Száműzni kell a vattaanyagokat a turisztikai oktatásból, sokkal többet kell foglalkozni a gyakorlati képzéssel – mondta Kundi Viktória, a Kodolányi János Főiskola docense a BKIK Budapest Turizmusa 2020 elnevezésű konferenciáján pénteken.
A magyar felsőoktatás ontja az idegenforgalmi szakembereket, többet is, mint amennyit a piac felvesz – mondta Kundi Viktória a konferencián. A Kodolányi János Főiskola docense nem csak tanítja a szakmát, hanem gyakorló idegenvezetőként is dolgozik – a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara konferenciáján egyedüliként az előadók közül. Nyilván tudja, mire van szüksége egy leendő idegenvezetőnek, egy már dolgozónak – és persze tudja azt is, mit vár a turista.
Hízelgő statisztika
De előbb lássuk a statisztikát! 2015-ben a Budapesten töltött vendégéjszakák száma meghaladta a 8,7 milliót, ez 7 százalékkal több volt az előző évihez képest. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a tavaly Budapestre érkezett 3,2 millió külföldi 7,7 millió éjszakát töltött a fővárosban, 1 millió pedig belföldi vendégéjszaka volt. (A vidéki utazók tehát nem írták le a fővárost, csak ma még nagyobb divat barátnál, rokonnál megszállni, esetleg egy-egy program után kocsiba, vonatra ülni és haza utazni.)
A rekordokat döntögető budapesti (és magyarországi) turizmusban elsősorban profi szakemberek kellenek. Olyanok, akik az iskolában azt tanulják meg, amire a munkájuk során valóban szükségük lesz. Kundi Viktória (a fotón előadás közben) szerint egész apró dolgokra is gondoljunk. Mondjuk, arra, tudja-e az idegenvezető, hogy mit tegyen, ha a vendéget baleset éri vagy ellopják az iratait. Ha tudja is, azt nem az iskolából hozza, mert ott ez nem része a tananyagnak.
Néhány éve még az elmélet 60 százalékot, a gyakorlat 40-et tett ki az idegenvezető-képzésben is, tavaly óta kicsit javult az arány a gyakorlati ismeretek javára. A Kodolányi például elsőként indítja el a duális képzést, amelynek során komoly szakmai partnereknél lehet majd az iskolapadban ülés helyett a terepen eltölteni minél több időt. Ráadásul a képzés teljes idejére fizetést kap a hallgató, amihez fizetett szabadság is jár.
Ahol tandíjat kell fizetni, az lehet visszahúzó erő is. Sokan még úgy gondolkodnak, ha a diák fizet, át kell engedni a vizsgákon, s majd a piac kiszűri az oda nem illőket. Nem jó szemlélet: minek a piacra zúdítani a gyengéket?
A docens úgy látja, ma rendkívül népszerű az idegenforgalom felé orientálódni, egyfajta álom szakma lett, a diákok zöme azt hiszi, ölükbe hull a siker, a gyors felemelkedés. Nos, nem hull. A sikerért még a hosszú évek óta a pályán dolgozóknak is meg kell küzdeniük. Ez nem megy folyamatos önképzés nélkül, amihez sokkal több segítséget várnak a szakmai szervezetektől. Kundi Viktória felvetette, hogy az idegenvezetőknek ismét díjmentessé kellene tenni a múzeumlátogatást, hiszen oda az ismeretek bővítése miatt is mennek a szakmabeliek.
Az persze nem lehet kérdés, hogy ki az idegenvezető? Az olaszországi példa szerint nagyon szigorúan büntetik a kontárokat. Magyarországon is rendszeres, szervezett, hatékony ellenőrzésre lenne szükség, hogy szakképzetlenek ne ártsanak. Az idegenvezetők érdekképviselete ma teljesen szétaprózott, ha stratégiáról, koncepcióról akarna például a kormány tárgyalni, könnyen előfordul, hogy nem tudja, kihez forduljon. Ezért szükség lenne az idegenvezetőket tömörítő csúcs érdekvédelmi szövetségre.
Új trendhez új nyelvek kellenek
Drégely Ágnes egy színházi előadás szereplőihez hasonlította az idegenvezetőket, akik, ha jól szerepelnek, megérdemlik a tapsot a turistáktól. A Magyar Utazási Irodák Szövetségének alelnöke szerint a beutaztatóknak is készülniük kell az új kihívásokra. Például ha az a trend, hogy többen érkeznek Ázsiából, az Öböl-országokból vagy éppen Iránból, új nyelveket kell tanulni – nem elég az angollal próbálkozni.
Külső szemlélőnek talán különös dolgot is mondott: Budapesten ma néha nehéz eladható áron szobát találni a szállodáknál. A másik oldal viszont az, hogy néhány évvel ezelőtt meglehetősen amatőr piaci stratégiaként a budapesti hotelek nagyon alacsony áron kínálták szolgáltatásaikat. Ezzel tulajdonképpen elriasztották a fizetőképes vendégeket. Az árak lefelé mozdítása helyett minőséget kell nyújtani, azt kell propagálni, a vendég így ajánlja majd otthon azt, amivel elégedett volt.
Drégely Ágnes úgy látja, a keleti nyitás az idegenforgalomban meghozza előbb-utóbb az eredményt. Budapesten jelenleg a top 10 beutazó ország között csak egyet, az Egyesült Államokat találjuk az uniós államokon kívül. De nagyon közel lehet az idő, amikor a tízbe betör egy ázsiai ország is. Jelenleg azokkal könnyebb az üzlet, amelyekkel nincs vízumkényszer, ilyen Dél-Korea, Malajzia vagy Szingapúr.
Ismét középpontban a gasztronómia
Máthé Kinga arról számolt be, hogy beváltak a tematikus évek. A Magyar Turizmus Zrt. belföldi igazgatója arra emlékeztetett, hogy a szisztéma tíz éve startolt, akkor a bor és a gasztronómia volt a középpontban. 2016-ban adja magát, hogy ismét a magyar gasztronómiát helyezzék a marketing kampány élére. Májusban Budapesten, a Hungexpón rendezik meg a világ legnevezetesebb szakács versenyét, a Bocuse D’Or-t, amikor a gasztro világ napokon át ránk figyel majd.
A hagyományossá vált Torkos csütörtökön már túl vagyunk, jön még a vidéki gasztronómiai helyek népszerűsítése, és ősszel a Márton napi liba tour. Máthé Kinga örülne, ha ezekkel az akciókkal és programokkal is sikerülne kiegyenlítettebbé tenni a magyarországi turista szezont, amely a nyári tanítási szünetre összpontosul: a június 15. és augusztus 20. közötti nyolc hétben az összes vendégéjszaka 33 százaléka fogy el. S ha valaki nem tudta volna, az igazgató asszony elmondta: az évi 25 millió vendégéjszakának valamivel több, mint 50 százalékát immár a magyarok veszik igénybe – vagyis a hazai turizmus fejlesztésével szintén törődni kell. S mint tudjuk, a magyarországi utazásokon a magyar vendégeknek is „frontkatonája” az idegenvezető.
KamaraOnline
(Beszámolónk első részét itt olvashatja.)
