A tulajdon-átruházásnál használt 5 gyakori dokumentumsablon.
A kis-és középvállalkozások életében igen gyakran előfordul, hogy a tevékenységük során, illetve azzal összefüggésben tulajdonátruházó szerződés megkötésére van szükség. A tulajdonátruházó szerződéseket a Ptk. Hatodik Könyv, Harmadik Részében az Egyes Szerződéseket meghatározó XIV. Címben találhatjuk. A Ptk. a tulajdonátruházó szerződések között az adásvételi szerződést, a csereszerződést és az ajándékozási szerződést nevesíti.
Adásvételi szerződés (Ptk: 6:215. §) esetében a dolog tulajdonjogának átruházására kerül sor az eladó részéről, a vevő pedig a vételár megfizetésére és a dolog átvételére köteles. Az adásvételi szerződést alkalmazzuk abban az esetben is, amikor jog (pl: társasági üzletrész) vagy követelés (pl: engedményezés) visszterhes átruházása történik.
Adásvételi szerződés tekintetében a kkv, mind eladói, mind vevői oldalon szerepelhet.
Ingatlan adásvétele esetében minden esetben a szerződés írásba foglalására és jogi képviseletre van szükség, mind az okirat szerkesztése és ellenjegyzése, mind a felek földhivatali képviselete tekintetében.
Az ingók esetében azonban nincs írásbeliségi kényszer és nincs szükség ügyvédi képviseletre, így a kkv-k sok esetben szóban, vagy ráutaló magatartással kötnek adásvételi szerződést – ugyanakkor a számviteli-könyvviteli szabályozás ettől eltérően is tartalmazhat rendelkezéseket. Amennyiben a szerződés írásba foglalásra kerül, abban az esetben a felek általában a maguk által készített néhány soros adásvételi szerződésben rögzítik a jogügylettel kapcsolatos pontokat. Ennek lehet az a veszélye, hogy a nem kellő körültekintéssel készített szerződés, a későbbiek során felmerülő esetleges jogvita esetében bizonytalanságot eredményezhet, és a szerződő felek akaratának bizonyítása nehézségekbe ütközhet. Ezért nem hanyagolható el egy megfelelően megszerkesztett adásvételi szerződés elkészítése. Gyakran előforduló eset, hogy kft üzletrész visszterhes átruházására kerül sor a kkv életében. Az üzletrész átruházását írásba kell foglalni. Az átruházással jogosulttá váló személyt, illetve az átruházás időpontját a tagjegyzékbe való bejegyzés céljából az üzletrész megszerzője a szerzéstől számított nyolc napon belül köteles közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban bejelenteni a társaságnak a tagjegyzékbe történő bejegyzés érdekében. A bejelentéshez mellékelni kell az üzletrész-átruházási szerződést. Az üzletrész átruházásával a tagsági jogviszonyból eredő jogok és kötelezettségek az üzletrész megszerzőjére szállnak át.
Az üzletrész átruházásának szabályait és joghatásait a Ptk. 3:168. §-3:169. § tartalmazza.
Ugyancsak gyakrabban előforduló eset, amikor követelés visszterhes átruházására kerül sor engedményezés formájában. Ebben az esetben az engedményező (eredeti jogosult) a kötelezettel szemben fennálló követelését az engedményesre (új jogosult) ruházza át. Az eredeti jogviszony jogosultjának személyében történik változás úgy, hogy az engedményező és az engedményes között létrejövő szerződés alapján az engedményes lép az engedményező helyére a jogosultként. Az engedményező és az engedményes közötti engedményezési szerződés nem érinti a kötelezett helyzetét, és a hozzájárulására sincs szükség. Az engedményezés szabályait a Ptk. 6:193. §-6:200. § határozza meg.
A kkv által a csereszerződés kevésbé alkalmazott a mindennapi tevékenység során, ennek ellenére röviden szót kell említeni róla.
Csereszerződés esetében „ha a felek dolgok tulajdonjogának, más jogoknak vagy követeléseknek kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, az adásvétel szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ebben az esetben mindegyik fél eladó a saját szolgáltatása és vevő a másik fél szolgáltatása tekintetében” (Ptk. 6:234. §). A csere történhet értékkülönbözettel, vagy anélkül. Mivel az adásvétel szabályai megfelelően alkalmazandók, nyomatékosan felhívnánk a figyelmet arra, hogy ingatlan csereszerződés esetén az írásbeliség és jogi képviselet ugyanúgy kötelező, mint az adásvétel jogcímén történő tulajdon-átruházás esetén.
Ugyancsak nem túl gyakran előforduló szerződés a kkv-k életében az ajándékozási szerződés, amelynek szabályait a Ptk. 6:235. §-6:237. § tartalmazza.
„Ajándékozási szerződés alapján az ajándékozó dolog tulajdonjogának ingyenes átruházására, a megajándékozott a dolog átvételére köteles.”
Az ajándékozási szerződés esetében, amennyiben az ajándékozás tárgya ingatlan, a szerződést minden esetben írásba kell foglalni. Ingatlan ajándékozása esetén a tulajdonjog átruházásán kívül a birtok átruházása is szükséges.
Az ajándékozás nem kizárólag dolog ajándékozására vonatkozhat, hanem jog vagy követelés ingyenes átruházására történő kötelezettségvállalás esetén is.
Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a tulajdon-átruházó szerződések használatának igényével a kkv-k napi üzletmenetük során viszonylag gyakran találkoznak.