Kezdőlap Blog Oldal 566

Benzin: plusz 7, gázolaj: plusz 8 forint szerdától

0

Emelte bruttó 7 forinttal a 95-ös benzin és bruttó 8 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol.

Az emeléssel a benzin literenkénti átlagára 388 forintra nőtt, a gázolajé pedig 397 forintra emelkedett.

Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.

Az üzemanyagok ára legutóbb egy hete változott, akkor a 95-ös benzin bruttó 3 forinttal, a gázolaj bruttó 2 forinttal drágult, a benzin literenkénti átlagára 381 forintra, a gázolajé pedig 389 forintra nőtt.

A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint. (MTI)

Egyeztetések kezdődtek a buszok kötelezőjének drasztikus drágulásáról

Háromoldalú egyeztetést tartott az autóbuszok 2018. évi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjainak (kgfb) drasztikus emelkedéséről a fejlesztési tárca kezdeményezésére a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a NiT Hungary (Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete).

Az autóbuszos személyszállítók áprilisban a kormány és a biztosításfelügyelet beavatkozását kérték a kgfb díjak növekedése miatt. A NiT Hungary akkori közlése szerint a biztosítótársaságok a közelmúlt buszbaleseteire hivatkozva átlagosan háromszoros, négyszeres biztosítási díjat követelnek a buszos vállalkozásoktól.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) úgy vélte, az egyidejű, nagyarányú emelés miatt a kartellgyanú vagy az erőfölénnyel való visszaélés vizsgálata is indokolt lehet, ezért áprilisban egyeztetésre és vizsgálatra kérte fel az ügyben hatáskörrel rendelkező MNB és GVH vezetőit.

A NiT Hungary közleményében hangsúlyozta: a kgfb a gépjármű-üzemeltetés és a szolgáltatótevékenység alapfeltétele, amely állandó költségként jelenik meg a vállalkozóknál. Az autóbusz járműkategóriában a díjak egyidejű és nagyarányú emelése a vállalkozások számára súlyos terhet jelent, amit hosszú távon az utasok is megérezhetnek, hiszen a vállalkozások a költségek továbbhárítására kényszerülhetnek.

Az ipartestület a tervezhetőség szempontjából elsősorban az évi egyszeri, év végi díjtarifa-hirdetésre való visszaállást, illetve a kis- és középvállalkozások (kkv) érdekeinek védelmében a kedvezményekre jogosító flotta meghatározásánál a jelenlegi 5 járműről 3 járműre való csökkentést látja megfelelőnek.

Dittel Gábor, a NiT Hungary ügyvezető főtitkára szerint világosan látszik, hogy a járműkategóriára 2018-tól alkalmazott díjképzés szempontrendszere és a díjak kalkulációja átláthatatlan és kiszámíthatatlan, emellett a biztosítói piac nagy része tudatosan, irreális tarifák meghirdetésével tartja távol magát ettől a szegmenstől.

A NiT Hungary továbbra is fontosnak tartja, hogy a biztosítói környezetben valós piaci verseny alakuljon ki, a jelenlegi díjajánlatok ugyanis a százezres és a több tízmilliós nagyságrend között mozognak. A szervezet indítványozni fogja azt is, hogy a felügyeleti szervek vizsgálata terjedjen ki a teljes haszonjármű-szegmens kgfb díjainak változására – írja közleményében az ipartestület. (MTI)

Tíz éven belül üzembe állhat a két új paksi blokk

Az új paksi blokkok 2026-27-ben állhatnak kereskedelmi üzembe – mondta Süli János, a paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszterjelölt a kinevezése előtti meghallgatásán, az Országgyűlés gazdasági bizottságában.

A beruházás fix áras, a szerződésben lévő 12,5 milliárd eurótól nem lehet eltérni, ebből 10 milliárd az orosz hitel, 2,5 milliárd a hazai forrás – közölte. A hitel kedvező, Magyarországnak joga van költségmentes előtörlesztésre, ha a hazai költségvetés helyzete ezt megengedi, vagy kedvezőbb feltételekkel lehet a piacon hitelhez jutni – hangsúlyozta a jelölt, hozzátéve, hogy a magyar állam már élt is az előtörlesztés lehetőségével.

Süli János tavaly május óta, az előző kormányzati ciklusban is betöltötte a miniszteri posztot. A miniszterjelölt kinevezését 10 igen szavazattal, 3 nem és 2 tartózkodás mellett támogatta az Országgyűlés gazdasági bizottsága.

Süli János az idei év nagy feladatának a létesítési engedélykérelem benyújtását nevezte. Az Országos Atomenergia Hivatal nemzetközi szakértők bevonásával 15 hónapos határidővel bírálja majd el a mintegy 300 ezer oldalas dokumentációt. Ennek alapján az engedélyt 2019 végén vagy 2020 elején megkaphatja a beruházás, így tartható a módosított szerződésben szereplő 2026-27-es határidő – mondta. Felidézte, hogy már jogerősen megszereztek két nagy, fontos engedélyt, a környezetvédelmi, illetve a telephelyengedélyt, valamint mintegy 300 kisebb engedély is megvan az összesen szükséges 6000-ből.

A miniszterjelölt meghallgatásán Bősz Anett (Párbeszéd) egyebek mellett az orosz hitel titkosságáról érdeklődött, ami szerinte nem indokoltható. Süli János elmondta, a szerződés nyilvános, megtalálható az Országgyűlés honlapján. A megvalósítási megállapodásokat is szeretnék nyilvánossá tenni, erről még folynak az egyeztetések az orosz féllel – közölte.

Volner János (Jobbik) a többi között felvetette, hogy az üzemidő-hosszabbítások miatt a jelenleg működő paksi blokkok néhány évig még az új blokkok üzembe állása után is termelni fognak, nem lesz-e így áramfelesleg. A miniszterjelölt válaszában kifejtette, Magyarország most tartósan jelentős áramimportra szorul, a felhasználás mintegy 30 százalékát behozatalból fedezi. Hideg időben, például idén márciusban, előfordult 48 százalékos importszükséglet is, tavaly pedig a rendkívüli hideg miatt volt, hogy 54 százalék importra is szorult az ország, ami az ellátásbiztonság szempontjából rendkívül nagy kockázat.

Ungár Péter (LMP) egyebek mellett a beruházás határidejének csúszásáról, illetve az emiatt várható károkról érdeklődött. Süli János úgy fogalmazott, nem csúszásról van szó, a beruházás szerződésben szereplő határidejét az Európai Bizottság vizsgálata, illetve a közbeszerzésekre vállalt előírások miatt kellett 22 hónappal módosítani. Hozzátette, ez a költségeket nem érinti, mert a beruházás fix áras.

Molnár Gyula (MSZP) a többi között arról kérdezett, hogy tartható-e a 40 százalékos magyar beszállítói arány. Süli János kifejtette, a magyarországi telephelyen bejegyzett, itt adózó, magyar embereket alkalmazó cégek magyarnak minősülnek. Kitért arra, hogy a hagyományos magyar nagyipar megszűnt az elmúlt 30 évben, iparszervezést is kell végezni, hogy a kisebb vállalkozások beszállítókká válhassanak.

Székely Sándor (DK) kérdésére a beruházás miatt indult perről Süli János elmondta: az osztrák kormány közelmúltban indított pere nem Magyarország és Ausztria között zajlik, az osztrákok az Európai Bizottság engedélyét vitatják, amellyel jóváhagyták a paksi atomerőmű új blokkjainak építését.

Bánki Erik (Fidesz), a gazdasági bizottság elnöke a meghallgatáson kifejtette: olyan beruházásról van szó, amely pénzügyileg finanszírozható, az általa előállított olcsó energia hozzájárul a rezsicsökkentés eredményeinek, illetve az ipar versenyképességének fenntartásához, valamint az import visszaszorításához, Süli János alkalmassága pedig nem kérdéses. (MTI)

Varga Mihály: változatlanok a gazdasági célok

0

A kormány gazdaságpolitikai céljai változatlanok, amelynek alapja, hogy az országban munkaalapú társadalom épül – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter-jelölt a kinevezése előtti meghallgatásán a parlament költségvetési bizottságának ülésén, kedden.

Kiemelte: a leendő kormány a ciklus végéig, 2022-ig évi 4 százalék körüli gazdasági bővüléssel számol, ezt rögzítették az Európai Bizottságnak megküldött konvergenciaprogramban is. A ciklus végére egyensúlyi, hiány nélküli költségvetést szeretnének elérni, miközben tovább csökken majd az államadósság GDP-arányos mértéke.

A leendő kabinet célja a teljes foglalkoztatás elérése, valamint a lakosság és a vállalkozások adóterheinek további csökkentése – mondta Varga Mihály. A miniszterjelölt kinevezését 10 igen, 2 nem és 2 tartózkodás mellett támogatta az Országgyűlés költségvetési bizottsága.

A bizottsági meghallgatása elején a kedden megjelent GDP-adatokat ismertette Varga Mihály, kiemelve, hogy az idei első negyedéves számok bizakodásra adnak okot, és előrevetítik, hogy a következő években reális lehet az évi 4 százalék körüli GDP bővülés.

Varga Mihály kiemelte: továbbra is arányos adórendszerre törekszik majd az új kabinet, ennek az alapja, hogy aki többet dolgozik, az többet is vigyen haza. A kormány eddig is az adócsökkentést helyezte előtérbe, a hatéves bérmegállapodás ezt is célozza.

A miniszterjelölt szerint a vállalkozásokat támogató programok, fejlesztések csak versenyképes gazdaság és társadalom mellett érhetik el a célokat- Elmondta, a tőkevonzásban és hatékonyságban a környező régiós országok Magyarország versenytársai.

A konvergenciaprogram szerint 2018–22 között a versenyképesség terén minőségi javulásra, a hatékonyság növelésére van szükség – emelte ki a miniszterjelölt, hozzáfűzve, bizonyos erőforrások, például a munkaerő már nem állnak rendelkezésre a korábbi szinten. Rámutatott: a gazdaságépítés alapja a pénzügyi stabilitás, ehhez felelős költségvetésre, alacsony államháztartási hiányra és az államadósság további csökkentésére van szükség.

A konvergenciaprogram által a 2022-ig előirányzott 4 százalék körüli éves gazdasági növekedést megalapozhatja a kedvező külső környezet – közölte. Elmondta, a világgazdaság a következő években 3-3,5 százalékkal bővülhet, ami az export oldaláról erősítheti az ország gazdaságát. Jelezte: a gazdaság belső motorjai is egyre jobban beindulnak, az idei első negyedévben a szolgáltató szektor adta a húzóerőt. Emellett az építőipar 19 százalékkal, ezen belül a lakásépítések 65 százalékkal bővültek – tette hozzá.

Varga Mihály szerint a jövő gazdasági bővülését segíthetik azok a beruházások, amelyek a már kiutalt 4400 milliárd forint uniós támogatásból indulhatnak meg. A növekedést támasztják alá a Modern városok program 3400 milliárd forintos jövőben meginduló beruházásai, emellett tovább folytatják az otthonteremtési programot is.

A miniszterjelölt elmondta: a leendő kormány kitart az adórendszer eddigi eredményei és a bejelentett járulékcsökkentés mellett: a személyi jövedelemadót nézve Magyarország az uniós államok között dobogón van, a társasági adóban pedig első helyen áll az uniós versenyben. Az egykulcsos szja továbbra is cél, ám ennek eléréséről a költségvetés adott helyzetét elemezve lehet dönteni.

Varga Mihály kiemelte: tavaly az államadósságot 73,6 százalékra sikerült csökkenteni, a további mérséklés kiemelt szerepet kap. Az adósságszerkezet további javítását, az államadósság devizaarányának csökkentését, az állampapírok futamidejének növelését tervezik – közölte.

Elmondta: a családi adókedvezmény címén eddig 1900 milliárd forint támogatást kaptak családok. Az adócsökkentések és -kedvezmények fenntartásának egyik fontos feltétele a gazdaság fehérítésének további folytatása. Az online pénztárgépek és az ekáer (elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer) bevezetése sikeres volt, az online pénztárgépet használók köre tovább bővül – jelezte Varga Mihály.

Beszélt arról is, hogy a Versenyképességi Tanács javaslatai már beépültek a gazdaságpolitikai elképzelésekbe, most az átfogóbb, a munkaerőpiac és az oktatás területét érintő javaslatok megfogalmazása és a végrehajtása történhet.

A költségvetési bizottságban az euró bevezetésére vonatkozó kérdésre válaszolva Varga Mihály jelezte: jól meg kell gondolni a belépés dátumát, feltételeit, a jelek szerint a lengyelek és a csehek sem sietnek a közös európai pénz bevezetésével. A versenyképességnek nem feltétele az euró bevezetése, Csehország példája is ezt mutatja – hangsúlyozta a miniszterjelölt.

A munkaerőhiányra vonatkozó kérdésre elmondta: ha ígéretes beruházások meghiúsulása következhet be amiatt, hogy az adott állásra nem jelentkezik magyar dolgozó, akkor pótolni kell a szükséges munkaerőt. A nemzetgazdasági tárca évek óta ezért határozza meg a külföldi munkavállalók számára kiadható engedélyek számát, jelenleg 60 ezer üres, bejelentett munkahely van a magyar gazdaságban – mutatott rá Varga Mihály. (MTI)

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Aszódi: jelentős a külföldi érdeklődés Paks II iránt az Atomexpón

Jelentős a nemzetközi érdeklődés a Paks II beruházás iránt az Atomexpo 2018 nemzetközi konferencián és kiállításon Szocsiban, mivel a beruházás egyike azoknak a Roszatom-projekteknek, amelyet az Európai Unió területén valósít meg az orosz atomenergetikai cég, és amelyre speciális, szigorú követelmények vonatkoznak – mondta a Paksi Atomerőmű teljesítmény-fenntartásáért felelős államtitkár újságíróknak.

Aszódi Attila a legfontosabb feladatnak most a létesítési engedélykérelem összeállítását nevezte, amelyben le kell azt is írni, hogyan felel meg az atomerőmű az építésre vonatkozó szigorú európai uniós követelményeknek.

„Igazi nukleáris mérnöki munka zajlik, amely folyamatos tárgyalásokat igényel az érintettekkel” – jelentette ki az államtitkár, hangsúlyozva, azon dolgoznak, hogy ne legyen csúszás a beruházásban.

A konferencián a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartására irányuló projekt megvalósításának támogatására szándéknyilatkozatot írt alá kedden Vagyim Tyitov, a Rosatom Central Europe igazgatója és Lenkei István, a Magyar Atomfórum Egyesület elnöke, aki egyben a Paks II. Zrt. vezérigazgatója is.

A szándéknyilatkozat szerint a felek törekednek arra, hogy a Paks II. Atomerőmű a legmagasabb műszaki színvonalon épüljön meg. A dokumentum tartalmazza azt is, hogy az együttműködés célja a tervezett magyar beszállítói hányad elérése, ennek érdekében a felek szakmai információkat cserélnek, a célcsoportot tájékoztatják az aktuális kérdésekről.

Lenkei István újságíróknak elmondta, a szándéknyilatkozat alapján a mintegy 40 tagvállalata érdekében lobbizó Magyar Atomfórum Egyesület együttműködik a Paks II. beruházás fővállalkozójával, a Roszatommal, hogy az atomfórumos cégek – nem kizárva másokat sem – első kézből értesüljenek az információkról, köztük a megjelenő tenderekről. Szakértői programokat szerveznek annak érdekében, hogy a cégeket helyzetbe hozzák, és alvállalkozóként bekapcsolódhassanak a Paks II. bővítési munkálataiba.

A paksi bővítés társadalmi kommunikációjának nemzetközi elismeréseként értékelte Lenkei István, hogy az első Atomexpo Díj pályázaton elismerte a zsűri az interaktív lakossági tájékoztató kamionprogramot, amely révén eddig 2009-től több mint 300 ezer emberhez jutott el az atomenergiáról, a Paksi Atomerőmű teljesítmény-fenntartó projektről az információ, a díj egyben biztatás, hogy folytassák a munkát.

A konferencián a már meglévő keretmegállapodás alapján szerződést írt alá kedden Jevgenyij Szalkov, a Rusatom Service vezérigazgatója és Hamvas István, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója a műszaki tanácsadói tevékenységről és az alkatrészszállításról. (MTI)

Magyar startup mutathat új utat a városi csomagszállításban

A Start it @K&H inkubátor ViddL csapata döntős lett a PowerUp! közép-európai energetikai versenyen. A hazai startup online rendszere a futárszolgálatoknál olcsóbb, igények szerinti szállítást és gyors, egyszerű csomagfeladási lehetőséget kínál, új utat nyitva ezzel a városon belüli csomagszállításban.

Május 8-án rendezték meg Közép-Európa legnagyobb energetikai versenye, a PowerUp! sorozat magyarországi fináléját, ahol elsősorban a mobilitás, a kiberbiztonság és az energiatárolás aktuális problémáira kerestek megoldásokat. A Start it @K&H inkubátor csapata, a ViddL, a dobogó harmadik fokára állhatott fel, annak az innovatív online platformnak köszönhetően, amely új utat nyithat a városon belüli csomagszállításban. Az ötfős startup így bekerült a novemberi Startup Campus Berlin esemény résztvevői közé, ahol európai befektetők és szakemberek várják majd az ígéretes vállalkozásokat.

„A ViddL egy olyan online platform, amely új lehetőséget kínál a hazai szinten közel 310 milliárd forintos éves forgalmat bonyolító online kiskereskedelem számára. Rendszerünk a webshopokat és a szabadúszó futárokat köti össze, ezzel lehetővé téve egy rendkívül rugalmas csomagszállítási rendszert. A webáruház-tulajdonosok így kivételesen széles skálán adhatják meg a vásárlók számára leginkább megfelelő kiszállítási határidőt, sőt, a vásárlók akár egy általuk választott időszakra is kérhetik a kiszállítást. A futárok számára pedig egy egyénre szabott, vállalkozói státusszal működtethető, kötetlen munkalehetőséget jelent, hiszen saját maguk határozhatják meg, hogy mennyit szeretnének dolgozni „– foglalta össze platformjuk előnyeit Tüske Tamás üzletfejlesztő.

A platform 2018 nyarán indul, majd egyhónapos tesztidőszakot követően bárki számára elérhetővé válik a szolgáltatás. „Júniustól egyelőre Budapesten tesszük elérhetővé és finomítjuk megoldásunkat, és 2019-től tervezünk megjelenni más nagyvárosokban is. Ezt követően pedig Közép-Kelet-Európában szeretnénk tovább terjeszkedni” – mutatta be a csapat ambiciózus céljait Tüske Tamás.

Jelöletlen krumplit fogott az EKÁER

0

Mintegy 25 tonna ismeretlen eredetű burgonya forgalmazását akadályozták meg a NAV munkatársai.

A Komárom-Esztergom megyei pénzügyőrök az M1-es autópályán ellenőriztek egy Franciaországból érkező kamiont, amely a fuvarokmányok szerint mintegy 25 tonna burgonyát szállított.

A rakomány átvizsgálásakor feltűnt, hogy az élelmiszeren semmilyen élelmiszerbiztonsági- vagy származásra utaló jelölés nem volt, ezért a pénzügyőrök értesítették a kormányhivatal munkatársait.

A szakértő megállapította, hogy a burgonya bizonytalan eredetű és minőségű. Mivel az ilyen termékek fogyasztása kockázatos, elrendelték a 24 tonna 840 kilogrammos mennyiség megsemmisítését – tájékoztatott az adóhivatal.

Több tízezer kkv jutott tavaly forráshoz Garantiqa-segítséggel

Kiemelkedő eredménnyel zárta a 2017-es évet az MFB-csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. A kezességvállalási portfólió elérte az 570 milliárd forintot, ami közel 30 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. a 2017-es évet 46,5 milliárd forintos mérlegfőösszeg mellett, 2,5 milliárd forintos adózott eredménnyel zárta. A Garantiqa kezességvállalásával 2017-ben 700 milliárd forint hitel került több mint 30 ezer hazai kkv-hoz. A társaság kiemelt célja, hogy egyre több olyan vállalkozáshoz jusson el az állami kezesség, amelyek egyébként nem juthatnának finanszírozási forráshoz. 

Dr. Búza Éva, a társaság vezérigazgatója az eredmények kapcsán kiemelte: a 2017. évi adatok azt mutatják, hogy a Garantiqa szolgáltatásainak gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb elérése érdekében már végrehajtott fejlesztések megalapozták a kezességvállalás iránti igény érdemi növekedését. A kezességvállalási tevékenység bővülése a tervezett szint felett alakult, és szintén fontos eredmény, hogy a 2017-ben elért kiemelkedő – a kkv-szegmens hitelezésének bővülését jóval meghaladó – növekedés érdemben javította a kkv szektor hitelekhez történő hozzáférését.

A társaság keddi közgyűlése személyi kérdésekről is döntött: az igazgatósági tagságáról lemondott Dr. Antalffy Gábor (KISOSZ), Dudás Bálint (magyar állam/MFB), Kistakács Tünde (magyar állam/MFB), Szabados Richárd (Erste Bank) és Dr. Szalai Gabriella (magyar állam/MFB) helyére Dr. Németh Krisztiánt (Budapest Bank), Dr. Sipos-Tompa Leventét (magyar állam/MFB) és Perlusz Lászlót (VOSZ) igazgatósági taggá, a felügyelő bizottsági tagságáról lemondott Pelyva Zsolt (K&H Bank) helyére pedig Csonka Tibort (OTP) választotta meg.

A Garantiqa mára a hazai kkv-finanszírozás meghatározó szereplője. A további növekedés mellett fontos cél, hogy minél több hazai mikro-, kis- és középvállalkozást sikerüljön megismertetni az állami kezességvállalásban rejlő előnyökkel, ezzel támogatva azon vállalkozások finanszírozáshoz jutását, amelyek e nélkül nem jutnának hitelhez. 

A 2017-ben megalapításának 25 éves évfordulóját ünneplő Garantiqa Hitelgarancia Zrt. eddigi működése során 400 ezer szerződés keretében, 5000 milliárd forint összegű hitelhez nyújtott kezességvállalást. 

Innováció Európában: így gyorsítana az Európai Bizottság

Az innovációt támogató javaslatok között egy új Európai Innovációs Tanács létrehozását is szorgalmazza az Európai Bizottság.

Az Európai Bizottság előterjesztette azokat az észrevételeit és javaslatait, melyekkel az Európai Unió állam-, illetve kormányfőinek 2018. május 16-án Szófiában tartandó informális megbeszéléséhez kíván hozzájárulni. A bulgáriai találkozón az EU-országok vezetői azt fogják megvitatni, hogyan lehet kiaknázni a kutatás és az innováció terén kínálkozó lehetőségeket, és mit kell tenni ahhoz, hogy Európa meg tudja őrizni globális versenyképességét.

Jyrki Katainen, az Európai Bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnöke így fogalmazott: „Európa világszínvonalú kutatási infrastruktúrával és erős iparral rendelkezik. De többet – sokkal többet – kell tennünk azért, hogy ezt a kiválóságot maradéktalanul ki tudjuk aknázni. Az új megatrendek – így például a mesterséges intelligencia és a körforgásos gazdaság – gyökeres változásokat fognak eredményezni társadalmainkban és a gazdaságban. Gyorsan kell cselekednünk, ha meg akarjuk lovagolni az innováció legújabb hullámát, és élen járni a globális versenyben.”

Carlos Moedas, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős biztos hozzátette: „A növekvő nemzetközi versenyben Európának sürgősen magasabb sebességre kell kapcsolnia, ami a kutatást és az innovációt illeti. A következő kutatási és innovációs program céljaira szándékaink szerint fordítandó 100 milliárd euró óriási lökést jelentene, de önmagában nem elég. Európának meg kell reformálnia az innovációt támogató intézkedéseit is, mégpedig egy új Európai Innovációs Tanács létrehozása révén, és új, a polgárokhoz is közeli célorientált közelítésmódot kell meghonosítania a kutatás és az innováció területén. Naprakésszé kell tennünk és a jövő szükségleteihez kell igazítanunk a szabályozást, és gondoskodnunk kell a magánberuházás – kiváltképp a kockázatitőke-beruházás – szintjének növeléséről.”

A bizottság javaslatai

Gondoskodni kell arról, hogy a jogszabályok és a finanszírozás keretfeltételei kellően ösztönözzék az innovációt. Kiemelt hangsúlyt kell fektetni a megelőző szerkezetátalakítás kereteiről, a második esélyről, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről szóló irányelv átültetésére. Növelni kell az innovatív termékek és szolgáltatások közbeszerzését a bizottság iránymutatásai alkalmazásával. Késedelem nélkül el kell fogadni a 2021–2027-es időszakra szóló következő uniós költségvetést, melyből a jelenlegi javaslat szerint 100 milliárd euró jut majd a Horizont Európa programra, az Euratom kutatási és képzési programra, valamint más olyan fontos finanszírozási programokra, amelyek jelentősen előrelendítik az innovációt. Meg kell valósítani a VentureEU kezdeményezést a magánberuházások és a kockázatitőke-beruházások növeléséért. Még egyszerűbbé kell tenni az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályokat, hogy könnyebb legyen közfinanszírozást nyújtani uniós és tagállami pénzforrásokból megvalósuló innovatív projektekhez.

