Kezdőlap Blog Oldal 568

Négy dunántúli kkv versenyképességét fejleszti a Samsonite

Több mint 1,7 milliárd forintos projekt keretében fejleszti beszállítóinak versenyképességét a Samsonite Hungária Bőrönd Kft., a fejlesztésekben négy dunántúli kis- és közepes vállalkozás (kkv) vesz részt.

A projekthez a Samsonite Kft. által vezetett konzorcium a Széchenyi 2020 program forrásaiból 811 millió forint támogatást nyert el. Az 1,76 milliárd forintos program során bővítik a keményfedeles bőrönd, fröccsöntött bőrönd alkatrészeit gyártó kapacitásokat, és a kkv-k integrációba vonásával fejlesztik a versenyképességüket.

A Szekszárdon működő társaság szerint a projektet a Samsonite az elmúlt öt évben megnégyszereződött termelése alapozza meg. A stabil és versenyképes beszállítói háttér kiépítése egybevág a Samsonite-csoport stratégiai célkitűzésével: az árban versenyképes, de kevésbé rugalmas távol-keleti beszállítók kiváltása a gyártó bázisokhoz közelebb fekvő, helyi beszállítókkal.

A december közepén záruló projektben a Kresz és Fiedler Kft., a Termoplast Kkt., a Plasticor Kft. és a Sárrét-Plast Zrt. vesz részt.

A Samsonite új technológia bevezetését jelentő beruházása mellett mind a négy beszállító jelentősen növeli fröccsöntő kapacitását, informatikai fejlesztéseket valósítanak meg, és két beszállító bővíti épületeit. A konzorciumvezető cég ingyenes tanácsadással, szervezetfejlesztéssel segíti beszállítóit, tanácsadó, képző, szervezetfejlesztő szervezeteket ajánl számukra, segít meghatározni a fejlesztések irányait, monitorozni a fejlesztést.

Pinczel József, a Samsonite Hungária Bőrönd Kft. gyárigazgatója közölte: a cég tavaly 1,1 millió utazó bőröndöt gyártott, az üzem létszáma jelenleg meghaladja a 900 munkavállalót. A kft. 2016-ban 23 milliárd forint nettó árbevételt ért el, a 2017-es árbevételt a társaság még nem hozta nyilvánosságra. (MTI)

Állásbörzét tartanak az állami cégek szerdán Budapesten

Állásbörzét, karrierexpót tartanak az állami cégek szerdán délelőtt 11 óra és délután 18 óra között a fővárosban, a Magyar Vasúttörténeti Parkban, ahol 26 állami vállalat mutatkozik be, és 2200 betölthető állásra várják a jelentkezőket.

Az eseményt a Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége (STRATOSZ) a MÁV Zrt.-vel közösen rendezi meg, Budapest Főváros Kormányhivatala támogatásával.

A karrierexpó az állami szférában tapasztalható munkaerőhiány csökkentését szolgálja.

A kiállító vállalatok többek között középfokú OKJ-s és szakképesítéssel rendelkező munkatársat keresnek, illetve szakmunkás és technikusi végzettséggel, valamint érettségivel rendelkezőknek, friss diplomás mérnököknek, valamint gazdasági és HR-szakértőknek kínálnak állásokat.

A kiállítók közül példaként említették a Belügyminisztériumot, az Országos Rendőr-főkapitányságot, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot, a Magyar Honvédséget, a Fővárosi Vízművek Zrt.-t, a HungaroControl Zrt.-t, a Magyar Postát, a Szerencsejáték Zrt.-t, és a VOLÁNBUSZ Zrt.-t.

Az állásbörze egyik legnagyobb kínálatával a MÁV Zrt. jelentkezik, amely több száz álláshellyel várja a jelentkezőket, a többi között váltókezelői, pénztárosi, tolatásvezetői, jegyvizsgálói, járműszerelői, biztosítóberendezési és távközlési műszerészi, felsővezeték-szerelői, illetve forgalmi szolgálattevői és mérnöki munkakörbe.

A MÁV-START és a GYSEV 50 százalékos alkalmi menettérti kedvezményt biztosít azoknak, akik vonattal indulnak az állami karrierexpóra. (MTI)

10 milliárd forint lehet idén a támogatott agrárbiztosítások díjbevétele

A támogatott mezőgazdasági biztosítások díjbevétele idén a tavalyi 10 milliárd forint körül várható – közölte a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

Az idei díjtámogatásban azok a gazdálkodók részesülhetnek, akik május 31-ig külön feltüntetik az egységes támogatási kérelemben, hogy a támogatott növénybiztosítást igénybe kívánják venni (a nyilatkozat utólagos pótlására már nem lesz lehetőségük). Azok járnak a legjobban, akik ezt a lépést már május 15-ig megteszik, azt követően ugyanis a kifizető ügynökség, a Magyar Államkincstár munkanaponként 1 százalékos késedelmi díjat számít fel.

A közlemény idézi Póczik Andrást, a FBAMSZ szakértőjét, aki szerint mind a biztosítási kockázatok fedezeti köre, mind a rendelkezésre álló támogatás 4 milliárd forintos kerete, valamint az igénybe vevők köre lényegében azonos marad az előző évivel. Kiemelte, hogy az előző hat évben dinamikus volt a bővülés: 2012-ben még másfél milliárd forint alatt maradt a támogatott mezőgazdasági biztosítások teljes állománydíja, tavaly már elérte a 10 milliárd forintot.

A díjtámogatott agrárbiztosítási rendszer keretében a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának meghatározott százalékát kapják vissza utólagos díjtámogatásként.

A FBAMSZ becslése szerint az „A” típusba tartozó, szántóföldi növényekre, borszőlőre és almára kötött csomagbiztosítások esetében a díj több mint 40 százalékát fizethetik majd vissza. A „B” típusba tartozó jégeső-, fagy-, vihar- és tűzkárbiztosítások esetében, valamint a többi („C” típusú) támogatott biztosítások esetében 30 százalék körüli mértékű lehet a visszatérítés.

A szövetség felhívja a figyelmet arra, hogy a jégkárok elleni biztosításra a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által kifejlesztett jégeső-elhárító rendszer beüzemelése után is szükség lesz. Ezt támasztja alá, hogy a tavaly jégkárra kifizetett 8,6 milliárd forint kártérítésből 2,7 milliárd forintot Baranya, Somogy és Tolna megyékben fizették ki abban a három megyében, ahol a rendszer kísérleti üzemeltetése immár évek óta zajlik.

A FBAMSZ szerint a támogatott agrárbiztosítás rendszerének hatékonyságát tovább növelhetné egyes állatbiztosítási konstrukciók – például olyan kiemelt kockázatú betegségek, mint a most is jelentős károkat okozó afrikai sertéspestis – beemelése a rendszerbe.

Az országban már ötödik éve négy biztosító – az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként működő Agrár Biztosító – mezőgazdasági biztosítási termékei közül választhatnak a gazdálkodók. (MTI)

Online piactéren segíti a diákok alkalmi munkavállalását egy új magyar startup

Egy új magyar startup, a Click for Work online piacteret működtet, ahol a megrendelők által feltöltött, szakértelmet nem igénylő, gyorsan elvégezhető, alkalmi munkákra jelentkezhetnek a 16. életévüket betöltött diákok.

A startup közvetítőfelületet működtet, ahol a megrendelők és a diákok igényei találkozhatnak. A regisztráció után a diákoknak érvényes diákigazolványukat is fel kell tölteniük, ennek hiányában itt nem vállalhatnak munkát. A honlapra már több mint 300 tanuló regisztrált. A munkaadó – magánszemély vagy cég – kiválasztja az igényelt munka kategóriáját, és az erre jelentkező diákok közül a megrendelő választja ki, hogy kivel szeretne együttdolgozni – közölte a cég.

A feladat teljesítésére szerződéses jogviszony alakul ki a diákok és a megrendelők között, a diákok javadalmazása a szerződésben foglaltak szerint történik, a Click for Work csupán minimál órabért szabott meg az egyes kategóriáknál, így aki a házimunka témakörében meghirdetett állásra jelentkezik, annak minimum órabére nem lehet kevesebb 2500 forintnál. A bevásárlás és a vegyes kategóriába feltöltött állásoknál az óránkénti minimum órabér 2000 forint, míg a kerti munkáknál 1000 forint. 

A szolgáltatás egyelőre csak Budapesten elérhető, de a tervek között szerepel, hogy az ország más városaiban is megjelennek. A bővítéshez és a szükséges fejlesztésekhez, mint az online fizetési rendszer kiépítése a startup még befektetőket keres – olvasható a társaság közleményében. (MTI)

Magyarországi kkv-kat keres beszállítónak a GE

Magyarországon jelenleg éves szinten mintegy 100 millió dollárt fordít beszerzésekre a GE, ez az összeg azonban tovább nőhet, mivel a csoport új hazai, kis- és középvállalkozás (kkv) beszállítókat keres. A kkv-szektor beszállítóvá válását az állam is támogatja. Erre a célra idén 3 milliárd forint áll rendelkezésre.

Mentorprogram keretében a kormány az elkövetkező három évben 3,3 milliárd forintot fordít a kis- és középvállalkozások megerősítésére, elsősorban gyártói, menedzsmenti, pénzügyi és gyakorlati ismereteik bővítésére – közölte Marczinkó Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a Debreceni Egyetemen (DE) rendezett GE beszállítói fórumon.

Ascsillán Endre, a GE Magyarország alelnöke hozzátette: a GE elkötelezett abban, hogy kis- és középvállalati beszállítói bázisának növelésével és a nagyobb beszállítók regionális beszállítókká fejlesztésével segítse a közép- és kelet-európai kkv-k integrálását a beszállítói láncába, és támogassa nemzetközi piacra lépésüket.

Marczinkó Zoltán kiemelte: a kormány vonzó beszállítói programmal segíti a kkv-kat, erre az idén 3 milliárd forint áll rendelkezésre, ami bővíthető. Fontosnak nevezte, hogy a kkv-k megismerkedjenek az ipar 4.0-val, a cégek digitális transzformációjának programjával. Felmérések szerint ugyanis jelenleg a magyar kkv-k mindössze 30 százaléka tudja csak mi az ipar 4.0. Az ismeretátadás érdekében a mintagyár-program keretében öt vállalkozást alakítottak ki, ahol 2-3 órás program keretében ismerhetik meg a kkv-k az ipar 4.0 kihívásait

Ascsillán Endre, a GE Magyarország alelnöke olyan magyarországi beszállítókat keresnek, amelyek képesek a nemzetközi sztenderdeknek megfelelő minőségű termékek és szolgáltatások előállítására, valamint a folyamatos fejlődés fenntartására, ezáltal a GE hosszú távú partnereivé válhatnak – fűzte hozzá. Megemlítette, hogy a GE árbevétele a világon 100 milliárd dollár, és 70 milliárd dollárt fordít beszerzésekre. Ebből Európában a beszállítókra 9 milliárd dollárt költenek, a V4 országokban 1,7 milliárdot, Magyarországon pedig mintegy 100 millió dollárt.

Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja bejelentette: az egyetemen megalakult a Mérnöki és Üzletfejlesztési Innovációs Intézet. Ennek feladata az egyetem karain folyó képzések ipari igényeknek megfelelő szempontok szerinti fejlesztésére javaslatok felvetése, kidolgozása, kapcsolattartás a különböző iparági résztvevőkkel, továbbá az egyetemi kutatások innovációs és üzleti irányú fejlesztése. Az intézetet Ascsillán Endre, a GE Magyarország alelnöke vezeti.

Radványi Bálint, a Paksi Atomerőmű Kapacitásának Fenntartásához Kapcsolódó Infrastruktúra-fejlesztésért, Innovációért és Lokalizációért Felelős Államtitkárság képviselője a fórumon példaként említette, hogy a paksi atomerőmű-beruházáshoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseknél 40 százalékos magyar beszállítói arányt céloztak meg, abból a GE 6,5-7 százalékot már elnyert.

Különösen az úgynevezett „kerítésen kívüli” beruházások adnak nagy lehetőséget a kkv-knak – mondta, megemlítve, hogy meg kell építeni 72 felvonulási épületet, 8500 ember elhelyezésére lakásokat, irodákat, éttermeket, szolgáltató helyeket. A gépészeti fejlesztésekben – amiben a GE is részt vesz – 400-500 milliárdos tenderkiírások várhatóak, egy-egy ilyen beszállítói programban integrátorral több kkv is részt vehet – tette hozzá. (MTI)

Május végéig igényelhetik a téli rezsicsökkentést a társasházak

0

A társasházak többsége már igényelte a lakásonként járó 12 ezer forintos juttatás jóváírását a fogyasztói közösség földgáz-folyószámláján, de sok jogosult még nem nyújtotta be az igényléshez szükséges kérelmet. Erre május 31-ig van lehetőségük a társasházaknak.

A kormányrendelet alapján a fogyasztói közösségekben lévő önálló lakások földgázfogyasztói is mindannyian megkapják a téli rezsicsökkentés 12 ezer forintos összegének jóváírását – ismerteti közleményében a Nemzeti Közművek. A kormányrendeletnek megfelelően a szolgáltató már április 10-én elérhetővé tette a szükséges formanyomtatványt ügyfélszolgálatain és weboldalán.

Az ezzel kapcsolatos teendőket a fogyasztói közösségek, társasházak felhatalmazott képviselője intézheti postai, illetve elektronikus úton, vagy személyesen az ügyfélszolgálaton. A képviseletre nem jogosult lakóknak, tulajdonosoknak nincs teendőjük, illetve nem is tudnak eljárni ez ügyben.

Az egyetemes szolgáltató a fogyasztói közösség kérelmét 15 munkanapon belül megvizsgálja, és ez alapján jóváírja az összeget. A fogyasztói közösség földgáz-folyószámláján a korábban már megkapott jóváírás és a lakásonként járó 12 ezer forintos összeg különbözete jelenik meg.

A részletes tudnivalókról minden érintett fogyasztói közösség tájékoztató levelet kapott, de az információk megtalálhatók a Nemzeti Közművek honlapján is. (MTI)

Erőt ad a gazdálkodáshoz az Erste

Egyszerű, könnyen felvehető és olcsó kölcsönökkel segíti az Erste az agrárium növekedését. A Power Business hiteleknél nincs szükség tárgyi fedezetre, a bank nem jegyez be jelzálogot, papírokat sem kér, és öt napon belül elbírálja a hitelt.

Akár egyetlen igazolás beadása nélkül is öt napon belül több tízmilliós kölcsönhöz juthatnak az Erste Banknál a gazdálkodók – a bank a hitelezés gyorsításával és egyszerűsítésével kíván részt venni a következő esztendőkre várt gyorsulásban. Az Erste Bank számára évek óta kiemelten fontos terület az agrárium, a pénzintézet nem csupán külön hitelezési keretet hozott létre néhány éve a szektor számára, de egy szakmai tudásközpontot is.

Az Agrár Kompetencia Központ egyedi kiadványokkal, szolgáltatásokkal támogatja az ügyfelek döntéshozatalát, miközben a bankot az agrárszektorra szabott hitelezési megoldások kidolgozásában segíti – ennek érdekében a szorosan együttműködik a bank uniós finanszírozású, pályázati lehetőségekkel foglalkozó EU Irodájával is.

„Tanácsadó banki modellünk olyan lehetőség az ügyfelek számára, amely nem csak versenyképes kondíciókat, innovatív finanszírozási lehetőségeket, hanem akár középtávú piaci előrejelzéseket, piaci elemzéseket, üzleti tanácsadást is magában foglalhat” – hangsúlyozta Fórián Zoltán, a pénzintézet Agrár Kompetencia Központjának vezetője a Jubileumi Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon rendezett pénteki sajtótájékoztatón. Fórián Zoltán szerint a Vidékfejlesztési Program finanszírozási szakaszának megkezdésével az agrárium beruházási ugrás előtt áll, amit segít az is, hogy az új kormányzati gazdaságstratégia kiemelt célként tekint a hitelezés növekedésére.

„Az Erste Bank új, egyszerűen, gyorsan és olcsón megszerezhető Power Business hiteleivel is szeretné segíteni a gazdálkodókat abban, hogy kihasználják a növekedés adta lehetőségeket” – mondta Szerdahelyi Róbert, az Erste Bank kis- és középvállalati üzletágának vezetője. A 300 millió forint árbevétel feletti kis- és közepes vállalatoknak az Erste 150 millió forintig kínálja a Power Business folyószámlahitelkeretet. A gyorsított hitelbírálati folyamat eredményeként a bank öt napon belül dönt, miközben nem kér tárgyi fedezetet sem.

A pénzintézetnek minden az agráriumból érkező igényre van terméke, legyen szó a Vidékfejlesztési Programhoz kapcsolódó finanszírozásról (garanciáról, előfinanszírozásról, társ- és kapcsolódó forgóeszköz finanszírozásról), folyószámlahitelről, forgóeszköz- és beruházásfinanszírozásról, vagy akár árfolyamkockázatot kiküszöbölő fedezeti ügyletekről. Szerdahelyi Róbert hangsúlyozta: a pénzintézet kiterjedt intézményi garanciarendszere teszi azt lehetővé, hogy az ügyfelek széles körének tárgyi fedezet nélkül kínáljanak finanszírozási megoldásokat.

Az Erste a kisebb árbevételű gazdálkodókat eddig is külön ajánlatokkal segítette, amilyen például a szezonalitáshoz alacsonyabb díjakkal igazodó számlacsomag, vagy a tárgyi fedezet nélkül igényelhető folyószámlahitel – tette hozzá Sticz Edit a pénzintézet kelet-magyarországi régiójának vezetője. Szerinte az Erste Bank Power Business hitelei azonban minden vállalkozás számára továbblépést jelentenek, hiszen alkalmazkodnak az eltérő igényekhez is.

A kisvállalkozások, gazdálkodók számára a pénzintézet 75 millió forintig kínál maximum ötéves időtartamra kiterjedő folyószámla- és akár tízéves futamidejű eseti hitelt, miközben nem követel meg tárgyi fedezetet, nem jegyez be jelzálogjogot. A kölcsönök bármikor, bármilyen célra felhasználhatóak, így hitelkiváltásra is, miközben az igénylés menete rendkívül egyszerű. A bevezetett új hitelezési rendszernek köszönhetően a bank a legbonyolultabb esetben sem kér három papírnál többet. Nullás adóigazolás, az esetlegesen máshol vezetett számla forgalmi igazolása és – egyéni vállalkozók, őstermelők esetében – az előző évek adóbevallásai szükségesek csupán.

Azoknak azonban, akiknél minden adat elérhető, ennyi sem kell: az Erste folyószámla-vezető ügyfelei, ha rajta vannak a megbízható adózók listáján, és van elektronikusan beadott mérlegük, akár egyetlen papír beadása nélkül igényelhetik a hitelt. Az ügyintéző a publikusan beszerezhető adatok lekérésével azonnal jogosult a maximálisan adható összeget kiszámolni, a hitelről szóló döntés pedig az igénylés után öt nappal megszületik, és szerződéskötést követően érkezhet a számlára a pénz.

A kis- és középvállalati szegmensben az Erste hitelállománya tavaly 31 százalékkal növekedett, és túllépte a 170 milliárd forintot – emelte ki Szerdahelyi Róbert. A bank itt az idén közel 15 százalékos bővülést tervez, az első negyedévben az új hitelkihelyezések volumene meghaladta a 10 milliárd forintot.

1+1 százalék: 1 határidő és 1 újdonság

0

Május 22-éig lehet rendelkezni az egyházaknak és a civil szervezeteknek felajánlható 1+1 százalékokról – emlékeztet az adóhivatal.

A rendelkező nyilatkozat elektronikusan, papíron vagy személyesen is benyújtható a NAV-hoz egészen május 22-éig. Aki a bevallással együtt szeretne felajánlani, az az adóbevallás megfelelő oldalának kitöltésével megteheti. Aki azonban később szeretné nyilatkozatát eljuttatni a NAV-hoz, az a „17EGYSZA” lapon, vagy annak tartalmával megegyező papíros nyilatkozaton ezt megteheti. Az szja 1+1 százalékáról rendelkezni legegyszerűbben ügyfélkapus hozzáféréssel, a NAV webes kitöltő programjával lehet, ami segíti az adózókat a kedvezményezettek kiválasztásában.

Újdonság, hogy az egyházi 1 százalékról szóló idei nyilatkozatokat a NAV a következő években is figyelembe veszi, egész addig, míg a felajánló a rendelkezését vissza nem vonja, vagy nem jelöl meg másik egyházi kedvezményezettet. A civil kedvezményezett vagy a kiemelt költségvetési előirányzat számára viszont továbbra is évente kell megtenni a felajánlást. (NAV)

Újabb 1200 hivatásos gépjárművezető képzésére nyílik lehetőség

Újabb 1200 tehergépkocsi- és autóbuszvezető képzése valósulhat meg 1 milliárd forintos hazai forrásból a „Gépjárművezető-képzés munkaviszonyban állók számára” elnevezésű program keretében.

A hivatásos gépjárművezető képzéseket megvalósító programokban – a csoportos tájékoztatón korábban részt vettek közül – további 1200 fő oktatására nyílik lehetőség. A jelentkezőket csak azután vonják be a képzésbe, hogy a munkáltatók kiadták a szándéknyilatkozatokat, ezzel is biztosítva a támogatottak elhelyezkedését.

A tehergépkocsi- és autóbuszvezető képzéseket megvalósító program célja, hogy a magyarországi székhelyű, áru- vagy személyszállítással foglalkozó hazai vállalkozásoknál tapasztalható gépjárművezetői létszámhiány feltöltése érdekében ingyenes szakirányú képzést és a munkaköri követelményeknek való megfelelést elősegítő szolgáltatásokat nyújtson.

A program eddigi képzéseit 2018. április végéig már mintegy 3600-an fejezték be, a végzettek közel 94 százaléka magyarországi székhelyű, áruszállítással, személyszállítással vagy fuvarszervezéssel üzletvitelszerűen foglalkozó vállalkozásoknál helyezkedett el. A programot az OFA Nonprofit Kft. valósítja meg. (Nemzetgazdasági Minisztérium)

Alakuló mentorálás

0

A Mentor Program célja, hogy a NAV az újonnan alakult adózók (egyéni vállalkozók, cégbejegyzésre kötelezett szervezetek, civil szervezetek, ügyvédi irodák és szabadalmi ügyvivő irodák) jogkövetését elősegítse és megelőzze a helytelen adózási gyakorlat kialakulását – írja dr. Fekete Zoltán Titusz, az RSM Hungary adóigazgatója.

Idén januártól jelentős változások zajlottak le az adóigazgatási eljárásokat érintően. Jelentős hangsúlyt kapott egy ügyfélközpontú, „adózóbarát” adóigazgatás megvalósítása, amely egyik fontos feladataként segíti az adózók jogkövető magatartását. Így a vállalkozások a gazdaság jogtudatos, produktív szereplői lehetnek, miközben az állam fiskális érdekei sem csorbulnak – kezdi friss bejegyzését dr. Fekete Zoltán Titusz, az RSM Hungary adóigazgatója

Az új Air. és Art., valamint ezek egyes részletszabályait tartalmazó kormányrendelet megjelenését követően viszonylag hosszú ideig kellett várni, hogy a konkrétumok szintjén is tetten érhető legyen a fenti – mindeddig elméleti – központi törekvés. De nem vártunk hiába, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal megjelentette a kezdő vállalkozások támogatásáról, mentorálásáról szóló tájékoztatóját.

A Mentor Program célja, hogy a NAV az újonnan alakult adózók (egyéni vállalkozók, cégbejegyzésre kötelezett szervezetek, civil szervezetek, ügyvédi irodák és szabadalmi ügyvivő irodák) jogkövetését elősegítse és megelőzze a helytelen adózási gyakorlat kialakulását. Az egyes adókötelezettségek teljesítése, a jogszabályi előírásoknak való megfelelés gyakorta okoz fejtörést már régóta működő vállalkozásoknak is, nemhogy adózási gyakorlattal nem rendelkező kezdő vállalkozásoknak. E program keretében a NAV segítséget nyújt az adókötelezettségek útvesztőjében történő eligazodásban, maradéktalan teljesítésükben.

Érdemes nyomon követni a NAV honlapján megjelenő tájékoztatókat

A korábbi évek gyakorlata, miszerint a NAV jogszabályi kötelezettségének eleget téve honlapján tájékoztatókat, kiadványokat jelentet meg az adózást érintő fontosabb tudnivalókról, a jövőben is kiemelt hangsúlyt kap. A megjelentetésre kerülő tájékoztatók számának bővülésére és naprakész frissítésére továbbra is lehet számítani. Ráadásul az új Art. előírásai szerint a 2018.január 1. után közzétett tájékoztatóknak megfelelően eljáró adózók esetében jogkövetkezmény nem állapítható meg. Természetesen az esetleges feltárt adóhiány megfizetése alól továbbra sem mentesül az adózó.

Visszatérve a NAV aktív, segítő szerepére: a mentorálás keretében a kezdő vállalkozás adószámának megállapítását követően a NAV 30 napon belül szóban vagy írásban ingyenes tájékoztatást nyújt az adókötelezettségekről, az ezekkel kapcsolatos információk elérhetőségéről és személyes kapcsolatfelvételt kezdeményez. A mentorálási programban való részvétel természetesen önkéntes és ingyenes szolgáltatás, azonban ügyfélkapus előzetes regisztrációhoz kötött az eBEV portálon keresztül.

A hat hónapig tartó személyes kapcsolattartás, mentorálás mellett az adóhatóság a Mentor Program keretében egységes tematika mentén országszerte szervez fórumokat a kezdő vállalkozások és az érdeklődő adózók számára.

A közzétett előadásanyagok az alábbi témákat ölelik fel:

  • adójogi alapismeretek: számlázás, alanyi mentesség, áfa bevallás, foglalkoztatáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettségek és adó-járulékkötelezettségek, kedvezmények, valamint választható adózási formák
  • egyes adókötelezettségek: önadózás és képviselet, bejelentkezés és változásbejelentés, bizonylatok, könyvvezetés, nyilvántartási kötelezettség, számlanyitás, továbbá bevallási kötelezettség, adó- és járulékfizetési kötelezettségek.

A rendezvényeken a kezdő vállalkozások első kézből értesülhetnek a NAV munkatársaitól az őket érintő adózási szabályokról és főbb tennivalóikról.

A magunk részéről örvendetesnek tartjuk, hogy az adóhatóság a vállalkozások korai szakaszában is törekszik hathatós segítséget nyújtani az adózóknak egyfajta nevelő célzattal az adómorál fejlesztése érdekében. Különösen fontosnak tartjuk, hogy az adózók ne pusztán egy esetleges későbbi adóellenőrzésen találják először szembe magukat a NAV munkatársaival.

Az adózóbarát közigazgatás megvalósítására tett lépések segítenek abban, hogy az adózók ne elsősorban az állami kényszert megjelenítő arctalan szervezetként gondoljanak a NAV-ra, hanem segítő, szolgáltató oldalával is megismerkedjenek. A mentorrendezvényeken szerzett tapasztalatok hasznos útravalóként szolgálhatnak az adóhatósággal történő hatékony kommunikáció kialakításában.

Csapramagyar: csapolással és felhívással indult az idei sörszezon

A Magyar Sörgyártók Szövetsége és a Kraft Sör Egyesület közös csapolással nyitotta meg az idei sörszezont.

„A csapolt sörben nem csak a legfrissebb sör élmény van benne, hanem az a szakértelem és emberi törődés, ami az alapanyagok kiválasztásától a sörfőzésen át a csaposig mindenkit jellemez, aki kapcsolatba kerül a sörrel. A sör a társasági italok királya. Különösen igaz ez a csapolt sörre” – emeli ki a lényeget Schillinger Attila, a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója, aki Ali Rawech Szamival, a Kraft Sör Egyesületének képviselőjével közösen csapolta le az idei szezon első sörét. „Azért csatlakoztunk a Sör mi több kezdeményezéshez, mert közös ügyünk a magyar sörkultúra fejlesztése és számunkra is kiemelten fontos, hogy a minőségi csapolt söröket megismertessük a hazai fogyasztókkal” – tette hozzá Ali Rawech Szami.

A magyar sörpiacon 2017-ben 6,2 millió hektoliter sör fogyott, a csapolt sörök a teljes belföldi piac 10 százalékát teszik ki, a kraft söröknél ez az arány jóval magasabb. A Magyar Sörgyártók Szövetsége idén ezt a meglévő bázist szeretné tovább növelni és bővíteni. A csapolt sör népszerűsítése érdekében a szezonnyitón startolt el a szervezet Sör mi több programsorozatán belül létrehozott Csapramagyar.hu kezdeményezése is, amelynek első lépéseként a Momentán Társulattal közös impróshow-n láthatott a hordó mélyére a közönség. A most indult oldal egész évben több szempontból is feldolgozza a csapolt sörözés témáját, felhívva a fogyasztók figyelmét a legfrissebb sör élményére. A sörszövetség vonatkozó programjairól is innen lehet majd tájékozódni.

Nem csupán a szezonhoz, hanem a gasztronómiához is egyre közelebb áll Magyarországon a sör. A szakmai szervezet „Sör mi több” elnevezésű kezdeményezése a hazai sörkultúra fejlesztése mellett a sör modern gasztronómiai helyének megtalálását is célul tűzte ki. A kezdeményezés első lépése volt a sör gasztro hét elindítása, hogy minél több sör-étel párosítás legyen elérhető a hazai vendéglátó egységekben, hozzájárulva ezzel a minőségi sörfogyasztás növeléséhez. Idén elsőként követőiket kérdezték meg, hogy a sör és az ételek hogyan találkoznak egymással. A megkérdezettek közel felének a legfontosabb, hogy az ízek harmóniában legyenek, nyitófogásként karamellizált bacon-ropogóst, főételnek csípős csirkeszárnyakat választanának kedvenc italuk mellé – olvasható a Magyar Sörgyártók Szövetségének közleményében.

„A boltosnak csak a bevétel negyede marad a zsebében”

A kereskedő pénze az úgynevezett árrés, ami az árubeszerzés és a befizetett áfa után a zsebében marad. Ez a boltos bevételnek csak a negyede. A többi az bizony másé – írják a Blokkk.com szakértői.

A boltos kereskedőnek ugyanúgy számolnia kell a működésének költségeivel, mint bármely más vállalkozásnak. Ki kell fizetnie az áruháza építésének az árát, vagy a bolt bérletének a díját, a villanyáram, a fűtés, a takarítás számláit is. A bért is a saját zsebéből fizeti.

A kereskedő pénze az árrés, ami a bevételéből a beszerzett és a polcra rakott portékák árának, továbbá az áfa elszámolása után megmarad. Természetesen az elmúlt években a forgalom emelkedésével együtt nőtt az árrés tömege is, hiszen ha több fogy valamiből, akkor több pénz is maradhat a boltosok pénztárában, továbbá a zsebében (nem mindegy, hogy 10, vagy 100 darab zsemlét ad el).

Az elmúlt években szépen gyarapodott a boltosok bevétele, legalábbis az átlagot tekintve, hiszen akadt olyan boltos, akinek le kellett húznia a redőnyt, de a boltos világ a verseny révén mindig is ilyen volt.

A kereskedő árrését a statisztikában az úgynevezett kibocsátás fedi le (ami több a megtermelt ágazati GDP-nél), ebben minden költség és – ha van, akkor – az eredmény is benne van. A boltos kereskedelem kibocsátása – árrése – is szépen gyarapodott, az összegét tekintve a forgalom bővüléséhez igazodva.

A nemzetgazdaság összes kibocsátásához mérve egyébként 3,5 százalék a boltos kiskereskedelem részesedése, a hozzájárulása a GDP-hez pedig 4–5 százalék között mozog (a gépjármű- és a nagykereskedelemét is hozzáadva az utóbbi mutató 10 százalék körüli).

A boltosnak csak a bevétel negyede marad a zsebében

Az olvasható ki az adatokból, hogy az elmúlt öt esztendőben a boltos kiskereskedelem, amellett, hogy a lakossági fogyasztás legnagyobb szelete, súlyának megfelelően húzta a gazdaságot is, saját, a zsebében maradó pénzének aránya a kiskereskedelmi forgalomhoz mérve nagyságrendjét tekintve nem változott.

De hát az is világosan látszik, hogy a boltok pénztáraiban hagyott pénz nagyobb része – háromnegyede – nem a kereskedőé, mivel a bevételen osztoznia kell a beszállítókkal, termelőkkel, iparosokkal, ráadásul az állammal is, amely a különféle adók, legnagyobbrészt az áfa révén nem kevés hasznot húz a piacból.

