2016. január 28. csütörtök, 13:05
építőipar, Építőipari Csúcstalálkozó
2016-ban számos lehetőség megnyílik, az építőipar visszatérhet a stabil növekedési pályára – mondta Lenner Áron Márk, a Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős helyettes államtitkára a szerdai Építőipari csúcstalálkozón.

Az építőipar több, mint egy ágazat, különleges lélektani helyet is betölt egy gazdaságban. Azt az országot, ahol építkezések folynak, a tudat alatti énünkben erősnek látjuk. Az építkezés az optimizmus jele – hangsúlyozta a csúcstalálkozót szervező Gulyás József, a KKVHÁZ vezérigazgatója. A rendezvényt a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara székházában, január 27-én tartották meg.

2–4-szeres növekedés jöhet a lakásépítésben

Az elmúlt évtizedben a magasépítés mélyrepülésben volt és most is abban van – kezdte hozzászólását Csuri Ferenc, a Kludi Szerelvények Kft. ügyvezetője. Az elmúlt években Magyarországon évente mindössze 9000 új lakás épült, ami 10 ezer lakosra 8,5–9 új lakást jelent – összehasonlításképpen: ez az arány Ausztriában 50, de még Romániában is 27. A lakásépítést ösztönző kormányzati intézkedések (áfacsökkentés, CSOK) és az alacsony piaci kamatok hatására azonban az ágazat lendületet vesz, és 2–4-szeres növekedés várható.

A munkadíjak emelkedni fognak – prognosztizálta Csuri Ferenc. A jelenlegi bérszinteken ugyanis sem szakipari dolgozókat, sem segédmunkásokat nem lehet találni. Az pedig illúzió, hogy a hazai építőipar nagy tömegben tud felvenni és foglalkoztatni képzetlen munkaerőt – tette hozzá.

Komoly kihívások a vállalkozók előtt

A kormányzati intézkedések a vállalkozókat is komoly kihívások elé állítják – figyelmeztetett Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke. A magas áfa miatt korábban a „szóbeli megállapodások” voltak jellemzőek, miután azonban az áfa 5 százalékra csökkent, talán mindenki meg tud majd állapodni írásban is. A hazai mikro- és kisvállalkozások azonban nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy a lakossággal írásban szerződjenek. Ennek oka részben abban keresendő, hogy a jogszabályok rendkívül gyakran változnak, a hatalmas joganyag nehezen áttekinthető. A vállalkozók dolgát az ÉVOSZ azzal is igyekszik könnyíteni, hogy honlapján több mintaszerződés is elérhetővé tett.

Az építési engedély kiadásának egyszerűsítéséről Koji László megjegyezte: azzal, hogy már csak bejelentési kötelezettség van, megnő a tervező és a kivitelező felelőssége is. A biztosítóknak meglehet, el kellene gondolkodniuk, hogy számukra is kifejlesszenek felelősségbiztosításokat.

A szakemberhiányról az ÉVOSZ elnöke elmondta: a szakmának is részt kellene vállalni a képzésben, azonban amíg a vállalkozóknak sincs munkájuk, nem lehet tőlük elvárni, hogy duális képzés keretében még gyerekekkel is foglalkozzanak. Szükséges tehát az állam részvétele, esetleg a németországi „Ausbildungszentrumok” mintájára.

Nehezen áttekinthető a szabályozás

A magyar építési jog túlszabályoz, nehezen áttekinthető – csatlakozott az előtte szóló Koji Lászlóhoz dr. Balázs Tamás ügyvéd, építőipari szakjogász. A szakember leginkább a jogi gyakorlatot bemutató szakkönyveket, kiadványokat hiányolta. A jogalkotóknak és a jogalkalmazóknak is vannak tennivalói – jegyezte meg.

Lenyeli-e az építőipar az áfacsökkentést?

Az ingatlanszakma azt várja, hogy legyen munkája – összegezett dr. Sztranák József, a Magyar Ingatlan Tanács elnöke. A jelek biztatóak: a válság után eltűnt befektetők kezdenek visszatérni, nő a telkek iránti kereslet, emelkednek a telekárak, de a lakásépítésben ez 12–16 hónapos felfutási idő után fog csak megmutatkozni. Az újlakáspiaccal ellentétben a használtlakáspiacon az elnök ugyanakkor nem vár komoly változást.

Lenyeli-e az építőipar az áfacsökkentést? Ahhoz, hogy a kérdésre válaszolhassunk – mondta Sztarnák József –, figyelembe kell venni, hogy egy ingatlanfejlesztés 100 egységnyi árához maga az építés mindössze 35 egységgel járul hozzá. Ha ez a tevékenység 10 százalékkal drágul (ami reális feltételezés), akkor a 22 százalékpontos áfacsökkentés után „lényegében nullán vagyunk”.

Van pénz a piacon!

Aladics Sándor, az OTP Kis-, Középvállalati Igazgatóságának igazgatója arra számít, hogy a bankrendszerbe visszatér a 2007–2008-ra jellemző kockázatéhség. Az alacsony kamatok és a kormányzati intézkedések „komplex csomagban” segítik a lakosságot és a kivitelezőket. A követező 3 évben mintegy 300 milliárd forintnyi forrásnak (állami támogatás, bankhitel, pályázati támogatásnak kell megmozdulnia, aminek következtében az elmúlt évekre jellemző 50 százalékos sajáterő szint 35 százalékra vagy akár az alá is csökkenhet. A sajáterővel kapcsolatban ugyanakkor kérdés, hogy ebbe miként számít bele a telek; sokan kérik a megemelkedett telekárak miatt az újraértékelést – jegyezte meg az igazgató.

