Kezdőlap Blog Oldal 577

Május első hétvégéjén ismét itt a Budapest100

Az idei jelmondat: Nyissunk a térre! Mindenkit várnak a parkok, kis és nagy terek, piacok, sétányok.

A programban 23 téren 45 ház nyílik meg több mint 150 önkéntes, a lakók és az intézmények közös munkájának köszönhetően. Minden szabadon és ingyen látogatható! Ha egy program mégis regisztrációhoz kötött, azt külön jelzik a honlapon. Itt letölthető a programfüzet, de az esemény alkalmából ismét elérhető a Budapest100 korábbi történeteit bemutató könyv is.

A Budapest100 az egész várost megmozgató civil esemény, amely 2011-ben hagyományteremtő szándékkal indult az OSA Archívum és a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) kezdeményezésére. Felhívja a figyelmet épített környezetünk értékeire, és különböző társadalmi hátterű embereket hoz közelebb egymáshoz. 2017-ben innovatív társadalmi programként SozialMarie díjjal tüntették ki – olvasható a Kortárs Építészeti Központ Alapítvány közleményében.

Nagy sikerrel zárult a XI. Szakma Sztár Fesztivál

Április 25-én véget ért a XI. Szakma Sztár Fesztivál, ahol 236 tanuló mérhette össze tudását a Szakma Kiváló Tanulója Verseny (SZKTV), az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny (OSZTV) és a SkillsHungary nemzeti döntőben és bemutatón. A záróünnepség keretében 43 szakmában hirdették ki az első 3 helyezettet.

Az SZKTV és az OSZTV országos döntői mellett a látogatók a EuroSkills és a WorldSkills versenyek válogatóit és bemutatóit is megtekinthették.

A versenyek célkitűzése továbbra is a gyakorlatigényes, „fizikai” szakmák társadalmi presztízsének és vonzerejének növelése a szakma tanulás népszerűsítése révén. A verseny és a fesztivál jelmondata: „a jó szakma felér egy diplomával!”. További célja a rendezvénynek az országos nyilvánosság biztosítása, valamint a szakmák, szakképzés népszerűsítése a tanulók körében. A frissen felfedezett tehetségek gondozása tudatosítja a szakképzés növekvő jelentőségét és hozzájárul a szakmai életpályák népszerűsítéséhez.

Az országos szakmai versenyeket 43 szakképesítésben hirdették meg a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából, a nappali tagozaton végzős szakközépiskolai és szakgimnáziumi tanulók számára. 2018-ban az elődöntőben minden eddiginél több, országosan 7032 diák vett részt, amelyeket a területi kamarák bonyolítottak le. Ezt követték a válogatóversenyek, melyen 474 fiatal versengett a döntőbe jutásért. Végül a szakmai versenyek országos döntőjébe 236-an kerültek be 108 oktatási intézményből. A fesztivál keretében zajlott az V. SkillsHungary Nemzeti Döntő és Bemutató, amelyen a EuroSkills Budapest 2018 versenyen induló magyar csapat minden tagjával találkozhattak a látogatók.

A háromnapos fesztivál első két napján gyakorlati megmérettetés várt a versenyzőkre, míg a harmadik nap az ünnepélyes eredményhirdetésről szólt. A rendezvény és a verseny sikeréhez több mint 800-an járultak hozzá, egyebek mellett versenyfelelősök, szakértők, szervezők, az egyes szakmák versenyét szervező, ún. támogató iskolák tanárai és diákjai, illetve közel 500 szervezet, köztük szakmai támogató cégek, vállalatok, szakiskolák és egyesületek.

A területi kamarák szervezésében több mint 9000 tanuló érkezett az eseményre, Budapestről pedig mintegy 5000 látogató. A résztvevők 70 százaléka pályaválasztás előtt álló iskolás volt, akik a verseny megtekintése mellett szakmai tárlatvezetésen vehettek részt, valamint egyes szakmák standjainál kipróbálhatták tehetségüket. Az idei fesztiválon magas számban voltak jelen szakmai kiállítók és gazdálkodó szervezetek is.

A döntőn résztvevők több mint 80 százaléka mentesül a szakmai záróvizsga letétele alól – olvasható az MKIK közleményében. 

Magyar adóintézkedésekről döntött az Európai Unió Bírósága

A luxembourgi székhelyű uniós törvényszék ítélete szerint az Európai Bizottság korábban helyesen következtetett arra, hogy a két ügyben a hivatalos vizsgálati eljárás lezárásáig Magyarország nem kívánja felfüggeszteni a díjak alkalmazását.

Az ügyek előzménye, hogy 2015 februárjában Magyarország a dohányipari vállalkozásokat terhelő adónál progresszív adózási mértéket vezetett be, egészségügyi hozzájárulás elnevezéssel, az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat pedig az élelmiszerlánc-szereplőnek minősülő vállalkozásoknak kell megfizetniük árbevételük függvényében.

Az Európai Bizottság vizsgálati eljárást indított, úgy ítélte meg ugyanis, hogy az adókulcsok jelentős mértékű progresszivitása, továbbá az adófizetési kötelezettség beruházások megtételéhez kötött csökkentése az uniós versenyjoggal össze nem egyeztethető állami támogatásnak minősül. A bizottság szerint a progresszív adókulcsok különbséget tesznek a vállalkozások között azok árbevétele alapján és indokolatlan előnyt nyújtanak az alacsonyabb árbevétellel rendelkező vállalkozásoknak. Ehhez hasonlóan az adófizetési kötelezettség beruházásokkal összefüggő csökkentése is indokolatlan, ráadásul az egészségügyi hozzájárulás célkitűzésével össze nem egyeztethető előnyt nyújt az ilyen beruházásokat megvalósító vállalkozásoknak.

A bizottság arra utasította Magyarországot, hogy az eljárás lezárásáig függessze fel a progresszív adókulcsok alkalmazását. Ezt követően Magyarország a felfüggesztő rendelkezések megsemmisítését kérte.

Az Európai Unió Bírósága most úgy határozott, hogy az uniós bizottság jogszerűen fogadta el a felfüggesztő rendelkezéseket, ezért elutasította Magyarország keresetét. (MTI)

Az e-útdíj több mint felét külföldi úthasználók fizetik

0

A megtett úttal arányos elektronikus útdíjszedési rendszerből származó bevétel csaknem 12 százalékkal nőtt tavaly az egy évvel korábbihoz képest, meghaladta a bruttó 221 milliárd forintot, ennek több mint 51 százalékát a külföldi úthasználók fizették be – mondta Bartal Tamás, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) igazgatóságának elnöke a társaság szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

A 3,5 tonna össztömeg feletti járművekre érvényes HU-GO e-útdíj rendszer bevétele dinamikusan nőtt, az év közben megemelt költségvetési elvárást is felülteljesítette bruttó 4,7 milliárd forinttal tavaly.

A növekedés oka a díjköteles úthálózat forgalmának erősödése, valamint a fizetős útszakaszok körének bővülése. Magyarország tranzit ország, ezért fontos, hogy az átutazók arányos részt vállaljanak az úthálózat fenntartási és fejlesztési költségeiből.

Börzsei Tibor, a NÚSZ vezérigazgatója elmondta: a 2013. július 1-jén bevezetett HU-GO rendszerben 91 ezer ügyfelet tartanak nyilván, csaknem 20 százalékkal többet az egy évvel ezelőttinél, a regisztrált gépjárművek száma egy év alatt 280 ezerről mintegy 338 ezerre nőtt.

Bartal Tamás hangsúlyozta, a díjköteles úthálózat forgalmának erősödése összhangban van az ország gazdasági növekedésével.

Az idei tapasztalatokról szólva ismertette, április közepéig bruttó 64 milliárd forint volt a befizetett e-útdíj összege, ami 5,5 százalékos emelkedés az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ha ez a tendencia folytatódik, akkor az erre az évre tervezett bevételt is jelentősen, mintegy 6 milliárd forinttal meghaladhatja a befizetett e-útdíj – jelezte.

A személygépkocsikra, kisteherautókra és buszokra érvényes e-matrica, valamint a nagyteherautókra vonatkozó e-útdíj bevétele 2013-tól idén március közepére együttesen meghaladta a nettó 1000 milliárd forint költségvetési bevételt – összegezte Bartal Tamás.

A külföldi úthasználókról elmondta, tavaly is a román rendszámú teherjárművek voltak a legtöbben, 40 százalékos aránnyal vezették a listát, ezt követték a lengyel, a bolgár, a szlovák és a szerb jelzésű teherjárművek.

Börzsei Tibor ismertette: lassuló mértékben, de tovább nőtt a fedélzeti eszközök (OBU) használati aránya. A legfrissebb adatok szerint a járművekhez kötött fedélzeti egységek száma átlépte a 204 ezret a tavalyi 167 ezerről indulva.

Az áprilisi adatok alapján a bevallások csaknem 87 százaléka fedélzeti egységek segítségével történik, míg 2017 elején ez az arány 84 százalék alatt volt. A külföldi teherfuvarozók 77,4 százaléka, a belföldi teherfuvarozóknak pedig 98,1 százaléka használ fedélzeti eszközt a bevalláshoz. Az OBU elterjedésével a viszonylati jegyek értékesítéséből egyre kevesebb bevétel folyik be – mondta a vezérigazgató.

Börzsei Tibor kitért arra is, a hat munkanapos múlt hét volt az e-útdíj rendszer fennállásának legerősebb hete, a bevétel meghaladta a 4,9 milliárd forintot, ennek csaknem 88 százaléka fedélzeti eszközön keresztül folyt be. (MTI)

Drágul a taxizás Budapesten

Július elsejétől drágább lesz Budapesten taxival utazni: a jelenlegi 450 forintos alapdíj 700 forintra emelkedik, a kilométerdíj 20 forinttal, a percenkénti várakozási díj pedig 5 forinttal nő a Fővárosi Közgyűlés szerdai döntése értelmében.

A taxisok javaslatára módosított rendelet szerint július elsejétől a kilométerdíj 280-ról 300 forintra, a percenkénti várakozási díj pedig 70-ről 75 forintra nő.

A Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes által jegyzett javaslatot 18 igen szavazattal 5 nem ellenében, 5 tartózkodás mellett fogadta el a testület. A döntés előtti vitában Szeneczey Balázs elmondta, hogy az elmúlt fél évben a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), a fuvarszervező cégek és a taxis érdekképviseletek képviselői között rendszeres tárgyalások zajlottak, és olyan konszenzus született, amelyet a taxisok döntő többsége elfogad. A főpolgármester-helyettes hangsúlyozta, a 2013 óta változatlan tarifák kisebb mértékben emelkednek, mint ahogy azt eredetileg a taxisok kezdeményezték.

Sipeki József, a BKIK ipartestületi tagozatának képviselője kifejtette, a fuvarszervező társaságok felmérése szerint a taxisok 87 százaléka egyetértett a tarifaemeléssel, amelyet például a szigorodó gépkocsi-követelmények, a dráguló biztosítások és az online pénztárgép bevezetése is indokol. A BKIK képviselője általános tapasztalatként említette, hogy a fővárosban egyre nehezebb taxit kapni, ami azt jelzi, nem éri meg taxis vállalkozást indítani, annak jövedelmezősége ugyanis egyre kisebb. Sipeki József szerint ezért összességében – a negatív sajtóvisszhang ellenére is – elfogadhatónak nevezhető az átlagos fuvarra vetítve 10 százalékos tarifaemelés.

Szaniszló Sándor, az MSZP képviselője ezzel szemben elfogadhatatlannak nevezte az emelést, szerinte ugyanis a fővárosnak arra kellene törekednie, hogy a fuvarszervezők olcsóbban is biztosíthassák a szolgáltatásukat.

Gy. Németh Erzsébet, a DK képviselője arra kérte a főpolgármestert, ne engedjen a taxisok nyomásának, és vonja vissza a javaslatot.

Tarlós István válaszában úgy fogalmazott, fanyalogva fogadja azon ellenzéki pártok kritikáit, amelyek városvezetésük ideje alatt nem akartak, illetve nem mertek hozzányúlni ehhez a kérdéshez. Közölte azt is, hogy nem zárkóznak el a taxirendelet további finomításának lehetőségétől. A főpolgármester előzőleg, még a napirendről szóló vitában kifejtette: a díjemelést nem a főváros kezdeményezte, az nem érdeke, de úgy voltak vele, hogy a taxisok által kezdeményezett díjemelés az ő kockázatuk, ezzel a saját piacukat befolyásolják.

Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség elnöke felszólalásban megerősítette, a most javasoltnál kicsivel magasabb emelést szerettek volna, de elfogadták a város vezetőinek az utasokat védő érveit. Közölte továbbá, hogy a tizenkét nagy budapesti fuvarszervező cégből csak egy nem értett egyet a tarifaemeléssel. (MTI)

Ilyen lakásokban élünk így Magyarországon

0

A lakott és nem lakott lakások jellemzőiről, a lakók lakásjellemzők szerinti sajátosságairól, a lakások minőségének javítására elvégzett felújítási, korszerűsítési munkálatokról is beszámol a statisztikai hivatal kiadványa.

„A Központi Statisztikai Hivatal 2016 október–novemberében a háztartások 10 százalékos mintáján mikrocenzust hajtott végre. A »kis népszámlálás« során az ország 2148 településén mintegy 440 ezer háztartást kerestünk meg, hogy információt gyűjtsünk társadalmunk aktuális jellemzőiről. A 2016. évi mikrocenzust papír kérdőívek nélkül, kizárólag elektronikus módon bonyolítottuk le. Ezzel a módszerrel nem csak a kérdőívek nyomtatásától tekinthettünk el, de az adatok feldolgozása is gyorsabbá vált. (…) E kiadványunkban a mikrocenzus eredményeinek közlését a lakásállomány részletes adataival folytatjuk. Ismertetjük a lakott és nem lakott lakások jellemzőit, valamint a lakók lakásjellemzők szerinti sajátosságait. Bemutatjuk, hogy a lakások minőségének javítására jellemzően milyen felújítási, korszerűsítési munkálatokat végeztek el. Elemezzük a legutóbbi, 2011. évi népszámlálás óta bekövetkezett változásokat” – írja Vukovich Gabriella, a KSH elnöke a „Mikrocenzus 2016 – 7. Lakáskörülmények” című kiadvány előszavában.

A legfontosabb megállapítások

1. A lakásállomány jellemzői

  • 2016. október 1-jén Magyarország lakásállománya 4 millió 405 ezer lakásból állt. A 2011. évi népszámlálás óta a lakásállomány csak kismértékben, 0,3 százalékkal nőtt, ami 15 ezer új lakást jelent.
  • A lakott lakások száma a 2011. évi népszámláláshoz képest 1,5 százalékkal csökkent. 2016. október 1-jén 3 millió 854 ezer volt.

2. A lakott lakások jellemzői

  • 2016-ban a lakott lakások 98 százaléka volt magánszemélyek tulajdonában, míg 2011-ben 96 százaléka.
  • 2011 óta 4 m2-rel nőtt a lakott lakások átlagos alapterülete, 2016-ban 82 m2 volt.
  • A vezetékes vízzel ellátott lakások aránya 2016-ra 99 százalékra emelkedett. A házi vízvezetékkel rendelkező lakások száma tovább csökkent, arányuk a 2 százalékot sem éri el.
  • 2016-ban a közcsatornával ellátott lakott lakások aránya 10 százalékponttal volt magasabb, mint az előző népszámláláskor.
  • Az összkomfortos és a komfortos lakások aránya tovább nőtt, 2016-ban a lakott lakások 95 százaléka tartozott ide. A komfort nélküli, szükség és egyéb lakások hányada a felére, 2,5 százalékra csökkent.

3. A nem lakott lakások jellemzői

  • A nem lakott lakások aránya kismértékben növekedett. Míg 2011-ben a lakásállomány 11 százaléka tartozott a nem lakott lakások körébe, addig 2016-ban ez az arány 12 százalék volt.
  • A nem lakott lakások 94 százaléka volt magántulajdonú 2016-ban. A lakások túlnyomó többsége hazai tulajdonban volt, 4,1 százaléka, 22 ezer lakás külföldi állampolgár tulajdona. A nem lakott lakások 3,0 százaléka önkormányzat, illetve 2,9 százaléka más intézmény, szervezet tulajdonában volt.
  • A nem lakott lakások a lakottaknál kisebb méretűek, átlagos alapterületük 65 m2 volt 2016-ban.
  • A nem lakott lakások felszereltsége, közművesítettségi szintje jelentősen alatta maradt a lakottakénak. A nem lakott lakások 43 százaléka összkomfortos, 38 százaléka komfortos, 6,0 százaléka félkomfortos és 13 százaléka komfort nélküli, szükség- és egyéb lakás.

4. A lakások lakói

  • 2016-ban 9 millió 584 ezer fő élt lakásokban és lakott üdülőkben. A száz lakásra jutó lakók száma 249 fő volt.
  • Az egy személy által lakott lakások aránya 28 százalék volt, 2011 óta kismértékben csökkent.
  • 2016-ban a lakók 91 százaléka tulajdonosként lakott a lakásban, 8,0 százaléka bérlőként és alig több mint 1 százaléka más jogcímen. A bérlők 30 százalékát fiatalok (15–29 évesek) tették ki.
  • 2016-ban közel 70 százalékra emelkedett az összkomfortos lakásban élők aránya. Ezzel párhuzamosan csökkent a komfort nélküli és a szükséglakásokban élők hányada. 2016-ban 253 ezren éltek ilyen rossz minőségű lakásokban.
  • 2006–2016 között a lakók 83 százaléka élt olyan lakásban, amelyben belső festést végeztek, 45 százalékuk lakásában burkolatot cseréltek, 39 százalékuknál nyílászárót.

