2019. május 30. csütörtök, 14:14
Az építőipar bővülése 2019 végéig biztosan kitart, 2020-tól azonban már piaci ösztönzőkre lesz szükség a magasépítés növekedésének fenntartása érdekében.

Elsősorban az újlakás-építésekre kell külön figyelmet fordítani, ahol már megjelentek a visszaesés jelei, ugyanis az első negyedévben éves alapon csökkent a lakásépítési engedélyek és bejelentések száma - közölte a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ).

A szövetség célszerűnek tartaná a megszűnő, kedvezményes, 5 százalékos áfakulcsot egy másik ösztönzővel helyettesíteni, példaként a részleges áfa-visszatérítést említették, amely az építőanyagokra és a munkadíjakra egyaránt vonatkozó számla ellenében történhetne. Ez a lehetőség egyszerre segítené az újlakás-építéseket és az épületenergetikai korszerűsítéseket is.

A MÉASZ adatai szerint az első negyedévben a szerkezetépítő anyagok iránti kereslet továbbra is élénk: az égetett tégla termékek 2018. január-márciusi bázissal azonos volumenben fogytak, míg a cseréptermékek iránt jelentős keresletnövekedést tapasztaltak, amely a szövetség szerint a nagyobb volumenben befejeződő lakóépületek építésekkel függ össze.

Az építőkémia termékek (ragasztóanyagok, tömítőanyagok, homlokzati hőszigetelő rendszerek ragasztói) iránt az első negyedévben élénk volt a kereslet, és a gyártók az év további részében is növekedésre számítanak.

A homlokzati nyílászárók piacán az első negyedévet tekintve körülbelül a tavalyi volumen ismétlődött meg, azaz ez a szegmens nem tudott erősödni. A szövetség tagjainak visszajelzése szerint a stagnálás a lakáskorszerűsítések alacsony számával magyarázható. Ráadásul az ablakgyártók továbbra is jelentős bérnyomás alatt vannak, idén még 10 százalék körüli, de Kelet-Magyarországon akár 20 százalékos további bérnövelésre lesz szükség a szakemberek megtartása érdekében.

A műanyagalapú (EPS) hőszigetelő anyagok iránt közel 20 százalékos kereslet növekedést tapasztaltak a gyártók az előző év azonos időszakához képest, amely részben az alacsonyabb bázissal, részben pedig az áthúzódó projektek befejezésével áll összefüggésben.

Ehhez kapcsolódóan megjegyezték, a lakóépületek, illetve azok az építkezések, amelyek mögött kis- és közepes építőipari cégek állnak, jellemzően több (gyakran 5-6) hónapos csúszásban vannak a visszajelzések szerint. A nagyvállalatoknál 2019 elejétől, a Brexit és az amerikai-kínai kereskedelmi konfliktus miatt inkább óvatos menedzsment döntések érvényesülnek, így egyes projekteket (például a Mercedes-gyár bővítése) elhalasztották.

(Forrás: MTI)


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja