A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt., versenytörvény) tavalyi módosítása értelmében többek között hatékonyabbá válik a fúziókontroll és negyedére csökken az igazgatási szolgáltatási díj, de más változásokra is számíthatnak a vállalkozások.

Az új rendelkezések hatálybalépésével megszűnik a fúziók engedélyezésére vonatkozó, kérelemre induló eljárás, így a jövőben a vállalkozásokat csupán bejelentési kötelezettség terheli a meghatározott küszöbértéket elérő összefonódásokat illetően, és a törvényi feltételek fennállása esetén a hatóság hivatalból indít eljárást az engedélyezendő fúzió versenyhatásainak vizsgálatára.

A módosítás szerint a bejelentések elintézésére és ez alapján a versenyfelügyeleti eljárás megindítására 8 napja lesz a versenyhivatalnak. A bejelentéssel összefüggésben a kérelemhez kapcsolódóan – a korábban fizetendő 4 millió forintos díj helyett – mindössze 1 millió forintos igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség társul, azaz a díj mérséklődik.

Módosulnak a küszöbszámok: a növekményi, 500 millió forintos küszöbérték 1 milliárd forintra emelkedik, míg az együttes, 15 milliárd forintos küszöbérték nem változik. A törvény alapján a nettó árbevételek számításakor a magyarországi forgalmat, azaz a belföldi értékesítés nettó árbevételét kell figyelembe venni.

A GVH új jogosultságot is kap a bejelentési küszöbszám emelésével: a fenti küszöbszámokat el nem érő összefonódásokat is vizsgálhatja, ha az érintett vállalkozások nettó árbevétele együttesen meghaladja az 5 milliárd forintot, és felvetődik, hogy az összefonódás jelentős mértékben csökkentheti a versenyt.

A jogbiztonság érdekében az érintett vállalkozásoknak az ilyen összefonódásokat is be kell jelenteniük; bejelentés hiányában ezen esetekben csak az összefonódás végrehajtásától számított legfeljebb hat hónapig lesz lehetőség hivatalból történő eljárásindításra, ugyanakkor a bejelentés elmulasztásának ebben az esetben nincs további szankciója a fúziót a felek s a saját kockázatukra még végre is hajthatják.

Mindezen változásokkal összefüggésben a módosítás lehetőséget teremt az összefonódások esetében is helyszíni kutatásokra („rajtaütésekre”), továbbra is bírói engedéllyel, akkor, ha valószínűsíthető a végrehajtási tilalom megsértése, az összefonódás-bejelentésben lényeges tény elhallgatása vagy nem a valóságnak megfelelő közlése. Erre azért van szükség, mert az összefonódások versenyhatósági vizsgálata alapvetően a felek által szolgáltatott adatokon alapulnak, így ezek hitelessége kulcskérdés a bejelentett összefonódás közérdeket jelentő verseny védelme szempontjából való értékelésének.

A fenti törvényi változásokat konkretizáló GVH közlemények és az űrlap további kedvező fejleményekkel jár a vállalkozásokra nézve, amelyek tehát nem a törvényen nyugszanak, hanem a versenyhivatal közleményei biztosítják. Ezek a következők:

1. Előzetes egyeztetés és az úgynevezett expressz eljárás: Az új rendszerben még nagyobb jelentősége lesz a már korábban is biztosított előzetes egyeztetésnek, amely valamennyi esetben hozzájárulhat az összefonódással kapcsolatos ügyintézés gyorsításához, a bejelentéshez szükséges adatok előzetes tisztázásához. Az ennek kereteit rögzítő új prenotifikációs közlemény lehetővé teszi, hogy amennyiben az előzetes egyeztetés során végleges és aggálymenetes űrlap áll elő, akkor a vizsgáló még a prenotifikáció alatt egyeztessen a GVH Versenytanácsával. Amennyiben az ilyen egyeztetett űrlapot változatlan jogi és ténybeli helyzet mellett nyújtják be, akkor a bejelentés benyújtását követően a fúziót tudomásul vevő hatósági bizonyítvány akár 1-2 munkanapon belül kiadásra kerülhet. Ez a lehetőség kizárólag a hatósági bizonyítvány kiadására vonatkozik és nem valamennyi, az összefonódás-bejelentést érintő GVH intézkedésre, azok ilyen esetben is a 8 napos eljárás keretei között lesznek meghozva.
2. Fokozatosság a II. fázis megindítása előtt: az eljárásindítási közlemény egyértelművé teszi, hogy hiába teljesülnek a teljes körű eljárás számszerűsíthető feltételei (horizontális esetben 20 százalék, vertikális esetben 30 százalék feletti piaci részesedés) ha az űrlapban egyértelmű adatok vannak arra, hogy a fúzió mégis aggálymentesen tudomásul vehető verseny minőségi szempontjaira figyelemmel, akkor 8 napon belül lehet hatósági bizonyítvány. Ilyen egyértelmű helyzet hiányában is a GVH a fokozatosság elvét tartja szem előtt; először egy 30 napos eljárást fog indítani, hogy megpróbálja tisztázni, vajon a fúzió a teljes körű (úgynevezett II. fázisú) eljárás megindítása (és az azzal járó érdemben magasabb igazgatási szolgáltatási díj, hosszabb határidőkeret és nagyobb adminisztratív teher) nélkül is aggálymentesen tudomásul vehető-e a verseny minőségi szempontjaira figyelemmel. Ezek az intézkedések minden bejelentésre vonatkoznak majd, de különösen is segítik az 5 milliárdos küszöb és a verseny jelentős csökkenésének lehetősége miatti önkéntes bejelentőket, hiszen nem rögtön II. fázisú ügyek indulnának az esetükben.
3. Jelentősen csökken az űrlap hossza és annak adminisztratív terhe: Az új rendszerben az eddig II. fázisú fúziókra vonatkozó kérdések az útmutatóba kerültek, így összességében harmadával, 10 oldallal csökkent a kötelezően szolgáltatandó adatokra rákérdező űrlap hossza. Emellett lényeges változás, hogy csak a magyar piacra vonatkozóan szükséges részletesebb adatok benyújtása, elegendő vállalatcsoport szinten összevont bevételi adatokat szolgáltatni és egyszerű másolatban benyújtani az összefonódást létrehozó szerződést.