Vezető szerepet játszani a piacteremtő innováció területén. A bizottság javasolja egy Európai Innovációs Tanács létrehozását, amely közös platformot kínál a nagy potenciállal rendelkező és áttörést jelentő technológiák, valamint a terjeszkedési potenciállal bíró innovatív vállalkozások számára. A 2018 és 2020 közötti kísérleti szakaszban – melynek céljaira 2,7 milliárd eurót különítettek el az EU-költségvetésből – az Európai Innovációs Tanács fontos szerepet fog játszani azoknak a dinamikusan fejlődő, magas kockázatú újító ötletek felkutatásában, amelyek egészen új piaci szegmenseket hozhatnak létre.

Létre kell hozni olyan nagyszabású páneurópai kutatási és innovációs projekteket, amelyek a jövőbe mutató, ambiciózus célok elérésére irányulnak és jelentős uniós hozzáadott értéket képviselnek a tagállamok, az érdekeltek és a polgárok által meghatározandó konkrét területeken; így például a rák elleni küzdelem, a környezetkímélőbb közlekedés vagy az óceánok műanyag hulladéktól való megtisztítása terén. Ezek a célkitűzések ösztönözni fogják a befektetéseket, valamint a gazdasági és a tudományos élet szereplőinek közreműködését annak érdekében, hogy közösen megoldást találjanak korunk sürgető kihívásaira. Továbbá várhatóan szinergiákat fognak létrehozni a tagállami, regionális és helyi szintű kutatási és innovációs stratégiákkal.

Innováció az Európai Unióban

Az Európai Unió lakossága a világ népességének mindössze 7 százalékát teszi ki, ám a K+F beruházások tekintetében az EU részaránya 20 százalék, és a legszínvonalasabb tudományos kiadványok egyharmadát is az EU-ban állítják elő. Az Európai Unió ezenfelül világvezető számos kulcsfontosságú iparágban, így a gyógyszeriparban, a vegyiparban, a gépiparban és a divatszektorban.

Európa viszonylag erős az ún. fokozatos innovációban is, ami azt jelenti, hogy növeli vagy megtartja meglévő termékek, szolgáltatások és folyamatok értékét. Ennek tanúi lehetünk számos gazdasági ágazatban, kezdve az űripartól és a repüléstechnikától a gyógyszergyártáson és az elektronikán át a megújuló energia és a bioalapú termékek előállításával foglalkozó iparágakig és a korszerű gyártásig bezárólag. Komoly lépéseket tettünk továbbá az innováció elősegítéséért a kulcsfontosságú alaptechnológiák, köztük a robotika, a fotonika és a biotechnológia bevetése révén. Ezek a technológiák a gazdaság legkülönbözőbb területein alkalmazhatók, és kulcsszerepük van a fő társadalmi kihívások kezelésében.

Ugyanakkor Európa számos területen elmaradásban van. Az EU-beli vállalatok kevesebbet költenek innovációra mint versenytársaik – összesen a GDP 1,3 százalékát, szemben Kínával (1,6 százalék), az Egyesült Államokkal (2 százalék), Japánnal (2,6 százalék), illetve Dél-Koreával (3,3 százalék). A kockázati tőke viszonylag alulfejlett Európában. 2016-ban a kockázatitőke-befektetők összesen mintegy 6,5 milliárd euró összegű beruházást eszközöltek az EU-ban, míg az USA-ban 39,4 milliárd eurót, és az európai kockázatitőke-alapok túl kicsik – átlagosan 56 millió euró a költségvetésük, szemben az Egyesült Államokkal, ahol az ilyen tevékenységeket finanszírozó alapok átlagban 156 millió euróból gazdálkodhatnak. Következésképpen az érintett vállalatok olyan ökoszisztémákba helyezik át tevékenységüket, ahol jobb esélyeik vannak a gyors növekedésre. Az EU-ban mindössze 26 unikornis (legalább egymilliárd dolláros piaci értékkel rendelkező) startup cég működik. Ezzel szemben az USA-ban 109, Kínában pedig 59. A közberuházások összege EU-szerte elmarad a GDP 3 százalékában meghatározott célértéktől, a K+F-intenzitás pedig még mindig egyenlőtlenül oszlik meg az uniós térségek között. A befektetések és a kutatások túlnyomórészt Nyugat-Európára összpontosulnak. Az európai munkavállalók 40 százaléka nem rendelkezik a szükséges digitális készségekkel.

A technológiaalapú innováció, a digitalizáció és a globális megatrendek – mint például a mesterséges intelligencia és a körforgásos gazdaság – térnyerése óriási lehetőségeket rejt magában, ám új kihívások elé is állít bennünket. Globális versenytársaink egyre magasabb sebességbe kapcsolnak, ami magában hordozza annak a veszélyét, hogy Európa elveszti versenyelőnyét a fő iparágakban. Ezért sürgősen növelnünk kell innovációs képességünket annak érdekében, hogy megőrizhessük vívmányainkat és az európai életstílust – olvasható a bizottság közleményében.

Nyugdíjbiztosítása van? Ne felejtse el igénybe venni adójóváírását!

0

Május 22-én éjfélkor jár le az szja-bevallás határideje, ami a nyugdíjbiztosítási szerződéssel rendelkezőknek egyben 20 százalékos adójóváírást is jelent, amennyiben időben, adótartozás mentesen és helyesen kitöltve nyújtják be a bevallásukat. Évről évre ezt minden negyedik nyugdíjbiztosítással rendelkező ügyfél elfelejti megtenni, ami akár 130 000 forintos kiesést is jelenthet számára – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A nyugdíjbiztosítások után 2014-től járó adójóváírás már több mint 200 ezer ügyfelet érint az idei adóbevallásnál. Tavaly ez a szám az adóhatóság nyilvántartásai alapján még csak közel 149 ezer fő volt. A bevallás időszakára szóló befizetések 20 százalékát, maximum 130 ezer forintot a személyi jövedelemadó-bevallás keretében, bevalláskor kell igényelni. Az adóhatóság a bevallás beérkezésétől számított 30 napon belül átutalja az összeget a biztosítónál vezetett számlánkra, növelve ezáltal a nyugdíjcélú megtakarításokat.

Az adójóváírás igénylést a biztosító által megküldött igazolás alapján kell kitölteni, amely legkésőbb február közepén kellett, hogy megérkezzen az ügyfélhez. Aki esetleg nem rendelkezik ilyen igazolással, az a biztosítója ügyfélszolgálatán keresztül tudja pótolni.

A folyamatos felhívások ellenére mégis sokan elfelejtik jelezni az igényüket az adóbevallásban, pedig a jóváírás nem jár automatikusan. Évről évre a jogosultak 25 százaléka esik el emiatt a befizetésük után járó visszatérítéstől. A visszatérítések elmaradásának oka persze nem csak a figyelmetlenség lehet: ugyanis ha az érintett adóalany ezer forintnál nagyobb adó- vagy járuléktartozást halmozott fel, úgy az adóhatóság visszatarthatja a fizetést a fennmaradás rendezéséig. Az adójóváírás feltétele – a jogosultságon és az igény benyújtásán felül – az is, hogy az adózó éves adóbefizetése meghaladja az adójóváírás mértékét.

Abban az esetben, ha elfelejtettük feltüntetni az adójóváírási igényünket, akkor azt az elévülési időn belül (adóbevallás évét követő 5 évig) önrevízió keretein belül meg tudjuk tenni. Érdemes tehát utánanézi az elmúlt évek bevallásainak is.

Újra támadhatóak a lezárt NAV-határozatok?

0

Egy banális hiba miatt sorra véreznek el a NAV-határozatok a bíróságok előtt: jó részük ugyanis nem megfelelő aláírást tartalmaz. Ez az eljárási hiba azonban nem csupán folyamatban levő perekben, hanem akár múltbéli, lezárt eljárásokban is felhasználható lehet –vállalkozások százai szerezhetnek vissza elveszettnek hitt adóforintokat – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

A jogszabályok megengedik, hogy egy – akár adóhiányt megállapító – határozatot ne személyesen a hatóság vezetője írjon alá, hanem egy helyette eljáró „kiadmányozó”. A NAV belső szabályzata azt is lehetővé tette, hogy a kiadmányozó aláíráskor ne írja ki a nevét nyomtatott betűkkel. Ez az eljárás viszont a bíróságok legfrissebb gyakorlata szerint egyértelműen szabálytalan és jogellenes, tekintettel arra, hogy így nem lehet kideríteni, ki írta alá a határozatot, ezáltal azt sem, hogy az illetőnek volt-e joga aláírni. A bíróságok az utóbbi hónapokban ezen az alapon következetesen semmisítették meg az adóhatóság határozatait.

