Kezdőlap Blog Oldal 575

Május 1-jén kezdődik a Beethoven Budán Fesztivál

KamaraOnline
-
0
Május 1-jén kezdődik a Beethoven Budán Fesztivál

A Budavári Önkormányzat 19. alkalommal rendezi meg a Beethoven budai fellépésének emlékét őrző koncertsorozatot. Az idei fesztiválon 10 koncerttel és tucatnyi házimuzsikálással várják a zenerajongókat május 1. és 7. között Budán. A nyitóhangversenyt az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus adja, Vashegyi György vezényletével a Krisztinavárosi Plébániatemplomban.

A nyitóhangversenyen felcsendül Beethoven C-dúr „kismartoni” miséje, amelyet az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus szólaltat meg. A formációk a régizenei kompozíciók legkiválóbb autentikus előadói közé tartoznak Magyarországon. Az alapításuk óta eltelt mintegy 30 év alatt az együttesek Vashegyi György vezetésével nemcsak a hazai koncertéletnek váltak meghatározó részévé, hanem nemzetközi porondon is az egyik legsikeresebb magyar szimfonikus zenekarként és kórusként jegyzik őket. 1998 óta több világpremier-lemezfelvételt is készítettek – többek között Charpentier, Michael Haydn, Istvánffy, Kraus, Lickl, Manna és Tartini műveiből. A Budavári Önkormányzat régóta támogatja az Orfeo Zenekart.

Május 2-án a Budavári Beethoven Zeneszerzőverseny győzteseinek műveit mutatják be a Zenetudományi Intézetben, majd május 3-án az Új utak Beethovenhez című sorozat első koncertje a Budavári Városházán lesz, ahol ifjú tehetségek szólaltatják meg Beethoven örök dallamait. Ugyanezen a napon a Sárik Péter trió X Beethoven előadása lesz a MOM Kulturális Központban. Május 4-én az Oláh Kálmán Trió az idén 25 éves Budafoki Dohnányi Zenekarral lép fel a MOM Kulturális Központban. Május 5-én délután egy regensburgi ifjú tehetség, Christoph Preiss zongorajátéka lesz hallható a Zenetudományi Intézetben, kora este Fülei Balázs, Lesták Bedő Eszter és Szőke Zoltán korhű hangszereken adja elő Beethoven műveit a Városházán, majd ugyanott este kilenc órától a jazz-rajongókat várja a Jazzical Trio Beethoven-inspirálta feldolgozásokkal. Május 6-án az Új utak Beethovenhez sorozat második koncertjén kamarazenét hallgathatnak az érdeklődők, fiatal művészek tolmácsolásában.

A fesztivál Beethoven 1800. május 7-i budai fellépésének évfordulóján emlékhangversennyel zárul. Ekkor kerül sor a tavaly elkezdődött Beethoven-szimfóniák sorozat 2. koncertjére, a Vashegyi György vezette Orfeo Zenekar előadásában. Az esten Beethoven IV. szimfóniája és G-dúr zongoraversenye is felcsendül Berecz Mihály közreműködésével.

A Budavári Önkormányzat a következő napokban további különleges koncertekkel és házimuzsikálással várja az érdeklődőket. Több koncertet a Bartók Rádió élőben közvetít – olvasható a Budavári Önkormányzat közleményében.

Automatizált IFRS beszámoló: álom vagy valóság?

KamaraOnline
-
0
Automatizált IFRS beszámoló: álom vagy valóság?

Míg a Számviteli törvény kötött mérleg és eredménykimutatás-struktúrát ír elő, addig az IFRS-ek csak minimális követelményeket tartalmaznak, ezért az átállók feladata a saját, testre szabott mérleg- és eredménykimutatás-felépítés meghatározása – hívja fel a figyelmet Tornai Dzsenifer, a KPMG számviteli tanácsadási csoportjának munkatársa.

A 2000. évi C. törvény a számvitelről (Továbbiakban: Számviteli törvény) 2016. január 1-jétől tette lehetővé vagy kötelezővé bizonyos gazdasági társaságok számára, hogy beszámolójukat az EU által befogadott IFRS-ek szerint állítsák össze – kezdi friss bejegyzését Tornai Dzsenifer, a KPMG számviteli tanácsadási csoportjának munkatársa.

Az áttérő gazdálkodóknak jellemzően 2017. 12. 31-i vagy 2018. 12. 31-i üzleti év végével kell egyedi beszámolójukat az IFRS-ek szerint elkészíteni. Az első alkalmazókat ez a változás különböző nehézségek elé állítja, mint például eltérő mérleg- és eredménykimutatás-struktúra, bővülő közzétételi előírások, beszámoló készítési folyamatok átalakítása, társ területek bevonása, meglévő adatok megfelelőségének vizsgálata, illetve az eddigiektől eltérő kulcsfontosságú kérdések az audit során.

Változások lépésről-lépésre

Míg a Számviteli törvény kötött mérleg és eredménykimutatás-struktúrát ír elő, addig az IFRS-ek csak minimális követelményeket tartalmaznak, ezért az átállók feladata a saját, testre szabott mérleg- és eredménykimutatás-felépítés meghatározása. Tulajdonképpen ez az első és legmeghatározóbb pontja a beszámoló összeállításának. A magyar számviteli szabályozás alatt megszokhattuk, hogy a főkönyvi számok első karakterei determinálják a beszámolóba való besorolásukat, azonban ez most alapvetően megváltozhat. Tapasztalataink szerint a társaságok jellemzően nem strukturálták át a főkönyvüket az átállás miatt, csak további főkönyvi számokat vettek fel az IFRS-ek szerint elszámolandó tételek könyvviteléhez. Eddigi munkáink során azt tapasztaltuk, hogy a meglévő főkönyvi struktúra IFRS beszámoló soraihoz való megfeleltetés során a társaságok jellemzően alkalmaznak valamilyen szintű automatizmust, hiszen azok vizsgálata mind adózási, mind audit szempontból kulcsfontosságú. A mérleg és az eredménykimutatás összeállítását egy jól kialakított automatizált alkalmazás a töredékre csökkentheti. A KPMG által fejlesztett automatizált alkalmazás segítségével a mérleg és eredménykimutatás adatainak besorolása az eszköz és forrás összegek előjelhelyes bemutatásával együtt is mindössze néhány percet vesz igénybe. (A kapott főkönyvi kivonat tételek tartalmának előzetes egyeztetése után.)

A mérleg és eredménykimutatás adatainak előállítását követően a következő feladat a kiegészítő megjegyzések előállítása. Az átállóknak ki kell alakítaniuk a teljes információ struktúrát, szem előtt tartva, hogy a pénzügyi kimutatásoknak alapvetően az a célja, hogy a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetéről, pénzügyi teljesítményéről és cash flow-iról olyan információkat nyújtsanak, amelyek a felhasználók széles köre számára hasznosak gazdasági döntéseik meghozatala során. Mint azt már megszokhattuk, a standardok jellemzően alapelveket fogalmaznak meg és nem tartalmaznak taxatív követelményeket. A gazdálkodónak tehát mérlegelnie kell, hogy csak olyan információkat mutasson be, amelyek relevánsak a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetének megértéséhez. Bár ez az alapelv első olvasásra elég általánosnak tűnhet, a standardok megfogalmaznak további elvárásokat a közzétételi követelményekről. Tapasztalataink szerint arra számíthatnak a számviteli terület munkatársai, hogy sokszorozódik a korábbi kiegészítő mellékeltük adattartalma.

Azon vállalkozásoknak, akik korábbiakban IFRS-ek szerint készítették konszolidált beszámolójukat, felül kell vizsgálniuk, hogy azok elegendő és megfelelő információt tartalmaznak-e az egyedi beszámolási célokra is. Míg a konszolidált beszámolóhoz a konszolidált összegek alapján kellett meghatározni a lényegességi küszöböt, és megítélni, hogy mi az elegendő és megfelelő információ, addig az egyedi pénzügyi kimutatások céljára már az egyedi határértékeket kell figyelembe venni.

Beszámolókészítési folyamatok

Az IFRS-ekre történő átállást követően az első IFRS-ek szerinti beszámoló gondos tervező-előkészítő munkát jelent a gazdálkodók számára. Egyrészt fontos meghatározni azon információk körét, amelyeket szükséges szerepeltetni a beszámolóban, másrészt annak meghatározása is elengedhetetlen, hogy ezek az információk melyik rendszerben, milyen formában állnak a társaságok rendelkezésére. Az átállóknak nehézséget jelenthet, hogy a core rendszereik fejlesztése alapvetően a magyar számvitel előírásainak megfelelően történt. Mivel a core rendszerek módosítása idő és költségigényes, ezt jellemzően nem vállalták. Így tehát az átállást megelőző években azon dolgoztak a számviteli és az IT terület munkatársai, hogy megtalálják a lehetőségekhez képest leghatékonyabb megoldást az IFRS-ek szerinti adatigény előállítására.

A bankszektorban tapasztalataink szerint az értékvesztés számításhoz, és a pénzügyi kockázatkezeléshez kapcsolódó közzétételek (IFRS 7, IAS 39/IFRS 9) a risk terület bevonásával készíthetők el, ugyanakkor a felügyeleti jelentések is tartalmaznak releváns információkat az IFRS 7 szerinti pénzügyi kockázatkezelésről. Az IAS 19 Munkavállalói juttatásokhoz kapcsolódó közzétételek a HR terület bevonásával készíthetők el, míg a valós érték számítások például a kockázat elemző terület közreműködésével is megvalósíthatók.

Azon gazdasági szereplőknek, akik rövidtávon nem rendelkeznek elegendő erőforrással a beszámoló összeállítását automatizáló projekt elindításához, érdemes kiemelt figyelmet fordítani a beszámoló készítési folyamatok optimalizálására. Átgondolt tervezéssel, feladat lista készítésével, a felelősségi körök, határidők kijelölésével és folyamatos nyomon követésével csökkenthető a beszámoló készítés időtartama.

Ugyanakkor azon gazdasági társaságoknak, akiknek módjukban áll erőforrást allokálni a beszámoló automatizálására, javasoljuk, hogy a következőkben fontolják meg a munka megkezdését, mivel rövid és hosszútávon is hibáktól, többlet időráfordítástól, és határidők közeledtével keletkező nyomástól kímélhetik meg magukat, és munkatársaikat. A kiegészítő megjegyzések táblái teljes mértékben automatizálhatók, a szöveges részek is kellő átgondoltsággal jól előkészíthetők. Az automatizálási projekt során az egyes feladatok, a folyamatok áttekintése, listázása és felelőshöz rendelése során további hatékonysági pontok, párhuzamok, feladatok közötti függőségek azonosíthatóak, így a folyamat átláthatóbbá és eredményesebbé válthat. Azon ügyfeleinknél, ahol az általunk fejlesztett alkalmazást használják, jellemzően fél év implementációs időre volt szükség ahhoz, hogy kialakítsuk, és adattal töltsük fel az automatizált IFRS-ek szerinti beszámolót. A következő években a korábban kialakított struktúra szerinti lekérdezéseket kell végrehajtaniuk, és az input információk beillesztését követően percekben mérhető a teljes IFRS-ek szerinti beszámoló elkészítése. Értelemszerűen a szöveges részek, a számszaki adatoknak megfelelően módosítandók, illetve a főbb számviteli politikák is évente felülvizsgálandók, de tapasztalataink szerint ez a munkafolyamat sem jelent több napos munkát. Hasznos segítség lehet a beszámoló készítésnél, ha a társaság validációs mechanizmusokat épít be, hogy a beszámolóban szereplő adatok és a kiegészítő megjegyzés táblák számadatainak egyezősége automatikusan kerüljön ellenőrzésre. Ezen felül az is praktikus lehet, ha automatikus kerekítést végző megoldásokat keresnek a vállalkozások, hogy a munkatársaknak ne manuálisan kelljen korrigálniuk. A KPMG által fejlesztett alkalmazásban ezek a gyakorlati megoldások nagy segítséget jelentenek, és lényegesen rövidítik a beszámoló összeállítás időtartamát. Mindezeken felül az automatizált táblák jelentősen rövidítik az audit időtartamát is.

