2018. január 1-jén lép hatályba a polgári perekre vonatkozó új eljárásjogi jogszabály, vagyis az új Polgári Perrendtartás. Mivel a munkaviszonyból származó perek is polgári pernek minősülnek, ezért a munkaügyi perek szabályai is változni fognak – hívja fel a figyelmet a Rátkai Ügyvédi Iroda.
Az egyik legfontosabb változás lesz, hogy a perek – így a munkaügyi perek is – két szakaszban zajlanak majd. A perfelvételi szakaszban a bíróság a jogvita kereteit jelöli ki, azaz ebben a szakaszban a peres felek előadják tényállításaikat és bizonyítási indítványaikat – olvasható a Rátkai Ügyvédi Iroda munkajogi blogjának friss bejegyzésében.
Ennek lezárást követően kerül sor az érdemi tárgyalási szakaszra, amely során folyik a bizonyítási eljárás, azaz a tanúk meghallgatása, szakértői vélemény beszerzése stb.
A munkaügyi perek továbbra is a közigazgatási és munkaügyi bíróságok előtt fognak kezdődni. (A bírósági eljárás megindításának határidejéről ITT írtunk bővebben.)
A jelenlegi szabályozás úgy rendelkezik, hogy munkaügyi perben az első tárgyalás a felek közötti egyeztetéssel indul – a jövőben erre a perfelvételi szakaszban kerül majd sor, amely során a bíróság a jogvita egészét a felekkel megtárgyalja.
Ha a munkaügyi per a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye iránt zajlik, a munkavállaló felperes, amennyiben kártérítést igényel, köteles lesz a keresetlevélben feltüntetni az elmaradt jövedelem tételeit jogcímenként és összegszerűen elkülönítve, valamint munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés esetén a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának megfelelő összeget. Ilyen esetben a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően keletkezett kár vagy elmaradt munkabér, egyéb járandóság érvényesítése esetén mindösszesen az igény esedékessé válásától számított 30 napon belül van helye a kereset megváltoztatásának.
Az új Polgári Perrendtartás szerint munkaügyi perben a munkáltatónak kell bizonyítania az alábbiakat:
- a kollektív szerződés, az igény elbírálásához szükséges belső szabályzatok, utasítások és a jogvita eldöntéséhez szükséges, a munkáltató működési körében keletkezett okiratok tartalmát,
- az igényelt juttatással összefüggő számítások helyességét, ha az vitatott és
- munkabér-vita esetében pedig a juttatás megfizetésének tényét.
A munkavállalóknak továbbra is járni fog az úgynevezett munkavállalói költségkedvezmény: ha a munkaügyi per által érintett munkaviszonyból származó távolléti díj nem haladja meg a külön jogszabályban meghatározott mértéket, a perben félként részt vevő munkavállaló munkavállalói költségkedvezményre jogosult. A munkavállalót a munkavállalói költségkedvezmény alapján – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a keresetlevél előterjesztésétől kezdve, a per egész tartamára, valamint a végrehajtási eljárásra is kiterjedően költségmentesség illeti meg. A munkavállalói költségkedvezményre vonatkozó adatokat a keresetlevélben fel kell tüntetni, illetve ahhoz csatolni kell a szükséges iratokat. A munkavállaló jogosultságát a bíróság a csatolt iratok alapján hivatalból vizsgálja.
