Sok cég a túlélését köszönheti annak, hogy rendelkezett üzemszünet-biztosítással.

Ipari és kereskedelmi tevékenységnél a vagyon- és géptörés-biztosításokban jelentős szerepet játszanak az üzemszünet-biztosítások. Egy tűzeset vagy egy géptörés esetén ugyanis a termelés-, illetve bevétel kiesés nagyobb veszteséget okozhat, mint maga az alap kár.

Az üzemszünet-biztosítások feladata, hogy segítsenek áthidalni az újjáépítés, újratelepítés időszakát. Egy géptörés után a szükséges alkatrész beszerzése és beszerelése hosszú időbe telhet. Az üzemszünet-biztosítások megtérítik a leállás miatt keletkező bevételkiesésből azokat a fix fizetési kötelezettségeket, amelyeket az üzem leállása esetén is fizetni kell, továbbá az adott időszakban elvárt hasznot.

Egy üzem vagy csarnok helyreállítása (engedélyek beszerzése, bontás, építés) akár egy évig is eltarthat, ez idő alatt vannak fix költségek, melyek akkor is felmerülnek, ha nincs bevétel. Hasonlóan, egy gép termelésből történő kiesése leállíthat egy gyártási folyamatot, aminek jelentős negatív hatása lehet.

A szóban forgó költségek olyan, a biztosítási szerződésben megjelölt szükséges ráfordítások (pl. fizetések, munkabérek, helyiségek bérei, adók, illetékek, a biztosított vállalatba fektetett idegen tőke után szerződés szerint fizetendő adósságkamatok, arányos leírások stb.), melyeket a biztosítottnak az üzemszünet idején, legfeljebb azonban a kártérítési időszak alatt mindenképpen állnia kell annak érdekében, hogy az üzem/cég működése minél előbb visszaállhasson a korábbi kapacitásnak megfelelő szintre.

Fontos érv, hogy az üzemszünet alatti meg-nem-termelt hasznot is téríti a biztosítás, mely az adott időszakra kalkulált be-nem-folyt nyereség összege.

A biztosítást befolyásolja az adott üzemi vagy kereskedelmi  tevékenység, az igényelt kártérítési időszak, valamint a könyvelésből kinyerhető adatok.

Az üzemszünet-biztosítások csak az alapbiztosításokkal együtt vehetők meg.