Team Up! – „Nagy hazai összefogás kis hazai cégekért”

Magyarországi nagyvállalatok nyúlnak a magyarországi startupok hóna alá: a Team Up! kezdeményezés a startup-ökoszisztéma fejlesztését és az ígéretes projektek nemzetközi sikerre vitelét célozza.

Átfogó szakmai támogatást nyújt a hazai startupoknak az FMCG-, az IT-, a pénzügyi, a média- és az energetikai szektor vezető cégeinek összefogása: a legjobb szakértőkkel léphetnek kapcsolatba, rangos szakmai fórumokon mutathatják be az eredményeiket, valós környezetben készülhetnek fel a megrendelői igények professzionális kielégítésére, a beszerzési-ellátási sztenderdek teljesítésére, sőt a fejlesztéseikhez szükséges kutatási és referenciaháttérhez is hozzájuthatnak. A Team Up! Programot – amelynek egyik bevallott célja a startupok kivirágzását ösztönző és támogató környezeti feltételek megteremtése – olyan nevek fémjelzik, mint a Nestlé Hungária, a K&H Csoport, az RTL Magyarország, a Microsoft és az AON Hewitt.

A jó ötlet azonban önmagában nem elég, szükség van hozzá egy üzleti koncepcióra és technológiai háttérre is. Ez a legtöbb induló vállalkozást jelentős kihívás elé állítja, ezért a Microsoft számos egyéb módon is támogatja az innovatív projekteket. A kifejezetten ennek a körnek szóló globális programcsomag, a Microsoft for Startups a még csupán az elgondolás fázisánál tartó és a céggé érett próbálkozások számára egyaránt jelentős támogatást nyújt: hozzáférést biztosít a legmodernebb technológiákhoz, a Microsoft értékesítési csatornáihoz és hálózatához, valamint szakértői kapacitásához. A program részeként a vállalat komplex szoftvercsomagot is kínál 10 fő alatti vállalkozásoknak, amelyek így kedvezményes áron juthatnak hozzá többek között a Windows 10 Enterprise és az Office 365 programokhoz, a vállalat modern ügyfélmenedzsment szolgáltatásaihoz vagy a különböző fejlesztői megoldásokhoz, így forradalmi ötleteiket a legmodernebb IT infrastruktúrára építhetik. Emellett a vállalat minden kedden személyes, szakmai konzultációs lehetőséget is biztosít a hazai fejlesztőknek és startuppereknek a MOSAIK közösség irodában.

A Hiventures Tőkealapkezelő és a Microsoft nemrég bejelentett stratégiai megállapodása pedig nem csupán a technológiai, de az anyagi biztonságot is megteremti a hazai innovátoroknak. A két cég a jó ötletektől a piaci termékig vezető úton navigálja végig a startupokat, hozzásegítve őket a jól működő üzleti koncepcióhoz és a színvonalas technológiai háttérhez, amelyek elérésére egy induló vállalkozásnak másképp nehezen lenne esélye – olvasható a Microsoft közleményében.

Sötét nyugdíjaskort „álmodnak” maguknak a magyarok

Feleannyi nyugdíjra számít a nem nyugdíjas korú magyar lakosság, mint amennyiből kényelmesen meg tudna élni idős korában. A többség lehangoló jövőt jósol magának: minden pénzt az unokákra és az orvosi kezelésekre fog költeni.

A CIG Pannónia reprezentatív kutatásban vizsgálta, hogy a nem nyugdíjaskorú magyarok mit várnak, milyenek lesznek a nyugdíjas éveik. Hiába az álmok, hogy majd nyugdíjaskorban jön a megérdemelt pihenés, a magyar lakosság azon része, amely még messzebb van a nyugdíjtól, meglehetősen pesszimista: feleannyi nyugdíjra számít, mint amennyiből kényelmesen meg tudna élni. A jelenlegi megtakarításait is figyelembe véve hobbira, szórakozásra vagy belföldi utazásra mindössze a megkérdezettek egyharmada gondolja, hogy lesz elegendő pénze.

A nem nyugdíjas lakosság kétharmada gyermekei, unokái támogatására és orvosi költségekre fordítja majd nyugdíja legnagyobb részét. Hagyaték létrehozásával a válaszadók nagyjából negyede, rendszeres sportolással vagy külföldi utazással pedig még ennél is kevesebben, csupán minden ötödik megkérdezett tervez. Ezek a szabadidővel kapcsolatos, életminőséget javító kiadások leginkább azok körében jelennek meg a tervek szintjén, akik 150 ezer forint fölötti nyugdíjra számítanak.

2017-ben az öregségi nyugdíj átlagos havi nettó összege 124 ezer forint volt. Mikor a kutatók arra kérték, hogy becsüljék meg a havi nyugdíjat, a válaszadók közel fele nagyjából eltalálta a valós összeget, vagyis viszonylag sokan pontosan tudják, mennyiből kell megélnie egy mai nyugdíjasnak. Meglepő módon a kevésbé tájékozottak közül sokan ennél kevesebbnek, több mint harmaduk 100 ezer forint alattinak gondolja a jelenlegi nyugdíjat és a megkérdezettek 6 százaléka e fölé, 151-200 ezer forint közé tippelte az összeget.

Úgy tűnik, a problémamentes nyugdíjas évekhez álmodott szükséges anyagi fedezet igencsak távol áll a várható tényleges nyugdíjtól. A megkérdezettek nyolctizede 150 ezer forint feletti összeget tartana elegendőnek ahhoz, hogy későbbi nyugdíjasként majd ne legyenek anyagi gondjai, közel ötödük pedig ennél magasabb összeget, minimum 200-250 ezer forintot gondol erre a célra. 

Mindezek ellenére a nem nyugdíjasok megközelítőleg harmada ennek nagyjából a felére, nettó havi 100 ezer forint alatti nyugdíjjövedelemre számít a jelenlegi megtakarításai alapján. A válaszadók közel negyede pedig 100-150 ezer forint közé becsüli ezt az összeget.

A várakozások szerint azonban a nyugdíjak közel sem fognak ilyen mértékben emelkedni: a válaszadók mindössze ötöde számít arra, hogy ha majd eljön az ideje, nyugdíja meghaladja a 150 ezer forintos határt. A megkérdezettek 90 százaléka szerint a mai nyugdíj alacsonyabb, mint amennyi ideális lenne. Nem sokkal kevesebben vannak azok –  a válaszadók 85 százaléka –, akik arra számítanak, hogy a várható nyugdíj alacsonyabb lesz az ideálisnál.

„Ma már a nem nyugdíjaskorú lakosság nagy része tisztában van azzal, hogy az állami nyugdíj önmagában nem lesz elegendő a gondtalan nyugdíjasévekre. Az ezzel kapcsolatos tájékoztatás érzékeltette a hatását. Ennek, továbbá az adókedvezményeknek köszönhetően egyre többen választják a különböző nyugdíjtakarékossági eszközöket, például a nyugdíjbiztosításokat” – mondta Mándoki Ádám, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. termékfejlesztési vezetője.

Visszaélést bejelentők védelme: új, uniós szintű szabályok jöhetnek

Az Európai Bizottság új jogszabályt javasolt a visszaélést bejelentő személyek védelmének megerősítésére az EU-n belül.

A közelmúltbeli botrányok, pl. a Dieselgate-botrány, a Luxleaks-kiszivárogtatások, a Panama-iratok vagy a Cambridge Analytica tevékenységével kapcsolatban napvilágra kerülő információk azt tanúsítják, hogy a visszaélést bejelentő személyek fontos szerepet játszhatnak a közérdeket károsító törvénytelen tevékenységek leleplezésében és így polgáraink és társadalmaink jólétében.

A bizottsági javaslat, amely új uniós szintű szabályokat határoz meg, szavatolja az uniós jog megsértéséről beszámoló, visszaélést bejelentő személyek magas szintű védelmét. Az új jogszabály biztonságos csatornákat hoz létre a szervezeten belüli és a közigazgatási szervek felé tett bejelentések számára. Védelmet nyújt továbbá a visszaélést bejelentő személyeknek az elbocsátással, az alacsonyabb beosztásba sorolással és a megtorlás egyéb formáival szemben, valamint arra kötelezi a nemzeti hatóságokat, hogy tájékoztassák polgáraikat, és nyújtsanak képzéseket a közigazgatási szerveknek a visszaélést bejelentő személyek kezelésével kapcsolatban.

Frans Timmermans első alelnök így nyilatkozott: „Számos közelmúltbeli botrány sohasem került volna napvilágra, ha bennfentes személyeknek nem lett volna bátorságuk ahhoz, hogy felemeljék a szavukat. Viszont akik megtették ezt, óriási kockázatot vállaltak. Tehát ha jobb védelmet nyújtunk a visszaélést bejelentő személyeknek, hatékonyabban deríthetjük fel és akadályozhatjuk meg az olyan közérdeket érő károkat, mint például a csalás, a korrupció, a társasági adó elkerülése, vagy az emberek egészségének és a környezetnek a károsítása. A helyes cselekedetért nem járhat büntetés. Ezenfelül a mai javaslatok az oknyomozó újságírók forrásaiként fellépő személyeket is védelemben részesítik, elősegítve a véleménynyilvánítás- és a sajtószabadság védelmének biztosítását Európában.”

Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos hozzátette: „A visszaélést bejelentő személyeket védő új szabályok fordulópontot jelentenek. A globalizált világban komoly kísértést jelent, hogy a törvényes kereteket átlépve törekedjenek a lehető legnagyobb nyereség elérésére, ezért támogatnunk kell azokat, akik készek kockázatot vállalni azért, hogy leleplezzék az uniós jog súlyos megsértésének eseteit. Tartozunk ezzel a becsületes európaiaknak.”

A visszaélést bejelentő személyek elősegíthetik az uniós joggal való visszaélések felderítését, kivizsgálását és szankcionálását. Fontos szerepet játszanak abban is, hogy az újságírók és a szabad sajtó betölthesse alapvető szerepét demokráciáinkban. Ezért a visszaélést bejelentő személyeknek megfelelő védelmet kell kapniuk a megfélemlítéssel és/vagy a megtorlással szemben. Nem szabad, hogy az illegális tevékenységekre fényt derítő polgárok büntetést kapjanak tevékenységük következtében. A valóságban azonban sokuk az állásával, hírnevével vagy akár az egészségével fizet a kiállásáért: a visszaéléseket bejelentő munkavállalók 36 százalékát éri megtorlás (2016. évi globális üzleti etikai felmérés). A visszaélést bejelentő személyek védelme elősegíti továbbá a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának megóvását, és alapvető fontosságú az európai jogállamiság és demokrácia védelme szempontjából.

Az uniós jogot érintő jogsértések széles körével kapcsolatos védelem

A mai javaslat uniós szintű védelmet nyújt az uniós jog alábbi területeken történő megsértésével kapcsolatos bejelentések esetén: közbeszerzés; pénzügyi szolgáltatások, pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem; termékbiztonság; közlekedésbiztonság; környezetvédelem; nukleáris biztonság; élelmiszer- és takarmánybiztonság, állategészségügy és -jólét; közegészségügy; fogyasztóvédelem; a magánélet védelme, adatvédelem, valamint hálózatbiztonság és az információs rendszerek biztonsága. Alkalmazni kell továbbá az uniós versenyszabályok megsértésére és a társasági adózási szabályok megsértésére és az azokkal való visszaélésre, valamint az EU pénzügyi érdekeinek károsítására. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy lépjenek túl ezeken a minimumszabályokon, és ugyanezen elvek alapján hozzanak létre a visszaélést bejelentő személy védelmére vonatkozó átfogó kereteket.

Egyértelmű mechanizmusok és a munkáltatók kötelezettségei

Minden 50 munkavállalónál több személyt foglalkoztató vagy 10 millió eurót meghaladó éves árbevétellel rendelkező vállalkozásnak belső eljárást kell kialakítania a visszaélést bejelentő személyek bejelentéseinek kezelésére. Az új jogszabály minden központi és regionális közigazgatásra, valamint minden 10 000 lakosnál nagyobb település önkormányzatára kiterjed.

A létrehozandó védelmi mechanizmusok az alábbiakra terjednek ki:

  • Világos bejelentési csatornák a szervezeteken belül és azokon kívül, a titoktartás biztosítása mellett.
  • Az alábbi három pillérből álló bejelentési rendszer: (1) belső bejelentési csatornák; (2) bejelentés az illetékes hatóságoknak – ha a belső bejelentési csatornák nem működnek, vagy észszerűen nem várható, hogy működjenek (pl. amennyiben a belső csatornák gátolhatnák a felelős hatóságok vizsgálati intézkedéseinek eredményességét); (3) nyilvános/média bejelentések – ha a más csatornákon tett bejelentést követően nem hoztak megfelelő intézkedést, vagy a közérdeket érintő közvetlen és egyértelmű veszély fennállása vagy visszafordíthatatlan károsodás veszélye esetén.
  • Visszajelzési kötelezettségek a hatóságok és a vállalkozások számára, amelyeknek a belső bejelentési csatornák esetében 3 hónapon belül választ kell adniuk a visszaélést bejelentő személyek bejelentéseire, és nyomon kell követniük azokat.
  • A megtorlás megakadályozása és hatékony védelem: a megtorlás valamennyi formája tilos és büntetendő. Ha megtorlás éri a visszaélést bejelentő személyeket, ingyenes tanácsadást és megfelelő jogorvoslatokat kell kapniuk (például a munkahelyi zaklatás megszüntetésére vagy az elbocsátás megakadályozására irányuló intézkedések). Ilyen esetekben megfordul a bizonyítási teher, így az adott személynek vagy szervezetnek kell bizonyítania, hogy nem megtorlásul lépnek fel a visszaélést bejelentő személlyel szemben); A visszaélést bejelentő személyek a bírósági eljárások során is védelmet kapnak, például mentesülnek az információk közzétételének kötelezettsége alól.

Hatékony biztosítékok

A javaslat védi a felelős közérdekű bejelentéseket, amelyek valóban a közérdek megóvására irányulnak. Ezért biztosítékokat tartalmaz a rosszindulatú vagy visszaélésszerű bejelentések visszaszorítása és a jó hírnevet érő indokolatlan károk megelőzése érdekében. A visszaélést bejelentő személyek bejelentése által érintett személyeket teljes mértékben megilleti az ártatlanság vélelme, a hatékony jogorvoslathoz való jog, a tisztességes eljárás és a védelemhez való jog – olvasható a bizottság közleményében.

Hol jó ma élni?

0

2017-hez képest nincs változás: továbbra is az I. és V. kerületetekben a legjobb lakni, de jó helyezést ért el a VI., VII., IX, valamint a II. és XII., is a fővárosban. A vidéki nagyvárosoknál 2018-ban is Egerben, Veszprémben és Tatán a legkellemesebb lakni – derült ki az Otthon Centrum harmadik alkalommal publikált „életminőség-indikátor” elemzésből.

Ha a mutatót összevetjük a lakásárakkal, akkor nem meglepő módon hasonló rangsort kapunk: a főváros I., II., V., és XII. kerületeinek lakásárai a legmagasabbak az országban.

Az Otthon Centrum harmadik alkalommal volt kíváncsi arra, miért vonzóbb egyik város a másiknál, azaz hol jó ma élni Magyarországon és ez mennyiben tükröződik a lakásárakon. Tavalyhoz hasonlóan a vizsgálatban a 20 ezer főnél népesebb városokat, azok életminőség szempontjából lényeges mutatóit tekintették át: az egészségügyi ellátásra, az oktatási és munkahelyi lehetőségekre vonatkozó statisztikai adatokat. Az ezek alapján számított „életminőség-indikátor” értékét az ingatlanárakkal összevetve rangsorolták Budapest kerületeit és a 20 ezer főnél népesebb városokat. Az egyes tényezőket a KSH által gyűjtött adatok – így a foglalkoztatottak aránya, az ingázás, a háziorvosok ezer főre vetített aránya, vagy a településre beköltözők száma – alapján vizsgálták: az egyes városokat mindig az adott mutató maximum értékéhez viszonyítva.

Az első tíz helyezett között hat fővárosi kerület, valamint Eger, Veszprém, Tata és Szekszárd találhatók. Ezekben a kerületekben és városokban 65 százalék feletti volt a számított mutatók átlagértéke (a legmagasabb érték, 84 százalék az V. kerületre jellemző). A sorrendben tavaly óta annyi változott, hogy néhány fővárosi kerület helyett vidéki város került előbbre. Ennek az is részben az oka, hogy idén nem szerepelt a felsőfokú végzettségűek aránya a mutatók között, mivel az automatikusan a nagyobb városokban (főként a főváros kerületeiben) volt magasabb.

Az idei lista alapján az agglomeráció és a vidéki megyeszékhelyek a középmezőnyben helyezkednek el. Ebben szerepet játszik, hogy a foglalkoztatottság, az egészségügyi ellátás és az oktatás mutatói általában a város méretének növekedésével arányosan kedvezőbb, míg a kisebb települések és a főváros belvárosi kerületei a munkába járás időtartamában rendelkeznek kedvezőbb mutatókkal.

A főváros legjobb helyei

Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője szerint tavalyihoz képest igazán lényeges változás nem történt; az első tíz helyen többségén a főváros kerületei szerepelnek az I. és az V. kerülettel az élen. Az élmezőnyben a pesti belváros többi kerülete található még (VI., VII., IX.), valamint a budai kerületek közül a XII. kerület. A lakosságszámra vetítve itt van a legtöbb háziorvos, a legtöbb középiskolás és nagyon kedvező a foglalkoztatási helyzet. A legtöbben fél óránál kevesebbet utaznak a munkahelyükre.

