Home Adózás Melyek a katával kapcsolatos leggyakoribb tévhitek?

Melyek a katával kapcsolatos leggyakoribb tévhitek?

0

A kata, vagyis a kisadózók tételes adója nagyon népszerű adózási formává nőtte ki magát. (Ellentétben a kivával, a kisvállalkozások tételes adózásával, amely formát a ma Magyarországon bejegyzett több mint 539 ezer cégből mindössze 7000 választotta.) A kata az adónemek között popsztárnak számít – legalábbis a kiscégek és az egyéni vállalkozók között. A kezdő vállalkozók között azonban sok tévhit kering a katáról. Hogy ne az első adóbevalláskor döbbenjen le, összeszedtem a leggyakoribbakat.

Kata, a popsztár

A kata azért tudott ilyen népszerű lenni, mert egy egyszerűsített adózást lehetővé tévő adónem. Lényege, hogy a vállalkozási tevékenység minden adó- és járulék terhét egy összegben (havi 25 000, 50 000 vagy 75 000 forintért) megválthatja a vállalkozó az szja-tól kezdve a járulékokig bezárólag.

Azok az adónemek, amelyeket a kata kivált, a következők:

  • vállalkozói személyi jövedelemadó
  • vállalkozói osztalékalap után fizetendő adó
  • társasági adó (betéti és közkereseti társaság esetén)
  • személyi jövedelemadó
  • járulékok
  • egészségügyi hozzájárulás (eho)
  • szociális hozzájárulási adó (szocho)
  • szakképzési hozzájárulás

Amit nem vált ki a kata sem:

  • alkalmazottak után fizetendő járulékok
  • környezetvédelmi termékdíj
  • népegészségügyi adó – ez a két utóbbi adó csak abban az esetben jön természetesen számításba, ha a vállalkozás ehhez kötődő tevékenységet végez
  • áfa – ez csak 8 millió forint bevételi határig nem érinti a katás vállalkozót, de akkor is csak alanyi mentes formában
  • helyi iparűzési adót (hipát)
  • cégautóadó

Tévhit #1 A katás vállalkozó nem áfaköteles

Ha már a felsorolásban szó esett arról, hogy az áfát nem váltja ki ez az egyszerűsített adónem…

Mivel mindenki, aki vállalkozás keretében végez valamilyen formában értékesítést – még az adószámos magánszemély is! – az áfatörvény hatálya alá tartozik. Ezért állapíthat meg a törvény mentességeket és kivételeket bárkire nézve is, mert vonatkozik rá a törvény.

Ez pedig azért van így, mert mihelyst nem állnak fenn a mentesség feltételei, így automatikusan áfakötelessé válik a vállalkozás.

Tévhit #2 A kata vagy 25 000 vagy 50 000 forint

Ez részben igaz. A kata mellékállású vállalkozóként valóban 25 000 forint, mert ekkor Önnek van főállása, amely után már fizet járulékot (van biztosítotti jogviszonya), fizet Ön után a munkaadója ehót, szochót, szakképzési hozzájárulást. Tehát ezt még egyszer nem kell megfizetnie a mellékállású vállalkozása után.

Ha Ön főállású vállalkozó, akkor alapesetben tényleg 50 000 forintot kell fizetnie. Ezzel a fentebb már meghatározott adókat, járulékokat mind le is tudta. Van azonban választási lehetősége. Fizethet emelt összegű katát is, ez havi 75 000 forint. Ez azért jó, mert ilyenkor emelt összegű járulékalap után veszik figyelembe a járulékbefizetéseit. Magyarra lefordítva: jobb lesz vele a nyugdíja.

Tévhit #3 – Ha katás vagyok, nem kell könyvelő

Az a helyzet, hogy meg lehet barátkozni azzal, hogy maga csinálja a könyvelését, de ebben az esetben Önnek kell majd bogarásznia és követnie minden mákszemnyi törvényi változást. És ezt nem érdemes annyival elintézni, hogy majd „ráguglizik” a neten. Végig kell olvasni a törvényt, a hozzá kiadott végrehajtási rendeleteket, és tudni kell azokat értelmezni is.

És van itt még valami…

A kata nem annyira egyszerű adónem, mint ahogyan az a médiából tűnik. Mint a fenti felsorolásból is látszik, nem minden adónemet vált ki. Arról nem is beszélve, hogy a cége tevékenyége is változhat. Ez még önmagában nem jelenti azt, hogy Ön nem maradhat katás, de azt igen, hogy más adónemek alatt adókötelezettsége keletkezik. Ha erre nem figyel, könnyen bajba kerülhet.

Arról nem is beszélve, hogy a kata sem kivétel az adóknak azon jellemző tulajdonsága alól, hogy a törvényalkotó előszeretettel csavargat a szabályokon. Ha máskor nem is, de minden év január elsejével. Így történt ez idén is, nem véletlenül írom a cikket…

Szóval jó a könyvelő a háznál, még akkor is, ha Ön katás vállalkozó.

Tévhit #4 – Ha katás vagyok, nem kell vállalkozói bankszámla

Ez lehet igaz. A törvény azt mondja ki, hogy a saját, magánszemélyként nyitott bankszámláját Ön használhatja vállalkozási célra is. Vagyis ahonnan a lakása rezsijét fizeti csoportos beszedési megbízással, ugyanonnan utalhatja minden hónapban akár a katát is az adóhatóságnak.

Mindezt egészen addig nyugodt szívvel megteheti, amíg a cége alanyi adómentes az áfa alól. Vagyis mihelyst 8 millió forint fölé szalad a bevétele, abban a pillanatban vállalkozói számlát kell nyitnia, be kell jelentenie a számlaszám változását a NAV-nak, és onnan kell teljesítenie.

Ezzel csak annyi a baki, hogy mihelyst az adóhatóságnak egyetlen kifizetést is teljesít innen, onnantól fogva ezt a számlaszámot az adó megfizetésére fenntartott hivatalos számlaszámként tartja nyilván a rendszer. Vagyis, ha be is jelenti a számlaszáma megváltozását, mert áfafizetésre kötelezett lett a vállalkozása, lesz egy olyan időszak, amíg a rendszeren átfut az új infó, és a NAV még a személyes számláját tartja nyilván ilyen címen. Ha éppen ekkor esedékes az áfa befizetése is, akkor az ebben az időpontban a NAV-nál nyilvántartott számláról keresi a beérkezést. Ha nem onnan ment el a pénz, az csak keringeni fog valahol a rendszerben, mert nem fogja tudni összepárosítani a befizetését a rendszer az új számlaszámmal. Így behajtja a régiről.

A másik az, amit anno már személyes pénzügyekkel foglalkozó coachként is mindig mondtam az ügyfeleimnek: jobb a személyes pénzt nem keverni a cégessel. Többek között pont az ilyen esetek elkerülése érdekében.

Tévhit #5 – Ha katás vagyok, akkor nem kell foglalkoznom a számlák gyűjtögetésével

Részben ez is igaz. Költségeket gyűjtögetnie tényleg nem kell. A saját kimenő számláit viszont nagyon is. Korábban máshol már írtam arról, hogy katásként Ön bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezett. (Egy jó gyűjtőtáblázat itt található.)

A másik pont, ahol megdől ez az elmélet, az megint csak az a pillanat lesz, amikor a cége átlépi a 8 milliós bevételi határt. Mihelyst a vállalkozás elveszíti az alanyi áfamentességét, gyűjtenie kell a költségszámlákat is. (És akkor megint vissza jutunk ahhoz az alapvetéshez, hogy kell egy jó könyvelő – akkor is, ha Ön katás.)

Csengő kasszát és sikeres vállalkozást kívánok!