2014-ben 2,3 millió harmadik országbeli állampolgár kapott első tartózkodási engedélyt az Európai Unió valamely tagállamában, ez ezer lakosonként átlagosan 4,5 engedélyt jelent – jelentette az Eurostat.

A kiadott engedélyek száma 2,2 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól, és 9 százalékkal a 2008. évitől. A 2014-ben kiadott engedélyek 29,5 százaléka a családegyesítést szolgálta, 24,8 százalék munkavállaláshoz, 20,7 százalék tanulmányokhoz kapcsolódik, 25,0 százalék tartozik az „egyéb” kategóriába.

A legtöbb engedélyt az Egyesült Királyságban adták ki (567 800), majd Lengyelország (355 400), Németország (237 600), Franciaország (218 300), Olaszország (204 300) és Spanyolország (188 600) következik – ez a hat tagállam adta ki az engedélyek nagyjából háromnegyedét.

A lakosság létszámához viszonyítva a legtöbb engedélyt Máltán adták ki (23,2/ezer lakos), 1000 lakosra Cipruson 16,2, Svédországban 11,1, Lengyelországban 9,4, az Egyesült Királyságban 8,8 engedély jutott.

A munkavállaláshoz kötődő engedélyek száma Lengyelországban volt a legnagyobb (206 200), a tanulmányokhoz kapcsolódó engedélyeké pedig az Egyesült Királyságban (177 200); a családegyesítést nagyjából 100–100 ezer olaszországi, illetve spanyolországi engedély célozta.

2014-ben (ahogy 2013-ban is) a legtöbb első tartózkodási engedélyt ukrán állampolgárok kapták (302 800-an, ebből 247 400-at Lengyelországban); az USA polgárai közül 199 200-an, Kínából 169 700-an, Indiából 134 900-an kaptak engedélyt. Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában egyaránt ukránok kapták a legtöbb engedélyt.

Szíria az állampolgárság szerinti listán tavaly még hatodik volt (az említetteken túl marokkó is megelőzte), ez idén feltehetően változni fog.

Magyarország

Magyarországon tavaly összesen 21 188 első tartózkodási engedélyt adtak ki, 6736-ot családi, 5168-at tanulmányi okból, 3733-at munkavállalás okán, 5551-et egyéb indokból. A legtöbb engedélyt kínaiak kapták (6269), jóval többet, mint az USA (1655), illetve Oroszország (1500) polgárai.