 

2013

2014

2015

2016

2017

árrés
(milliárd forint)

2051

2223

2333

2484

2710

boltos bevétel
(milliárd forint)

8514

8949

9278

9667

10426

árrés/bevétel
(százalék)

24

25

25

26

26

Forrás: KSH

Az árrés alakulásában számos tényező játszik szerepet. Jelenleg a legfontosabb, hogy a bérköltségek a bevételnél sokkal nagyobb ütemű emelkedése egyre több pénzt vesz el a kereskedőktől. De az arányokat tekintve számít az áfakulcs csökkentés is például, vagy az import termékek esetében a nemzetközi piacok árai, vagy éppen a fogyasztás átrendeződése, például az iparcikknek az élelmiszereknél gyorsabb ütemű értékesítése is.

Blokkk.com

A lakásárak tíz százalék feletti emelkedésével számol idén az MNB

0

Tavaly nem csak a lakásárak emelkedtek átlagosan 13,8 százalékkal, hanem a kereslet is bővült, az adásvételek száma 2 százalékkal haladta meg a 2016-ban regisztráltat. A reáljövedelmek éves szinten 5 százalék feletti gyarapodása, a kedvező munkaerőpiaci folyamatok és a dinamikusan bővülő lakáshitelezés eredményeként idén további növekedésre lehet számítani.

Tavaly folytatódott a hazai lakáspiacon az előző években megfigyelt élénkülés. Országos átlagban 13,8 százalékkal emelkedtek a lakásárak az elmúlt évben, ami kissé lassabb dinamikát jelent a 2016. évi 15,4 százalékhoz képest – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzéséből. A lakásárak 2017-ben reálértelemben 11,4 százalékkal nőttek.

Az árak folytatódó növekedése mellett a lakáspiaci adásvételek mintegy 2 százalékos emelkedése is a piac folytatódó élénkülését mutatja. A lakásárak a jelentős emelkedés ellenére még a gazdasági fundamentumok által indokolt szint alatt tartózkodnak országosan, vagyis még nem beszélhetünk túlfűtöttségről. A fővárosban viszont a lakásárak már elérték utóbbi árszintet.

A hazai lakáspiaci folyamatokat továbbra is erős területi heterogenitás jellemzi, de a főváros felől a vidéki települések felé egyre inkább egy súlyponteltolódás figyelhető meg. 2017-ben azokon a – jellemzően kisebb – településeken nőtt inkább az adásvételek száma, ahol az árszint még alacsonyabb volt, Budapesten viszont a nagymértékben megemelkedett árszintnek (2013. év végéhez képest 2017. év végére 101 százalékos növekedés) is köszönhetően már csökkenő tranzakciószámmal szembesülhetünk.

A fővárosi nagyobb mértékű áremelkedés a Budapest és vidék közti árolló egyre nagyobb elnyílását eredményezte, a községekben tapasztalt átlagos négyzetméterárak a fővárosi átlag 25 százalékán álltak 2017-ben, míg 2012-ben még a 47 százalékán. Az árak éves dinamikája azonban már fokozatos mérséklődést mutat Budapesten, bár a magas árszint tükrében ez még mindig jelentős drágulást jelent. Amíg 2015-ben 26,8, addig 2016-ban és 2017-ben rendre 23,6 és 13,3 százalékkal emelkedtek a lakásárak a fővárosban.

A hazai lakáspiac keresleti oldalát befolyásoló tényezők 2017 során további javulást mutattak. A háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmének 5 százalék feletti emelkedése, a munkanélküliség további mérséklődése és az élénk bérkiáramlás révén növekvő megtakarítások további erős keresletet vetítenek előre.

A lakáscélú hitelezést szintén élénk kereslet jellemzi, 2017-ben közel 40 százalékkal bővült az új lakáscélú hitelkihelyezések volumene, míg a lakástranzakciók 45 százalékához kapcsolódik banki hitel-felvétel. A hazai GDP-arányos lakáshitel-állomány azonban Európában az egyik legalacsonyabb, így van még tér a hitelezés bővülésére, amelyet az adósságfék-szabályok prudens keretek között tartanak.

A lakáspiaci közvetítők számai alapján becsült előzetes adatok szerint 2018 első negyedévében tovább emelkedtek a lakásárak, országosan nominálisan 4,7 százalékkal (13,8 százalékos éves növekedés), míg Budapesten 3,4 százalékkal (12,1 százalékos éves növekedés). A lakáspiaci fundamentumok tükrében az MNB előrejelzések szerint 2018 egészében folytatódhat a lakásárak növekedése, reálértelemben mintegy 11,1 százalékkal, míg nominális értelemben 13,9 százalékkal.

A lakáspiac kínálati oldalát 2017-ben a folytatódó növekedés jellemezte, előretekintve azonban súrlódások akadályozzák a lakásépítések egészséges ütemét. 2017-ben mintegy 38 ezer új lakásépítési engedély került kiadásra, közel 14,4 ezer új lakás pedig átadásra, amelyek 20 és 44 százalékkal haladják meg a 2016-os értékeket. A hazai lakásállomány megújulása, vagyis a felépült lakások száma a lakásállományhoz viszonyítva azonban lassú, 0,3 százalékos éves ütemben zajlik, ami kiugróan alacsony régiós összevetésben.

A fővárost tekintve 2018–19-ben tetőzhetnek az újlakás-átadások, a lakásfejlesztők idén 8,8 ezer, jövőre 10 ezer új lakás átadását tervezik, szemben a 2017. évi 2,8 ezerrel. 2020-ra azonban jelentősen visszaesik a tervezett átadások száma, aminek a fő oka, hogy az új lakások kedvezményes, 5 százalékos áfakulcsa ekkor a jelenleg hatályos szabályok szerint megszűnik.

A lakáspiaci folyamatok mélyebb megértése érdekében 2018 márciusában több nagyobb lakáspiaci szereplővel (fejlesztővel, kivitelezővel és közvetítővel) készített interjúkat az MNB, amelyek során a vállalatok vezetői és szakértői a piac kínálati oldali legfontosabb súrlódásait a következő három pontban foglalták össze:

  • a kedvezményes áfakulccsal kapcsolatos bizonytalanság miatt 2020-tól nehezen terveznek a fejlesztők,
  • az építőiparból közel 40 ezer szakképzett munkás hiányzik, ami a kapacitások szűkösségét eredményezi,
  • a kereskedelmi ingatlan és állami beruházások érdemi kapacitáselszívó hatással bírnak a lakásfejlesztések rovására, amely tényezők összességében az építőipari kapacitások túlzott kihasználását okozzák.

Mindezek következtében a lakásprojektek érdemi csúszást mutatnak időben, a Budapesten épülő lakások mintegy 63 százaléka esetén tolták ki a fejlesztők a tervezett átadás időpontját.

Összességében a lakáspiaci fundamentumok a további élénkülés irányába mutatnak, a kínálati oldalon azonban súrlódások nehezítik a lakásépítések egészséges felfutását, amíg az új lakások átadásának további bővülése üdvözlendő lenne a hazai lakásállomány megújulása szempontjából. A lakásárak tekintetében egyelőre nem tapasztalható túlfűtöttség, a fővárosi magas árszint és az új hitelezés gyors bővülése miatt azonban szorosan figyelemmel kell kísérni a piacot.

Tizennyolc megye hatvannyolc pályázója verseng a 800 négyzetméterre elegendő falfestékért

Tizennyolc megyéből összesen hatvannyolc közösség jelentkezett a Let’s Colour Településszépítő Egyesület idei pályázatára, melynek keretében 800 négyzetméter falfelület kifestésére elegendő festéket lehet nyerni. A szavazás elindult, a következő körbe a kategóriánként három legtöbb szavazatot kapott projekt jut majd be.

A Let’s Colour Egyesület projektjében bármely közösség vagy társadalmi csoportosulás elindulhatott, akik tevékeny részt szeretnének vállalni környezetük megszépítésében. A részvétel során az egyetlen kritérium az volt, hogy a kifestendő falfelületet – amely az adott közösség életében központi szerepet tölt be – a pályázó biztosítsa. A pályázat nyerteseinek a festéshez szükséges mennyiségű festéket, a grafikai terveket, a munka koordinálását valamint a szakértői támogatást a Let’s Colour biztosítja, a festést pedig a közösségek önkéntesen, együtt valósítják meg.