A számított rangsor végén a fővárosi külső kerületeket találjuk, amelyek a vizsgált mutatók tekintetében átlagosnak bizonyulnak, és különösen az ingázás miatt kerülnek kedvezőtlenebb helyzetbe. Érdekes módon ezek a külső kerületek – a XV., XIX. és a budai XXII. kerület kivételével – nem olyan erős költözési célpontok, mint a közelükben található agglomerációs települések. Úgy tűnik, hogy aki zöldövezetbe vágyik, inkább távolabbra költözik, például Szigetszentmiklós vagy Gyál sokkal népszerűbb belföldi vándorlási célpont, mint Csepel vagy Pestszentlőrinc.

Itt jó élni vidéken

Vidéken Veszprém (68 százalék), Eger (70 százalék) és a főváros közeli Tata (66 százalék) bizonyult a legélhetőbbnek. Egerbe viszonylag sokan költöztek be az elmúlt években, Veszprémbe szintén és itt a foglalkoztatás is kedvezően alakult. Mindhárom városra jellemző, hogy nem kell sokat ingázni a munkahelyekre, amit e városok mérete, és a közelükben elérhető munkahelyek biztosítanak.

A nagyobb régióközpontok, mint Debrecen, Szeged vagy Pécs a középmezőnyben szerepelnek, mert bár megfelelő az intézményi ellátottság, de az ott lakóknak a munkába járás időtartama – a városok méretéből fakadóan – több időt igényel. A megyei jogú városok többsége 53-60 százalékos eredmény mellett a középmezőnyben helyezkedik el.

Az agglomerációban Budaörs és Gödöllő értékei a legjobbak 57-58 százalékkal. A két város a településre vándorlók számában emelkedett ki a többi város és kerület közül. Mindez nem meglepő, hiszen az elmúlt években, a legnagyobb migrációs nyereséget Pest megye fővároshoz közeli települései érték el.

Árulkodó ingatlanárak?

Soóki-Tóth Gábor szerint a jobb életminőséget kínáló környezetért az emberek többet hajlandóak fizetni, melynek következtében az ingatlanárak a jobb körülményeket biztosító városokban magasabbak, és ezen városokban a vándorlási mérleg is pozitív. Közepesen erős kapcsolat tárható fel a választott életminőségi mutatók összesített értéke és az ingatlanárak között, míg mérsékelt kapcsolat van a vándorlás és a minőségi mutatók eredményei között is. Ez utóbbi oka, hogy a felmérésben a városokat hasonlította össze az Otthon Centrum, míg a vándorlási statisztikában megjelenik a falvakból a városok felé irányuló vándorlás is, ami miatt ez az összevetés kevésbé releváns (a mutató szerint kevésbé vonzó városok is vonzóak az adott régió falvaiban élő, aktív korosztály számára).

Amennyiben a kapott eredményeket összevetjük a használt társasházi téglalakások fajlagos árának átlagértékeivel, akkor nagyon hasonló rangsort kapunk, mint az életminőség mutatónál. Ez arról árulkodik, hogy az ingatlanárakra komoly hatással vannak az életminőségi mutatók. A főváros belső, és budai kerületeinek a lakásárai a legmagasabbak. Az I., II., az V., és a XII. kerületek nem csak a kiválasztott életminőség-mutatók szempontjából kiválóak, hanem ezzel összefüggésben a legmagasabb ingatlanárakkal jellemezhető kerületek is, hiszen ide koncentrálódik legnagyobb mértékben a kereslet.

Érdekes viszont azon kisebb városok helyzete, amelyek ingatlanárai az életminőségük alapján mért érték alatt marad. Dunaújváros, Gyöngyös vagy Tata, a hasonló méretű városokhoz mérve kedvezőbb körülményeket biztosítanak lakóiknak, ennek ellenére az itt található lakások olcsóbbak, ahhoz képest, amit az életminőség mutató alapján várnánk. Mindhárom város közös jellemzője, hogy autópályák közelében helyezkedik el és a főváros egy órán belül elérhető.

Ha az életminőség indexhez hozzászámoljuk a lakásárak maximumtól való eltérését Salgótarján és Kazincbarcika pozíciója romlik leginkább. Az ingatlanárakkal történő korrekció hatására a mutató 7-8 százalékkal csökken, ami azt jelenti, hogy a lakáspiaci megítélésük jóval rosszabb, mint az egyébként a foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi ellátás mutatói alapján várható lenne. Ez a jelenség a fővárostól távolodva egyre jelentősebben érvényesül.

Ennek ellentéte figyelhető meg a főváros külső kerületeiben és az agglomeráció településein, ahol az árak jóval magasabbak, mint a hasonló életminőségi mutatókkal jellemezhető vidéki városok. Ennek oka, hogy az itt élők számára nem csak az adott kerület vagy település intézményei elérhetők, azaz az életminőségüket a szomszédos kerületek, illetve általában a főváros egésze biztosítja. Ez a foglalkoztatás kedvező arányában is megmutatkozik, ugyanakkor jelentős az ingázásra fordított idő. Az is igaz, hogy például az agglomerációba költözők motivációit, a zöld környezet, a csendes környék, a jó közbiztonság iránti igényt a választott statisztikai mutatók kevésbé mérik, ám ezek értéke vitathatatlan, ahogyan ez a lakásárakban is tükröződik.

Adatfókuszú MBA programot indít az IBS

Szeptembertől az IBS elindítja a közép-európai régió első adatfókuszú MBA képzését. Az egyéves, angol nyelvű menedzsment képzés résztvevői az intézmény brit partnere, a The University of Buckingham diplomáját kapják kézhez a program elvégzésekor.

A technológiai fejlődés, az egyre szélesebb körű digitalizáció jelentős hatással van a vállalatok életére: egyre több adatot kezelnek és erre építve igyekeznek versenyelőnyt kovácsolni. Az MBA in Data-Driven Management program olyan középvezetőket képez, akik a stratégiai döntéshozatalt támogató, üzleti intelligencia alapú megoldások használatával és kiemelkedő vezetői készségeikkel járulnak hozzá vállalatuk növekedéséhez.

Az intenzív, egyéves képzésen a hallgatók részletesen megismerkedhetnek a vállalati adatstruktúra, adatgyűjtés és elemzés elméletével és eszközeivel, valamint alapvető programozási ismeretekkel – Python –, illetve adatvizualizációs eszközökkel – Tableau – bővítik tudásukat – írja közleményében az IBS.

Az adatkezeléshez kapcsolódó tudás mellett az úgynevezett soft-skill-ek, tehát az alapvető személyes készségek is kifejezetten keresettek a munkaerőpiacon: az IBS és Profession.hu 2017-es kutatása igazolta, hogy a hazai munkaadók részéről a leginkább keresett, szaktudástól független kompetenciák a kommunikációs, probléma-megoldási, csapatmunka készségek, számítógépes ismertetek és önállóság.

„A program azt az egyre növekvő igényt igyekszik kielégíteni, amit felméréseinkben látunk és stratégiai partnereinktől is egyre gyakrabban hallunk: a munkaerőpiacon jelentős hiány mutatkozik olyan vállalati adatokkal bánni tudó, a vezetői döntéstámogatást hatékonyan segítő szakemberekből, akik egyúttal magabiztos angol nyelvtudással, kommunikációs, probléma-megoldási és interperszonális készségekkel rendelkeznek” – mondja Dr. Láng László, az IBS rektora.

Az MBA in Data-Driven Management program első része a pénzügyi, szervezeti és értékesítési készségeken túl kommunikációs és elemzői kompetenciákra fókuszál. A program második félévében a hallgatók elsősorban az üzleti intelligencia alapú megoldások használatához, adatelemzéshez és adatvizualizációhoz kapcsolódó alapismereteket sajátíthatják el, valamint fejleszthetik vezetői, stratégiai és döntéshozói készségeiket.

„Úgy véljük, hogy üzleti képzésekre fókuszáló felsőoktatási intézményként egyszerűen nem engedhetjük meg, hogy e két területre, tehát a szakmafüggetlen személyes kompetenciákra, valamint a vállalati stratégiai döntéshozatal szempontjából kiemelkedően fontos adatelemzési készségekre ne fektessünk hangsúlyt a jövőben” – hangsúlyozza Dr. Láng László.  

Jelenleg Magyarországon egyedül az IBS-en érhetőek el brit felsőoktatási képzések alap- és mesterképzési szinteken, ebbe a sorba illeszkedik a több szempontból egyedülálló MBA in Data-Driven Management program. Az IBS brit partnere, a The University of Buckingham, mely 2017-ben a brit állami felsőoktatási minőségi rangsorban – Teaching Excellence Framework – az elérhető legmagasabb, arany fokozatot érte el.

Az International Business School mára egy olyan nemzetközi intézménnyé nőtte ki magát, amely több mint száz országból fogadja hallgatóit a University of Buckinghammel közösen megvalósított alap-, mester- és doktori képzéseire. A hallgatók a budapesti és bécsi campuson is egy nemzetközi közösség tagjaként tapasztalják meg, hogy a különböző kultúrák ismerete és elfogadása milyen fontos érték. Az IBS mindig is arra törekedett, hogy angolul jól kommunikáló, különleges felkészültségű szakembereket képezzen, akik az üzleti élet minden területén megállják a helyüket.