A piacon van pénz, csak az OTP-nek közel 2000 milliárd forint áll rendelkezésére – zárta felszólalását Aladics Sándor.

Hatékonyabban kell dolgozni!

300 kilométerrel nyugatabbra a Zatik Faáruház Fatelep árukészlete 3–4-szer annyit érne, mint Magyarországon, ahol működik – mondta Zatik József, a Zatik Kereskedelmi Kft. tulajdonos-ügyvezetője. Ahhoz, hogy a nyomott árak mellett a bérek szinten tudjanak maradni, a legjobb technológiákat kell alkalmazni, a szakembereket pedig folyamatosan kell képezni – hangsúlyozta. A Zatik Faáruház Fatelepnél pontosan ezt az utat követik: munkatársaiknak folyamatosan tartanak képzéseket.

Hol lesznek az árak fél év múlva?

A lakásépítés olyan igényt generál, hogy mindenképpen szükség lesz a jól képzett szakemberekre – hangsúlyozta Simon Andea. A Laterex Zrt. vállalkozási igazgatója szerint 20–30 százalékos béremeléssel sok külföldön munkát vállaló építőipari szakembert haza lehetne csábítani.

Már érkeznek az első konkrét ajánlatkérések – számolt be Simon Andrea –, hozzátéve: nagy kérdés, hogy miként alakulnak majd az árak hat hónap múlva.

Javaslatok

A konferencia résztvevői több konkrét javaslatot is megfogalmaztak, többek között az alábbiakat:

  • A kormányzati intézkedéscsomag társadalmi hatása nagy, a szakmai vitát ezért mindenképpen folytatni kell, például az önkormányzatok szerepéről.
  • Ahol megvalósítható, „szét kell szedni” a szakképzést, a dolgozni kívánóknak 3–4 hónap alatt meg lehet tanítani bizonyos részfeladatokat.
  • Az operatív programokban ki kellene írni a korábban rendkívül népszerű telephely-fejlesztési pályázatokat is.
  • Nemcsak a lakásépítésben, az egyéb építőipari beruházásokban is szükség lenne áfacsökkentésre.
  • Az új projektek költségénél figyelembe kellene venni a béremelést.
  • Az építési jogi szabályozásban deregulációra van szükség.
  • A hatékonyságot növelő intézkedéseket kell hozni, például – esetleg kamarai közreműködéssel – területi „mentorsejteket” lehetne létrehozni, amelyek számviteli, pénzügyi vagy adótanácsokkal segítenék a vállalkozókat.
  • A projektcégeknek – a lánctartozások visszaszorítása érdekében – nagyobb anyagi felelősséget kellene vállalniuk.
  • Ugyanezt a célt szolgálná, ha kibővülne azok köre, akik a Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez fordulhatnak.
  • Államközi egyezményekkel meg kellene könnyíteni az ukrán, moldáv stb. építőipari szakemberek magyarországi munkavállalását.
  • Ágazati kedvezményekkel kellene segíteni a feketegazdaság visszaszorítását.

Az építőipar visszatalálhat a stabil növekedési pályára

2016-ban számos lehetőség megnyílik, az építőipar visszatérhet a stabil növekedési pályára – mondta a konferenciát záró felszólalásában dr. Lenner Áron Márk. A Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős helyettes államtitkára felidézte: a gazdasági válság súlyosan visszavetette a korábban húzóágazatként működő építőipart. Az ágazatnak a 2007/13-as pénzügyi ciklus végén felpörgetett beruházások átmenetileg lendületet adtak ugyan, de a növekedés 2015 második felére leállt.

Magyarországon nagyjából 4 millió lakóingatlan van, így ha évente csak 10 ezer lakás épülne, akkor az állomány teljes cseréje 400 évig tartana. Ez is szempont volt a kormány intézkedési csomagjának összeállításakor – mondta a helyettes államtitkár.

Kifejezetten építőipari pályázatokat az EU nem enged meghirdetni, telephelyfejlesztésre pedig a kormány döntése értelmében nem lesznek felhívások, mivel a mostani ciklusban mindenekelőtt a feldolgozóipart kívánják erősíteni. Ez azonban nem jelenti azt – hangsúlyozta Lenner Áron Márk –, hogy az építőipar kimarad a pályázatokból. A ciklus közepétől elindulnak az infrastrukturális fejlesztések, és nagy lehetőségek nyílnak az épületenergetikai fejlesztésekben is, amelyekre 2020-ig több száz milliárd forintot fognak költeni.

A helyettes államtitkár elmondta: bízik abban, hogy az év folyamán jelentős béremelkedés lesz az ágazatban, enélkül ugyanis nem lesz elegendő szakember a megugró kereslet kielégítésére.

A lánctartozások problémája Lenner Áron Márk szerint 2013-ban, a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv felállításával megoldódott. A politikus úgy vélte: a fekete foglalkoztatás elleni küzdelemben nem a kedvezmények, hanem a megerősített ellenőrzés a hatékony megoldás. Áfacsökkentés a lakásépítésen kívül az építőipar más alágaiban nem lesz – szögezte le.

A Vállalkozás rovat támogatója: STARJOBS Magyarország Kft.

Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja