Tavaly átlagosan 15,4, míg reálértéken, az inflációt is figyelembe véve 13,5 százalékkal nőttek a lakásárak. A legnagyobb mértékben, 22 százalékkal Budapesten drágultak az ingatlanok, míg az egyéb városokban 13,8, a községekben pedig 9,3 százalékkal emelkedtek az árak.
A tavalyi negyedik negyedév során valamelyest lassult a hazai lakásárak negyedéves növekedési üteme, amely lassulás mind a kis, mind pedig a nagyobb településeken megfigyelhető volt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank elemzéséből. Budapesten 1,6 százalékkal nőttek a lakásárak nominális alapon, ami csaknem 3 százalékponttal alacsonyabb értéket jelent a harmadik negyedéves növekedéshez képest.
A vidéki városokban 2,2 százalékkal emelkedtek a lakásárak átlagosan a negyedik negyedévben, ami szintén lassulást jelent az előző időszakhoz képest. A községekben a harmadik negyedéves nagyobb mértékű, csaknem 11 százalékos lakásár növekedés után év végére kissé, mintegy két százalékkal visszaestek az árak nominálisan.
2016 negyedik negyedévében Magyarország minden régiójában a városi lakásárak emelkedését lehetett tapasztalni, az egyes régiók közti szórás ráadásul alacsony is volt. A vidéki lakások ára nominális értelemben 1,3-3,8 százalék között változott a különböző régiókban. A legnagyobb mértékben, 3,8 százalékkal Dél-Alföldön, míg a legkisebb mértékben Közép- és Dél-Dunántúlon emelkedtek a városokban a lakások árai nominálisan.
A nominális lakásárak éves dinamikája Budapesten lassult év végén, és 22,5 százalékot tett ki, de még így is kiugróan magas az ország többi településéhez képest. A vidéki városokban egy év alatt 13,8 százalékkal, míg a községekben egy év alatt 9,3 százalékkal nőttek a lakásárak.
A vidéki városok lakásárainak éves dinamikájában már nagyobb heterogenitás tapasztalható. Éves alapon Közép-Magyarországon nőttek a városi lakás- árak a legnagyobb mértékben, csaknem 18 százalékkal 2016 végén, míg Észak-Magyarországon ugyanekkor csupán mintegy 10 százalékos éves dinamika volt megfigyelhető.
