A Duna kiemelkedő jelentőségű az állam gazdálkodása szempontjából – mondta Boros Anita, aki a fővédnök nemzeti fejlesztési miniszter képviseletében nyitotta meg csütörtökön a Nemzetközi Dunai Hajós Konferenciát.

A közlekedéspolitikai, fejlesztéspolitikai, környezetvédelmi, természetvédelmi, sportinfrastruktúra-fejlesztési és vagyongazdálkodási célokat érdemes az egymást erősítő, egymásra épülő eszközök feltárásával megfogalmazni – mondta a vagyonpolitikai államtitkár feladatait is ellátó vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkár.

Nemzetgazdasági és vagyonpolitikai szempontból is kiemelkedő jelentőségű fejleménynek nevezte, hogy a korábban állami, majd magántulajdonba került hajózási gazdasági társaságok visszaszerzésével fokozódott az állam dunai hajózásban betöltött szerepe.

Az állami tulajdonában lévő három hajózási társaság közül személyhajózási stratégiai szempontból megkerülhetetlen a MAHART PassNave Kft., amely a Duna teljes szakaszán a legnagyobb működő hajóparkkal rendelkező személyhajózási és kikötő-üzemeltető társaság.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szakmapolitikai szinten elkötelezett abban, hogy a nemzetközi hajók ne csak Budapesten, hanem vidéki városokban is kikössenek. A belvízi árufuvarozás versenyképességének erősítése érdekében számos infrastrukturális, logisztikai és kapacitásbővítő kikötőfejlesztés valósult meg a Közlekedési Operatív Program támogatásával, egyebek mellett Baján, Csepelen, Dunaújvárosban, Győr-Gönyűben és Mohácson. A MAHART PassNave Kft. saját forrásból önálló beruházásokat is megvalósít, ennek látványos példája a visegrádi és dömösi hajóállomások megújítása.

A közlekedési infrastruktúra korszerűsítése mellett számos árvízvédelmi beruházás is történt a Dunán, döntő részben a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretein belül. Ezek közül kiemelendő a Duna projekt, melynek elsődleges célja a folyó árvízvédelmi rendszerének megerősítése, az árvízi veszélyeztetettség csökkentése volt. A beruházás keretében több mint 28 milliárd forintos uniós támogatás felhasználásával közel 200 töltéskilométer hosszon fejlesztették a magyarországi Duna-szakaszt.

Fotó: Muray Gábor Zoltán/NFM