A múltbéli bírósági ügyek is újranyithatók

De mi a helyzet a már elbírált ügyekkel? A polgári eljárások szabályrendszere bizonyos feltételek egyidejű bekövetkezte esetén lehetővé teszi a bíróság által már elbírált ügyek újranyitását is. Ehhez arra van szükség, hogy az ítélet óta olyan új tény vagy körülmény jusson a pervesztes fél tudomására, amely már a per során is fennállt, de arról a pervesztes fél önhibáján kívül nem tudott, holott az rá nézve kedvezőbb ítéletet eredményezhetett volna.

Fischer Ádám, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint a hibás adóhatósági aláíráson alapuló és az adózó felelősségét megállapító bírósági ítéletek tekintetében erős érvek szólnak amellett, hogy a fenti három feltétel fennáll. Az adóhatóság által elkövetett alaki hiba ugyanis már a per során is fennállt, és ez a körülmény az adózóra nézve kedvezőbb ítélethez vezet: az adóhatósági határozat helybenhagyása helyett a bíróság ugyanis köteles a NAV-határozatot hatályon kívül helyezni. Ami igazán kérdéses, hogy tudhatott-e az adózó az aláírás szabálytalanságáról. Meglátásunk szerint azonban egy adóhatósági határozatban elmarasztalt cég nem tudhatja azt, hogy a határozat végén lévő, olvashatatlan aláírás nem attól származik, akinek a nyomtatott neve fölé azt elhelyezték.

Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy a per újranyitására vonatkozó lehetőség időben korlátozott: azzal ugyanis az adóhatósági szabálytalanság felismerését követő 6 hónapon belül, de legkésőbb az ítélethirdetést követő 5. év elteltéig élhet az adózó. Ezáltal a 2013 előtt ítélettel lezárt ügyek már semmiképpen sem nyithatók újra.

És ha az ügy nem járta meg a bíróságot?

Magától értetődik a kérdés: mit lehet kezdeni azon, adókötelezettséget megállapító NAV-határozatokkal, amely ellen az adózó nem kezdeményezett bírósági eljárást? A közigazgatási eljárás szabályai alapján, az adózó kérelmére az adóhatóság köteles az általa jogszerűtlenül hozott vagy kiadott döntés megsemmisítésére. Kérdéses persze, hogy a hatóság ezen kötelezettségének mennyire tenne önként eleget. Ha azonban az adózó kérelmének a hatóság nem adna helyt, úgy nem kizárt, hogy ez bíróság előtt szintén támadható.

Hasonlóan a bírósági ítéletek újranyitásához, ezen eljárás is kizárólag akkor lehet eredményes, ha a határozat jogerőre emelkedése óta nem telt el 5 év.

De mire jó mindez?

Az aláírás hibája, és így az érintett ügyek újranyitása nem érinti az ügyek érdemét. Elvileg ezért az adóhatóságnak joga lenne ahhoz, hogy meghozza ugyanazt a határozatot – immár szabályszerűen aláírva.

Az ismételt adóhatósági határozat meghozatalának azonban akadályát jelentik az elévülésre vonatkozó szabályok. Az elévülés ugyanis telik, függetlenül attól, hogy egy határozat semmissége megállapításra kerül. Ezért – különösen egy régebbi adóhatósági eljárás tekintetében – könnyen elképzelhető, hogy az adóhatósági határozat meghozatalára nyitva álló elévülési határidő már eltelt, azaz az adóhatóság többé nem hozhat az adózóra nézve hátrányos határozatot. Ebben az esetben az adózó véglegesen mentesülhet az adófizetési kötelezettsége alól.

Mi a nyertes recept?

Ahhoz tehát, hogy eséllyel vegyük fel a harcot egy már lezárt adóhatósági határozattal szemben, a következő minimális összetevőkre van szükség. Egyrészt alapvető követelmény, hogy a határozatot ne az annak végén megjelölt személy írja alá. Szintén fontos, hogy a határozat, vagy az azt helybenhagyó bírósági ítélet jogerőre emelkedése óta ne teljen el több mint 5 év. Ha ezek a feltételek fennállnak, és az egyébként rendkívül kusza elévülési szabályok figyelembevételével az adóhatósági határozat meghozatalára nyitva álló határidő lejárt, úgy jó esély mutatkozhat a már megítélt és megfizetett adóforintok visszaszerzésére. Mivel azonban a fenti esetkörre konkrét bírósági joggyakorlat még nem alakult ki, ezért aki erre adja a fejét, az mindenképpen számítson némi küzdelemre.

„Dobogós” a magyar GDP-adat

A 2017. negyedik negyedévi 2,7 százalék után az idei első három hónapban 2,4 százalékkal nőtt éves összevetésben a GDP az Európai Unióban – tájékoztatott kedden az Eurostat.

Az unió statisztikai hivatalát tájékoztató tagállamok közül a legdinamikusabb, 5,2 százalékos éves növekedéssel Lettország dicsekedhet, Lengyelországban 4,9, Magyarországon 4,7, Csehországban 4,5 százalékkal nőtt a GDP (a szezonálisan kiigazított adatok szerint).

Az Európai Unió legnagyobb gazdaságai közül csak Spanyolország 2,9 százalékos üteme haladta meg az EU-átlagot; Németországban 2,3, Franciaországban 2,1, Olaszországban 1,4, az Egyesült Királyságban 1,2 százalékkal nőtt a GDP.

Jogsértően értékesítette nyilvánosan cége részvényeit az NVT Cooperation egyik vezetője

Az MNB 3 millió forint bírságot szabott ki az NVT Cooperation Zrt.-re az értékpapírok zártkörű forgalomba hozatalát érintő bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt. Emellett 26 millió forint bírsággal sújtotta a társaságban vezető tisztséget betöltő magánszemélyt is, aki a zárt körben kibocsátott részvényeit jogsértő módon ajánlotta nyilvános értékesítésre.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalból indított piacfelügyeleti eljárás keretében vizsgálta, hogy a budapesti székhelyű – az eljárás alatt felszámolás alá került – NVT Cooperation Zrt. végzett-e engedély nélküli pénzügyi vagy befektetési szolgáltatási tevékenységet, illetve, hogy értékpapír forgalmazási tevékenysége megfelelt-e a tőkepiaci törvény vonatkozó rendelkezéseinek.

Az MNB már a vizsgálat megindításakor megállapította, hogy a társaság nem minősül nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátójának, és – tájékoztató, valamint hirdetmény hiányában – értékpapírok nyilvános értékesítésre történő felajánlására sem jogosult. A jegybank ezért már az eljárás közben ideiglenes intézkedést rendelt el, illetve – eddigi gyakorlatával összhangban – a társaság adatait megjelentette internetes honlapja Figyelmeztetések menüpontjában.

A jegybanki eljárás feltárta, hogy a társaság – a tőkepiaci törvény kifejezett előírása ellenére – sem a megalakulását, sem az alaptőkéjének későbbi emelését követően nem tett bejelentést a törzsrészvényeinek zártkörű forgalomba hozataláról az MNB felé. Megállapította továbbá, hogy a vizsgált részvényértékesítési tevékenységet ténylegesen nem az NVT Cooperation Zrt., hanem annak egyik vezető tisztségviselője magánszemélyként végezte.

E magánszemély – közreműködők útján – tájékoztató, valamint hirdetmény hiányában nyilvános értékesítési ajánlatot tett közzé a saját NVT-törzsrészvényeit érintően, megsértve ezzel a részvényértékesítésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket.

Mindezek nyomán az MNB az NVT Cooperation Zrt.-t 3 millió forint, a magánszemélyt pedig 26 millió forint felügyeleti bírsággal sújtotta. A bírságösszeg meghatározásánál az MNB elsődlegesen azt értékelte, hogy az értékpapír forgalomba hozatali szabályok megsértése különös súlyú a tőkepiac biztonságos és zavartalan működése, illetve a befektetők védelme és megfelelő informáltsága szempontjából.

Az NVT Cooperation Zrt. működésével összefüggésben az MNB az illetékes cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását kezdeményezte. A jegybank engedély nélküli pénzügyi vagy befektetési szolgáltatási tevékenységet eljárása során nem tárt fel.

Melyik lesz idén a legvirágosabb magyar úti cél?

Idén ünnepli 25. évfordulóját Magyarország egyik legrégebbi és legsikeresebb versenye, a Virágos Magyarország Környezetszépítő Verseny, amelynek célja, hogy turisztikailag és szó szerint is felvirágoztassa a magyar településeket.