Jelenleg a gazdasági szereplők szűk köre rendelkezik automatizált táblákkal, ugyanakkor a 2018. évben több gazdasági szereplő is megkezdi az automatizált beszámolóhoz szükséges előkészítő munkálatokat, egyidejűleg az IFRS 9-re való átálláshoz kapcsolódó módosuló közzétételek azonosításával.

„Minden nyugdíjasnak joga van a méltósággal élhető élethez”

KamaraOnline
-
0
„Minden nyugdíjasnak joga van a méltósággal élhető élethez”

A tagállamok reformjaik során egyre nagyobb figyelmet fordítottak a fenntartható és megfelelő nyugdíjakra, de a jövőben további intézkedésekre lesz szükség – áll az Európai Bizottság friss jelentésében.

Marianne Thyssen, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos így nyilatkozott: „Minden nyugdíjasnak joga van a méltósággal élhető élethez. Ez a szociális jogok európai pillérének egyik elsődleges fontosságú elve. A megfelelő nyugdíjak Európában alapvető fontosságúak az idősebb emberek – különösen a nők – elszegényedésének és társadalmi kirekesztésének megelőzésében. Azt is biztosítanunk kell, hogy az atipikus munkaviszony vagy önfoglalkoztatás keretében munkát végző emberek se maradjanak ki a rendszerből. Ezért a továbbiakban prioritásként kell kezelnünk azokat a jelenleg zajló reformokat, amelyek elősegítik, hogy mindenki megfelelő nyugdíjhoz juthasson.”

Jelenleg 1,9 millióval kevesebb idősebb európai van kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának, mint tíz évvel ezelőtt, ugyanakkor csak az utóbbi 3 évben 4,1 millióval növekedett az aktív munkaviszonyban álló idősebb korú munkavállalók száma. Az európai nyugdíjasok helyzetének e javulása ellenére még mindig nem lehetünk elégedettek. A jelentés szerint ma az EU-ban mintegy 17,3 millióan, vagyis az idősebb (65 éves és idősebb) emberek 18,2 százaléka továbbra is szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben él. Ez a szám 2013 óta alig változott. Emellett továbbra is jelentős különbségek állnak fenn az országok és a népességcsoportok között. A nők nyugdíja például még mindig 37 százalékkal alacsonyabb, mint a férfiaké, egyrészt az alacsonyabb bérek következtében, valamint amiatt, hogy gondozási feladataik miatt rövidebb időt töltenek el a munka világában. Hasonlóképpen, azok, akik atipikus munkaviszony vagy önfoglalkoztatás keretében végeznek munkát, gyakran kedvezőtlenebb feltételekkel szembesülnek a nyugdíjjogosultság elérése és megszerzése terén, mint a hagyományos munkaviszonyban dolgozók. A szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázata szintén nő az életkorral. Az EU-ban a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek több mint fele 75 éves vagy annál idősebb. Ez annak tudható be, hogy nyugdíjas korban az életkor növekedésével párhuzamosan a nyugdíjak értéke is csökken.

Az Európai Bizottság és a szociális védelemmel foglalkozó bizottság háromévente elkészíti a nyugdíjak megfelelőségéről szóló jelentést. A 2018. évi kiadás azt elemzi, hogy a jelenlegi és a jövőbeli nyugdíjak hogyan segítik elő az időskori szegénység megelőzését, valamint a jövedelem szintjének fenntartását a nyugdíjas kor ideje alatt – nők és férfiak esetében egyaránt.
A jelentés a nyugdíjak megfelelőségének összehasonlító elemzését tartalmazza az EU-28 országaira vonatkozóan. Megvizsgálja az idősek jelenlegi életszínvonalát, valamint annak a nyugdíjrendszerekkel fennálló összefüggéseit, áttekinti a közelmúltbeli nyugdíjreformokat, és végül elemzi a jövőbeli nyugdíjak megfelelőségét érintő fő kihívásokat és azok kezelésének módjait.

Egyes tagállamok intézkedéseket hoztak a nyugdíjak megfelelőségének biztosítására, ami kiemelt helyet foglal el szakpolitikai erőfeszítéseik középpontjában, és különösen az alacsony nyugdíjak tekintetében, de további intézkedésekre van szükség. A jelenlegi és jövőbeli nyugdíjak megfelelőségének és fenntarthatóságának biztosítása érdekében a nyugdíjrendszereknek a várható élettartam folyamatos növekedésével párhuzamosan ösztönözniük kell a munkában eltöltött idő növekedését. Ez az egész életen át tartó tanulás ösztönzésével, a biztonságos és egészséges munkakörnyezet megteremtésével, a nyugdíjkorhatár kiigazításával, a későbbi nyugdíjba vonulás jutalmazásával és a korai kilépés visszaszorításával érhető el. A rugalmas munkafeltételek – beleértve a nyugdíj és a munkavégzésből származó jövedelem kombinálásának lehetőségét, valamint a későbbi nyugdíjba vonulás ösztönzését célzó adókedvezményeket – egyre elterjedtebbé válnak, és továbbra is fontosak lesznek.

A tagállamoknak további lépéseket is kell tenniük a nyugdíjak tekintetében a nemek között fennálló különbségek megszüntetése érdekében azáltal, hogy a munkaképes korú nőkre és férfiakra vonatkozóan esélyegyenlőségi politikákat léptetnek életbe, amelyek elősegítik a munka és a magánélet közötti egyensúlyt valamint a munka és a gondozási feladatok egyenlő elosztását, a munkaerőpiaci részvételt, a munkaintenzitást és a karrier megszakítását. A nyugdíjpolitikáknak különösen a karrier gondozási feladatok miatti megszakításait kell megfelelően védeniük. A szociális jogok európai pillérével összhangban a bizottság arra törekszik, hogy támogassa a tagállamokat ezekben az erőfeszítésekben, például a dolgozó szülők és gondozók magánélete és szakmai pályafutása közötti kedvezőbb egyensúly megteremtésére irányuló javaslatával.

Végül fontos a nyugdíjjogosultság atipikus munkaviszonyban vagy önfoglalkoztatás keretében dolgozó személyekre való kiterjesztése is, valamint a kiegészítő nyugdíj-megtakarítások előmozdítása. Ebben a szellemben, valamint a szociális jogok pillérének égisze alatt a bizottság nemrégiben javaslatot terjesztett elő a szociális védelemhez való hozzáférésről szóló ajánlásra vonatkozóan – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

A fizikai dolgozók bére nagyobb mértékben emelkedik, mint a középvezetőké

KamaraOnline
-
0
A fizikai dolgozók bére nagyobb mértékben emelkedik, mint a középvezetőké

Az idei első negyedévben 959 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére, több mint 10 százalékkal több, mint a tavalyi év hasonló időszakában – derül ki a Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft. közel 7 ezer dolgozó béradatai alapján készített elemzéséből.

A cég és a BDO Magyarország tanácsadó vállalat közös közleménye szerint a növekedés a betanított munkásoknál 8 százalék, a szakmunkásoknál pedig 13 százalék körül alakult. A fizikai dolgozóknál a szakmunkások átlagos órabére elérte az ezer forintot, a betanított munkát végzők pedig 924 forintos átlagos órabérre számíthattak.

A régiók szerint jelentős az eltérés a bérek között: míg például Dél-Dunántúlon, illetve Észak-Magyarországon 900–950 forint között alakul egy szakmunkás átlagos órabérre, addig Közép-Magyarországon már az 1200 forinthoz közelít.

A közlemény idézi Hujber Tibort, a Trenkwalder ügyvezető igazgatóját, aki elmondta: a fizikai dolgozók órabérénél az első negyedévben mért 10 százalékos növekedés elmarad a tavaly tapasztalt 14 százaléktól, amiben szerepet játszik az, hogy tavaly 12, idén viszont 8 százalékkal emelkedett a minimálbér.

Hujber Tibor kiemelte: jelentős tartalékai vannak még a további órabér-emeléseknek, amit az is jelez, hogy a versenyszférában zajló bértárgyalások jellemzően kétszámjegyű bérnövekedést vetítenek előre.

A menedzserek bére lassabban emelkedik

A felsőbb kategóriákban továbbra is jóval kisebb mértékű béremelkedés tapasztalható: a BDO Magyarország több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú belföldi vállalat mintegy 500 középvezetője esetében vizsgálta meg a fizetéseket.

A BDO felmérése szerint az 500 és 800 ezer forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottaknál a béremelkedés mértéke 2017 első negyedévéhez képest átlagosan 4,5 százalék volt, ami azt mutatja, hogy ebben a kategóriában továbbra sem gyorsult fel jelentősen a bérek emelkedése. Tavaly ilyenkor ez a mérték 3,7 százalék volt.

Hajnal Péter, a BDO Magyarország könyvelési, bérszámfejtési és outsourcing üzletágának partnere rámutatott: a tavalyi 2,4 százalékos inflációt figyelembe véve, a középvezetői szinten dolgozó szellemi alkalmazottak reálbére az adatok szerint mindössze 2 százalékkal nőtt. A tapasztalatok szerint ez a munkavállalói réteg elsősorban új munkakörök betöltésekor tud jelentősebb, 20–30 százalékos béremelést is elérni. Mindez a jelenleg 4 százalék körüli fluktuációs ráta további erősödéséhez vezethet körükben 2018-ban – mondta. (MTI) 

A Bárdi Autó szervezi az Autotech Future Expo&Show-t

KamaraOnline
-
0
A Bárdi Autó szervezi az Autotech Future Expo&Show-t

Az idén először rendezheti meg Magyarország Közép-Európa legnagyobb járműipari rendezvényét, a nemzetközi Autotech Future Expo&Show-t május 4–5-én, a Hungexpo vásárközpontban.

A Bárdi Autó közleménye szerint a kiállításon 12 ország legnagyobb márkái és alkatrészgyártói több száz standon mutatják be fejlesztéseiket, az esemény első napja zártkörű szakmai nap, míg május 5. a nyílt nap.

Az idei expón először lesznek jelen a nemzetközi kiállítók mellett a legnagyobb magyar alkatrészgyártók is. A szervezők kapcsolatépítő workshopokkal is készülnek, illetve megrendezik Magyarország első autós blogger és vlogger találkozóját is.

Az autóalkatrész-gyártásnak köszönhető a járműipar robbanásszerű fejlődése Magyarországon. A terület mára a teljes magyar ipari termelés közel egyötödét adja. Az országban 620 járműipari vállalkozás működik – olvasható a közleményben.

További részletek itt olvashatóak. (MTI)

Nőtt az érdeklődés a csok iránt, miután könnyebbé vált az igénylés

KamaraOnline
-
0
Nőtt az érdeklődés a csok iránt, miután könnyebbé vált az igénylés

Érezhetően nőtt a családi otthonteremtési kedvezmény igényléseinek száma a pénzintézetek többségénél, miután a kormány március közepétől könnyített a feltételeken. A CIB-nél, a Takarék-csoportnál, az MKB-nál, az OTP-nél és az UniCreditnél is érzékelték a csok iránti érdeklődés növekedését.

Az MKB arról számolt be, hogy nagyságrendileg tíz százalékkal többen érdeklődnek a csokról, az OTP pedig annyit tett hozzá, hogy az élénkülést április második hetétől érzékelik. Az UniCredit azt válaszolta, az elmúlt másfél hónapban több építésre vonatkozó csok-igényt regisztráltak, illetve nőtt azoknak a kérelmeknek a száma is, amelyekhez nem kapcsolódik hitelkérelem. 

A Budapest Bank jelezte, folyamatosan magas az érdeklődők száma. A K&H Banknál nagyjából megegyezett a március 15. előtt és után igényelt csok-támogatások aránya. A Raiffeisen Banknál pedig annyit közöltek, hogy az egyszerűbb folyamat segít mind az ügyfeleknek, mind pedig a banknak. 

Azok közül a bankok közül, akik megadták erre vonatkozó adataikat, az első negyedévben a legtöbb csokot, 7,5 milliárd forint értékben az OTP Bank folyósította – több mint kétezer igénylő részére, átlagosan 3,5 millió forintot. A Takarék-csoport az első negyedévében 2,44 milliárd forint értékben kötött szerződést (összesen 1123 darabot) csok-támogatásra. A K&H Bank január-áprilisban közel 1,4 milliárd forint csokot folyósított közel 500 ügyfelének; egy-egy érintett a pénzintézetnél átlagosan 5,4 millió forint összeghez jutott. 