Összefogás a színes közösségi terekért

„Idén kaptuk eddig a legtöbb pályázatot a projekt történetében, örömmel tapasztaltuk, hogy ilyen sokan képesek összefogni egy közösségi ház vagy egy szürke ebédlő újrafestésének érdekében” – mondta Nagy Gergely, a Let’s Colour Településszépítő Egyesület szóvivője. A jelentkezéseket idén is két kategóriába sorolták, a 10 ezer fő alatti, illetve a tízezres lélekszámot meghaladó települések külön versengenek. Előbbi kategóriában 24, utóbbiban 44 pályázat szállt versenybe. A beltéri és kültéri falfelületek szinte fele-fele, 33–35 arányban képviseltetik magukat. Az intézményeket tekintve az iskolák voltak a leginkább aktívak: 22 oktatási intézmény nevezett, mellettük 14 óvoda, 6 önkormányzat, és 26 egyéb szervezet (egészségügyi intézet, alapítvány, könyvtár vagy más civil csoportosulás) adta le pályázatát.

Május 20-ig lehet szavazni

Szavazni május 20-ig lehet a projekt weboldalán a benyújtott pályázatokra, az online szavazás eredményeként a kategóriák 3-3 legtöbb szavazatot kapott pályázat kerül a döntőbe. A döntőbe jutott pályázatokat a korábban megszerzett szavazatok számától függetlenül értékeli a szakmai zsűri, és hirdeti ki a kategóriánkénti győzteseket. A döntőbe jutott, de nem nyertes pályázók idén is 50–50 liter Dulux színes beltéri falfestékkel „vigasztalódhatnak”. A festéseket legkésőbb 2018. augusztus 15-ig kell megvalósítani.

A nevezett települések megyei bontásban

  • Taksony, Szob, Pomáz, Örkény, Pilisvörösvár, Maglód, Sóskút, Ócsa (Pest),
  • Dunaújváros (2), Nagykarácsony, Székesfehérvár, Lepsény, Polgárdi (Fejér),
  • Debrecen (4) (Hajdú Bihar),
  • Rábapordány, Lébény, Sopron Börcs (Győr-Moson-Sopron)
  • Bicsérd, Pécs (2), Szentlőrinc (Baranya),
  • Tiszavasvári, Máriapócs, Tiszalök, Nyírbátor (Szabolcs-Szatmár-Bereg),
  • Berzence, Kaposvár (2) (Somogy),
  • Kiskunfélegyháza (2), Tiszakécske (Bács-Kiskun)
  • Tiszaderzs, Karcag (Jász-Nagykun-Szolnok),
  • Sirok, Füzesabony (Heves),
  • Felsőnána, Bölcske (Tolna),
  • Szentgotthárd (Vas),
  • Sárisáp (Komárom-Esztergom),
  • Bátonyterenye (Nógrád),
  • Nyomár (Borsod-Abaúj-Zemplén),
  • Gyula (Békés),
  • Szentes (Csongrád),
  • Zalaegerszeg (Zala) és
  • Budapest (összesen 19).

Ötödével nőtt az építőipar termelése az első negyedévben

0

Márciusban az építőipari termelés volumene 1,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az első negyedévben 19,0 százalékkal nőtt az építőipar teljesítménye a januári 42,6 és a februári 26,4 százalékos emelkedés jóvoltából.

Az előző havihoz mérten az építőipar szezonálisan és munkanaphatással kiigazított termelése márciusban 10,3 százalékkal csökkent. A márciusban előállított 186,8 milliárd forint termelési érték azonban 20,8 százalékkal nagyobb a februárinál, és a növekedés egyenletesen oszlik meg a magas- és mélyépítő ágazat között – közölte a KSH.

Az épületek építésének volumene a februári 20,4 százalék után márciusban 0,2 százalékkal, az első negyedévben pedig 18,3 százalékkal nőtt a múlt év azonos időszakához viszonyítva. Az egyéb építmények építése márciusban 4,1 százalékkal az első negyedévben 21,0 százalékkal nőtt a februári 40,3 százalékos és a januári 31,4 százalékos emelkedés nyomán.

A megkötött új szerződések volumene az előző évhez képest 7,1 százalékkal csökkent, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 32,2 százalékkal nagyobb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 22,7 százalékkal kisebb lett. Március folyamán irodaépületek mellett kereskedelmi, ipari és oktatási épületek építésére kötöttek nagy értékű új szerződéseket.

Az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállományának volumene március végén 78,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 5,0, az egyéb építményeké 116,9 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel ezelőtt.

Az építőipar termelői árai a tavalyi 5,2 százalékos emelkedés után az első negyedévben 8,2 százalékkal emelkedtek a múlt év első negyedéhez képest, az épületek építése 11,0 százalékkal drágult a mélyépítési termelői árai 5,9 százalékkal emelkedtek. (MTI)

Mire szolgál az ügyvezetőnek adott felmentvény?

A gazdasági társaság vezető tisztségviselője felelősséggel tartozik a társaság felé e minőségében a társaságnak okozott károkért. Meghatározott feltételek fennállása esetén pedig a vezető tisztségviselő e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott károkért is felelős. A társaság a vezető tisztségviselőnek évente felmentvényt adhat. Milyen hatással van a felelősségre a társaság által adott felmentvény? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd, a Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda irodavezető partnere válaszol.

Az ügyvezető felelőssége a társasággal szemben

Az ügyvezető köteles megtéríteni e minőségében eljárva a társaságnak okozott károkat. Az ügyvezető társasággal szembeni felelősségére a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályait kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy az ügyvezető kimentheti magát a kártérítési felelősség alól, azonban ennek szigorú feltételei vannak. Az ügyvezető akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

A felmentvény

A gazdasági társaság legfőbb szerve a vezető tisztségviselő kérésére felmentvényt adhat. A felmentvény kiadására rendszerint a beszámoló elfogadásával egyidejűleg, az előző üzleti évben kifejtett ügyvezetési tevékenység vonatkozásában van lehetőség. A legfőbb szerv (taggyűlés, közgyűlés) által adott felmentvény olyan nyilatkozat, amely a vezető tisztségviselő tevékenységének megfelelőségét állapítja meg. Ha a vezető a legfőbb szervtől felmentvényt kapott, a társaság a vezető tisztségviselő ellen csak akkor léphet fel az ügyvezetési kötelezettségek megsértésére alapozott kártérítési igénnyel, ha a felmentvény megadásának alapjául szolgáló tények vagy adatok valótlanok vagy hiányosak voltak. Azaz a felmentvény kiadása lényegében mentesíti az ügyvezetőt a társasággal szembeni kártérítési felelőssége alól, amennyiben e nyilatkozat valós és teljes információkon alapul.

Előfordulhat, hogy a vezető tisztségviselő jogviszonya a legfőbb szerv két egymást követő, beszámolóval foglalkozó ülése között szűnik meg. Ebben az esetben a vezető tisztségviselő kérheti, hogy a legfőbb szerv következő ülésén döntsön a felmentvény kiadásáról.

Mire nem vonatkozik a felmentvény?

Az ügyvezetőnek adott felmentvény kizárólag a társaság és a vezető közötti kártérítési felelősségre van hatással. Nem jelenthet mentesülést viszont a vezető tisztségviselőnek a társaságon kívüli harmadik személy felé fennálló kártérítési felelőssége alól.

A vezető tisztségviselő által e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott károkért főszabály szerint a társaság felel. Az ügyvezető akkor felel a társasággal egyetemlegesen a harmadik személynek okozott kárért, ha a kárt az ügyvezető szándékosan okozta. Viszont a gondatlanság következtében előállt kárért az ügyvezető a külső személy irányában közvetlenül nem vonható felelősségre.

dr. Szabó Gergely ügyvéd,
irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

A BES Európa lett a PowerUp! verseny magyar győztese

Közép- és Kelet-Európa legnagyobb energetikai versenyén, a PowerUp! hazai döntőjén a zsűri a BES Európát találta Magyarország legjobb energiaipari, illetve tiszta energiával kapcsolatos fejlesztésekkel foglalkozó, kezdő vállalkozásának.

A BES Európa Kft. célja, hogy forradalmasítsa a szennyvízről kialakult gondolkodásunkat. A megoldásukkal a víz csökkentett energiaszükséglet mellett is hatékonyan tisztítható és monitorozható. Emellett a technológia sajátosságának köszönhetően megújuló energia termelődik, amely hozzájárul az önfenntartó vízkezelés megvalósulásához.

A második helyezett az IoTrend lett, amely termelő létesítmények, irodaházak energiafogyasztását elemzi és optimalizálja mesterséges intelligencia segítségével, míg a harmadik helyet a ViddL szerezte meg, akik a fejlesztésükkel a csomagokat küldő embereket kötik össze futárokkal és személyre szabott szállítási lehetőségekkel, hogy a budapesti csomagszállítást még hatékonyabbá, gyorsabbá tegyék.

