás elérésére törekvés mellett hasonlóan fontos feladatának tekinti a pénzügyi stabilitás szem előtt tartását, és azt, hogy célzott, nem hagyományos jegybanki eszközökkel segítse a magyar gazdaság bővülését.
Hangsúlyozta: a monetáris fordulat során az MNB 12 fordulatot hajtott végre, ennek részeként rekord alacsony szintre, 0,9 százalékra vitte le a monetáris tanács az alapkamatot, az MNB a nem hagyományos eszközökkel elérte, hogy hitelezési fordulat következett be az országban, a jegybank növekedési programja megállította a vállalati hitelezés visszaesését.
Matolcsy György kiemelte: az elmúlt években a kormány és a jegybank között stratégiai szövetség jött létre, hozzátéve, jelentős eredmény az, hogy az MNB stratégiai szövetséget tudott kialakítani a magyar bankrendszer tagjaival is. Mint mondta, a jegybank a nem hagyományos eszközeivel a bankrendszer mérlegét, eszközeit bővítette, a bankrendszeren keresztül hatott a magyar gazdaság növekedésére.
Most versenyképességi fordulatot kell végrehajtania az országnak, már csak azért is, mert az Európai Unióban (EU) Magyarországon az egyik legalacsonyabb az egy főre jutó GDP – mutatott rá az MNB elnöke. Hozzátette: ehhez növelni kell az országban egyebek mellett a termelékenységet, mert az ország a termelékenységet tekintve elmarad az EU átlagától, de még a régiós versenytárs országok mutatóitól is.
Az MNB elnöke szerint jelentős intézményi reformokra van szükség, így az állami intézmények létszámát és bérkiadásait is csökkenteni kell, végre kell hajtani az állami ügyintézés refomját, át kell térni az állami bürokráciában az elektronikus ügyintézésre.
A gazdasági növekedés további segítése érdekében növelni, javítani kell a lakáshitelezést, annak feltételeit, emellett növelni kell a magyar bankrendszer hatékonyságát, csökkentve a banki költségeket – sorolta Matolcsy György.
Az MNB elnöke végezetül rámutatott: a világban technikai, technológiai és menedzsment forradalom zajlik, Magyarországnak fel kell zárkóznia ezekhez.
Varga Mihály: az idén a tavalyi 7,3 százalékosnál nagyobb reálbér-növekedés is elképzelhető
Idén és jövőre 13-14 éve nem látott mértékben, 4 százalék felett nő várhatóan a magyar gazdaság, ez már benne van a kívánatos, 3-5 százalékos felzárkózási tartományban – mondta a nemzetgazdasági miniszter.
Varga Mihály hozzátette, a tavalyi év 2 százalékos növekedéssel „érdekes év” volt, amikor az uniós támogatási időszakok között váltás zajlott, az ipar lényegében stagnált, az építőipar 15 százalékkal esett vissza, a mezőgazdaság és a szolgáltató szektor húzta a növekedést. A miniszter szerint ekkor bebizonyosodott, hogy a magyar gazdaság uniós források felhasználása nélkül is képes legalább 2 százalékos növekedésre.
Megjegyezte, egyre jobb az ország külső megítélése, és felidézte, hogy tavaly mindhárom nagy hitelminősítő befektetésre ajánlott kategóriába sorolta Magyarországot.
Varga Mihály az Eurostat és az Európai Bizottság adataira hivatkozva elmondta, a magyar gazdaság potenciális növekedése már a cseh gazdaságét jellemző fázisban van és 2020-ig lényegesen meg fogja haladni legfontosabb versenytársaiét, Ausztriáét és Csehországét. Kiemelte, a tavaly novemberben megkötött 6 évre szóló béremelési megállapodás és az adócsökkentés teremti meg a következő 6 év versenyképességének alapját. A tárca a következő években vásárlóerő paritáson mérve folyamatos, tartós felzárkózással számol. A tárcavezető szerint az idén a tavalyi 7,3 százalékosnál nagyobb reálbér-növekedés is elképzelhető.
Varga Mihály szerint munkaerőpiaci fordulat érezhető, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék, nincs olyan ágazat, ahol munkaerő túlkínálat lenne a piacon. A miniszter úgy vélte, tovább kell gondolni a részmunkaidős foglalkoztatást, a női foglalkoztatást, amiben még van munkaerő-tartalék, és arra is lehetőséget lát, hogy a nyugdíjasok alacsony vagy minimális teherrel, további kedvezményekkel vegyenek részt a foglalkoztatásban.
Elmondta, szeretnének egy képzési reformot, és folytatják a kamarával a szakképzési rendszer további átalakítását. Azt szeretnék elérni, hogy a középfokú oktatásban részt vevő fiatalok döntő többsége képes legyen kiválasztani a szakmáját, és a leendő munkáltató javaslata alapján válasszon szakképzést.
Orbán Viktor: 2020 után el kell érni az 5 százalék fölötti növekedési tartományt
A miniszterelnök szerint a következő években a 3-5 százalékos sávban kell lennie a gazdasági növekedésnek, 2020 után pedig az 5 százalék fölötti növekedési tartományt kell elérni.
Orbán Viktor kifejtette: „azon a pályán kell maradni, ahol vagyunk”, 2017–2020 között meg kell védeni azt a lehetőséget, hogy a magyar gazdaság bővülése a 3-5 százalékos sávban legyen.
Végre kell hajtani egy versenyképességi fordulatot, és 2020 után az 5 százalék fölötti növekedési tartományt kell elérni – hangoztatta a kormányfő.
Ehhez meg kell védeni a gazdaságot a fenyegető veszélyektől, amelyek például az adórendszert és a munkahelyteremtő támogatásokat érik az EU részéről – mondta.
A miniszterelnök nem támogatja, hogy vendégmunkásprogrammal kezeljék a munkaerőhiányt
A kormányfőt az egyik résztvevő kérdezte az országban tapasztalható munkaerőhiányról, amire Orbán Viktor úgy reagált: óvna egy vendégmunkásprogramtól, külföldiek esetében csak eseti jellegű, meghatározott ideig szóló munkavállalást támogat.
A miniszterelnök úgy fogalmazott: nem szeretné, ha az ország oda sodródna, hogy alacsony képzettséghez kötődő munkákat csak külföldiek végeznek. Ez nemzetstratégiai szempontból nem kívánatos. (MTI)
A képen Varga Mihály, Orbán Viktor és Parragh László. (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)