Az első negyedévében az UniCredit Bank egymilliárd forint értében folyósított csokot csaknem 400 ügyfelének, akik így átlagosan 2,5 millió forint támogatáshoz jutottak. A Budapest Banknál a folyósítás összege 343 millió forintot tett ki, 148 igénylő részesült átlagosan 2,32 millió forintnyi támogatásban. 

Az MKB Banknál az első három hónapban 70 százalékkal nőtt a három vagy több gyermekes családoknak nyújtott támogatás. A pénzintézeten keresztül igényelt támogatások esetében az egy-, illetve kétgyermekes családok teszik ki a nagyobb hányadot, az összes igénylés háromötödét. Az egy-, kétgyermekes családok a többséget képviselik a Takarék-csoportnál (16 + 39 százalék), UniCreditnél (56 százalék), a Raiffeisennél (80 százalék) és a Budapest Banknál is. A CIB Banknál fordított a helyzet, az első negyedévben az igénylők 47 százaléka egy vagy két gyerekkel, 53 százaléka pedig három vagy több gyerekkel kérte a támogatást. 

A maximálisan elérhető tízmillió forintot a Takarék-csoportnál a szerződők csaknem fele, az UniCreditnél és a CIB-nél az igénylők 17 százaléka, a K&H-nál az igénylők 12 százaléka, a Raiffeisennél az igénylők 7-8 százaléka, az MKB-nál minden nyolcadik csokban részesülő ügyfél kérte. Az OTP-nél tízmillió forintot négyszázan, a Budapest Banknál 11-en vettek fel az első negyedévben.  

A felhasználás célját nézve, a legtöbb esetben használt lakás vásárlására igényelték az otthonteremtési támogatást: az ügyletek nagyjából kétharmadát tették ki a régi ingatlanok az OTP-nél, az MKB-nál, a Takarék csoportnál és az UniCreditnél. Az igényelt összeg alapján azonban már más kép rajzolódik ki például az OTP-nél, ahol a támogatási összeg mindössze 30 százaléka kapcsolódott használt lakás vásárlásához (37 százalék építéshez, 34 százalék új lakás vásárlásához). Használt lakásra a Raiffeisennél a támogatások 80 százaléka, a K&H-nál 55 százalék (7 százalék új ingatlan, 32 lakásépítés), a Budapest Banknál 47 százalék (15 százalék új lakás, 38 százalék építés) ment. 

Március 15-től a csok banki igénylésénél egyszerűbb esetben akár elég lehet a személyi igazolvány, a lakcímkártya, az adókártya, a tb-jogviszony igazolása, az adásvételi szerződés vagy az építési napló, valamint egy nyilatkozat az egyéb körülményekről. A fontos változások közé tartozik az is, hogy már az ingatlantulajdonnal rendelkező családok is kérhetik a csokot. A külföldről hazatérő családok is igénybe vehetik a lehetőséget, ha külföldi tb-jogviszonyt igazolnak, és vállalják, hogy egyikük 180 napon belül magyar tb-jogviszonyt létesít. (MTI)

Folyamatosan támadják a vállalatok kiberbiztonsági rendszereit

KamaraOnline
-
0
Folyamatosan támadják a vállalatok kiberbiztonsági rendszereit

Másodpercenként 10 ezer, a kiberbiztonságot érintő esemény történhet egy átlagos vállalat rendszerében, ami a konkrét infrastruktúrán túli alkalmazásokkal is kiegészítve akár 40 ezer is lehet, így a gyors reakció jelentős károktól mentheti meg a cégeket.

Percekben mérhető a kritikus idő a vállalati rendszereket érő kibertámadás esetén, ennyi idő alatt milliós nagyságrendben lophatnak el adatokat. Az adatvesztés és az elszenvedett kár mértéke jelentősen csökkenthető a folyamatos rendszerfelügyelettel, a szakértői kiértékeléssel és gyors beavatkozással – mondta egy sajtóbeszélgetésen Kaszás Zoltán, a T-Systems Magyarország Zrt. vezérigazgatója. 

Egy közepes magyarországi vállalatnál naponta történik információbiztonsági vizsgálatot igénylő esemény, hetente pedig több olyan is, amelynek feldolgozása akár 2 napjába is telhet a rendszer üzemeltetőjének. Ma már a hekkerek által üzemeltetett robotok hajtják végre a rendszerek elleni támadások túlnyomó részét – tette hozzá Keleti Arthur, a T-Systems IT-biztonsági stratégája.

Az információbiztonsági jelentések szerint minden nagyvállalat volt már célpontja rosszindulatú, a saját- és az ügyféladatok megszerzésére irányuló támadásnak. Egy adatokat lopó kártékony kód akár több száz napig is meghúzódhat és rombolhat észrevétlenül az informatikai rendszerben, a rendszerbetörések 54 százaléka akár hónapokig észrevétlen marad – mondta. 

Kitért arra is, hogy a számtalan támadásformára fel kell készülni, a vállalatok részéről a legnagyobb figyelmet a zsarolóvírusok kapták az elmúlt időben, és kétségkívül ezek voltak a leginkább ártalmas kórokozók. Egyre pontosabbak és egyre kifinomultabbak ugyanakkor a célzott támadások is: amikor a vállalat menedzsmentjének egy tagját szemelik ki és tervezett, felépített támadással érik el. Egy átlagos magyar cég zsarolóvírussal akár naponta is találkozhat, a célzott támadással a jellegéből fakadóan ritkábban – ismertette.

Elmondta: míg 2016-ban még azzal az igénnyel jelentek meg a cégek, hogy ellenőrizzék a rendszereiket, és a naplóadatokat, mára ez jelentősen megváltozott. Minden nagyvállat felismerte: nem engedheti meg magának, hogy akár fél órára is felügyelet nélkül működjön a biztonsági rendszere.

A támadások jellegét és intenzitását tekintve nincs különbség a nemzetközi és a magyar trendek között. Néhány évvel ezelőtt a nyelv miatt az adathalász levelek, célzott támadások még könnyebben felismerhetőek voltak, de ma már a magyar nyelv sem probléma, elmúlt ez a fajta „nyelvi védettség” – hangsúlyozta. Keleti Arthur elmondta, amiben különbséget látnak, az sokszor a védelmi technológiák fejlettsége, a magyar vállalatok a legújabb technológiák alkalmazásában vannak olykor elmaradva. 

A vezérigazgató kitért arra, hogy az új kihívásokra hozta létre a CTRL Security Operations Centert (SOC) a T-Systems Magyarország, mely a hét minden napján, 24 órában felügyeli ügyfelei rendszerét. Az MTI kérdésére a beruházás értékéről nem közölt adatot, de megemlítette, hogy egy hasonló méretű központ kialakítása zöldmezős beruházással 1,5 milliárd forintnál kezdődik.

A központ szolgáltatásaira ötven informatikai szakembert foglalkoztatnak, a háttértámogatást további több száz munkavállaló biztosítja. A T-Systems Magyarország Zrt. a Magyar Telekom leányvállalata. Kaszás Zoltán közlése szerint a T-Systems 2017-es árbevétele 132 milliárd forint volt. (MTI)

Világító növényeivel nyert innovációs díjat egy magyar feltaláló

KamaraOnline
-
0
Világító növényeivel nyert innovációs díjat egy magyar feltaláló

Sötétben világító növényeivel nyert növényinnovációs kategóriadíjat Kun Richárd feltaláló a hatodik Sanghaji Nemzetközi Technológiai Kiállításon Kínában.

A flAVATAR elnevezésű találmány egy olyan, száz százalékban növényi alapú anyag, amellyel ha külsőleg kezelik a vágott virágokat és cserepes növényeket, akkor azok fénylenek a sötétben – közölte a Valor Hungariae Zrt. (A találmány a magyar állami tulajdonú Valor Hungariae Zrt. és partnere, a kínai Morgan Star Group közös szervezésében jutott ki a kiállításra.)

Kun Richárd feltaláló cége, a Floreande Kft. által gyártott, védjegyoltalom alatt álló találmányával kezelt növények a feltöltődés után azonnal sötétbe helyezve – a töltöttség erejétől függően – akár harminc percen keresztül zöld, kétféle kék, piros és fehér színekben fénylenek, illetve fluoreszkálnak.

Ha gyengül a növény fénye, akkor napon, lámpa alatt vagy mobillal újra „feltölthetőek”, így újra világítani fognak. Feltöltés hiányában a látható fény átalakul halványabb tejfehér irányfénnyé, amelyet akár négy-öt órán keresztül is látni lehet – olvasható a társaság közleményében. A flAVATARok az élővirágok tulajdonságaival rendelkeznek, ennek alapján kell kezelni mind a vágott virágot, mind a cserepes növényt – közölte a társaság. (MTI)

Érdemes szétnézni, mert óriási a különbség a használt lakások árában

KamaraOnline
-
0
Érdemes szétnézni, mert óriási a különbség a használt lakások árában

A Budapesten eladott használt lakások átlagosan 24 millió forintba, a megyeszékhelyeken 13 millió forintba, a kisebb városokban 11,1, a községekben 6,9 millió forintba kerültek 2017-ben – derül ki a KSH friss kiadványából. A községekben minden tizedik lakás 1 millió forint alatti áron kelt el, ugyanakkor Budapesten a lakások mindössze 4,7 százalékának volt 10 millió forint alatt az ára.

2017 eddig ismert adatai szerint a használt lakások kevesebb mint fele kelt el Budapesten és a megyeszékhelyeken (45 százalék). A korábbi években általában az adásvételek többsége a nagyvárosokban jött létre (2014-ben 52, 2015-ben 51 százalékuk), és csak 2016-ban fordult meg ez az arány a kisebb települések javára. Ekkor a községek és a kisebb városok együttes részesedése megközelítette az 54, majd 2017-ben az 55 százalékot – derül ki a statisztikai hivatal „Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2017. IV. negyedév” című kiadványából.

A meglévő lakásállományhoz viszonyított lakáspiaci forgalom mindazonáltal 2017-ben is magasabb volt a nagyvárosokban. Budapesten és a megyeszékhelyeken 1000 lakásra 33, illetve 34 értékesítés jutott. A kisebb városokban 1000 meglévő lakásból átlagosan 29, míg a községekben csak 24 cserélt gazdát.

2017-ben a Budapesten eladott használt lakások átlagosan 24 millió forintba kerültek, 2,6 millió forinttal többe, mint 2016-ban. A megyeszékhelyeken ezalatt 1,3 millió forinttal, 13 millió forintra nőtt az átlagos ár.

A kisebb városokban 11,1, a községekben 6,9 millió forintba került egy használt lakás, valamennyi érték emelkedett 2016 óta. 2017-ben a községekben minden tízedik lakás 1 millió forint alatti áron kelt el, ugyanakkor Budapesten a lakások mindössze 4,7 százalékának volt 10 millió forint alatt az ára.

A kisebb településeken az eladott lakások többsége nem lépte át a 10 milliós küszöböt (a városokban 59, községekben 79 százalékuk). A megyeszékhelyeken az eladott lakások 39 százaléka volt 10 millió forintnál olcsóbb.

A lakások legdrágább 10 százalékáért eközben Budapesten legalább 40, a megyeszékhelyeken és a kisebb városokban minimálisan 21–22 millió forintot kellett fizetni. A községekben ugyanez a határ 15 millió forint volt. A budapesti négyzetméterárak átlaga 2017-ben elérte a 415 ezer forintot. A négyzetméterárak főváros és vidék közötti – 2014 előtt még kétszeres – különbsége 2017-re közel háromszorosára nőtt.

A négyzetméterárak mindegyik településkategóriában nőttek, a növekedés mértéke azonban a kisebb településeken elmarad a nagyvárosokétól. A községekben 2017-ben átlagosan 76 ezer forint volt a használt lakások négyzetméterára, 4 ezer forinttal több, mint egy évvel korábban. Az agglomerációkon kívül eső falvakban ennél is alacsonyabb, 56 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár 2017-ben, ez ugyancsak 4 ezer forinttal nőtt 2016 óta.

A legtöbb település lakáspiaca reáláron számítva a 2008. évi árszint alatt maradt 2017-ben. Reálértelemben is jelentős, 20 százalékot meghaladó áremelkedés a legnépszerűbb budapesti kerületekben, a nyugati határ menti területeken, illetve a budapesti agglomeráció és a balatoni térség kedvezőbb helyzetű településein következett be.

