Magyarország az automatizáció következményeinek leginkább kitett országok egyike. Míg az Európai Unióban átlagosan a munkaórák 44, itthon 49 százalékát lehetne automatizálni a már meglévő technológiák felhasználásával. Ugyanakkor, bár sok munkahelyet érint, de keveset vált ki teljesen a robotizáció.

A munkakörök kevesebb mint 3 százaléka automatizálható teljes mértékben, miközben tízből hét munkahely esetében a tevékenységek legalább 20 százaléka már ma is automatizálható. A világ vezető tanácsadó cége, a McKinsey legfrissebb tanulmánya szerint a további munkaerő bevonásán alapuló növekedési modellt a termelékenységjavulásra alapozott modell kell felváltsa Magyarországon, ebben pedig a szolgáltatások és a termelés automatizációjáé lehet a főszerep. Ez komoly fejlődési lehetőségeket nyithat meg a magyar gazdaság előtt, ha időben felkészülünk a 2030-ra már legalább egymillió munkahelyet érintő változásokra.

A magyarok jelenleg inkább félnek, mint örülnek az automatizációnak. Az unión belül Magyarországon a legerősebb az elutasítás: a megkérdezettek 38 százaléka értékeli negatívan az robotok és a mesterséges intelligencia elterjedését, és látja ezért pesszimistán a nem is olyan távoli jövőt. Holott a kutatók úgy vélik: Magyarország számára inkább lehetőség, mint átok az automatizáció. Kiutat jelenthet a munkaerőhiányból, fordulatot hozhat a romló termelékenységben, fellendítheti a növekedést.

Magyarországon hét év alatt 3,73 millióról 4,35 millióra nőtt a foglalkoztatottak száma, a munkaerőpiaci tartalékok kimerülőben vannak – írja a McKinsey –, a termelékenység egyes ágazatokban pedig romlott az elmúlt években. Az automatizáció tartósan évi 0,8-1,4 százalékkal emelheti a magyarországi gazdasági növekedés ütemét, átvágva a gordiuszi csomót és új lendületet adva a gazdasági fejlődésnek.

Annak ugyanakkor, hogy Magyarország hosszabb távon a nyertese legyen a teljes világgazdaságot alapjaiban érintő átalakulásnak, vannak feltételei. Az automatizált gazdaságban ugyanis más képességekre van szükség – hívja fel a figyelmet a kutatás. A megszűnő munkalehetőségek helyett lesznek újak, ezek viszont jellemzően technikai képességeket, illetve kreativitást, komplex problémamegoldó készségeket, jó vezetői és szociális készségeket igényelnek.

A gyerekeknek minél előbb lehetőséget kell kapniuk a programozás elsajátítására, a számítástechnikai ismeretek fejlesztésére, valamint a csapatmunka és a jó alkalmazkodó képesség megszerzésére. Az oktatásban és a képzésben – a felnőttképzést is beleérve – a vállalati szféra aktív részvételére is szükség lenne.

Az államra ebben az átalakulásban sok feladat hárul – vélik a kutatók. Az oktatás mellett a szabályozásnak általában figyelemmel kell lennie az innovatív technológiák használatának, tesztelésének megkönnyítésére, élen kell járnia a digitalizációban, például a smart city programok támogatásában, illetve a big data felhasználásában. Az egészségügyben például önmagában a szélesebb körű adathozzáférés lehet számtalan új egészségügyi, gyógyszeripari innováció katalizátora.

További kihívást jelent, hogy az automatizáció rendkívül tőkeigényes, beleértve a szolgáltatások automatizálását és digitalizálását is a termelés mellett. Ahhoz, hogy egy ország ebben versenyelőnyhöz jusson a világpiacon, megfelelő szabályozási környezetre, az új elvárásokhoz igazodó munkaerőpiacra és fejlett infrastruktúrára van szükség.

A felkészülésre van ugyan idő, de nem sok. A McKinsey tanulmánya szerint 2030-ra már egymillió magyarországi munkahely lehet érintett, ami – jegyzi meg a kutatás – konzervatív becslés. Tehát egy évtized áll rendelkezésre ahhoz, hogy Magyarország megalapozza helyét a technikai evolúció új világában.

A tanulmány arra is figyelmeztet, hogy az automatizáció új korszaka erősítheti a társadalom kettészakadását, hiszen jellemzően alacsony képzettséget igénylő munkakörök alakulhatnak át a legnagyobb mértékben, miközben magasabb képzettséget igénylő új állások jöhetnek létre. A jelentős tőkeigény miatt emellett tovább nőhet a különbség a tőke- és munkajövedelmek között. A mélyülő társadalmi szakadék ellen szintén az államnak és a vállalatoknak kell aktívan tennie, leginkább a képzések megfelelő átalakításával – figyelmeztetnek a tanulmány szerzői.

Az Álláshely rovat támogatója: Delego Kft.

Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja