A fővárosban az első negyedévben a legnagyobb mértékben az alacsonyabb árfekvésű pesti kerületek (X, XV., XVI.) és a IX. kerület lakásai drágultak, míg érdemben nem változtak az árak az egyébként népszerű III., a XIII., és a XIV. kerületekben – derül ki az Otthon Centrum elemzéséből.
Az Otthon Centrum becslése szerint a 130 ezret meghaladó 2015. évi forgalmat követően 2016-ban az adásvételek száma elérte a 150 ezret. 2017 erőteljes tranzakciószám-növekedéssel indult, az Otthon Centrum országosan 36–38 ezer lakás adásvételt becsül az év első három hónapjára. A fővárosban a használt lakások többsége 10–25, míg vidéken 10 millió forint alatt kelt el. Új építésű ingatlanokat Budapesten leginkább 20-40, vidéken pedig 10–25 millió forint értékben adtak el.
Rengeteg adásvétel az agglomerációban és a vidéken
Általában a második és a harmadik negyedév eladásai határozzák meg leginkább az éves teljesítményt, ezért mindenképpen bíztató jel, hogy idén a tavaszi szezon előtt már ilyen számban történtek tranzakciók.
A piac továbbra is nagyon koncentrált: 2017 I. negyedévében elsősorban a fővárosban és a fővárosi agglomerációban, Nyugat-Magyarországon, a Balaton menti településeken és a nagyobb vidéki városi körzetekben voltak vásárlók. Budapest továbbra is kiemelkedő, de csökkenő részesedéssel rendelkezik: a KSH első negyedéves adatai szerint 2014 és 2016 között a fővárosi tranzakciók aránya az összes adásvételen belül 31,5 százalékról 27,6 százalékra csökkent.
Az idei év első három hónapjában a fővárosban a használt lakások kétharmada 10–25 millió forint között kelt el, az új építésű ingatlanok 60 százaléka pedig 20–40 millió forint közötti ársávban. Az eladott ingatlanok közel fele új és használt lakásoknál egyaránt 50 m² alatti volt Budapesten. Az összes eladáson belül itt volt a legnagyobb az értékesített új lakások aránya, 16 százalékot tettek ki.
Vidéken a használt ingatlanok 45 százaléka 10 millió forintnál alacsonyabb áron kelt el, az új lakás tranzakciók nagyobb része pedig a 10–25 millió forint közötti ársávban. Az új lakások aránya az összes tranzakción belül mindössze 10 százalék volt.
Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője 2017-ben a legnagyobb mértékű tranzakciószám növekedést a fővárosi agglomeráció gyorsforgalmi utak által érintett térségeiben vetíti előre. Különösen az északi és a déli agglomerációs szektorban (a 2-es főút, az M3-as, illetve délen az M0, 4-es út és M6 autópálya közötti szakasza mentén, illetve ezen utak közvetlen vonzáskörzetében), valamint vidéken, a megyei jogú városokban és környékükön.
Az áremelkedés elérte a peremkerületeket
Soóki-Tóth Gábor szerint Budapesten a használt társasházi lakások négyzetméterárai átlagosan 250–580 ezer forint között alakultak az első negyedévben. A legtöbb kerületben a lakások 5–30 százalékkal lettek drágábbak a tavalyi év ugyanezen időszakához képest, ami a fajlagos árak átlagos értékeit illeti. Legnagyobb mértékben az alacsonyabb árfekvésű pesti kerületek (X, XV., XVI.) és a IX. kerület lakásai drágultak, míg érdemben nem változtak az árak az egyébként népszerű III., a XIII., és a XIV. kerületekben.
A vidéki megyei jogú városokban, az első negyedévben, a társasházi lakások átlagos négyzetméterár értéke 120–320 ezer Ft/m2 között alakult, a legdrágább városok Győr, Debrecen, Kecskemét és Sopron voltak. Az átlagárak növekedésének mértéke 5–25 százalék között volt a tavalyi év ugyanezen időszakához viszonyítva. A legnagyobb mértékű árnövekedés Szolnokon, Kecskeméten és Nyíregyházán volt mérhető, míg az Otthon Centrum szerint alig változtak az átlagos négyzetméterárak Békéscsabán, Szombathelyen és Nagykanizsán.
A panellakások piacán a legdrágább lakások 350 ezer Ft/m2 fajlagos áron keltek el a fővárosi XI. és XIII. kerületben. Budapest többi kerületében 250–350 ezer forintos négyzetméterár volt meghatározó. Ezek az árak 10–15 százalékkal voltak magasabbak a tavaly év első negyedévéhez képest.
A vidéki központokban a panellakások legmagasabb fajlagos lakására 250 ezer forint körül alakult idén Győrben, Debrecenben, Székesfehérváron és Sopronban, míg a többi megyei központ többségében 150–200 ezer forint között szóródtak az árak egy négyzetméterre vetítve. Az emelkedés mértéke a fővárosban tapasztaltakhoz hasonlóan 10–20 százalék között volt a tavalyi évhez képest.
Budapesten a családi házak négyzetméterára 250–500 ezer forint között alakult az idei év első három hónapjában, míg a vidéki városokban 100–250 ezer forint között. A legmagasabb árak Debrecenre, Győrre, Sopronra, valamint Székesfehérvárra voltak jellemzők.
Közép-Magyarország vezet a lakásépítésben
A fővárosban közel 400 projektben 23,5 ezer lakás építését tervezik a beruházók. A legtöbb új lakás a XI. és a XIII. kerületben érhető el. Az online piactereken a vidéki megyei jogú városokban ennek töredéke, mintegy 200 projektben 6600 új lakás jelent meg. A legtöbb, összesen 41 darab projekt Győrben, ahol közel 1400 lakás építése van folyamatban. Az elmúlt negyedévben szintén Győrben jelent meg a legtöbb projekt, de Pécs és Szombathely is az élénkebb városok közé tartozik. Debrecen a projektek számában (29 darab), ugyan elmarad Győrtől, ám az épülő lakások számában a két város értéke közel azonos, ugyanis Debrecenben épül a legtöbb (összesen három) száz lakásosnál nagyobb projekt.
A főváros belső részeiben az új építésű lakások árait 500–700 ezer forint körüli fajlagos ár jellemzi, míg a külső részeken és a vidéki városainkban, a megyeszékhelyeken és Sopronban, 300-450 ezer forintos kínálati árak jellemzőek, míg a többi megyei jogú városban 250 ezer forintos áron kínálnak új építésű lakásokat a beruházók.
A szabad lakások aránya vidéken a legtöbb városban 50–70 százalék. Kivétel Békéscsaba, ahol egy már korábban átadott társasházból maradtak lakások, ezért itt 5 százaléknál kevesebb a leköthető lakások aránya, szemben Hódmezővásárhellyel és Szekszárddal, ahol 2017 I. negyedévében jelent meg egy-egy új projekt, így a lakások többsége, az említett két városban még megvásárolható.