Az ingatlanforgalom alakulása

A 2017-ben létrejött lakáspiaci adásvételi szerződések közül eddig 134 ezer adatainak a kiértékelése történt meg. Az egy évvel korábban hasonló feldolgozottság mellett összesített adatokhoz képest 2,2 százalékkal magasabb lakáspiaci forgalom az előző évinél kisebb mértékű bővülést jelez. Az év első három negyedévében a lakáspiaci forgalom bővülése még meghaladta a 3 százalékot, míg a IV. negyedévi 4,9 százalékkal elmarad a megelőző év azonos időszakában megfigyelt eredménytől.

2017-ben az eladott lakások 3,4 százaléka volt új építésű. Az év során a mutató értéke csökkent: míg az I. negyedévben az eladott lakások 4,3 százaléka volt új, a IV. negyedév eddig ismert tranzakcióinak alig 2,5 százaléka új lakás.

2017-ben összesen 7269 lakás épült értékesítési céllal, és eközben 4512 új építésű lakást adtak el. (Míg az előbbi adat már végleges, az értékesítésre vonatkozó információk feldolgozása még nem zárult le. Ennek megtörténte után az eladott új építésű lakások száma még közeledhet a lakásépítési statisztika alapján ismert, értékesítési célú építésekre vonatkozó adathoz – hívják fel a figyelmet a statisztikusok.)

Munkavédelmet érintő elektronikus bejelentések: a legfontosabb tudnivalók

KamaraOnline
-
0
Munkavédelmet érintő elektronikus bejelentések: a legfontosabb tudnivalók

A munkavédelmet érintő elektronikus bejelentések lehetőségéről az NGM Munkavédelmi Főosztálya tájékoztatott.

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Törvény) 1. § 17. és 17a. pontjai alapján az államigazgatási szervek – beleértve a Kormányhivatalokat – elektronikus ügyintézés biztosítására kötelezett állami szervek. A Törvény 108. §-a értelmében az államigazgatási szervek 2018. január 1. napjától kötelesek az ügyek elektronikus intézését a Törvényben meghatározottak szerint biztosítani.

A bejelentők a munkavédelmet érintően elektronikus úton tizenegy különböző bejelentést tehetnek meg:

  1. Munkabalesetek bejelentése
  2. Túlnyomásos légtérben végzett tevékenység bejelentése
  3. A foglalkozási-egészségügyi szolgálat (FESZ) orvosa által végzett védőoltások bejelentése
  4. Azbeszttel végzett tevékenység bejelentése
  5. Biológiai kóroki tényezőkkel történő tevékenység bejelentése
  6. Egészségügyi szolgáltatás keretében használt éles vagy hegyes munkaeszközökkel folytatott tevékenység bejelentése
  7. Foglalkozási megbetegedés (mérgezés) bejelentése
  8. Fokozott expozíció bejelentése
  9. Rákkeltő/mutagén anyagokkal tevékenységet végző munkáltatókról és munkavállalókról szóló bejelentés
  10. Építőipari kivitelezési tevékenység bejelentése
  11. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 68. § (1) bekezdése szerinti bejelentés

A fenti bejelentésekhez a kitöltési útmutatók rendelkezésre állnak, kérjük azok használatát a kitöltések során!

Az elektronikus ügyintézéshez szükséges technikai feltételek:

  • Az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogram (ÁNYK) futtatásához minimum 1.8.0 JAVA futtató környezet szükséges (INNEN letölthető).
  • A nyomtatványok használatához az ÁNYK minimum v2.76.0 verziójának telepítése szükséges (INNEN letölthető).

A fővárosi és megyei kormányhivataloknál az elektronikus ügyintézés az alábbi linkeken érhető el:

A bejelentéseket mindig a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi hatósági hatáskörében eljáró járási hivatalánál kell letölteni és oda kell beküldeni, azaz például munkabaleset esetén a baleset helyszíne szerint, egyéb esetekben a munkavégzés helyszíne szerinti hivatalokhoz.

A bejelentést mindig annak kell megtenni, akire a bejelentési kötelezettség terhet ró. Vannak esetek például, amikor a bejelentést a munkáltatónak kell megtenni, de van olyan eset is, amikor ez a Foglalkozás-egészségügyi Szolgálat, vagy a kivitelező feladata. Az 1993. évi XCIII. törvény 68. §-a szerinti esetekben a munkavállaló is tehet bejelentést.

A bejelentők a munkavédelmet érintő bejelenésüket továbbra is megtehetik a korábban már megszokott papír alapon is. Az elektronikus ügyintézés bevezetése a munkavédelmi területet illetően nem jelent kizárólagosságot, csak egy lehetőséget biztosít a bejelentések elektronikus úton történő megküldésére, amely könnyebbséget jelent a bejelentők számára

Esetlegesen felmerülő kérdéseikkel a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi hatósági hatáskörében eljáró járási hivatalához fordulhatnak, melyek elérhetősége megtalálható ezen a linken. 

Varga Mihály: közösen kell fellépni a digitális cégek adóelkerülésre ellen

KamaraOnline
-
0
Varga Mihály: közösen kell fellépni a digitális cégek adóelkerülésre ellen

A digitalizáció kihívásaira innovatív válasz kell az adóbeszedésben is, ezért erősíteni kell a tagállamok adóhivatalai közötti együttműködést és adatcserét – mondta Varga Mihály az Ecofin szombati ülésén.

Az adóhatóságok közötti együttműködés keretében azonban csak olyan intézkedéseket támogat a magyar kormány, amely az adózók számára nem jelent többlet adminisztrációs terhet – tette hozzá a nemzetgazdasági miniszter.

Az Európai Unióban az áfa rés – azaz a költségvetésekből kieső áfabevétel – a becslések szerint több mint 150 milliárd euró évente. Jelenleg még az adóeltitkoló, csalárd adózók kihasználják azt, hogy az egyes tagállamok adóhivatalainak a végrehajtásban, az ellenőrzésben is határt szab az országhatár. Ezen változtatni kell – szögezte le a tárcavezető, hozzátéve, hogy erre alkalmas lehet az ún. egyablakos rendszer kibővítése. A szisztéma lehetővé teheti például azt is, hogy egy hazánkban székhellyel bíró cégtől, akkor is a magyar Nemzeti Adó- és Vámhivatal szedje be az adót, ha az egyébként az osztrák, német vagy bármelyik másik uniós tagállam költségvetését illetné. A csalárd cégek ugyanis kihasználva a határokat, ilyenkor sehol nem fizetnek adót. Az egyablakos rendszer kibővítésével a NAV a beszedett adót továbbutalja az illetékes tagállam adóhivatalának.

A tárcavezető álláspontja szerint a rendszer működéséhez szükségesek a közösen végzett, gyors ellenőrzések is, amelyek úgy hatékonyak, ha az adóhatóságok a lehető legszélesebb körű adatokkal rendelkeznek, és ezt meg is osztják egymással. Kiemelte, hogy az adóhatóság közötti együttműködés keretében kizárólag az olyan intézkedésekre kell fókuszálni, amelyek az adózók számára nem jelentenek többlet adminisztrációs terhet.

A pénzügyminiszterek találkozóján szóba került a digitális vállalatok igazságos adóztatásának kérdése is. A magyar miniszter hangsúlyozta, hogy a probléma kizárólag uniós szinten nem rendezhető. A digitális cégek hatékony és eredményes adóztatása globálisan – a legfőbb kereskedelmi partnerekkel, így különösen az Amerikai Egyesült Államokkal való együttműködésben – valósítható meg. Varga Mihály átmeneti megoldást sürgetett, hiszen nemcsak a digitális cégóriások javára sérül az igazságos közteherviselés elve, hanem több millió euró esik ki a tagállamok költségvetéséből is. Az ezzel kapcsolatos vitákat úgy kell lefolytatni, hogy a tagállamok digitális adóval azonos vagy hasonló adónem működtetésére vonatkozó szuverenitása ne sérüljön – szögezte le. (NGM)

Védőoltások: fokozottabb uniós együttműködésre van szükség

KamaraOnline
-
0
Védőoltások: fokozottabb uniós együttműködésre van szükség

Az Európai Bizottság egy sor ajánlást bocsát ki arra vonatkozóan, hogy az EU hogyan erősíthetné meg az együttműködést a védőoltással megelőzhető betegségek elleni küzdelem érdekében.

Vytenis Andriukaitis, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos a következőket hangsúlyozta: „A védőoltás a 20. században kidolgozott egyik leghatásosabb és legköltséghatékonyabb közegészségügyi intézkedés. Orvosként mélységesen aggaszt, hogy gyermekek halnak meg az átoltottság alacsony szintje, a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanság vagy az oltóanyagok hiánya következtében. A fertőző betegségek terjedését nem állítják meg az országhatárok. Egy tagállam immunizációs gyengesége unió-szerte veszélyezteti a polgárok egészségét és biztonságát. Az ezen a területen folytatott együttműködés mindannyiunk érdeke. Védjük gyermekeinket védőoltásokkal!”

A védőoltások évente világszerte 1–3 millió ember életét menthetik meg. Az Egészségügyi Világszervezet szerint az elkövetkező évtizedben az oltások további 25 millió emberélet megmentéséhez járulnak hozzá. Az ECDC szerint ennek ellenére több uniós ország is szembesül a kanyaró soha nem látott kitöréseivel, valamint más, védőoltással megelőzhető betegségek újbóli felbukkanásával az elégtelen átoltottság következtében, és a mai napig is előfordul, hogy az EU-ban gyermekek és felnőttek halnak bele ilyen betegségekbe.

A bizottság ajánlása a fellépések három fő pillérére összpontosít:

  1. a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanság kezelésére és az átoltottság javítására;
  2. az Unión belüli fenntartható oltási politikákra; valamint
  3. az uniós koordinációra és a globális egészségi helyzet javítására.

A javaslat 20 intézkedésre szólítja fel a bizottságot és a tagállamokat, többek között:

  • nemzeti és/vagy regionális oltási tervek kidolgozására és végrehajtására 2020-ig, beleértve a kanyaró esetében a legalább 95%-os átoltottsági cél megvalósítását;
  • az oltási státusz rutinellenőrzésének bevezetésére, valamint a védőoltás beadására szolgáló rendszeres lehetőségek megteremtésére az élet különböző szakaszaiban, például az iskolákban és a munkahelyeken;
  • a közös oltási könyv lehetőségeinek bemutatására, amely elektronikus úton is megosztható lenne az országok között;
  • egy európai oltási információs portál 2019-ig történő létrehozására, amely egy online felületen objektív, átlátható és naprakész tényekkel támasztaná alá az oltások előnyeit és biztonságosságát;
  • az oltóanyaghiány veszélyeinek enyhítésére egy virtuális uniós adattárház létrehozása révén, amely tartalmazná az oltóanyag-állományokra és -szükségletekre vonatkozó információkat annak érdekében, hogy zökkenőmentesebbé tegye az alapvető oltóanyagok rendelkezésre álló készleteire és az ellátási zavarokra vonatkozó önkéntes információcserét;
  • arra, hogy minden egészségügyi dolgozót fel kell vértezni a szükséges képzéssel ahhoz, hogy magabiztosan el tudják végezni az oltások beadását, és kezelni tudják a bizonytalan magatartást;
  • egy a védőoltások beadását támogató koalíció összehívására az egészségügyi dolgozók európai szövetségeinek, valamint a területen működő hallgatói szövetségeknek az összefogása révén, a nyilvánosság pontos tájékoztatása, a tévhitek elleni küzdelem és a bevált gyakorlatok megosztása érdekében;
  • egy európai információmegosztási rendszer 2020-ig történő létrehozására az ismeretek összegyűjtése és egy olyan alapvető uniós oltási rendre vonatkozó iránymutatás kidolgozása érdekében, amely feltüntetné az uniós tagállamok által közösen megállapított, valamennyi országban alkalmazandó dózisokat és életkorokat;
  • a nemzetközi partnerekkel folytatott, védőoltásokkal kapcsolatos partnerségek és együttműködés megerősítésére.

Az átoltottság fő hiányosságai az EU-ban

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) legfrissebb adatai szerint továbbra is több uniós és EGT-országban nő a kanyarós megbetegedések előfordulásának száma. A 2017. március 1. és 2018. február 28. közötti 12 hónapos időszakban az európai felügyeleti rendszeren keresztül 14 813 kanyarós megbetegedést jelentettek be. Ezek közül az esetek közül az ismert oltási státuszú páciensek 86 százaléka nem kapott korábban védőoltást. Az ECDC becslései szerint évente legalább 40 000 ember hal meg influenza következtében, részben az átoltottság alacsony aránya miatt.

A következő lépések

A tanács meg fogja vitatni a bizottsági javaslatot. Az a cél, hogy a dokumentum még 2018 vége előtt elfogadásra kerüljön, majd azonnal hatályba lépjen. Azt követően a bizottság háromévente jelentést készít majd az ajánlás végrehajtása terén tett előrehaladásról. A továbbiakban a bizottság – az unió egészségügyi helyzetének nyomon követése keretében – a védőoltásokba vetett bizalom mértékéről is jelentést fog készíteni, hogy felmérje a polgárok hozzáállását a védőoltások kérdéséhez – olvasható a brüsszeli testület közleményében.

FruitVeB: az idén kedvezőbb lesz a szamócatermés

KamaraOnline
-
0
FruitVeB: az idén kedvezőbb lesz a szamócatermés

A téli és tavaszi fagyok az idén nem okoztak érdemi kárt a magyar szamóca ültetvényekben, ezért a termelők a kedvező hozamú évekhez hasonlóan, 700-800 hektárról, mintegy 15 ezer tonna szamócát takaríthatnak be – tájékoztatott a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács gyümölcsfőbizottságának elnöke.

Apáti Ferenc elmondta: a magyarországi szamócatermő terület 40–50 százalékát teszi ki a szabadföldi termesztés, amelynek hektáronkénti termelési költsége évente 4–8 millió forint, míg a hajtatott termesztés ennél többe kerül. A magyar szamóca szüretelése a viszonylag kis területű fűtött fóliákban vagy üvegházakban április 10. és 20. között, a fűtetlen helyeken április 20. és 30. között kezdődik, ugyanakkor nagyobb mennyiségben csak május első felében, a szabadföldi kultúrák betakarításával jelenik meg a piacon.

A magyar szamóca fogyasztói ára áprilisban kilogrammonként 2000-3500 forint körül mozgott, míg az importgyümölcs ennél jóval, csaknem 50 százalékkal olcsóbban volt kapható. A vásárlók a magyar szamóca árának jelentős csökkenésére májusban, az alacsonyabb termelési költségű, szabadföldi szamóca megérkezésével számíthatnak.

Az elnök szerint magas a gyümölcs termelési kockázata, mivel termesztése sok munkával és nagy tőkebefektetéssel jár. Emellett jövedelmezősége is alapvetően az elért hozamoktól függ, mivel az értékesítési ár érdemben nem befolyásolható. A jövedelmezőség eléréséhez hektáronként 20–30 tonna hozam szükséges, amely magas fokú technológiai precizitást és szaktudást igényel. Szaktudással azonban egyre kevesebben rendelkeznek és a munkaerőhiány is jellemző a szektorra.

Magyarországon a termelés jelentős része a Szentendrei-szigeten, Nagykőrös–Lajosmizse–Nyársapát, valamint Szatymaz–Zsombó térségében folyik, az országban megtermelt szamóca 90 százalékát belföldön fogyasztják el, 10 százalékot pedig az osztrák, a lengyel és a szlovák piac vesz fel. Ezzel szemben jelentős az ország importja, a magyar termés körülbelül felét teszi ki a kereskedelemben nagy mennyiségben jelenlévő spanyol, olasz és görög szamóca. (MTI)

Rövidesen indulhat a sármelléki repülőtér fejlesztése

KamaraOnline
-
0
Rövidesen indulhat a sármelléki repülőtér fejlesztése

Várhatóan egy-két hónapon belül aláírhatja a sármelléki repülőtér fejlesztésére vonatkozó támogatási szerződést a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, így rövidesen elindulhat a mintegy 6,6 milliárd forintos fejlesztés a Hévíz önkormányzata által üzemeltetett leszállóhelyen – közölte a város polgármestere pénteken sajtótájékoztatón.

Papp Gábor (Fidesz-KDNP) a Hévíz-Balaton Airporton elmondta, a 6,6 milliárd forintot technikai, technológiai, infrastrukturális fejlesztésekre fordítják, egyebek mellett a két és fél kilométeres kifutópálya fél kilométerrel történő meghosszabbítására, a terminálépület bővítésére, valamint a környező terület, az egykori szovjet laktanyaépületek rendbetételére.

A Hévíz által 2012 óta működtetett repülőtéren tavaly mintegy 23 ezer utas fordult meg, jellemzően németországi charterjáratokkal, illetve néhány személyes kisgépekkel. Ahhoz, hogy a leszállóhely rentábilisan működhessen, legalább 150-200 ezer utasra lenne szükség, amit a menetrend szerinti járatok bővítése hozhat el.

Az évente Hévíz által 50 millió forinttal, a fejlesztési tárca által pedig átlagosan 120–130 millió forinttal támogatott repülőteret elsősorban Frankfurttal és Londonnal szeretnék összekötni, és előrehaladott tárgyalásokat folytatnak tel-aviv-i, szentpétervári és norvégiai járatok indításáról.

Mindezen túlmenően nagy befektetői érdeklődés mutatkozik az egykori laktanyaterületen logisztikai központ és ipari park kialakítására is. A repülőtéri fejlesztéseknek nagy lökést ad a Zalaegerszegen épülő, Európában is egyedülállónak számító járműipari tesztpálya, valamint az M7-es autópályát a zalai megyeszékhellyel összekötő M76-os gyorsforgalmi út, ami érinti a repülőteret is – sorolta Hévíz polgármestere. (MTI)

Korrupció: nem javult a helyzet

KamaraOnline
-
0
Korrupció: nem javult a helyzet

A cégvezetők közel 40 százaléka szerint az üzleti életben gyakori jelenség a vállalati visszaélés. Magyarországon minden ötödik válaszadó úgy véli, iparágában elterjedt gyakorlat a vesztegetés, ami felülmúlja mind a régiós országok, mind a fejlődő piacok átlagát – állapítja meg az EY legfrissebb globális felmérése.

Nem javult a korrupciós helyzet a globális piacokon az elmúlt hat évben, annak ellenére sem, hogy mind a szabályozási környezet, mind a cégek soha nem látott szigorral lépnek fel az ilyen esetekkel szemben – hangsúlyozza az EY Globális Visszaélési Felmérése (Global Fraud Survey), amely 55 országból összesen 2550 vezető megkérdezésén alapul. Bár 2012 óta az állami hatóságok világszerte összesen több mint 11 milliárd dollár értékben róttak ki büntetéseket vesztegetési ügyekben, a megkérdezett döntéshozók mintegy 40 százaléka szerint a korrupció továbbra is általános gyakorlat. Az elemzés szerint a jogellenes magatartás elleni fellépés leghatékonyabb eszköze, ha az adott szervezet nyilvánvalóvá teszi, hogy a cég átlátható működése nem csupán a menedzsment, de a dolgozók felelőssége is.

Magyarországon a válaszadók kétharmada látja úgy, hogy a korrupció gyakori jelenség a gazdasági szférában, miközben régiónkban a megkérdezettek alig fele nyilatkozott hasonlóan. A felmérés szerint a hazai cégvezetők közel negyede tartja elfogadhatónak személyes ajándék, szolgáltatás vagy szívesség nyújtását a siker érdekében, 16 százalékuk szórakoztató programokat, négy százalékuk akár készpénzt is felajánlana.

„Az eredmények alapján a szigorú intézkedések egyelőre nem hoztak számottevő előrelépést a tisztességtelen üzleti tevékenységek visszaszorításában. Magyarországon az elmúlt két évben nem változott a vesztegetéseket tapasztalók részaránya. A javuláshoz a legfontosabb, hogy a cégek olyan támogató kultúrát építsenek ki, amelyben a munkatársak nem kötelezettségből, hanem saját meggyőződésükből dolgoznak az etikai normáknak megfelelően” – mondta Biró Ferenc, az EY Visszaélés-kockázatkezelési Szolgáltatások partnere.

Magyarországon a globális átlagnál valamivel több menedzser gondolja úgy, hogy a munkatársaknak is felelőssége van a fedhetetlen céges kultúra kialakításában (46 és 42 százalék). A hazai kitöltők szerint az etikus szervezeti magatartás legnagyobb előnye az ügyfelektől és a vásárlóktól érkező pozitív megítélés, az esetleges büntetések elkerülése, a vállalatról kedvező kép kialakítása, valamint a nyereséges tevékenység biztosítása. Mindemellett számos döntéshozó tekint erre a tehetséges munkaerő megszerzésének és megtartásának fontos eszközeként is.

„A nemzetközi felmérés jelentős eltéréseket mutat az átlátható működés iránti elköteleződés és annak gyakorlati megvalósulása között. Tíz kitöltő közül nyolc érzi úgy, hogy megfelelő rendszereket építettek ki az illegális cselekményeket elkövetők megbüntetésére, azonban alig több mint 50 százalékuk számolt be arról, hogy ezekkel az eszközökkel éltek is az elmúlt években” – tette hozzá Biró Ferenc. A szakember szerint a hazai és nemzetközi vállalatvezetők hatékony rendszerek és iránymutatások hiányában nem tudják kihasználni az etikus működésben rejlő előnyöket, amelyek megfelelő szakértelemmel üzleti szempontból is látványos eredményeket hozhatnak. Ebben kulcs szerepe van annak, hogy a vezetőség felismerje, olyan erkölcsi normákra épülő szervezeti kultúra kialakítására van szükségük, amellyel a dolgozók is szívesen azonosulnak.

A kkv-szektornak fáj a leginkább a minimálbér gyors emelése

KamaraOnline
-
0
A kkv-szektornak fáj a leginkább a minimálbér gyors emelése

A hazai kis- és közepes vállalkozások (kkv) az átlagnál magasabb arányban foglalkoztatnak munkavállalókat minimálbéren és a garantált bérminimumon, így ezen juttatások további emelése a kkv-k számára jelenti a legnagyobb problémát.

A vállalatok létszámának 7 százaléka minimálbéres, 7 százaléka pedig garantált bérminimumon foglalkoztatott. A kisebb vállalatok arányaiban több embert foglalkoztatnak minimálbéren, illetve garantált bérminimumon, mint nagyobb cégek. A 20 fő feletti cégek esetében a foglalkoztatottak számának emelkedésével csökken az alacsony béren foglalkoztatottak aránya. Különösen nagy a 11-20 főt foglalkoztatók körében a garantált bérminimumon foglalkoztatottak aránya (30 százalék), ami annak a következménye, hogy ebben a csoportban sok az építőipari cég.

A minimálbéren, illetve garantált bérminimumon foglalkoztatottak aránya

(vállalati méret szerint, 2018. március)

Az ágazatokat tekintve kiemelkedő a minimálbéresek aránya a kereskedelemben (10 százalék), illetve az üzleti szolgáltatásokban (9 százalék). Ettől nem sokkal maradnak el a feldolgozó- (6 százalék) és építőipari arányok (4 százalék). Leginkább az üzleti szolgáltatást nyújtó vállalatokra jellemző a garantált bérminimumon (szakmunkás minimálbéren) való foglalkoztatás (12 százalék), melyet a kereskedelmi (8 százalék), az építő- és feldolgozóipari cégek követnek (rendre 7 és 5 százalék).

Az egyes régiók eltérései is jelentősek. A fejlettebb országrészekben (Közép-Magyarország, Közép- és Nyugat-Dunántúl) a minimálbéren foglalkoztatottak aránya 2-3 százalék, a garantált bérminimumon foglalkoztatottak aránya 2-10 százalék. A minimálbéresek aránya a többi régióban jellemzően 10-13 százalék, a maximumot Dél-Alföldön éri el (16 százalék). A szegényebb régiókban a garantált bérminimumon dolgozók súlya 7-11 százalék, ez esetben is Dél-Alföldé a szélsőérték (17 százalék).