A verseny célja az volt, hogy megtaláljuk azokat a globálisan is megvalósítható megoldásokat, amelyek leginkább képesek hozzájárulni az energiaszektor fejlődéséhez, az európai városok életminőségének javításához, továbbá a környezet tisztaságának növeléséhez. Ezeknek megfelelően a győztes csapat projektje valós piaci igényekre válaszolt – hangsúlyozta Christo Balinow, a zsűri elnöke.

Huszonnégy közép-kelet-európai ország 299 startup vállalkozása vett részt a tiszta energiával foglalkozó, induló vállalkozások legnagyobb kelet-közép európai versenyén, a PowerUp!-on, amit idén negyedik alkalommal rendeztek meg. A budapesti országos döntőn a legjobb 10 startup mutathatta be innovatív megoldásait a zsűri, illetve a befektetők képviselői előtt. A jelentkezőket nem csupán a projektjük szakmai tartalma alapján bírálták el, hanem megvizsgálták annak üzleti jelentőségét is, a csapatban és a termékben rejlő potenciállal együtt. 

A győztes csapat június 19-én, a prágai Žofín palotában találkozhat a versenyben résztvevő többi ország nyertesével, ahol a 30 ezer eurós főnyeremény mellett, anyagi juttatásban részesül a második, illetve a harmadik helyezett is (10 ezer és 5 ezer euró értékben). A befektetői szemmel legígéretesebb projektek benyújtóit pedig meghívják az InnoEnergy Highway® akcelerátor programba is, amelynek keretén belül azok akár további 150 ezer eurós támogatást is kaphatnak.

Új vezető elemző az Equilornál

Nemzetközi befektetési tapasztalattal rendelkező szakembert nevezett ki elemzői részlegének élére az Equilor Befektetési Zrt. Holecz Noémi alapkezelői és banki tapasztalataira az Egyesült Államokban és Magyarországon tett szert.

Holecz Noémi áprilistól vezető elemzőként irányítja a közel 30 éves Equilor Befektetési Zrt. elemzői csapatát. A szakember korábban a Colombus Globál Befektetési Alapkezelőnél szerzett releváns tapasztalatokat kockázatkezelési vezetőként, ezt megelőzően az amerikai Market Street Trust Company privát banknál volt befektetéselemző, ahol egy négyfős csapat tagjaként egymilliárd dolláros befektetési állományt kezelt.

A makroökonómiai orientáltságú szakember a befektetési szektor mellett kereskedelmi banki (Citibank, Budapest Bank) és telekommunikációs (Magyar Telekom) területeken is dolgozott. Felsőfokú tanulmányait a budapesti Corvinus Egyetem pénzügy szakirányán végezte, majd a Niagara Egyetem (USA) MBA programjában vett részt.

Sok cég nem akarja még lecserélni a Windows 7-et

0

Várhatóan sok cég nem tér át az új operációs rendszerre a Windows 7 támogatási határidejének a lejártáig.

200 millió vállalati alkalmazott használja a Windows 10-et, ami azt jelzi, hogy a szervezetek képesek lesznek áttérni az új operációs rendszerre a Windows 7-ről – jelentette be Joe Belfiore, a Microsoft alelnöke.

Stephen Kleynhans, a Gartner Research elemzője szerint a Windows 10-re való migráció agresszív ütemben halad – írja a Computerworld.

A Windows 10-et most világszerte a vállalati felhasználók 30 százaléka használja.

A 2009-ben megjelent, és mindmáig legnépszerűbb microsoftos operációs rendszer, a Windows 7 2020. január 14-én kerül le a szoftvergyártó támogatási listájáról.

Nem valószínű, hogy eddig a dátumig minden vállalat áttér majd a Windows 10-re, vélekedik Kleynhans, aki olyan ügyfelekkel is beszélt, akik még mindig használnak Windows XP-t és Windows 98-at futtató számítógépeket.

Községi hivatalokat vonhatnak össze Szlovákiában

0

Évről évre nőnek a szlovákiai városok és községek bevételei, és emelkedik a gazdálkodási többletük is – közölte Peter Pellegrini kormányfő csütörtökön a parlamentben.

A szlovák miniszterelnök Ondrej Dostál ellenzéki képviselő kérdésére reagált – írja a hirek.sk.

„Mikor fejezi be a kormány a közigazgatás rendszerszintű és komplex reformját?” – tette fel a kérdést Dostál. A kormányfő válaszában felhívta a figyelmet, hogy az önkormányzatoknak évente 2,7 milliárd eurós bevételük származik az osztalékadókból. Az összeg 70 százalékát a városok és a községek kapják, a maradékot pedig a területi önkormányzatok között osztják szét.

Pellegrini nem osztja Dostál nézetét, miszerint a városoknak és a községeknek nincs elég pénzük arra, hogy teljesítsék a kötelezettségeiket.

„Szlovákiában vannak olyan, néhány tucat lakost számláló kisközségek, amelyek nehezen lesznek képesek az osztalékadókból teljesíteni a kötelezettségeiket. Ezért remélem, hogy beleegyeznek a községi hivatalok összevonásába, és közös szolgáltatások nyújtásába” – tette hozzá a kormányfő.

EU-n kívüli munkaerőt is keres Románia

0

Az Európai Unión kívülről érkező külföldiekkel szeretnék a vállalkozók felszámolni a romániai munkaerőhiányt.

Egyre biztosabbnak látszik, hogy a román kormány enged az üzleti szféra és a munkáltatói szövetségek nyomásának, és eltörli azt az előírást, ami szerint egy, az Európai Unión kívülről érkező külföldi alkalmazott számára a cégeknek meg kell adniuk a bruttó átlagbért.

A vállalkozók azzal érvelnek, hogy a jelenlegi feltételek mellett képtelenek külföldiekkel pótolni a kialakult masszív munkaerőhiányt, mivel nem tudják minden munkakörben biztosítani az elvárt összeget – írja a Krónika.

Az Országos Statisztikai Intézet által közölt legfrissebb adatsorok szerint 2018 februárjában 4128 lej volt a bruttó átlagbér. Eközben az alkalmazottak 35 százaléka által kapott minimálbér bruttó értékben 1900 lej.

„Orvosolni kell az egyre akutabbá váló romániai munkaerőhiányt, még azon az áron is, ha a vállalkozók egyszerűbb feltételek mellett hozhatnak be vendégmunkásokat” – szögezte le Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is.

Több mint száz program várja a közönséget a Budapesti Nyári Fesztiválon

Több mint száz programmal, világsztárokkal és bemutatókkal várja a közönséget a Budapesti Nyári Fesztivál június 9. és szeptember 1. között a Margitszigeten és a Városmajorban.

Bán Teodóra, a fesztivált szervező Szabad Tér Színház Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója a rendezvény sajtótájékoztatóján elmondta: a Margitszigeti Szabadtéri Színpad fennállásának 80. évfordulója alkalmából kivételes nyári évadra készülnek. A programsorozat ingyenes koncerttel kezdődik június 9-én a Margitszigeti nagyréten Alexander Rybak hegedűművész és a Magyar Állami Operaház zenekarának közreműködésével. A nyitóeseményre mintegy 8 ezer érdeklődőt várnak.

A Budapesti Nyári Fesztiválon opera- és operettbemutatókkal, balettelőadásokkal, klasszikus, könnyűzenei és crossover koncertekkel, színházi előadásokkal, neves magyar és nemzetközi művészekkel, szuperprodukciókkal, kiállításokkal és gyerekelőadásokkal várják a közönséget.

Mint elhangzott, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon hat bemutató és hét olyan produkció szerepel a programban, amelyet eddig Magyarországon nem láthatott a közönség. A Városmajori Szabadtéri Színpadon a mintegy 80 program között öt színházi bemutatóval, lemezpremierekkel, vidéki színházak előadásaival és koncertekkel találkozhatnak az érdeklődők.

A Margitszigeti Szabadtéri Színpadon június 10-én a Quimby az Óbudai Danubia Zenekarral ad koncertet, amelyen az ismert dalok első alkalommal hallhatók szimfonikus átdolgozásban. A fesztiválon fellép Szabó Balázs Bandája a Modern Art Orchestrával, Caramel augusztus 20-át köszönti, a Magna Cum Laude pedig a Magyar Virtuózok Kamarazenekarral tér vissza a szigetre.

