Az Európai Bizottság egy sor ajánlást bocsát ki arra vonatkozóan, hogy az EU hogyan erősíthetné meg az együttműködést a védőoltással megelőzhető betegségek elleni küzdelem érdekében.
Vytenis Andriukaitis, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos a következőket hangsúlyozta: „A védőoltás a 20. században kidolgozott egyik leghatásosabb és legköltséghatékonyabb közegészségügyi intézkedés. Orvosként mélységesen aggaszt, hogy gyermekek halnak meg az átoltottság alacsony szintje, a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanság vagy az oltóanyagok hiánya következtében. A fertőző betegségek terjedését nem állítják meg az országhatárok. Egy tagállam immunizációs gyengesége unió-szerte veszélyezteti a polgárok egészségét és biztonságát. Az ezen a területen folytatott együttműködés mindannyiunk érdeke. Védjük gyermekeinket védőoltásokkal!”
A védőoltások évente világszerte 1–3 millió ember életét menthetik meg. Az Egészségügyi Világszervezet szerint az elkövetkező évtizedben az oltások további 25 millió emberélet megmentéséhez járulnak hozzá. Az ECDC szerint ennek ellenére több uniós ország is szembesül a kanyaró soha nem látott kitöréseivel, valamint más, védőoltással megelőzhető betegségek újbóli felbukkanásával az elégtelen átoltottság következtében, és a mai napig is előfordul, hogy az EU-ban gyermekek és felnőttek halnak bele ilyen betegségekbe.
A bizottság ajánlása a fellépések három fő pillérére összpontosít:
- a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanság kezelésére és az átoltottság javítására;
- az Unión belüli fenntartható oltási politikákra; valamint
- az uniós koordinációra és a globális egészségi helyzet javítására.
A javaslat 20 intézkedésre szólítja fel a bizottságot és a tagállamokat, többek között:
- nemzeti és/vagy regionális oltási tervek kidolgozására és végrehajtására 2020-ig, beleértve a kanyaró esetében a legalább 95%-os átoltottsági cél megvalósítását;
- az oltási státusz rutinellenőrzésének bevezetésére, valamint a védőoltás beadására szolgáló rendszeres lehetőségek megteremtésére az élet különböző szakaszaiban, például az iskolákban és a munkahelyeken;
- a közös oltási könyv lehetőségeinek bemutatására, amely elektronikus úton is megosztható lenne az országok között;
- egy európai oltási információs portál 2019-ig történő létrehozására, amely egy online felületen objektív, átlátható és naprakész tényekkel támasztaná alá az oltások előnyeit és biztonságosságát;
- az oltóanyaghiány veszélyeinek enyhítésére egy virtuális uniós adattárház létrehozása révén, amely tartalmazná az oltóanyag-állományokra és -szükségletekre vonatkozó információkat annak érdekében, hogy zökkenőmentesebbé tegye az alapvető oltóanyagok rendelkezésre álló készleteire és az ellátási zavarokra vonatkozó önkéntes információcserét;
- arra, hogy minden egészségügyi dolgozót fel kell vértezni a szükséges képzéssel ahhoz, hogy magabiztosan el tudják végezni az oltások beadását, és kezelni tudják a bizonytalan magatartást;
- egy a védőoltások beadását támogató koalíció összehívására az egészségügyi dolgozók európai szövetségeinek, valamint a területen működő hallgatói szövetségeknek az összefogása révén, a nyilvánosság pontos tájékoztatása, a tévhitek elleni küzdelem és a bevált gyakorlatok megosztása érdekében;
- egy európai információmegosztási rendszer 2020-ig történő létrehozására az ismeretek összegyűjtése és egy olyan alapvető uniós oltási rendre vonatkozó iránymutatás kidolgozása érdekében, amely feltüntetné az uniós tagállamok által közösen megállapított, valamennyi országban alkalmazandó dózisokat és életkorokat;
- a nemzetközi partnerekkel folytatott, védőoltásokkal kapcsolatos partnerségek és együttműködés megerősítésére.
Az átoltottság fő hiányosságai az EU-ban
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) legfrissebb adatai szerint továbbra is több uniós és EGT-országban nő a kanyarós megbetegedések előfordulásának száma. A 2017. március 1. és 2018. február 28. közötti 12 hónapos időszakban az európai felügyeleti rendszeren keresztül 14 813 kanyarós megbetegedést jelentettek be. Ezek közül az esetek közül az ismert oltási státuszú páciensek 86 százaléka nem kapott korábban védőoltást. Az ECDC becslései szerint évente legalább 40 000 ember hal meg influenza következtében, részben az átoltottság alacsony aránya miatt.
A következő lépések
A tanács meg fogja vitatni a bizottsági javaslatot. Az a cél, hogy a dokumentum még 2018 vége előtt elfogadásra kerüljön, majd azonnal hatályba lépjen. Azt követően a bizottság háromévente jelentést készít majd az ajánlás végrehajtása terén tett előrehaladásról. A továbbiakban a bizottság – az unió egészségügyi helyzetének nyomon követése keretében – a védőoltásokba vetett bizalom mértékéről is jelentést fog készíteni, hogy felmérje a polgárok hozzáállását a védőoltások kérdéséhez – olvasható a brüsszeli testület közleményében.