A minimálbéren, illetve garantált bérminimumon foglalkoztatottak aránya

(régiók szerint, 2018. március)

2018 januárjában ismét emelték a minimálbért (8 százalékkal) és a garantált bérminimumot (12 százalékkal), ugyanakkor 2,5 százalékkal csökkent a cégek által fizetendő szociális hozzájárulási adó. Mindezek hatására a vizsgált cégeknél kizárólag a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésének hatására a foglalkoztatás költségei átlagosan 5,2 százalékkal emelkedtek.

A költségnövekedés minimalizálására a cégek számos praktikát bevetettek. Ezek közé tartozik a munkaerő kölcsönzése, a normák emelése, az elbocsátás, a cafeteria csökkentése, a más munkakörbe való sorolás és a munkaidő csökkentése. A GKI 2017 eleji felmérésében ugyanezen opciókat jelölhették meg a válaszadók, s akkor a mostaninál jóval magasabb arányban választották a különböző lehetőségeket. A csökkenés hátterében az egyes lehetőségek véges kihasználhatósága állhat.

2018-ban nagyjából minden tizedik cég élt a normák emelésével. E mellett továbbra is népszerű a munkaerő kölcsönzése (8 százalék), ami az időszakos munkavégzésre megfelelő munkavállalót kereső vállalatoknak segíthetett a leginkább terheik csökkentésében. A harmadik legnépszerűbb intézkedés a munkavállalók más munkakörbe való sorolása (7 százalék). A vállalatok közel azonos aránya (3-4 százalék) bocsátott el munkavállalókat, csökkentette a cafetériát vagy a munkaidőt a költségek csökkentése érdekében.

Vállalati válaszlépések a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésére

(2017. február, 2018. március)

A minimálbér és a garantált bérminimum emelése tehát továbbra is a kis- és közepes vállalatok számára jelenti a legnagyobb problémát. Az erőltetett béremelést ugyan valamelyest kompenzálja a 2,5 százalékpontos adócsökkentés, azonban csak csekély mértékben. E tekintetben is jól látható az ország „szétszakadása”, ugyanis a fejlettebb és az elmaradottabb régiók között jelentős a különbség a foglalkoztatási mód tekintetében.

Idén a cégek már kisebb mértékben élhettek a különböző költségcsökkentő technikákkal, melyek közül a normák emelése és a munkaerő kölcsönzése továbbra is az első helyeken szerepelt. A költségcsökkentő lépések alkalmazhatósága azonban véges, hiszen egy vállalat, ha például. már tavaly megszüntette a cafeteria nyújtását, ezt idén már nem alkalmazhatta (hasonlóan a más munkakörbe való átsoroláshoz).

Jóváhagyta az Európai Bizottság a számlázó programok online bekötését

KamaraOnline
-
0
Jóváhagyta az Európai Bizottság a számlázó programok online bekötését

Az Európai Bizottság is zöld utat adott a számlázó szoftverek online bekötését előíró rendelettervezetnek. Idén július 1-től tehát minden adózó, aki legalább százezer forintos áfa-tartalmú számlát állít ki belföldi adóalanynak, köteles online adatot szolgáltatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) részére.

Április 17-éig kifogásolhatta volna meg az Európai Bizottság a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) online számlázással kapcsolat rendelettervezetét. Mivel ezzel nem élt a szervezet, hamarosan, változatlan formában fogadhatják el az NGM javaslatát. Ennek alapján idén júliustól minden, legalább százezer forint adótartalmú, belföldi adóalanynak számlázó szoftverrel kiállított számla adatait azonnal továbbítani kell a NAV-nak egy online megoldáson keresztül. Amennyiben a vállalkozások nem teljesítik kötelezettségüket, számlánként akár 500 ezer forintos bírságra is számíthatnak.

„Fontos, hogy azok a cégek, amelyek eddig az Európai Bizottság véleményére vártak, azonnal kezdjék el a felkészülést, hiszen alig több mint két hónapjuk maradt, hogy megfeleltessék rendszereiket az igen komplex műszaki specifikációknak” – mondta Molnár Péter, az EY szenior menedzsere. „Annak, aki most kezdi el a fejlesztést, mindenképp érdemes külső szakértőt is bevonnia a hátralévő rövid határidő és az összetett IT és adózási feladatok összehangolása miatt.”

A szakember arra hívja fel a cégvezetők figyelmét, hogy lehetőség szerint olyan partnerrel dolgozzanak együtt, aki már kész, platform-független megoldással rendelkezik, és mind informatikai, mind adózási szempontból felkészült az online bekötés támogatására.

A Netpincér vállalta, hogy módosítja az éttermekkel kötött szerződéseit

KamaraOnline
-
0
A Netpincér vállalta, hogy módosítja az éttermekkel kötött szerződéseit

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elfogadta a Netpincért üzemeltető Viala Kft. kötelezettségvállalását. A GVH értékelése szerint e vállalás alkalmas a versenyprobléma megoldására, mert lehetőséget teremt az éttermek számára arra, hogy saját csatornáikon a Netpincéren megjelenő áraknál alacsonyabb árakat‎ kínáljanak bizonyos körülmények között. Így megszűnik az éttermek ellenérdekeltsége, hogy más közvetítő portálokon kedvezőbb feltételeket alkalmazzanak.

A GVH azért indított eljárást a legnagyobb ételrendelés-közvetítő portál üzemeltetője ellen, mert az feltételezhetően versenykorlátozó kikötéseket alkalmazott az éttermekkel kötött szerződéseiben. A vállalkozás ugyanis előírta, hogy az éttermek kötelesek szolgáltatásaikat a Netpincéren ugyanolyan kondíciókkal (például árakkal, kedvezményekkel, kiszállítási feltételekkel) kínálni, mint teszik azt saját értékesítési csatornáikon (honlapon, telefonos megrendeléskor, szórólapjaikon).

Bár a kikötés nem terjedt ki a más ételrendelés-közvetítőkön (azaz a Netpincér versenytársain) keresztül teljesített megrendelésekre, a gyakorlatban a GVH azt tapasztalta, hogy valamennyi értékesítési csatornán egységes feltételek, különösen egységes árak érvényesülnek – derül ki a versenyhivatal közleményéből.

Az éttermeknek ugyanis nem áll érdekükben, hogy más közvetítő portálokon a saját áraiknál olcsóbban kínálják szolgáltatásaikat, mert attól tartanak, hogy a fogyasztók elpártolnak tőlük, és inkább – a jutalékfizetési kötelezettség miatt az éttermek számára saját csatornáiknál költségesebb ‎– közvetítőkön keresztüli megrendelést választják.

Az eljárás során a GVH által azonosított versenyprobléma orvoslására a Netpincér vállalta, hogy módosítja az éttermekkel kötött szerződéseit. Ennek értelmében a továbbiakban az egységes feltételek alkalmazására vonatkozó kötelezettség nem terjed ki a nem online rendelési módokra (például a telefonos megrendelésre), illetve az eseti akciókra.

Gazdaság és vállalkozói finanszírozás: rendkívüli idők, kedvező pillanatok

KamaraOnline
-
0
Gazdaság és vállalkozói finanszírozás: rendkívüli idők, kedvező pillanatok

Rendkívüli, megismételhetetlenül kedvező helyzetről árulkodnak a makrogazdasági mutatók, ám a számok mögé nézve már nem annyira szép kép tárul az elemzők szeme elé – hangsúlyozta Bod Péter Ákos a Corvinus Egyetem professzora, az MTA doktora az Erste Bank üzleti reggelijén a Magyar Tudományos Akadémián.

Első ránézésre kedvező a gazdasági növekedés beindulása, hiszen a GDP növekedésének üteme az elmúlt több mint húsz évben (1995 óta) Magyarországon 78 százalékos volt. Ám más hasonló fejlettségű államokkal összehasonlítva ez gyengébb teljesítményt jelent: Lengyelország ugyanezen időszakban 167, Szlovákia 165 százalékkal emelte gazdasági teljesítményét.

Jelentős mértékben csökkent az ország külső eladósodottsága is, ám ez leginkább annak köszönhető, hogy a bankok külső hitelfelvételüket majdhogynem lenullázták, miközben mérséklődött a vállalati eladósodottság is, ám az állam nem volt képes változtatni a kitettségének a szintjén. A magyar állam megítélése továbbra is elmarad a magyar gazdaság teljesítményének szintjétől, a román állam adósságbesorolási szintjén tartják a nagy hitelminősítők az országot, jelentősen lemaradva a cseh, vagy a szlovák megítéléstől.

Bod Péter Ákos úgy vélte, a kifeszített munkaerőpiaci helyzet – a munkáltatókra helyezkedő béremelési nyomás -, a jegybank árfolyamgyengítő politikája és a nemzetközi folyamatok változása (a kissé emelkedő energiaárszint, az amerikai kamatemelések) részben inflációs, részben pedig kamatemelési nyomást hozhatnak a jövőben, amelyre a gazdasági szereplőknek fel kell készülniük

A professzor arról is beszélt, hogy az Európai Uniós források ugyan a vidéket célozzák, ott is költik el ezeket, ám a beruházások megvalósítása során már a pénzek fele vándorol a rendkívül fejlett közép-magyarországi cégekhez, szolgáltatókhoz, hiszen fővárosi cégeket bíznak meg a tervezéssel, az építéssel vagy éppen a gépek leszállításával (ami persze azt is jelenti, hogy a támogatás tovább vándorolhat más uniós országokba megrendelésként)..

Az előadást követő kerekasztal beszélgetésen Trombitás Zoltán, az Erste EU Irodájának vezetője ezt azzal egészítette ki, hogy ugyan Magyarország az első a 2014-20-as uniós támogatások lekötésében, ám a folyósításban már csak a 9-10. helyen áll. Ez annyit jelent, hogy amíg szerződni könnyű a támogatásokra, a pénzt csak hosszú várakozási idő után kapják meg a vállalkozások – ezt a nem is túl rövid, másfél-két éves időszakot pedig finanszírozni kell.

A pénzintézetek kínálatának ezért megnőtt a szerepe, és Trombitás Zoltán szerint hasonló a helyzet az MNB nulla százalékos hitelével is, hiszen ennek feltételeit is lassan lehet csak teljesíteni – vagyis szükség van a hitelt megelőlegező hitelre, amit az Erste fel is vett kínálatába. A vállalkozásoknak ezen felül jelentős szakértői támogatásra lesz majd szükségük az uniós források lehívásához is, hiszen most először kell az értékhatár feletti beruházást megvalósítóknak közbeszerzési pályázatot is kiírniuk a beszerzésekre. Ez megduplázhatja a közbeszerzések számát az idén.

Nagy Máté, az Erste Bank budapesti régiójának helyettes vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre több vállalkozás érdeklődik náluk is a kedvező gazdasági körülmények teremtette alacsony kamaton igénybe vehető finanszírozási lehetőségek iránt. A várható hozamnövekedés ellen az Erste  fix kamatozású kölcsönökkel igyekszik hosszú távra is biztosítani az olcsó hiteleket.

Lakáskiadás, ingatlanértékesítés: fontos adóváltozások

KamaraOnline
-
0
Lakáskiadás, ingatlanértékesítés: fontos adóváltozások

2018-ban életbe lépett néhány fontosabb adóváltozás az ingatlanszektor lakossági és vállalati szegmensében. A lakáskiadást, ingatlanértékesítést és ingatlanbefektetést az érintő adóváltozásokat Hegedüs Sándor, az RSM Hungary adóüzletágának vezetője foglalta össze.

Kedvezően változtak a hosszú- és rövidtávú lakáskiadás szabályai

1. Hosszútávú lakáskiadás adózása

2018. január 1-től a hosszútávú ingatlan bérbeadásból származó jövedelem egymillió forintot meghaladó részét korábban terhelő 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást  (eho) eltörölték.  Általánosságban tehát elmondható, hogy olcsóbbá válik a személyi jövedelemadó tekintetében önálló tevékenységből származó jövedelmet eredményező ingatlan bérbeadás – kezdi friss bejegyzését Hegedüs Sándor, az RSM Hungary adóüzletágának vezetője.

A „különadó” eltörlése azon túlmenően, hogy adminisztrációs egyszerűsítésként értékelhető  mind a bérbeadó, mind a kifizetőnek minősülő bérlő oldalán, jóval kevésbé ösztönzi majd bevétel eltitkolásra a bérbeadókat azokban az esetekben, amikor a tényleges adóteher is csökkenni fog.

