A magyarországi biztosítók tőkehelyzete szilárd, még az alacsony hozamkörnyezet vagy az eszközértékek csökkenését modellező stresszhelyzetek esetén is jobban teljesítenének az Európai Unióban tevékenykedő más piaci szereplőkhöz képest.
Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) rendszeresen végez az egész Európai Unióra (EU) kiterjedő stresszteszteket, melyek célja a biztosítók gyengeségeinek felmérése, az európai biztosítási szektort fenyegető kockázatok azonosítása. A 2016-os felmérés középpontjában – hasonlóan a két évvel ezelőtti teszthez – az alacsony hozamkörnyezet állt, viszont idén a januárban hatályba lépett Szolvencia II kockázatalapú tőkekövetelmény-számítási rendszer elvei szerint került sor a tesztre – derült ki a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) az európai biztosítási hatóság által közzétett vizsgálati eredmények alapján készített összegzéséből.
Két elméleti forgatókönyv hatásait számszerűsítették: az egyikben a hozamok tartósan alacsony szinten maradnak, míg a másikban a hozamcsökkenés általános piaci áreséssel jár együtt. A 30 ország 236 biztosítóját lefedő stressztesztben 10 magyar biztosító vett részt. E biztosítók állományában van az alacsony hozamkörnyezetnek leginkább kitett garantált kamatozású életbiztosítási kötelezettségek 88 százaléka.
A teszt eredményei szerint tartósan alacsony hozamkörnyezet esetében európai szinten átlagosan 18 százalékkal, míg a magyar biztosítók esetében mindössze 1,4 százalékkal csökken a szavatoló tőke. A piaci eszközök esésével számoló „kettős csapás” szcenáriónál – vagyis ha az eszközérték csökkenése és alacsonyabb kockázatmentes kamatláb együttesen jelentkezne a piacon – az EU biztosítóinál mért átlagosan 28,9 százalékos visszaeséssel szemben magyarországi társaiknál csupán 13,2 százalékos csökkenést lehetne tapasztalni.
A jegybank közleményében megjegyezte azt is, hogy a résztvevők 2016. január 1-jére vonatkozó tőkehelyzetét mutató alapforgatókönyv alapján mind európai, mind hazai szinten megfelelően tőkésített a szektor – 196 százalékos, illetve 212 százalékos tőkemegfelelési mutatóval. Lényeges különbség azonban, hogy míg az európai biztosítók tőketöbbletének kétharmada a Szolvencia II-re való átállást segítő átmeneti intézkedések és kiigazítások alkalmazásának köszönhető, addig a magyar biztosítóknál ezen hatás elhanyagolható, 1 százalék körüli. (MTI)