Szervezetfejlesztés családi cégnél: a hat legfontosabb lépés

Hatalmas növekedési lehetőséget jelent egy cég számára a szervezetfejlesztés. A családi vállalatok számára azonban ez dupla kihívás a családi és üzleti szerepek összefonódása miatt. A tudatosan menedzselt változáshoz konkrét kiindulási pont, célok és időszakos mérföldkövek kitűzését javasolták a szakemberek a családi vállalatok K&H-ban szervezett találkozóján.

„A családi tulajdonú vállalatok nemcsak stabil részét képezik a nemzetközi és a magyar gazdaságnak, de hosszú távú szemléletmódjuk és vállalati kultúrájuk miatt más cégek számára is megoldást mutathatnak a sikeres fejlődéshez, növekedéshez. Mivel a K&H vállalati portfóliójának közel felét családi tulajdonú cégek alkotják, közelről látjuk és értjük az őket foglalkoztató kihívásokat. Így azt is érzékeljük, hogy számukra különösen nagy feladatot jelent az akár több évig is elhúzódó szervezetfejlesztés” – hangsúlyozta Ékes Ákos, a K&H családi vállalatok szakértője a családi tulajdonban lévő vállalatok szervezetfejlesztése kapcsán szervezett szakmai találkozón.

Németh Gergely, a COVA tanácsadó cég szervezetpszichológusa úgy látja, hogy hatalmas potenciállal bír egy cég számára a szervezetfejlesztés. A családi tulajdonú cégek azonban különleges helyzetben vannak, az ő esetükben ugyanis a család-tulajdon-üzletvezetés összefonódása miatt a családi és az üzleti folyamatok változtatását párhuzamos tervezési folyamattal lehet hatékonyan megvalósítani. „A családi vállalatok esetében a cég eddigi fejlődésének záloga éppen abban rejlett, hogy a tulajdonos személyesen vett részt a folyamatok menedzselésében. A napi szintű döntések legnagyobb része intuíciókra támaszkodik a tények helyett. A tényalapú döntések jobban szolgálják a szervezeteket sikerességét. Ráadásul a vezetők által megélt döntési helyezetek többsége valójában nem tényleges döntés, hanem olyan automatizálható folyamat, amihez nem feltétlenül szükséges közvetlenül a cégvezető. Mivel a szervezetfejlesztés során leginkább az olyan nem megfogható vállalati értékekre tudunk hatni, mint az éppen a családi értékekből eredő szervezeti kultúra vagy a vezetői értékrend, így a sokéves, megszokott folyamatok újragondolása és fejlesztése csak akkor lehet sikeres, ha a cég és a tulajdonos (család) kész a változásra.”

Horváth Soma, a KKV Műhely vezetője és Kőszegi László, a Hőgyészi Agrokémia Kft. tulajdonosa az elméleti és gyakorlati oldal tanulságait összevetve felvázolta a hat legfontosabb lépést ahhoz, hogy hatékonyan történhessen a családi tulajdonban lévő vállalatok szervezetfejlesztése:

  1. Akár külső, akár belső feszültségek miatt szükséges újragondolni a cégen belüli folyamatokat, az első és legfontosabb lépés, hogy teremtsük meg a változás iránti elköteleződést. Ez szabadítja fel azt az energiát, ami elengedhetetlen az akár több évig is elhúzódó folyamat sikeres megvalósításához.
  2. Definiáljuk pontosan, hogy ki menedzseli a folyamatot, milyen szerepe van a belső projektgazdának és az esetlegesen igénybe vett külső tanácsadónak.
  3. Már az elején meg kell határozni azt, hogy hova akar eljutni a cég, hiszen ez fogja alapjaiban meghatározni a folyamat során igénybe vett eszközöket és lépéseket.
  4. Nem csak a célt, de a kiindulási állapotot is pontosan fel kell mérni ahhoz, hogy a változás során valóban a szükséges területeken, folyamatokon legyen a fókusz.
  5. Ahhoz, hogy a fejlesztés végén valóban a kívánt célt érjük el, iktassunk be mérföldköveket, amelyek alapján látható, hogy jó irányba tart-e a fejlődés.
  6. A szervezetfejlesztés során rengeteg bizonytalanság merülhet fel akár a munkatársak, akár a partnerek részéről, ezért egyértelműen kommunikálni kell a folyamat lezárását és eredményeit. Bár Magyarországon nincs nagy divatja az üzleti projektek megünneplésének, a szakemberek mégis azt tanácsolják, hogy ismerjük el a befektetett munkát, a folyamat sikeres lezárását. Ennek egyik eszköze lehet, ha az eredményeket közösen, céges szinten megünnepeljük.   

Hasznos információk tíz nyelven: utastájékoztatót adott ki a NAV

0

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal friss kiadványában hasznos információkkal kíván szolgálni azoknak, akik turistaként utaznak az Európai Unión belül vagy nem uniós államból (harmadik ország) az Európai Unió valamely országába.

A NAV 2018-as Utastájékoztatója 10 nyelven foglalja össze a legfontosabb előírásokat. A tartalomból:

  • Európai Unión belül utazókra vonatkozó szabályok
  • Az Európai Unión kívülről (harmadik országból) Magyarországra érkezőkre vonatkozó szabályok
  • Speciális szabályok: üzemanyag, élelmiszer, gyógyszerek, háziállat, vadászai és sportcélú lőfegyverek, illetve lőszerek, kulturális javak, veszélyeztetett állat- és növényfajok, vadásztrófeák, jövedéki termékek
  • Készpénz-bejelentési kötelezettség az Európai Unió külső határain
  • Az Európai Unió területéről külföldi utas által kivitt termék értékesítéséhez kapcsolódó adómentesség

A tájékoztató alább letölthető.

Bírságot kapott a CIB, mert lassan írta jóvá a fizetési műveleteket

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 35 millió forintra bírságolta a CIB Bank Zrt.-t. A hitelintézetnek június végéig orvosolnia kell az általa elkövetett pénzforgalmi jogszabálysértéseket.

Az MNB határozatában megállapította, hogy a CIB Bank megsértette a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény, a pénzforgalom lebonyolításáról szóló MNB rendelet, valamint a fizetési számla váltásáról szóló kormányrendelet több előírását is. A hitelintézet megsértette – többek között – a keretszerződés megkötését megelőző tájékoztatásra, a pénzforgalmi számla megnyitására, a fizetési művelet hibás teljesítéséért fennálló felelősségi szabályra, a hatósági átutalások teljesítésére, a teljesítési határidőre vonatkozó szabályra, a kedvezményezett ügyfelek fizetési számláján történő haladéktalan jóváírásra és megfelelő értéknap alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket.

A jogsértésekre tekintettel az MNB 35 millió forint összegű bírság megfizetésére, valamint az említett jogszabályoknak való megfelelés biztosítására kötelezte a hitelintézetet, ez utóbbi esetében június 30-i határidővel. Az MNB a bank terhére értékelte, hogy számos vonatkozásban megsértette a pénzforgalmi jogszabályokban foglalt előírásokat, a jogszabálysértő állapot több esetben huzamosan, a hitelintézet szerződési feltételeit rögzítő dokumentumokba, informatikai rendszerébe, illetve belső eljárásrendjébe építetten állt fent. Szintén a CIB terhére került értékelésre a nem haladéktalanul jóváírt fizetési műveletek nagy száma.

Az MNB a pénzforgalmi ellenőrzési tevékenysége során kiemelten veszi figyelembe az ügyfelek jogainak megsértését. A fizetési lánc két végén álló ügyfelek ugyanis a fizetést illetően nem feltétlenül érintkeznek közvetlenül egymással, így eltérő információjuk van a fizetési műveletek lebonyolításáról, bizonyos adatokkal pedig egyáltalán nem rendelkeznek. Az MNB éppen ezért különösen fontosnak tartja a pénzforgalmi szabályok betartásának ellenőrzését, elítél minden jogszabályszegést és ennek megfelelően a továbbiakban is kellő szigorral fog fellépni a pénzforgalmi szolgáltatást nyújtó intézmények ellenőrzése során.

Kihívást jelent a vállalatoknak a felhőben tárolt adatok védelme

0

Kihívás a vállalatoknak a felhőben tárolt adatok védelme, a kibertámadások kezelésére tízből négy szakértőt kér fel – derül ki az Oracle és a KPMG LLP kiberfenyegetésekről szóló jelentéséből.

Az elemzés globális felmérésen alapul, amelyet a két társaság Ausztrália, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kanada és Szingapúr magán- és közszférában tevékenykedő szervezeteinél 450 kiberbiztonsági és informatikai szakember bevonásával végzett. Szuhai Gusztáv, az Oracle biztonsági megoldásokért felelős szakértője elmondta: a magyar cégek, intézmények számára a tanulmány megállapításai fontos feladatokra mutatnak rá. „Nyugat-Európa előttünk jár a felhő elterjedése terén, így jól láthatjuk, mire kell nekünk is felkészülnünk a közeljövőben” – fejtette ki.