Az ingatlant bérbeadó magánszemélyeknél tehát a jövedelem után mindössze 15 százalék személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség merül fel. Az adóalap nagysága alapvetően attól függ, hogy tételes költségelszámolást, vagy 10 százalékos költséghányadot alkalmaz-e a bérbeadó.

Tételes költségelszámolás választása során érdemes mérlegelni, hogy milyen jellegű és összegű költségek merülnek fel a bevétellel szemben. Tekintettel kell lenni arra, hogy a bevétellel szemben elszámolható többek között a bérbeadásra hasznosított ingatlan értékcsökkenési leírása, felújítási költsége, illetve a tevékenység megkezdésének évében a legfeljebb három évvel korábban beszerzett tárgyi eszköz amortizációja is megkezdhető. Amennyiben a bérbeadó magánszemély más településen vesz bérbe lakást 90 napot meghaladóan, úgy annak adóévben kifizetett költsége is elszámolható. 

A nem egyéni vállalkozói minőségben történő lakásbérbeadás esetén az szja-kötelezettségen túl nem merül fel további adóteher, hiszen a lakóingatlan bérbeadása főszabály szerint az áfaalanyi mentesség küszöbértékének átlépése esetén is áfamentes.

2. Rövidtávú lakáskiadás adózása

A hosszútávú lakáskiadáson túl az ugyanazon magánszemély számára adóéven belül 90 napot meg nem haladóan szálláshely szolgáltató fizető vendéglátókra vonatkozó tételes átalányadózási szabályok is kedvezően változtak. 

  • Már nem csak egyetlen lakásnál/üdülőnél alkalmazható ez az adózási mód, hanem 2018. január 1-től legfeljebb három,
  • A magánszemély tulajdonában, vagy haszonélvezetében lévő lakásként vagy üdülőként nyilvántartott ingatlan vonatkozásában is lehetőség lesz az átalányadózás választására.
  • Ezen jogával a magánszemély bejelentkezéskor vagy az szja-bevallásban élhet.
  • Adminisztratív egyszerűsítésként értékelhető, hogy 2017. január 1-től megszűnt a fizető vendéglátó tevékenységet terhelő 20 százalékos eho,
  • egyúttal 32 ezer forintról 38 400 forintra emelkedett a tételes átalányadó szobánként fizetendő éves összege, vagyis az összesített adóteher lényegében nem csökkent.

A szálláshely-szolgáltatás több pontban különbözik az ingatlan-bérbeadástól:

  • a szolgáltatás időtartamában,
  • az érintett ingatlan tulajdoni státuszában. Míg szálláshely-szolgáltatás csak saját tulajdonban vagy haszonélvezetben lévő ingatlan esetén alkalmazható, addig ez az ingatlan bérbeadásnál nem elvárás.

3. Áfa- és ehoteher alakulása

A fizető vendéglátó tevékenység áfakötelezettsége kapcsán aláhúzzuk, hogy ha az alanyi mentesség értékhatárának túllépése miatt áfakötelezettség merül fel, úgy a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatást mindenképpen 18 százalékos áfamérték terheli.

Az áfaalanyi mentesség értékhatára – a korábbi híresztelésekkel ellentétben – 2018-ban is marad 8 millió forint. Az alanyi mentesség és a KATA bevételi határának összehangolására a magyar derogációs kérelem Európai Bizottság általi elbírálásáig továbbra is várni kell.

Az fizető vendéglátó tevékenységet folytatók átalányadózásának minél szélesebb körben történő elterjedésének szabhatnak gátat azok az önkormányzatok, amelyek társasházi szervezeti működési szabályzatban foglalt felhatalmazáshoz kötik a szálláshely kiadás lehetőségét.

Az ingatlanértékesítés adóvonzatai

1. Üzletszerű ingatlanértékesítés

Az ingatlanszektor bővülésének irányába mutat az önálló tevékenység keretében nem egyéni vállalkozóként történő üzletszerű ingatlanértékesítés eho-terhének utóbbi években tapasztalható fokozatos csökkenése (27 százalék, 22 százalék, idén pedig 19, 5 százalék), illetve az ehoteher összevont adóalap megállapítása során történő érvényesíthetősége (78, 82, illetve idén már 84 százalékos szabály).

2. Magánszemély saját ingatlanjának értékesítése

A személyi jövedelemadó szempontjából külön adózó jövedelemként kell kezelni az ingatlanértékesítések kapcsán realizált jövedelmet. Ennek a lakhatási célú felhasználására alkalmazható adókiegyenlítést eltörölték. Ugyanakkor a kedvezményezett célra felhasznált jövedelemre jutó adó meg nem fizetésére, illetve visszaigénylésére lehetőség nyílt. A kedvezmény szempontjából lakáscélú felhasználásnak minősül, ha a jövedelmet az értékesítő magánszemély saját maga vagy közeli hozzátartozója, élettársa részére idősek otthonában, fogyatékos személyek lakóotthonában vagy más hasonló intézményben férőhely megszerzésére fordítja.

Kibővül a lakásingatlanok cserét pótló vétel, illetve a csere keretében történő megszerzésére vonatkozó illetékkedvezmény. A magánszemély akkor is alkalmazhatja a kedvezményt, ha nem magánszemélytől szerezte a lakást, egy év végi változás pedig a bővítette a kedvezmény igénybevételének időtávját is. A 2018. január 1-jét követően megszerzett ingatlan forgalmi értékével szemben a megszerzést megelőző 3 éven belül eladott lakástulajdon forgalmi értéke számolható el az illeték alapjának csökkenéseként. Ez a szabály nem csak az illetékkötelezettség enyhítésénél, hanem a mentességi szabályok bővülésénél is jelentőséggel bír.

3. Új lakás építésének áfakedvezménye

Az ingatlanpiac felívelésére a legnagyobb hatást az általános forgalmi adó szempontjából újnak minősülő, 150 nm hasznos alapterületű lakás, vagy legfeljebb 300 nm hasznos alapterületű egylakásos lakóépület értékesítését terhelő áfa 2016. január 1-től 5 százalékra csökkentése gyakorolta. Az említett változást a közigazgatási jogi oldalról is egyszerűsödési folyamatok kísérték, így az áfakulcs csökkenése mellett egyszerűsödtek az építési engedélyezési eljárások is.

Az adóalanyok lakásértékesítésein túlmenően az új lakás építését magánberuházó esetében is támogatta a jogalkotó. Az említett hasznos alapterületi paraméterekkel rendelkező, magánberuházás keretében épülő lakóingatlanok, illetve ehhez kapcsolódóan építési telkek beszerzése esetén 5 millió forintos áfa-visszatérítési támogatás igénylését is lehetővé tette.

A két intézmény eltérő módon támogatja a szektor bővülését: míg az 5 százalékos áfakulcs egy adórendszeren belüli kizárólag az kedvezményes paramétereknek megfelelő termékértékesítésekre vonatkozó kedvezmény adóalany értékesítők számára, addig az áfavisszatérítés egy adórendszeren kívüli támogatás magánberuházóknak, amely a beruházásokhoz kapcsolódó termékbeszerzésekre és szolgáltatások igénybevételére vonatkozik. 

Az 5 százalékos kedvezmény 2019. december 31-ét követő meghosszabbításával kapcsolatban jelen pillanatban nem beszélhetünk egyértelmű kormányzati szándékról.

Az ingatlanszektor jövőjét befolyásoló további tényezők

Kérdéses, hogy miképpen fogja érinteni az ingatlanfejlesztő társaságok nem pénzügyi intézmény általi finanszírozását a jövőben eltérő alultőkésítési számítást eredményező, 2018. december 31-ig fennálló jogharmonizációs kötelezettség, amely a 2016 őszén elfogadott Anti-Tax Avoidance Directive (ATAD) rendelkezéseiből ered.

A szektor bizonyos szereplői számára reális adóoptimalizási lehetőséget jelenthet a szabályozott ingatlanbefektetési társaság (SZIT) intézményének 2017. évi újraszabályozása is. A SZIT-ként való működéshez számos feltételnek kell megfelelni. A tevékenységi kör pontosan körülhatárolt, még mindig jelentős a korábbi 10 milliárd forintról 5 milliárd forintra csökkentett induló tőkekövetelmény, a tulajdonosi és részesedési korlátok szabályozottak, továbbá tőzsdei bevezetési és elvárt osztalék kifizetési szabályok is kapcsolódnak ehhez a működési formához. Ugyanakkor a SZIT-re kedvező adózási szabályok vonatkoznak: társaságiadó- és iparűzésiadó-mentesség, kedvezményes visszterhes vagyonátruházási illeték szabályok ingatlan, illetve ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzése esetén kapcsolt és nem kapcsolt felek között egyaránt. Mindezek a SZIT-en túlmenően annak elővállalkozására, illetve projekttársaságára is érvényesek.

Lehetséges változtatási pontok, amelyek elősegíthetik a szektor további bővülését

Az illetékjogi szabályozás már korábban is illetékmentességgel preferálta a vállalkozó által újonnan épített, illetve az átalakítással, bővítéssel létrehozott, 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű lakás megvásárlását. Az említett mentességi szabály bizonyos feltételekkel alkalmazható a 30 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű lakásokra is a 15 millió forintig terjedő vételárrészt terhelő illeték erejéig. Az ingatlanpiac fellendülése, különösképpen a budapesti és Budapest-környéki ingatlanpiaci viszonyok fényében kérdéses, hogy a fenti értékhatárok mennyiben tudják betölteni a korábbi viszonyok mellett megcélzott piacélénkítő hatást, így aktualitással bírhat az értékhatárok emelésének átgondolása.

Megoldandó problémaként merülhet fel az iparűzési adó alapjának a meghatározása során ingatlanfejlesztő cégeknél, hogy adóhátrány jelentkezhet akkor, ha a lakás értékesítése és az alvállalkozói teljesítés eltérő adóévekre esik, így az értékesítés évében a teljes bevétel adóalapot képezhet. E tekintetben könnyítést jelenthet, ha az iparűzési adó alapja a bevétel megszerzésének évében is csökkenthető lenne a korábbi években teljesített alvállalkozói teljesítések értékével.

Minőségi újságírással és médiaműveltséggel az online félretájékoztatás ellen

KamaraOnline
-
0
Minőségi újságírással és médiaműveltséggel az online félretájékoztatás ellen

Az Európai Bizottság intézkedéseket javasolt az online félretájékoztatás kezelésére. Ezek között szerepel egy az egész unióra kiterjedő gyakorlati kódex az online félretájékoztatásról, egy tényellenőrzőkből álló független hálózat támogatása és egy sor olyan fellépés, amely a minőségi újságírás és a médiaműveltség előmozdítása felé mutat.

A Facebookról és a Cambridge Analyticáról a közelmúltban napvilágra került információk jól mutatják, hogy hogyan lehet személyes adatokkal visszaélni választások kapcsán, és arra figyelmeztetnek, hogy ideje többet tenni a demokratikus folyamatok biztosítása érdekében. Az Európai Bizottság a mai napon az európai értékek védelme és mindannyiunk biztonságának garantálása érdekében lépéseket tesz a félretájékoztatás visszaszorítására.

Andrus Ansip, a bizottság digitális egységes piacért felelős alelnöke a következőket mondta: „A félretájékoztatás politikai befolyásolásra való felhasználása nem új keletű. Az új technológiák – különösen a digitális technológiák – az online környezet révén egyre szélesebb körben képesek aláásni a demokráciát és befolyásolni a társadalmat. Mivel az online tartalmakba vetett bizalom leépítése gyors, felépítése ugyanakkor lassú folyamat, az ágazatnak velünk együtt kell megoldást találnia e problémára. Az online platformok fontos szerepet játszanak a demokráciánkat aláásni szándékozó egyének vagy országok által szervezett félretájékoztatási kampányokkal szembeni küzdelemben.”

Marija Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos így fogalmazott: „Minden olyan szereplőt, különösképpen a platformokat és közösségi hálózatokat, akiknek egyértelmű felelőssége van e téren, felkérünk arra, hogy döntéseiket a közös európai megközelítést célzó cselekvési tervben megfogalmazottakra építve járuljanak hozzá ahhoz, hogy a polgárok kellőképpen fel legyenek vértezve a félretájékoztatással szemben. Az elért eredményeket szorosan nyomon fogjuk követni, és amennyiben azok nem bizonyulnak kielégítőnek, decemberig további intézkedésjavaslatokat terjeszthetünk elő, többek között a szabályozás téren.”