Az évad kiemelt bemutatója a Miskolci Nemzeti Színház művészeivel, valamint a Fővárosi Nagycirkusz artistáival megvalósuló Cirkuszhercegnő. Kálmán Imre nagyoperettje Dobó Enikő, Eperjesi Erika, Miller Zoltán és Szőcs Artur főszereplésével látható július 20-án és 21-én.

Richard Strauss Salome című művét június 22-én és 24-én láthatja a közönség Szikora János rendezésében, augusztus elején pedig Verdi Rigolettója hallható Giuseppe Altomare és Arturo Chacón-Cruz vendégszereplésével.

A The Great Gatsby (A nagy Gatsby) nemzetközi balett-társulatok sztárszólistáival érkezik a Margitszigetre, augusztus elején pedig a Varázsfuvola című előadásával lép fel a Béjart Ballet Lausanne.

Mint elhangzott, Ara Malikian hegedűművész először látogat Magyarországra. Jeff Mills DJ Planets (Bolygók) című koncertjén az Óbudai Danubia Zenekarral adja elő szimfonikus-elektronikus zeneművét.

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar hagyományos koncertjének első felében Fülei Balázs zongoraművész szólaltatja meg Dohnányi e-moll zongoraversenyét, az est második felében pedig Miklósa Erika és Molnár Levente operaénekesek, valamint a Nemzeti Énekkar közreműködésével hallható Carl Orff Carmina Buranája.

Az operagála-sorozat Erwin Schrott önálló koncertjével folytatódik. Leonard Bernstein születésének 100. évfordulóján Szemere Zita emlékezik Gershwin zenéjével a centenáriumra, míg a Városmajorban Szőke Nikoletta és Gájer Bálint műsora lesz hallható. A szimfonikus filmzenekoncert-sorozat idén a fantasy és science fiction nagy epikus műveiből válogat Hubai Gergely rendezésében.

A Margitszigeti Víztorony két szintjén két archív fotókiállítás várja a látogatókat. Az MTVA Hogy volt!? – Pillanatképek a magyar közmédia történetéből című médiatörténeti kiállításán a magyar televíziózás 65 éves történetét mutatják be. A másik kiállításon a Margitszigeti Szabadtéri Színpad elmúlt 80 évének legszebb pillanatképeivel tisztelegnek a jubileum előtt. A Petőfi Irodalmi Múzeummal közösen irodalmi sétákat is rendeznek.

Bán Teodóra a Városmajori Szabadtéri Színpad programját ismertetve elmondta: ismét megrendezik a Városmajori Színházi Szemlét, amelynek keretében hat vidéki város hat előadása mutatkozik be. Az idei versenyprogramban Nyíregyházáról az Illatszertár (rendező: Mohácsi János), Kecskemétről A képzelt beteg (Rusznyák Gábor), Miskolcról a Furcsa pár (Béres Attila), Szombathelyről a Volpone (Alföldi Róbert), Kaposvárról a Cabaret (Bozsik Yvette), Győrből A vád tanúja (Simon Kornél) című előadás látható.

A Városmajori Szabadtéri Színpad kiemelt bemutatója a Bonnie & Clyde című Broadway-musical, amely a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak szereplésével, Harangi Mária rendezésében valósul meg. A városmajori színpadon fellép a Group’n’Swing zenekar, Csonka Zsuzsa és társulata és a Coincidance Táncszínház is.

Vasárnap délelőttönként gyerekprogramokkal, esténként koncertekkel várják a látogatókat. A fellépők között lesz Palya Bea, Micheller Myrtill, a Budapest Bár, Dés László, Snétberger Ferenc, Kern András, Szőke Nikoletta, Gájer Bálint, Sebő Ferenc, Kollár-Klemencz László, Sándor Péter, Miller Zoltán, Szirtes Edina Mókus, Petruska András, Horgas Eszter, Falusi Mariann, Váczi Eszter és Szűcs Gabi.

Bán Teodóra kitért arra is, hogy a margitszigeti előadásokra idén is érkezhetnek színházi hajójárattal a nézők, és az idén a BKK D12-es hajójárata is óránként érinti a kikötőt. A Budapesti Nyári Fesztivál fővédnöke Tarlós István főpolgármester. A programokról bővebb információ a www.szabadter.hu oldalon érhető el. (MTI)

Fahatározó applikációt fejlesztett az Országos Erdészeti Egyesület

Fa Book néven, okostelefonon futtatható terepi fahatározó alkalmazást fejlesztett az Országos Erdészeti Egyesület. Az ingyenesen letölthető program 111, a hazai erdőkben előforduló fa- és cserjefaj, illetve fajcsoport azonosításában nyújt segítséget.

A szervezet tájékoztatása szerint a vizuális meghatározást választva közérthető ikonok segítik a felismerés folyamatát. A szemügyre vett növény egy-egy jellemzője alapján szűkíthető a lehetőségek száma, míg el nem jutunk a keresett fajhoz, ahol már fotók segítik a pontos azonosítást.

A törzs vagy a levél alakja, a virág színe és a virágzás ideje, a termés állaga vagy színe hasznos információt adnak egy-egy fajról, és megfigyelésükkel segítenek a növény felismerésében. A letöltött és telepített alkalmazás a terepen offline, kikapcsolt mobilhálózattal is használható.

A képi növényhatározás mellett az applikáció lexikon részében szabadon böngészhetünk a fák és cserjék között, információkat tudhatunk meg az Év fájává választott fajokról. Aki elég felkészültnek érzi magát, az kvízkérdések megválaszolásával teheti próbára tudását.

A program részeként készült el a www.fabook.oee.hu honlap, ahonnan az alkalmazás fotóanyaga szabadon letölthető, így a tanulmányi versenyekre készülő diákok, a pedagógusok, az erdei iskolák nevelői és a természetjárók számára szakmailag ellenőrzött képanyag segítheti előadások elkészítését, az ismeretterjesztő és az oktató-nevelő munkát.

Az applikáció fejlesztését a Földművelésügyi Minisztérium támogatta, szakmai partnerként a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának oktatói működtek közre. (MTI)

Egyre népszerűbb konferenciahelyszín Budapest

0

A Konferenciaszervezők Nemzetközi Szövetségének (ICCA) legfrissebb nemzetközi városrangsorában Budapest a 12. helyre lépett előre 2017-ben, az előző évhez képest négy, 2015-höz képest pedig hét helyet javított. A hivatásturisztikai rendezvények rangsorának élén Barcelona végzett a konferenciák száma alapján, megelőzve Bécset és Párizst.

A Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ (BFTK) közleménye szerint Budapest – a nemzetközi konferenciaszövetségek által megrendezett 128 konferenciájával – olyan népszerű üzleti úti célokat utasított maga mögé, mint például Hong Kong, Dublin, Koppenhága, Amszterdam, Bangkok, Róma, vagy a TOP20-ba újonnan belépő Tokió és Montréal.

Amennyiben a 4000 fő befogadására alkalmas kongresszusi központ építésére vonatkozó közbeszerzés kiírása, majd a kivitelezés a tervezett ütemezés szerint alakul, akkor 2020 után további átrendeződés várható a városrangsorban, Budapest javára – tette hozzá a szervezet.

Az ICAA azokat a rendezvényeket veszi számításba a rangsor elkészítéséhez, amelyeknek legalább ötven résztvevője van, és legalább három ország között rotációs rendszerben rendezik. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) és a BFTK együttműködésében összesített adatok szerint tavaly 2452 tanácskozást – konferenciát, kongresszust – tartottak budapesti helyszínnel.

Ezeken több mint 414 ezer vendég vett részt, ami átlagosan 169 résztvevőt jelent rendezvényenként. Havi átlagban mindez 204 hivatásturisztikai rendezvényt jelent Budapest számára. Ez azzal együtt is figyelemre méltó szám, hogy a hivatásturisztikai statisztikák szerint nőtt a vidéki helyszínek szerepe – írták. 

A közlemény szerint a helyszín alapján a legtöbb, 1476 eseménynek valamelyik szálloda adott otthont. Ez az összes rendezvény 60 százalékát jelenti. A rendezvények 10 százalékát egyetemi helyszíneken, felsőoktatási kampuszokon, közel 8 százalékát pedig kongresszusi- vagy konferenciaközpontban rendezték tavaly. A legnépszerűbb időszakok a budapesti rendezvénynaptárban tavaly a november, október és május, illetve április voltak sorrendben 319, 292-292, és 287 konferenciával. (MTI)