Az idei első negyedévben a foglalkoztatottak létszáma átlagosan 4 millió 368 ezer fő volt, amely 2,5 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakában mértnél. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 121 ezer fővel nőtt, miközben a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma, valamint a külföldi telephelyen dolgozóké kismértékben csökkent.
A foglalkoztatottak közül 4 millió 323 ezren tartoztak a 15-64 évesek korcsoportjába, foglalkoztatási arányuk 2,0 százalékponttal, 67,1 százalékra emelkedett – közölte a KSH. A 15-64 éves foglalkoztatott férfiak létszáma 2,6 százalékkal, 2 millió 352 ezer főre bővült, foglalkoztatási rátájuk 2,3 százalékponttal, 73,8 százalékra nőtt. A 15-64 éves foglalkoztatott nők száma két százalékkal, 1 millió 970 ezer főre emelkedett, foglalkoztatási rátájuk 1,8 százalékponttal, 60,6 százalékra javult.
A fiatal (15-24 éves) foglalkoztatottak létszáma 299 ezer fő volt, foglalkoztatási arányuk 1,6 százalékponttal, 28,4 vra nőtt. Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú (25-54 éves), valamint az idősebb (55-64 éves) korosztályba tartozó foglalkoztatottak száma egyaránt emelkedett, előbbiek foglalkoztatási rátája 1,7 százalékponttal, 82,7 százalékra, utóbbiaké 2,2 százalékponttal, 50,1 százalékra.
A 20-64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 2,1 százalékponttal, 72,1 százalékra nőtt. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 79,5, a nőknél 65 százalék.
A foglalkoztatás szintje a 15-64 évesek körében valamennyi régióban emelkedett, a legjelentősebben a két alföldi régióban: 3,6 százalékponttal Észak-Alföldön, illetve 2,4 százalékponttal Dél-Alföldön. A foglalkoztatási ráta Közép-Magyarországon volt a legmagasabb (71,1 százalék), Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb (61,9 százalék). A magas foglalkoztatottsággal jellemezhető Közép- és Nyugat-Dunántúlon a foglalkoztatottság tovább növekedett, jóllehet annak mértéke (1,8 és 1,7 százalékpont) elmaradt az országos átlagtól.
A január-márciusi időszakban a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 66 ezerrel, 207 ezer főre, a munkanélküliségi ráta 1,5 százalékponttal, 4,5 százalékra csökkent. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 16,6 százalékkal, 351 ezer főre csökkent. A munkanélküliség átlagos időtartama 17,5 hónap, a munkanélküliek 45,1 százaléka legalább egy éve keres állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számít.
A 15-74 éves munkanélküli férfiak száma 38 ezer fővel, 109 ezer főre csökkent, munkanélküliségi rátájuk 1,6 százalékponttal, 4,4 százalékra mérséklődött. A munkanélküli nők száma 28 ezer fővel, 98 ezer főre csökkent, munkanélküliségi rátájuk 1,4 százalékponttal, 4,7 százalékra mérséklődött.
A 15-24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 3,9 százalékponttal, 10,3 százalékra csökkent, munkanélkülieken belüli arányuk némileg mérséklődött, ebben az időszakban a munkanélküliek egyhatoda ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 évesek, azaz az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak és az 55-64 évesek munkanélküliségi rátája is mérséklődött, előbbieké 1,3 százalékponttal, 4,1 százalékra, míg az utóbbiaké 1,2 százalékponttal, 4,3 százalékra csökkent.
A munkanélküliségi ráta a 15-74 évesek körében minden régióban mérséklődött. A legjelentősebb változás Észak-Alföldön következett be, ahol 2,3 százalékponttal, 8,5 százalékra csökkent a mutató értéke, de hasonló mértékben, 2,2 százalékponttal, 4,6 százalékra mérséklődött Dél-Alföldön is. A munkanélküliségi ráta Közép-Dunántúlon volt a legalacsonyabb (1,9 százalék), míg Észak-Alföldet a kiemelkedő javulás ellenére is a legmagasabb munkanélküliségi ráta jellemezte a régiók között.