A szervező Magyar Turisztikai Ügynökség, valamint a Virágos Magyarország Környezetszépítő Verseny Szervező Bizottsága a jubileumi évforduló alkalmából összegyűjtötte a 25 legérdekesebb tényt a versenyről.

1. 25 év alatt összesen 6750 település jelentkezett a versenyre.

2. Eddig 1490 díj talált gazdára az évek során.

3. A versenyre évente átlagosan 300 település jelentkezik, és mintegy hárommillió főt aktivizál annak érdekében, hogy a lakókörnyezetük szebb és otthonosabb legyen.

4. 2017-ben 312 település nevezett, ami 7 éves rekord volt.

5. Hozzávetőlegesen 50 ezer önkéntes vesz részt a munkában.

6. A zsűrizést is önkéntesek végzik, összesen 100 fő. 

7. Mindenki véleménye számít, a Facebook szavazás során legtöbb lájkot kapó település elnyeri a „Legvirágosabb úti cél” címet. A tavalyi versenyben részt vevő 128 település összesen 42 ezer szavazatot kapott.  

8. Az országos első helyet minden évben egy város és egy falu nyeri el, melyet 25 évvel ezelőtt Kecskéd és Balatonföldvár érdemelt ki.

9. 2014-ben és 2015-ben megosztott első hely született város és falu kategóriában is: 2014-ben Siófok és Veszprém, valamint Balatongyörök és Rajka került közösen a dobogó legfelső fokára, 2015-ben pedig Mosonmagyaróvár és Zalaegerszeg, valamint Dunakiliti és Hercegkút osztozott a dicsőségen.

10. A zsűri számos szempontot értékel, többek között figyelembe veszi a település gondozottságát, a nevelési-oktatási intézmények környezettudatos programját, sőt, azt is, hogy mennyire sikerült mozgósítani a helyi közösséget.

11. A fenntarthatóság a mozgalom kiemelt célkitűzése, ezért plusz pont jár minden olyan tevékenységért vagy fejlesztési tervért, ami ezt a célt támogatja.

12. A leghűségesebb, és rendszeresen díjra érdemes nevezők a városok közül: Eger, Százhalombatta, Sárospatak, Székesfehérvár, Gyula, Hévíz és Kaposvár. 

13. A falvak közül a legtöbbször nevezők: Hídvégardó, Sajógalgóc, Komlóska, Csesztve, Noszvaj, Kisbajom, Várda, Géderlak, Nagyrákos, Ivánc, Csemő, Tihany.

14. Tavaly a települések csaknem 53 százaléka, összesen 164 a 2000 fő alatti települések kategóriájából került ki.

15. Budapest is aktív résztvevője volt a versenynek, összesen 12 kerület szállt ringbe az első helyért, ami azt jelenti, hogy több mint a főváros fele borult virágba.  

16. A tavalyi évben a már 2014-ben is győzedelmeskedő Veszprém, falu kategóriában pedig Lajoskomárom szerezte meg az első helyet, ezért ők képviselhetik hazánkat a nemzetközi versenyen, az Entente Florale Europe-on.

17. A nemzetközi versenyen a magyar települések Ausztriával, Írországgal, Szlovéniával, Belgiummal, Csehországgal, Hollandiával, Németországgal, Olaszországgal mérkőznek meg. Az Entente Florale Europe zsűrijébe Magyarország két zsűritagot delegál.

18. A felkészülésben szakmai segítséget is kapnak a győztes települések, tájépítész, kertész és turisztikai szakemberek is hozzájárulnak az európai sikerhez.

19. A magyar települések mindig jó eséllyel indulnak az európai versenyben, az elmúlt 25 évben összesen 10 arany, 26 ezüst, 10 bronz és 10 Európa-különdíj vándorolt a magyar indulókhoz.

20. A 25. jubileumi év több változást is tartogat, változnak például a településkategóriák. Mivel a magyar települések több mint 50 százaléka 1000 fő alatti lakosú, az idei évtől lélekszám függvényében a következő öt kategóriában lehet nevezni: 1000 fő alatti és feletti falvak, 50 000 fő alatti és feletti városok, illetve külön indulhatnak a fővárosi kerületek.

21. Szintén a negyedévszázados évforduló alkalmából a Magyar Turisztikai Ügynökség minden nevező települést egy facsemetével ajándékoz meg.

22. Idén „Jubileumi díjat” is kiosztanak, amelyet a legjobban teljesítő, valamint Arany Rózsa díjat kiérdemelt települések közül választ ki a szakmai zsűri.

23. Bár a versenyre önkormányzatok nevezhetik a településeiket, minden lakos sokat tehet a virágos környezet kialakításában, szépen gondozott előkertek, virágos balkonládák is sokban hozzájárulnak a virágos összkép kialakításához.

24. A verseny nem csak a helyi lakosok életét teszi szebbé, hanem jelentős turizmusélénkítő hatással is bír. Zebegény turisztikai életében a díj odaítélésének évében 60 százalékos növekedés volt tapasztalható, a következő évben pedig további 14,8 százalékkal tudta növelni a vendégéjszakák számát.  

25. A verseny fővédnöki szerepét idén is a közkedvelt műsorvezető-riporter, Borbás Marcsi tölti be, akinek a neve nemcsak a hazai gasztronómiával olvad egybe: Marcsi elkötelezett a fenntartható és környezettudatos szemléletmód mellett, így munkássága tökéletesen egybecseng a Virágos Magyarország célkitűzéseivel.

+1. Az idei versenyre május 31-ig lehet jelentkezni, a viragosmagyarorszag.hu weboldalon.

26 évesen költözik el otthonról az „átlag európai fiatal”

Az uniós statisztikai hivatal 2017-s adatai szerint a szülői házat elhagyó fiatal (25 és 34 év közötti) férfiak átlagéletkora 27,0, a nőké pedig 25,0 év volt. A közleményt a családok nemzetközi napja (május 15.) alkalmából tette közzé az Eurostat.

A leghamarabb három északi tagállam és Luxemburg fiataljai repültek ki a fészekből: Svédországban átlagosan 21,0, Dániában 21,1, Luxemburgban 21,4, Finnországban 21,9 évesen. Viszonylag hamar kezdtek önálló életet Észtország (23,1 év), Belgium (23,4 év), Hollandia (23,6 év), Németország (23,7 év) és Franciaország (24,0 év) fiataljai is.

A legtovább Máltán éltek együtt a generációk, ahol a szülői házat elhagyó fiatalok átlagéletkora 32,2 év volt 2017-ben. Harmincas éveikben költöznek el otthonról Horvátország (31,9 év), Szlovákia (30,8 év) és Olaszország (30,1 év) ifjai, majd további déli országok követeznek: Görögország (29,4 év), Spanyolország (29,3 év), Portugália (28,2 év) és Bulgária (28,9 év). A magyar fiatalok körében „a költözők átlagéletkora” 27,4 év volt.

Valamennyi tagállamban a férfiak maradnak tovább a családi fészekben, az elköltöző férfiak és nők átlagos korkülönbsége Romániában a legnagyobb (30,3 év vs. 25,6 év), majd Bulgária (31,1 vs. 26,5), Szlovákia (32,2 vs. 29,4), Magyarország (28,8 vs. 26,0), Görögország (30,7 vs. 28,0) és Csehország (27,7 vs. 25,1)  következik.

Minimum tízezer látogatót várnak a Pápai Agrárexpóra

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara május 25-26-27-én rendezi meg a Pápai Agrárexpót, a Nyugat-Dunántúl legjelentősebb mezőgazdasági szakkiállítását és vásárát. Idén is tízezernél több látogatót várnak a szervezők a szakmai és színes, családi programokra.

Tavaly több mint 13 ezren látogattak ki a Pápai Agrárexpóra. Ez is jól mutatja, hogy a célközönség és a szakma egyaránt folyamatosan visszaigazolja a rendezvény magas színvonalát. A pápai önkormányzat támogatásával megvalósuló, immáron XXII. Pápai Agrárexpón ismét helyet kapnak a szakmai újdonságok, valamint a gazdálkodók fórumokon vitathatják meg a különféle szakmai kihívásokat.

Az expón – hasonlóan a korábbi évekhez – megrendezik a Nyugat-magyarországi Agrárfórumot, amelyen vállalatvezetők, gazdálkodók, a szakpolitika és a finanszírozói oldal képviselői közösen foglalkoznak a hazai agrárium legfontosabb aktualitásaival.