A szakember szerint a magyar piacon is vannak már olyan cégek, akik felhős alkalmazások mellett döntenek, mert a legjobbat keresik, és a legjobb sokszor már csak felhőben elérhető. Hozzátette, a felhőbe költözést inkább az üzlet, mint az informatika vezérli, de az informatikának képesnek kell lennie a biztonságos üzemeltetésre, a kockázatok kezelésére.

A jelentésből kiderült, hogy a megkérdezett szakemberek 90 százaléka érzékeny információként tekint a felhőben tárolt adatok több mint felére, amelyek védelme érdekében 97 százalékuk külön jóváhagyási szabályozásokat is bevezetett, ám ezek ellenére tízből nyolc szervezet mégis aggódik a munkavállalói együttműködés miatt.

A jelentés szerint a megkérdezettek csupán 14 százaléka képes hatékonyan elemezni és kezelni a biztonsági eseményekhez kapcsolódó adatok többségét, és 89 százalékuk számít arra, hogy vállalata a következő pénzügyi évtől többet költ majd kiberbiztonságra. (MTI)

A Bálnát is felépítik a virtuális játékban

A főváros önkormányzata kezdeményezést indított, melybe elsősorban a 6-15 éves gyerekeket szeretnék bevonni. Céljuk, hogy felépítsék Budapestet a Minecraft nevű játék virtuális terében.

A Minecraft-építkezéshez szükséges alapinformációkat a városról többek között a Fővárosi Levéltár digitalizált adatbázisa biztosítja – írja a Kreatív Online.

A projektet influencer vloggerek segítségével népszerűsítik, amelyhez a Star Network lett a partner.

A MineBudapest bemutatásakor elmondták, hogy az építésre a 6-15 éves gyerekeket szeretnék mozgósítani, a céljuk pedig az, hogy a világ számos városa mellett hamarosan bejárhatóvá, megismerhetővé váljon Budapest is a Minecraft világában.

Néhány épület – így a budai várpalota és a parlament – már készen van, most a Bálna Budapesttel, a Nagyvásárcsarnokkal és a Corvinus épületével folytatnák.

A világon egyidőben akár 50-60 millióan is játszanak a Minecrafttal, és több mint 144 millió eladott példányával jelenleg ez a második legnépszerűbb videójáték.

A MineBudapest program szakmai támogatója a Microsoft is, amely a Minecraft játék tulajdonosa 2014 óta.

Minimumadó: biztosan alkalmaznunk kell?

0

Az elmúlt években jelentősen megnőtt azon cégek száma, akik érintettek lehetnek a társasági adó törvény ún. jövedelem- (nyereség-) minimum szabályainak alkalmazásával. Mit is takar pontosan a minimumadóra vonatkozó szabályozás, és mit tehet az, aki nem kíván az „elvárt adóalap” után magasabb adót fizetni, mint amennyi a tényleges adóalap után terhelné? A kérdésekre a Mazars szakértői válaszolnak.

Kinél jöhet szóba jövedelem-(nyereség-) minimum szabály? Mikor alkalmazzuk?

A társasági adótörvénynek több mint 10 éve része a nyereségminimumra vonatkozó előírás. A szabály lényege, hogy az adóalanyok számára meghatározott egy elvárt (minimum) adóalapot, amely az összes bevétel 2 százaléka. A veszteséges, vagy minimális nyereséggel működő vállalkozások számára „erősen ajánlott” legalább ez alapján megfizetni a – jelenleg 9 százalékos – adót – írják friss adóhírlevelükben a Mazars szakemberei.

Korábban az elvárt adó alapját csökkentette az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott közvetített szolgáltatás értéke, 2015-től azonban ez a lehetőség megszűnt. A szabály azóta lényegesen szélesebb adózói kört érint, különösen a kereskedő cégek számára eredményezett magasabb minimum-adóalapot a korábbi évekhez képest.

Az adózók egy része úgy tekint a szabályra, mint kötelező elem, vagyis ha az adózás előtti eredmény, vagy adóalap közül a magasabb érték nem éri el az elvárt adóalapot, akkor automatikusan a nyereségminimumot tekintik adóalapnak. Az valóban igaz, hogy a nyereségminimum összegét minden esetben meg kell határozni, hiszen az csak így eldönthető, hogy egyáltalán érintettek vagyunk-e. Azt ugyanakkor sokan elfelejtik, hogy a szabályozás innentől az adózó választására bízza, hogy

  • a minimum adóalap szerint adózik, vagy pedig
  • az adóbevallásában eredetileg meghatározott (alacsonyabb) tényleges adóalapot veszi figyelembe, és adott esetben nem fizet adót.

Érdemes minimumadó fizetés helyett nyilatkozni?

A korábbi szabályozás kifejezetten fenyegetően hatott azokra az adózókra, akik a minimumadó választását inkább elkerülték volna. Ilyen esetben ugyanis egy részletes kiegészítő nyilatkozatot kellett kitölteni, melynek adóhatósági feldolgozását követően kockázatelemző program alapján választották ki azokat a cégeket, amelyeknél feltételezhető, hogy vállalkozói bevételüket eltitkolták vagy szabálytalanul számolták el költségeiket. Az így indított eljárások során ráadásul a bizonyítási kötelezettség megfordult. Ez lényegében azt jelentette, hogy az adóhatóság az adózó „bűnösségét” – az adóelkerülő magatartást – vélelmezte, és az adózónak kellett a saját védelmében bizonyítékokat előterjesztenie.

A Mazars felhívja a figyelmet arra, hogy 2018-tól a fenti jogszabályi fordulatot a jogalkotó nem ültette át a hatályos rendelkezések közé, és más jogszabályban sem kapott helyet. Ennek fényében úgy látjuk, hogy – bár a nyilatkozattétel lehetősége maradt – de az ezt választók számára kilátásba helyezett speciális fenyegetettség törvényileg elhárult.

A Mazars ügyfélkörében tapasztalt gyakorlat eddig is azt mutatta, hogy a nyilatkozattétel miatt indított adóvizsgálatok száma visszaesett. Ennek oka vélhetően az, hogy a minimumadóval érintett cégek automatikus levizsgálását a NAV kapacitásai nem voltak képesek lekövetni. Vélhetően ennek is köszönhető, hogy a jogalkotó a gyakorlatban már kiüresedett fordulatot törölte a jogszabályból.

Mindamellett a nyilatkozatban bemutatandó adatok köre változatlanul széles, így annak kitöltése továbbra is jelentős adminisztrációs terhet jelent. Ezekkel együtt is – tekintve, hogy a minimumadó megfizetése sem jelent semmiféle biztosítékot – a Mazars álláspontja szerint érdemes lehet a nyilatkozattételt választani. Ne fizessen automatikusan több adót! – javasolják szakértők.

Tisztogatott a Microsoft a Windows 10-nél

0

A Microsoft olyan új Windows 10 változatot készített, amelyről lefaragott minden fölösleget. A neve Windows 10 Lean.

A Windows 10 karcsúsított, „Lean” változatából egy sor fölösleges elem hiányzik – írja a Computerworld.

Az első benyomások erőteljesen lecsontozott OS-ről szólnak, amelynek x64-es tiszta telepítése két gigabájttal kisebb helyet foglal el, mint a Pro változaté.

A Microsoft számos csomagtól megszabadította az operációs rendszer magját. Alapértelmezésben hiányzik például a tapéta és a Beállításszerkesztő.

Termékportfóliót és létszámot bővít a pécsi Honsa

Új termék gyártásába kezd és növeli dolgozói létszámát idén a pécsi Honsa Kft. Termékeik köre kalaptartóval bővül, ezzel összefüggésben még a nyárig 50 ember felvételét tervezik.

A Honsa Kft. pécsi telephelyén több mint 500 alkalmazottal évi 4 millió terméket állít elő – írja közleményében az autóalkatrészek előállításával foglalkozó német tulajdonú társaság.

Az 1999-ben, a Koller-csoport részeként alapított vállalkozás korszerű gépparkkal, robotizált gyártósorral magas technológiai színvonalon végzi csomagtér- és pótkerék-fedlapok gyártását olyan autóipari megrendelőknek, mint a Jaguar, a Land Rover vagy az Audi. 

A nyilvános cégadatok szerint a Honsa Kft. nettó árbevétele 2016-ban 11,44 milliárd forint volt az előző évi 11,55 milliárd forint után, adózott eredménye 713 millió forintot ért el 2016-ban, egy évvel korábban pedig 692 millió forint volt. (MTI)

Budapesten nyit új légiközlekedési kiképzőközpontot a Wizz Air

A budapesti Liszt Ferenc-repülőtér mellett nyitja 2018 végén a régió legnagyobb és legfejlettebb légiközlekedési kiképzőközpontját a Wizz Air.

