A GVH a bírság helyett a figyelmeztetés eszközét is alkalmazhatja azért, hogy a kkv-kat a versenyjogi megfelelés irányába terelje. Erre azonban csak akkor van lehetőség, ha a cég nem visszaeső, és nem uniós jog megsértéséről vagy közbeszerzési kartellről van szó.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a bírság kiszabása helyett sokkal hatékonyabbnak és fontosabbnak tartja, hogy a vállalkozások részéről kialakuljon a jogkövető magatartás. Ennek előmozdítása érdekében a versenyhivatal bírság kiszabása helyett csupán figyelmeztetést alkalmaz akkor, ha a jogsértés elkövetője olyan kis-és középvállalkozás (kkv), amely első esetben követett el versenyjogsértést.
Az Országgyűlés 2015 júniusában módosította a versenytörvényt, a változtatások értelmében a kkv-k első jogsértésekor – egyes súlyosabb jogsértések kivételével – bírság kiszabása helyett figyelmeztetést lehet adni. A módosítás rögzíti a figyelmeztetéssel nem zárható, súlyos jogsértéseket is. A figyelmeztetés mellett az eljáró versenytanács kötelezheti az ügyfelet arra, hogy alakítson ki a versenyjogi előírásoknak való megfelelési programot és a jogsértés megelőzését biztosító belső eljárásrendet. Ebben az esetben a vállalkozásnak kell igazolnia azt, hogy a jogszabály szerinti kis- és középvállalkozásnak minősül.
Figyelmeztetés alkalmazására akkor van lehetőség, ha a jogsértő vállalkozás kkv, illetve a jogsértést első esetben valósította meg, és magatartása nem ütközik unió jogba. Nincs lehetőség figyelmeztetés alkalmazására azokban az esetekben, amikor a jogsértés közbeszerzési eljárás során árak rögzítésére vagy a piac felosztására irányuló megállapodás megkötésében, vagy összehangolt magatartás tanúsításában nyilvánul meg. Akkor sem lehet „csak” figyelmeztetni a kkv-t, ha a jogsértésre a személyeknek koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportjához tartozó személlyel szemben került sor.
Az első olyan ügyekre, amelyekben a GVH bírság kiszabása helyett a figyelmeztetés mellett döntött, idén szeptemberig kellett várni. Az Aramis Pharma Kft. esetében a hivatal megállapította, hogy a vállalkozás jogsértően reklámozta Fluimucil termékcsaládját, mert a vény nélkül kapható gyógyszereket nem az alkalmazási előírás alapján mutatta be. A másik cég a Kőrös-Net Kft. volt, amely megalapozatlan és az ágazati szabályokban meghatározott reklámozási rendelkezéseknek nem megfelelő állításokkal népszerűsítette az általa forgalmazott étrend-kiegészítőket.
A GVH a vállalkozásokat a figyelmeztetés keretében egyúttal kötelezte egy olyan versenyjogi megfelelési mechanizmus elfogadására, amely alkalmas arra, hogy megelőzze a jövőbeni jogsértést. A megfelelőségi programot a vállalkozásnak a belső eljárásrendjében kell rögzítenie, és ez alapján gondoskodnia kell arról, hogy a jövőben megjelenő reklámjait egy megfelelő hozzáértéssel rendelkező belső munkatárs és egy külső, független szakértő (például megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvéd/ügyvédi iroda, tanácsadó cég, független társadalmi szervezet) ellenőrizze azok megjelenése előtt abból a szempontból, hogy a kampány megfelel-e a tisztességes kereskedelmi gyakorlat előírásainak.
A figyelmeztetésben részesített vállalkozásoknak be kell számolniuk a versenyhatóságnak megfelelőségi programjuk megvalósításáról, amelynek elmulasztása esetén a GVH haladéktalanul megindítja a végrehajtást, és végrehajtási bírságot is kiszabhat.