Sir Julian King, a biztonsági unióért felelős biztos hozzátette: „Az online álhírek és félretájékoztatás mint új fegyvernem, komoly fenyegetést jelent társadalmaink biztonsága szempontjából. A megbízható csatornák zavaros és megosztó tartalmakkal való felforgatása világos válaszlépést követel, amelynek az átláthatóságon, a nyomonkövethetőségen és az elszámoltathatóságon kell alapulnia. Az internetes platformoknak alapvető szerepük van abban, hogy fellépjenek az infrastruktúrájukkal való rossz szándékú visszaélésekkel szemben, valamint abban, hogy a társadalom számára biztonságos felhasználói felületet teremtsenek.”

Az álhírekkel és a félretájékoztatással foglalkozó magas szintű csoport által 2018 márciusában közzétett független jelentés, valamint az elmúlt hat hónap szélesebb körű konzultációi alapján a bizottság a félretájékoztatást a következőként határozza meg: „igazoltan hamis vagy félrevezető információ, amelyet gazdasági haszonszerzés vagy a nyilvánosság szándékos megtévesztése érdekében hoznak létre, jelentetnek meg és terjesztenek, és amely képes lehet közkárt okozni”.

A legfrissebb Eurobarométer felmérésnél a megkérdezettek 83 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az álhírek veszélyeztetik a demokráciát. A válaszadók különösen a választások kimenetelét és a migrációs szakpolitikát befolyásoló szándékos félretájékoztatást vélték fenyegetőnek. A felmérés a minőségi tömegtájékoztatás jelentőségét is kiemelte: a válaszadók a hagyományos médiát tekintik a legmegbízhatóbb hírforrásnak (a rádiót 70 százalékuk, a TV-t 66 százalékuk, a nyomtatott sajtót pedig 63 százalékuk). Ezzel szemben az online hírforrások és az internetes videotárhelyek a maguk 26 százalékos, illetve 27 százalékos bizalmi rátájával jelentik a legkevésbé megbízható hírforrásokat.

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja tanulmányt tett közzé a hamis hírekről és a hamis információkról. Ez a tanulmány rámutat arra, hogy az online hírfogyasztók kétharmada leginkább algoritmusokon alapuló platformok, úgymint keresőmotorok és hírgyűjtő portálok, továbbá a közösségi média honlapjain keresztül jut hozzá az információkhoz. Megállapítja továbbá, hogy eltolódás vehető észre a piaci erőviszonyok és a bevételi források terén a hírszolgáltatóktól a platformüzemeltetők felé, akik a számukra rendelkezésre álló adatok lévén képesek az olvasókat, a cikkeket és a hirdetéseket egymáshoz rendelni.

Az online félretájékoztatás kezelésére irányuló intézkedések

Az online félretájékoztatás terén felmerülő aggályok és tendenciák kezelésére a Bizottság intézkedések egész sorára tesz javaslatot. Ezek sorában megemlítendők a következők:

  • A félretájékoztatásra vonatkozó gyakorlati kódex: Első lépésként az online platformoknak júliusig egy közös gyakorlati kódexet kell kidolgozniuk és követniük, amelynek célja: a szponzorált tartalom, különösen a politikai hirdetések átláthatóságának biztosítása, a politikai hirdetések célközönségének kiválasztásához rendelkezésre álló lehetőségek korlátozása, valamint az álhíreket közzétevők bevételeinek csökkentése; az algoritmusok működésének egyértelműbbé tétele és a harmadik fél általi ellenőrzés lehetőségének biztosítása; a felhasználók segítése a különböző, alternatív nézőpontokat kínáló hírforrások feltérképezésében és az ezekhez való hozzáférésben; intézkedések hozatala a hamis felhasználói fiókok azonosítására és bezárására, valamint az automatikus zombigépek problémájának kezelésére; annak lehetővé tétele, hogy a tényellenőrzők, a kutatók és a hatóságok folyamatosan nyomon követhessék az online félretájékoztatást.
  • A tényellenőrzők független európai hálózata: feladata lesz közös munkamódszerek kialakítása, a bevált gyakorlatok megosztása, és a lehető legszélesebb körű tényszerű korrekció elérése az EU-ban; tagjait a nemzetközi tényellenőrző hálózat uniós résztvevői közül fogják kiválasztani, amely a nemzetközi tényellenőrző hálózat szigorú nemzetközi alapelveit követi.
  • Egy, a félretájékoztatásról szóló biztonságos európai online platform létrehozása a tényellenőrzők és az érintett tudományos kutatók hálózatának támogatására határokon átnyúló adatgyűjtés és -elemzés, valamint az uniós szintű adatokhoz való hozzáférés révén.
  • A médiaműveltség növelése: a médiaműveltség szintjének emelkedése segítené az európai polgárokat az online félretájékoztatás felismerésében és az online tartalmak kritikus megközelítésében.E célból a bizottság támogatni fogja a tényellenőrzőket és a civil társadalmi szervezeteket az iskolák és oktatók oktatási anyagokkal történő ellátásában, és megszervezi a médiaműveltség európai hetét.
  • A tagállamok támogatása a választások befolyásolásának gátolása terén az egyre összetettebb számítógépes fenyegetésekkel szemben, ideértve az online félretájékoztatást és a kibertámadásokat;
  • Az önkéntes online azonosító rendszerek használatának előmozdítása az információszolgáltatók nyomonkövethetőségének és azonosításának javítása érdekében, valamint az online interakciók, információk és források hitelességébe vetett bizalom megerősítése céljából.
  • A minőségi és sokoldalú tájékoztatás támogatása: A bizottság felszólítja a tagállamokat, hogy bővítsék a minőségi újságírást a sokszínű, heterogén és fenntartható médiakörnyezet biztosítása érdekében. A bizottság 2018-ban pályázati felhívást fog közzétenni az EU-val kapcsolatosan az adatvezérelt médiában megjelenő minőségi hírtartalmak előállítására és terjesztésére vonatkozóan.
  • A bizottság szolgálatai által kidolgozott, összehangolt stratégiai kommunikációs politika, amely ötvözi az online félretájékoztatással kapcsolatos jelenlegi és jövőbeli uniós és tagállami kezdeményezéseket, olyan tájékoztatási tevékenységeket fog meghatározni, amelyek célja az Európáról szóló hamis narratívák elleni fellépés és a félretájékoztatás Unión belül és kívül történő felszámolása.

A következő lépések

A bizottság hamarosan összehív egy többoldalú fórumot, amely hatékony együttműködési keretet teremt az érdekelt felek – úgymint az online platformok, a reklámipar és a főbb hirdetők – számára, és biztosítja a félretájékoztatással szembeni fellépés koordinálására és fokozására irányuló erőfeszítések összehangolását. A fórum első feladataként 2018 júliusáig közzétesz egy az egész Unióra kiterjedő gyakorlati kódexet azzal a céllal, hogy 2018 októberére mérhető hatása legyen. 

2018 decemberére a bizottság jelentést készít az elért haladásról. Ebben vizsgálni fogja azt is, hogy szükség van-e további intézkedésekre a felvázolt intézkedések folyamatos nyomon követésének és értékelésének biztosítása érdekében – olvasható a brüsszeli testület közleményében.

Egyre fegyelmezettebben fizetjük a közműdíjakat

KamaraOnline
-
0
Egyre fegyelmezettebben fizetjük a közműdíjakat

Négy év alatt 7,5-ról 7,1 százalékra csökkent a 60 napnál régebben nem rendezett közműszámlák díjösszegének aránya, vagyis fokozatosan javul a lakosság díjfizetési fegyelme.

A Díjbeszedő Holding, a legnagyobb budapesti közüzemek számlaadatait feldolgozó elemzéséből az is egyértelműen megállapítható, hogy a Díjnet elektronikus rendszeren keresztül fizetett számlák esetében az elmaradás ennél is lényegesen alacsonyabb, átlagos mértéke alig haladja meg a 4 százalékot. A kedvezően alakuló díjfizetési statisztika több tényező együttes hatásának eredménye – magyarázza Garamszegi Tamás, a Díjnet Zrt. vezérigazgatója.

Egyrészt a lakosság jövedelmi helyzetének folyamatos javulása miatt kevesebben kényszerülnek számláik késedelmes befizetésére. Másrészt szerepet játszik az a tény is, hogy a szolgáltatási díjak az utóbbi években, a rezsicsökkentési intézkedések 2013 novemberi bevezetése óta gyakorlatilag befagytak – ismertette.

Miközben a Díjbeszedő Holding által kiállított közműszolgáltatói számlák (vízmű-, csatorna-, földgáz-, szemétszállítási, valamint kéményseprési szolgáltatások) esetében a két hónapnál hosszabb elmaradás jelenleg összességében a díjösszeg 7,1 százalékát érinti, ezen belül a Díjnet elektronikus rendszerén keresztül fizetendő számlák tekintetében az elmaradás jóval kisebb, átlagosan 4,2 százalék.

Ebben szerepet játszhat az, hogy az elektronikus számlabemutatást és -fizetést igénybe vevők eleve tudatosabban kezelik pénzügyeiket, emellett a Díjnet rendszere minden számla lejárata előtt figyelmezteti is az ügyfeleket a közeledő fizetési határidőre, így esetükben nem fordulhat elő olyan mulasztás, ami például egy-egy elkallódó csekk vagy hagyományos számlalevél esetében gyakori jelenség.

Fontos kiemelni, hogy a két hónapon túli elmaradások jelentős részét is rendezik az ügyfelek előbb vagy utóbb. A Díjbeszedő esetében 150 napon túli elmaradásba például már csak a kiszámlázott összeg 4,8 százaléka kerül, ezen belül a Díjnet kinnlevőségi rátája mindössze 2,2 százalék – tette hozzá a Díjnet vezérigazgatója.

Benzinkutakon is kapható lesz a magyar nyelvű TopGear

KamaraOnline
-
0
Benzinkutakon is kapható lesz a magyar nyelvű TopGear

A BBC autósmagazinja, a TopGear ősztől magyarul is megjelenik. A hirdetéseket a LifeTime Media Sales House viszi.

A Kossuth Kiadói Csoport leányvállalata, a Ventus Commerce Kft. adja ki októbertől a BBC TopGear autós lapot Magyarországon – írja a Kreatív Online.

Nem ez az első BBC-s lap a Kossuth Kiadói Csoportnál: ők adják ki a BBC Goodfood, a BBC History és a BBC Világtörténelem nevűeket is.

„Ez egy olyan termék, amelyben megjelenni nemcsak a gépjármű szektor szereplői számára, hanem szinte minden presztízs terméket forgalmazó cég számára fontos lesz” – mondta a TopGear hirdetési felületeinek értékesítéséről Miczinkó Katalin, a LifeTime Media Sales House értékesítési igazgatója.

Tavaly 16 kilométer sztrádát adtak át Romániában

KamaraOnline
-
0
Tavaly 16 kilométer sztrádát adtak át Romániában

Romániában az úthálózat 35 százalékát, vagyis 31 025 kilométert föld vagy kavics borít. A rossz közúti infrastruktúra miatt is sok a halálos baleset.

Összesen 16 kilométer autópályát adtak át tavaly Romániában, ami azt jelenti, hogy jelen pillanatban 763 kilométernyi autópályán száguldozhatnak 130 kilométeres óránkénti sebességgel – írja a Krónika.

Az országúti besorolású aszfaltcsíkok 4,3 százaléka minősült tavaly év végén autópályának, míg 31,5 százalékot, 6200 kilométert tettek ki az európai rangú utak.

A megyei utak 38,7 százaléka korszerűsített, a községi utak 41,3 százaléka volt lekövezett.

Az Európai Bizottság áprilisban közzétett jelentése szerint Románia sereghajtó az Európai Unióban a közutak biztonsága tekintetében. Egymillió lakosra 98 halálos baleset jut, ami az uniós átlagnak szinte a duplája.

1...574575576...1 205575. oldal a 1 205-ból
© Newspaper WordPress Theme by TagDiv