A légitársaság közleménye szerint a 3800 négyzetméteres kiképző létesítményben az irodák és a 14 tréningszoba mellett két mozgó és egy rögzített szimulátort, egy fedélzeti vészhelyzeti evakuációs kiképző egységet és egy tűzoltás gyakorlására szolgáló egységet is elhelyeznek. Az intézmény napi száz főt meghaladó – később akár 250 fölé növelhető – képzési kapacitást biztosít. A beruházás értékéről a társaság nem kívánt nyilatkozni. 

A közlemény idézi a cég üzemeltetési igazgatóját, aki szerint a beruházás nem csak a Wizz Air növekedését támogatja, de a magyar főváros idegenforgalmát és vendéglátását is. Diederik Pen hozzátette, hogy a kiképzőközponttal hangsúlyozni kívánták Budapest jelentőségét a Wizz Air hálózatában. 

Elmondta azt is, hogy 2018 végére a légitársaság csapata több mint 1000 pilótát és 2000 légiutas-kísérőt számlál majd, akiket rendszeresen tréningezni kell. A Wizz Air növekedésének köszönhetően ezek a számok 10 éven belül megháromszorozódhatnak. A közleményben kiemelték továbbá, hogy a nyáron 21 új gép érkezik a társaság európai bázisaira és 4 új célállomással bővül az útvonalhálózat.

Emlékeztettek, hogy Budapest és Athén, valamint a norvégiai Stavanger között márciusban, Budapest és Bázel között pedig a múlt héten indítottak új járatot, továbbá egy új repülőgép is csatlakozott a légitársaság budapesti flottájához, amely így már 11 állandó gépet számlál. 

A Wizz Air novemberben jelentette be, hogy az Airbustól 146 új repülőt vásárolnak a részvényesek jóváhagyása esetén. Aktuális listaáron a rendelés értéke meghaladta 17,2 milliárd dollárt, de a közlemény szerint a gyártó jelentős kedvezményt biztosít. Az új repülőgépek szállítása 2022-ben kezdődik, nagyobb részük 2025-ben és 2026-ban – a három éve rendelt 110 új repülő után – érkezhet.

A több mint 4 ezer embert foglalkoztató Wizz Air Közép- és Kelet-Európa legnagyobb diszkont légitársasága. Kilencvenhat repülőgépből álló flottája 28 bázisról 44 ország több mint 600 útvonalán 29,6 millió utast szállított a 2018. március végével zárult üzleti évben. 

A cég a tavaly márciusban zárult pénzügyi évben 27,5 százalékos emelkedéssel 246 millió eurós adózott eredményt ért el, árbevétele 10 százalékkal 1,5 milliárd euróra nőtt. Váradi József vezérigazgató az eredmények ismertetésekor kiemelte, hogy a Wizz Air 39 százalékos részesedéssel megőrizte vezető szerepét a kelet-közép-európai piacon. (MTI)

Sakkjátszma a román kormány és az államfő között

0

Van intézményközi együttműködés a kormány és a Román Nemzeti Bank között, nincs szükség arra, hogy Klaus Johannis államfő közvetítsen közöttük – véli Eugen Teodorovici pénzügyminiszter.

„Pénzügyminiszterként többször is egyeztettem a jegybank kormányzójával, úgyhogy nem hiszem, hogy közvetítésre lenne szükség más állami intézmény részéről” – hangoztatta kedden a tárcavezető.

Teodorovici rámutatott, Klaus Johannis államfő vélhetően meghívást intéz majd Viorica Dăncilă miniszterelnökhöz, aki eldönti, hogy eleget tesz-e ennek vagy sem. Nincs semmiféle háború a BNR és a kormány között – írja a Krónika.

„Együttműködünk egymással, de ez nem jelenti azt, hogy nem fejthetjük ki véleményünket a jegybank tevékenységével kapcsolatban” – mondta a pénzügyminiszter.

Klaus Johannis államfő hétfő este, kerékpározás közben újságíróknak úgy nyilatkozott, megpróbál közvetíteni a kormány és a Román Nemzeti Bank között, hogy egyes kérdésekben közös nevezőre jussanak.

A gázszolgáltatók után a távfűtőket is felvásárolná a Nemzeti Közművek

Adásvételi szerződést írt alá az Oroszlányi Szolgáltató Zrt. megvásárlásáról az NKM Nemzeti Közművek Zrt. és Oroszlány önkormányzata, a tranzakció a hatósági jóváhagyások után zárulhat.

Az adásvétel tárgya az Oroszlányi Szolgáltató Zrt. részvénycsomagja, beleértve a társaság eszközeit és tudásbázisát, valamint a korszerűsített hőközpontokat és a 2015-ben átadott 5 kilométer hosszú, földben vezetett távhő tranzitvezetéket, amely a hőtermelőt köti össze a szolgáltatóval. A csaknem 50 dolgozót foglalkoztató társaság Oroszlányban és Bokodon összesen 5170 háztartást és csaknem 145 egyéb intézményt lát el távhővel és meleg vízzel – közölte az NKM.

A közlemény idézi Kóbor Györgyöt, az NKM Zrt. elnök-vezérigazgatóját, aki kifejtette: a tranzakció a nemzeti közműszolgáltatási rendszer kiépítésének részeként jó lehetőség a Nemzeti Közműveknek, mert az Oroszlányi Szolgáltató Zrt. tulajdonosaként elsőként kínálhat egyszerre földgáz-, villamosenergia- és távhőszolgáltatást egy területen. A Nemzeti Közművek saját forrásaiból finanszírozza a tranzakciót, tulajdonosi forrásbevonás nélkül – áll a tájékoztatásban.

Az MTI megkeresésére a társaság azt közölte, hogy a vételár a zárásig üzleti titoknak minősül. Az oroszlányi ügylet lezárása elsősorban a különböző hatósági jóváhagyásoktól függ, a tervek szerint szeptemberben megtörténhet a tényleges zárás. Jelezték azt is, hogy az NKM szándékában áll további távhőszolgáltatók integrálása a nemzeti közműrendszerbe. (MTI)

Magas kezdőfizetést kínálva növelné dolgozói számát az Aldi Magyarország

Növeli munkatársainak létszámát az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt. Az áruházi eladók és a logisztikai munkatársak mellett 38 munkakörben több mint 150 pozícióra keres embereket a többi között az értékesítés, az ügyvitel, az informatika és a marketing területén.

Az Aldi tájékoztatása szerint a legnagyobb arányú bővülés a regionális értékesítési vezetőknél lesz, létszámukat bő 20 százalékkal tervezi emelni a vállalat. A regionális értékesítési vezetők kezdő havi bére bruttó 812 ezer forint, amelyhez prémium középkategóriás autó jár magánhasználattal, továbbá telefon, számítógép és 5000 forintos Erzsébet-utalvány egészíti ki a juttatási csomagot. A kilencedik évtől 1 millió 311 ezer forint a bruttó járandóság havonta. A pozícióban dolgozóknak lehetőségük nyílik a cégen belüli külföldi munkavégzésre.

Az Aldi több területen kínál asszisztensi munkát, ebben a pozícióban a munkatársak kezdő bére 40 órás munkaidőben havi bruttó 444 ezer forint, amely a cafeterián belül további nettó 8333 forinttal, illetve 5000 forintos Erzsébet-utalvánnyal egészül ki. A javadalmazás a cégnél töltött idővel arányosan nő, a második évtől 529 ezer forint, a harmadik évtől pedig a havi bruttó járandóság a cafeteria elemekkel kiegészítve meghaladja az 595 ezer forintot.

A vállalat új gyakornoki programot indított tavasszal. Szinte valamennyi területen – pénzügy, marketing, HR, logisztika, beszerzés, értékesítés – számítanak felsőoktatási intézményben tanuló hallgatók jelentkezésére. A kiválasztott jelentkezőkkel legalább 2 hónapos szerződést kötnek, a gyakorlat idején havi bruttó 274 ezer forintos bért kapnak, illetve megtérítik utazási költségeiket.

Az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt. 2008-ban nyitotta meg hálózatának első áruházát Magyarországon, jelenleg csaknem 3000 magyar munkavállalót foglalkoztat, és 130 áruházból álló országos hálózattá bővült. (MTI)

Korrupcióellenes lépéseket sürgetnek Szlovákiában

0

A közbeszerzés teljes elektronizálását is célul tűzték ki Szlovákiában.

A közbeszerzés teljes elektronizálása, az ajánlattevések kétborítékos rendszerének törlése, az alacsony értékű megrendelések árhatárának emelése szerepel a célkitűzések között Szlovákiában – írja a hirek.sk.

A Közbeszerzési Hivatal (ÚVO) az Európai Bizottság képviselőinek ezeket a javaslatokat mutatta be az uniós támogatások szerzésére meghirdetett nyilvános pályázatok felgyorsítása kapcsán.

A javaslatok közé korrupcióellenes lépések is tartoznak, ami együttműködést jelent a Főügyészséggel, az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF), a Monopóliumellenes Hivatallal és az Állami Számvevőszékkel.

2017-ben a mulasztások mértéke elérte a 100 millió eurót – közölte Janka Zvončeková, az ÚVO szóvivője.