Az agrárexpo ezúttal is kiváló lehetőséget biztosít a régió agrárgazdasági szereplőinek a bemutatkozásra, a potenciális üzletfelekkel való találkozásra és a tartalmas kikapcsolódásra. A rendezvénynek fontos célja az is, hogy a gazdálkodók megismerkedhessenek az innovatív termékekkel és technológiákkal, eljussanak hozzájuk a legújabb szakmai információk.

A kilátogatókat számos helyi termelő, lovas programok, gasztrofalu, szórakoztató és gyermekprogramok is várja.

Tovább gyorsult a magyar gazdasági növekedés az idei első negyedévben

0

A magyar gazdaság teljesítménye az idei első negyedévben a nyers adatok szerint 4,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mértet, míg a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok 4,7 százalékos bővülést mutatnak.

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) az idei első negyedévben a nyers adatok szerint 4,4 százalékkal, nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva – közölte a KSH. (Tavaly az első negyedévben 4,3, míg 2016 első három hónapjában 1,3 százalékkal nőtt a GDP éves összevetésben.) Az idei növekedéshez a legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások bővülése járult hozzá.

Idén január és március között – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – az előző negyedévvel összevetve is jelentősen, 1,2 százalékkal bővült a GDP, míg a hasonlóan korigált adatok szerint éves viszonylatban 4,7 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének az MTI-hez eljuttatott kommentárja szerint a várakozásoknál kissé gyorsabban nőtt a hazai GDP az első negyedévben. Megismételte, hogy a növekedéshez a legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá, és hozzátette, hogy az ipari termelés és az építőipar némileg lassult. A mezőgazdaság feltehetően kevésbé húzta vissza a növekedést. A felhasználási oldalon gyorsulhatott a fogyasztás növekedése, erősek maradhattak a beruházások, míg a külkereskedelem kevésbé húzhatta vissza a növekedést, mint tavaly.

A következő negyedévekben a lakás- és irodapiaci átadási hullám, a felgyorsuló állami és uniós támogatású beruházások, valamint további feldolgozóipari beruházások hatására gyorsulhat a gazdaság növekedése, amit a továbbiakban is élénk fogyasztás támogat – fejtette ki. A Takarékbank elemzője szerint a következő negyedévekben a GDP növekedése elérheti az 5 százalékot.

A kedvező áthúzódó hatások miatt a Takarékbank 4,5-ről 4,6 százalékosra javította az idei, és 3,6-ról 3,8 százalékosra a jövő évi növekedési előrejelzését, hozzátéve, hogy a számos felfelé mutató kockázat miatt akár gyorsabb növekedést is elérhet a magyar gazdaság. 

Virovácz Péter, az ING Bank vezetője elemzője kiemelte, hogy az év eleji dinamikus béremelkedés erőteljesen hozzájárulhatott a háztartások vásárlási hajlandóságának növekedéséhez. A következő negyedévekben az ipari kapacitások beindulásával a szektor hozzájárulása növekedhet. Az építőipar az előző évi szárnyalás után érdemben nem járulhatott hozzá a bővüléshez, míg a mezőgazdaság vélhetően a várakozáson felül teljesített az év első három hónapjában.

A vártnál jobb adatok fényében az ING 4 százalékra emelte az idei egész éves GDP növekedési előrejelzését. A bővülés mögött az év hátralévő részében is elsősorban a fogyasztás állhat, ugyanakkor az ipar fellendülésével a nettó export is érdemi javulást mutathat.

Ürmössy Gergelynek, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzőjének nem okozott meglepetést az első negyedéves GDP növekedési ütem. Mint az MTI-hez eljuttatott kommentárjában írta, a KSH közleményéből csupán annyit tudható biztosan, hogy a piaci szolgáltatások növekedése jelentős mértékben támogatta a magyar GDP emelkedését.

A növekedés szempontjából kritikus szerepe lehetett a gyors tempóban élénkülő belső keresletnek, amelyet több tényező is támogatott: az emelkedő nettó reálbérek, az EU-s források által felpörgetett beruházások, valamint a választásokat megelőző nagy volumenű kormányzati kiköltekezés. Nagy kérdés, hogy a nettó export miként járult hozzá a növekedéshez az első negyedében – vetette fel a vezető elemző. 

Az Erste szakértőinek becslése szerint idén 3,7 százalékos lehet az éves növekedési ütem, ami elsősorban a belső keresletre támaszkodhat. Úgy látják, hogy az eurózóna konjunktúrának köszönhetően pozitív kockázatok övezik az előrejelzésüket, amelyeket azonban bizonyos mértékig árnyalják a magyar gazdaság strukturális hiányosságaiból fakadó korlátok, például az egyre fokozódó munkaerőhiány.

A CIB Bank elemzőinek véleménye szerint a kedden kiadott GDP-adatok a tavalyi negyedik negyedévihez hasonló növekedési képre utalnak. A megelőző két negyedév folyamán is a piaci szolgáltatások járultak hozzá legnagyobb mértékben a GDP növekedéséhez. A havi adatok alapján a növekedés továbbra is széles bázisú lehetett, erőteljes belső kereslettel, a háztartások fogyasztásának további bővülésével. 

Az idei évben is erőteljes, a 2017-eshez hasonló vagy kissé lassabb ütemű GDP-növekedés valószínűsíthető a CIB elemzői szerint. A piaci szereplők átlagos várakozása 3,8 százalék körüli növekedést vetít előre 2018 egészére.

Premierfilmek és klasszikusok a Budapest Rooftop Cinema kínálatában

A Budapest Rooftop Cinema idén is premierfilmmel, időtlen klasszikusokkal, valamint a magyar és a francia filmtermés legjavával várja a közönséget péntektől. A helyszín idei, hatodik szezonja a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a mozikban megszokott képminőséggel várja a nézőket.

Az első premiervetítésre már a hivatalos megnyitó előestéjén, csütörtökön sor kerül, akkor a Deadpool 2-t láthatja a közönség. Az újdonságok között a Solo: Egy Star Wars-történet is látható lesz majd a tetőmozi vetítésein. Az évad pénteken hivatalosan David Fincher Harcosok klubja című filmjével indul, de a közönség kedvenc a klasszikus filmek blokkjának első vetítése is lesz egyben.

A Budapest Rooftop Cinema, a Film.hu és a Magyar Nemzeti Filmarchívum Magyarok a háztetőn című közös keddi vetítéssorozata is több alkalommal lesz látogatható az idei szezonban, amelynek keretében a magyar filmtörténet kultikus remekművei mellett az elmúlt évek legnagyobb sikereit is megtekintheti a közönség. Hasonló lesz a program a French Rooftop Cinema vetítésein is, ahol a budapesti Francia Intézet közreműködésével a legjobb francia filmek legjavából ad ízelítőt a helyszín. 

Az elmúlt évekhez képest újdonság, hogy idén a sorozatok rajongóit is várják a tetőn több népszerű széria egy-egy epizódjával. A programot idén is színesítik a bemutatott alkotásokhoz kapcsolódó szakmai beszélgetések, a filmeket pedig minden esetben eredeti nyelven magyar felirattal, a magyar filmeket angol felirattal vetítik. (MTI)

Kiemelkedő márciust és első negyedévet zártak a magyarországi szállodák

0

Kiemelkedő márciust és első negyedévet zártak a magyarországi szállodák, minden fontos mutatóban jelentős növekedést mértek – derül ki a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elemzéséből.

A jelentés kiemeli: a szálláshelyek árbevétele márciusban országos szinten 18,4 százalékkal, Budapesten 17 százalékkal, vidéken 19,8 százalékkal, a Balatoni régióban 30,2 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az első negyedévben országosan 14 százalékkal, a fővárosban 12,5 százalékkal bővült. Az első negyedévben a belföldi szállodai vendégéjszakák száma 13,8 százalékkal, a külföldieké 6,3 százalékkal emelkedett. 

A belföldi kereslet kiemelkedő növekedése a növekvő kereseteknek, az ennek hatására tovább javuló vásárlási hajlandóságnak, a SZÉP-kártya népszerűségének, és nem utolsósorban a márciusi két hosszú hétvégének tulajdonítható – emelte ki a szállodaszövetség. Hozzátették: a kártyafelhasználás március végéig 10,9 százalékkal, márciusban 11,6 százalékkal haladta meg a múlt évit.

Felhívták a figyelmet arra, hogy az első negyedévben a szállodákban jelentkező összes vendégéjszaka 41,3 százaléka, a belföldi vendégéjszakák 11,8 százaléka, a külföldi vendégéjszakák 67,1 százaléka, az összes szállodai árbevétel 46,9 százaléka, szobaárbevétel 52,2 százaléka a budapesti hotelekben realizálódott, miközben a szállodai kapacitás – szobaszám – 35 százaléka volt Budapesten.

