2015. augusztus 1-től módosultak a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés szabályai. A legfontosabb változásokat dr. Zempléni Kinga, a GSG Partners Ügyvédi Iroda partnere foglalja össze.

Az új szabályozás szerint, ha a munkavállalónak óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermeke van, a munkáltató köteles a közigazgatási határon kívüli személygépkocsi használatból eredő költség egy részét megtéríteni, illetve ezen munkavállalók esetében a munkáltató egyoldalúan megteheti, hogy a közigazgatási határon belül történő munkába járást is a kormányrendelet szerinti munkába járásnak minősíti, tehát megtéríti az utazási költséget

A munkáltatónak bizonyos utazási költségeket meg kell térítenie. Ezeket a költségeket a 2012. évi I. törvény, a Munka Törvénykönyve valamint a 39/2010. (II. 26.) kormányrendelet a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről (a továbbiakban: Rendelet) és a 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról határozza meg.

Napi munkába járás

Három fontos meghatározás:

• Lakóhely: annak a Magyar Köztársaság, vagy az Európai Gazdasági Térség állama (a továbbiakban: EGT-állam) területén lévő lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló él, illetve amelyben életvitelszerűen lakik.
• Tartózkodási hely: annak a Magyar Köztársaság vagy az EGT-állam területén lévő lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik.
• Napi munkába járás: a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazás.

Általános szabály, hogy akkor kell a napi utazási költséget és a hazautazást a munkáltatónak megtéríteni, ha a munkavállalónak nem azon a közigazgatásban van lakhelye vagy tartózkodási helye, ahol a munkahelye található. Ez alól akkor van kivétel és meg kell fizetni a településen belüli utazási költséget is, ha a munkavállaló a munkahelyét sem helyi, sem helyközi tömegközlekedéssel nem tudja megközelíteni.

A napi munkába járással kapcsolatosan a Rendelet 3.§-a pontosan meghatározza, hogy milyen közlekedési eszközre milyen jegyárat lehet megtéríteni:

• vasúti 2. osztály,
• menetrend szerinti országos, regionális, és elővásárlási autóbuszjárat,
• elővásárlási vasút.

A Rendelet értelmében a jegy vagy bérlet költségének 86 százalékát kell megtéríteni. Bérletek, menetjegyek esetében az elszámolás a leadott bérlet valamint menetjegyek alapján történik, nem szükséges számla hozzá.

A munkáltató a helyi (közigazgatási határon belüli) utazási bérletet nem köteles megtéríteni, kivéve, ha a munkavállaló a mozgáskorlátozottsága, illetve súlyos miatt fogyatékossága (a súlyos fogyatékosság és felülvizsgálatának, valamint fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerint) nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 139.§ (2) bekezdésében felsorolt közeli hozzátartozója biztosítja.

Személygépkocsi-használat elszámolása

Saját személygépkocsi használatának elszámolása akkor lehetséges munkába járáshoz, ha a munkavállaló

• lakóhelye és munkahelye között nincs tömegközlekedés, vagy ha van, akkor indokolatlanul sokat kellene várakoznia vagy a munkarendje miatt nem tudja igénybe venni a tömegközlekedést,
• fogyatékossága miatt nem képes közlekedési járművet igénybe venni,
• óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermeket nevel.

Ez utóbbi esettel egészült ki 2015. augusztus 1-től a költségtérítésire való jogosultság: azoknak is lehetősége van tehát a közösségi közlekedés helyett gépkocsival munkába járni, akiknek óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermeke van.

A munkáltatónak ebben az esetben is figyelnie kell, hogy ki minősül gyermeknek: gyermeknek minősül a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek. A családok támogatásáról szóló törvény szerint saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek az a gyermek, aki a szülővel életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki. E körben szülőnek minősül a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték.

Kizárólag az a szülő veheti tehát igényben a fenti kedvezményt, aki életvitelszerűen együtt él a gyermekével (elvált szülők esetén ez egy fontos szempont); elvált szülők esetén a gyermeket nevelő szülővel együtt élő házastárs is igénybe veheti a költségtérítést.

Személygépkocsi-használat esetén oda-vissza út távolságára kilométerenként 9 forintot lehet adómentesen kifizetni a munkavállalónak. Ennél több költség nem számolható el a munkába járás címén autóra.

Munkáltató döntése szerinti utazási támogatás

További változás, hogy a Rendelet 5. §-a 2015. augusztus 1-től lehetővé teszi, hogy a munkáltató saját döntésében a Rendeletben meghatározott (közigazgatási határon kívülről történő, illetve közigazgatási határon belülről, ha nincs közösségi közlekedés) munkába járás mellett meghatározott esetekben a közigazgatási határon belül történő munkába járást is a rendelet szerinti munkába járásnak minősítse.

Ilyen esetek:

• a munkavállaló súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, vagy új szabályként
• a munkavállalónak óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermeke van.

Ezekben az esetekben tehát a munkáltató döntése alapján mind a közigazgatási határon belüli tömegközlekedést, mind a személy gépkocsi használatot is támogathatja.

Hazautazás

Hazautazás: a tartózkodási helyről – a munkavégzés rendjétől függően – legfeljebb hetente egyszer a lakóhelyre történő oda- és visszautazás.

A Rendelet 3. § (3) bekezdése értelmében a munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-a, legfeljebb havonta minden évben az előző évben irányadó összegnek a Központi Statisztikai Hivatal által a megelőző évre megállapított és közzétett éves átlagos fogyasztói árnövekedés mértékével növelt összege, mely 2015-ben 35 200 forint.

Összegzés

A munkáltatók a jövőben kötelesek a bölcsődés, illetve óvodás korú gyermeket nevelő szülők közigazgatási határon kívüli személygépkocsival történő napi munkába járási költségeit megtéríteni. Erről kötelesek a munkavállalókat tájékoztatni és nyilatkozatot kérni tőlük óvodai és/vagy bölcsődei elhelyezéséről.

Ezen kívül a munkáltatók dönthetnek úgy is, hogy fogyatékos személyeknek és kisgyermekes munkavállalóknak a közigazgatási határon belüli napi munkába járás költségeit is megtérítik.

dr. Zempléni Kinga ügyvéd,
a GSG Partners Ügyvédi Iroda partnere