A lakott és nem lakott lakások jellemzőiről, a lakók lakásjellemzők szerinti sajátosságairól, a lakások minőségének javítására elvégzett felújítási, korszerűsítési munkálatokról is beszámol a statisztikai hivatal kiadványa.
„A Központi Statisztikai Hivatal 2016 október–novemberében a háztartások 10 százalékos mintáján mikrocenzust hajtott végre. A »kis népszámlálás« során az ország 2148 településén mintegy 440 ezer háztartást kerestünk meg, hogy információt gyűjtsünk társadalmunk aktuális jellemzőiről. A 2016. évi mikrocenzust papír kérdőívek nélkül, kizárólag elektronikus módon bonyolítottuk le. Ezzel a módszerrel nem csak a kérdőívek nyomtatásától tekinthettünk el, de az adatok feldolgozása is gyorsabbá vált. (…) E kiadványunkban a mikrocenzus eredményeinek közlését a lakásállomány részletes adataival folytatjuk. Ismertetjük a lakott és nem lakott lakások jellemzőit, valamint a lakók lakásjellemzők szerinti sajátosságait. Bemutatjuk, hogy a lakások minőségének javítására jellemzően milyen felújítási, korszerűsítési munkálatokat végeztek el. Elemezzük a legutóbbi, 2011. évi népszámlálás óta bekövetkezett változásokat” – írja Vukovich Gabriella, a KSH elnöke a „Mikrocenzus 2016 – 7. Lakáskörülmények” című kiadvány előszavában.
A legfontosabb megállapítások
1. A lakásállomány jellemzői
- 2016. október 1-jén Magyarország lakásállománya 4 millió 405 ezer lakásból állt. A 2011. évi népszámlálás óta a lakásállomány csak kismértékben, 0,3 százalékkal nőtt, ami 15 ezer új lakást jelent.
- A lakott lakások száma a 2011. évi népszámláláshoz képest 1,5 százalékkal csökkent. 2016. október 1-jén 3 millió 854 ezer volt.
2. A lakott lakások jellemzői
- 2016-ban a lakott lakások 98 százaléka volt magánszemélyek tulajdonában, míg 2011-ben 96 százaléka.
- 2011 óta 4 m2-rel nőtt a lakott lakások átlagos alapterülete, 2016-ban 82 m2 volt.
- A vezetékes vízzel ellátott lakások aránya 2016-ra 99 százalékra emelkedett. A házi vízvezetékkel rendelkező lakások száma tovább csökkent, arányuk a 2 százalékot sem éri el.
- 2016-ban a közcsatornával ellátott lakott lakások aránya 10 százalékponttal volt magasabb, mint az előző népszámláláskor.
- Az összkomfortos és a komfortos lakások aránya tovább nőtt, 2016-ban a lakott lakások 95 százaléka tartozott ide. A komfort nélküli, szükség és egyéb lakások hányada a felére, 2,5 százalékra csökkent.
3. A nem lakott lakások jellemzői
- A nem lakott lakások aránya kismértékben növekedett. Míg 2011-ben a lakásállomány 11 százaléka tartozott a nem lakott lakások körébe, addig 2016-ban ez az arány 12 százalék volt.
- A nem lakott lakások 94 százaléka volt magántulajdonú 2016-ban. A lakások túlnyomó többsége hazai tulajdonban volt, 4,1 százaléka, 22 ezer lakás külföldi állampolgár tulajdona. A nem lakott lakások 3,0 százaléka önkormányzat, illetve 2,9 százaléka más intézmény, szervezet tulajdonában volt.
- A nem lakott lakások a lakottaknál kisebb méretűek, átlagos alapterületük 65 m2 volt 2016-ban.
- A nem lakott lakások felszereltsége, közművesítettségi szintje jelentősen alatta maradt a lakottakénak. A nem lakott lakások 43 százaléka összkomfortos, 38 százaléka komfortos, 6,0 százaléka félkomfortos és 13 százaléka komfort nélküli, szükség- és egyéb lakás.
4. A lakások lakói
- 2016-ban 9 millió 584 ezer fő élt lakásokban és lakott üdülőkben. A száz lakásra jutó lakók száma 249 fő volt.
- Az egy személy által lakott lakások aránya 28 százalék volt, 2011 óta kismértékben csökkent.
- 2016-ban a lakók 91 százaléka tulajdonosként lakott a lakásban, 8,0 százaléka bérlőként és alig több mint 1 százaléka más jogcímen. A bérlők 30 százalékát fiatalok (15–29 évesek) tették ki.
- 2016-ban közel 70 százalékra emelkedett az összkomfortos lakásban élők aránya. Ezzel párhuzamosan csökkent a komfort nélküli és a szükséglakásokban élők hányada. 2016-ban 253 ezren éltek ilyen rossz minőségű lakásokban.
- 2006–2016 között a lakók 83 százaléka élt olyan lakásban, amelyben belső festést végeztek, 45 százalékuk lakásában burkolatot cseréltek, 39 százalékuknál nyílászárót.