A Balatoni régióban a szállodák összes forgalma 20,0 százalékkal, a szobaárbevétele 11,1 százalékkal múlta felül a bázist. A Balatoni régióban az első negyedévben a szállodai vendégéjszakákból 71,7 százalék volt a belföldiek, 28,3 százalék volt a külföldiek részaránya. A külföldi vendégéjszakák száma a bázishoz képest 12 százalékkal, a belföldieké 19,5 százalékkal emelkedett.

Idén az első három hónapban a kelet-közép-európai régióban vizsgált 5 főváros – Bécs, Budapest, Prága, Pozsony, Varsó – között Budapest az egy kiadható szobára jutó szobaárbevétel (REVPAR) alapján 43,8 euróval a 4. helyet érte el Bécs, Varsó és Prága mögött, Pozsony előtt.

A külföldi vendégéjszakák számának növekedése főleg az átlagon felül bővülő izraeli (+25,8 százalék), cseh (+14,5 százalék), német (+10,2 százalék), román (+8,1 százalék), orosz (+8,1 százalék) és olasz (+6,6 százalék) keresletnek volt köszönhető. A magyarországi szállodákban jelentkező összes külföldi vendégéjszaka 82,7 százaléka Európából, 11,5 százalék Ázsiából, 4,9 százaléka Amerikából, 0,8 százaléka Ausztráliából és Afrikából érkezett. Az európai országokból 5,5 százalékos, az EU-ból 5,7 százalékos, Ázsiából 14,9 százalékos volt a növekedés. 

Az év első három hónapjában vidéki szállodákban a belföldi vendégéjszakák száma 13,5 százalékkal, a külföldi 9,7 százalékkal emelkedett. Utóbbi az olasz (+39,1 százalék), a szlovák (+17,7 százalék), az ukrán (+17,1 százalék), a cseh (+13,4 százalék), az orosz (+9,8 százalék), a román (+11,2 százalék) átlagnál gyorsabb erősödésének tulajdonítható. Ugyanakkor csökkent a vendégéjszakák száma Lengyelországból, 22,3 százalékkal. 

A szállodai kategóriák között országos szinten és Budapesten is a háromcsillagos hotelek teljesítettek a legjobban, ezeknél a bruttó Revpar mutató növekedése 10,4 százalékos, illetve 13,9 százalékos volt. Március végéig országos szinten összesen 4 hotel nyílt meg 287 szobával, ebből 3 Budapesten 271 szobával, 1 vidéken 16 szobával. (MTI)

Figyelmeztet a NAV: az őstermelőknek és az áfásoknak van dolguk a bevallással

0

A mintegy 150 ezer őstermelő és áfafizetésre kötelezett magánszemély közül eddig csupán 67 ezren juttatták el szja-bevallásukat a NAV-hoz. A többi, csaknem 85 ezer őstermelőnek és áfás magánszemélynek még egy hete van május 22-éig, hogy kiegészítse a NAV által elkészített bevallási tervezetet vagy saját maga töltse ki és küldje be a 17SZJA nyomtatványt.

Idén a NAV az őstermelőknek és az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyeknek is készített bevallási tervezetet. Ez, esetükben azonban csupán egy „ajánlat”, ami nem válik automatikusan bevallássá. Tehát ezeket a tervezeteket ki kell egészíteni az önálló, illetve az őstermelői tevékenység jövedelmével, és az ahhoz kapcsolódó fizetési kötelezettségekkel. Az így kiegészített szja-bevallás benyújtási határideje május 22.

Ha nem egészítik ki, nem módosítják az adóbevallási tervezetet, az nem válik május 22-én hivatalos személyijövedelemadó-bevallássá, erre a kitöltő program külön figyelmezteti is az érintett adózókat. Ha a mezőgazdasági őstermelő éves bevétele tavaly nem volt több mint 600 ezer forint és más adóköteles jövedelme nem volt, akkor bevallást sem kell benyújtania.

A NAV az adóbevallási tervezet összeállításához a kifizetők, munkáltatók által beküldött adatokat használta fel. Mivel a nem kifizetőtől származó bevételek, jövedelmek, valamint a mezőgazdasági őstermelők és az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyek tevékenységéhez kapcsolódó költségek nem szerepelnek a NAV nyilvántartásában, így azokat az adóbevallási tervezet nem tartalmazza. Az adóbevallási tervezet ezért csak ajánlatként segít a bevallásban.

Ha a mezőgazdasági őstermelő vagy az áfa fizetésére kötelezett magánszemély nem módosítja a bevallási tervezetét vagy saját maga nem készít és nem nyújt be szja-bevallást, a NAV tizenöt napos határidővel tájékoztatja, hogy pótolja a hiányt. Ha ez elmarad, akkor a NAV ötvenezer forint mulasztási bírsággal büntetheti a mulasztót – zárul az adóhivatal közleménye.

Több száz cég vett részt a középvállalati fejlesztési programban

Az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. szakmai irányításával az év elején indult középvállalati fejlesztési program kutatási és képzési fázisában 222 vállalkozás vett részt szakmai műhelymunkában, amelyek összesen közel 10 ezer személyt foglalkoztatnak, összesített nettó árbevételük 225 milliárd forint.

Az IFKA közleménye szerint a kiemelt növekedési és innovációs potenciállal bíró (HGC) feldolgozóipari kis- és középvállalkozások (kkv) fejlesztését célul kitűző programot megalapozó kutatás során felmérték és elemezték a potenciálisan érintett vállalati célcsoportot, megvizsgálták a támogatási lehetőségeket, az iparpolitika támogatására pedig gazdaságnövekedési térkép és vállalkozásfejlesztési koncepció készül. 

A kutatás eredményeként egy hozzávetőlegesen 10 ezer vállalatból álló potenciális HGC vállalati kört határoztak meg. Személyes mélyinterjú készült 140 feldolgozóipari vállalkozás vezetőjével, további közel 13 ezer vállalatot online felmérés keretében vonnak be a programba.

A HGC Akadémia eddigi tevékenységének eredményeképpen a 222 vállalkozásnak a tartós és stabil növekedésük érdekében egyedi, komplex, a vállalati sajátosságokat rendszerszemléletben vizsgáló fejlesztési programot dolgoztak ki, emellett 150 vállalkozás részt vehet nemzetközi szakmai találkozókon.

Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára korábban elmondta: az 1,7 milliárd forintos uniós támogatási kerettel induló középvállalati fejlesztési program célja, hogy a feldolgozóipari cégek korszerű technológiákat alkalmazzanak, használják a digitalizáció (az ipar 4.0) lehetőségeit, automatizálják a termelést, innovatívabbak legyenek, szálljanak be a kutatás-fejlesztési programokba, legyen korszerű vállalatirányításuk és ismerjék meg a külpiacot. 

A stratégiai partnerségen alapuló programot a Nemzetgazdasági Minisztérium egyik háttérintézménye, az Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. (IFKA) vezeti. A program egyik szereplője a HGC Akadémia (nagy növekedési képességű vállalkozások – High Growth Companies, HGC), amely egyebek mellett segít elkészíteni a vállalkozásoknak rövid, közép és hosszú távú fejlesztési programjait, s megismerteti őket a jó külföldi gyakorlatokkal. (MTI)

Nem készült fel a román adóhatóság az e-kasszákra

0

Bár a hatályos rendelkezések értelmében a cégeknek július vagy augusztus elsejéig be kell szerezniük az online pénztárgépet, az adóhatóság nem áll készen az adatok fogadására.

Noha a román közepes és nagyvállalkozásoknak június elsejéig, a kisebbeknek pedig augusztus elsejéig online pénztárgépre kell váltaniuk, minden bizonnyal csak 2019-ben valósul meg az azonnali adatcserét lehetővé tevő kapcsolat az Országos Adóhatósággal (ANAF) – írja a Krónika.

Az eredeti tervek szerint az online pénztárgépekre való áttérésig el kellett volna készülnie az adóhatóság informatikai rendszerének, amely valós időben fogadja a kasszákba beütött adatokat.

A pillanatnyi állás szerint azonban biztosnak látszik, hogy a pénztárgépeket csak jövőre sikerül rákapcsolni az ANAF szervereire. Átmeneti megoldásként az adóhatóság adathordozón kéri be a cégektől a pénztárgépek által regisztrált adatokat.

Ez már a harmadik próbálkozása a pénzügyminisztériumnak, hogy kötelezővé tegye az elektronikus pénztárgépet, már korábban volt két határidő, és mindig halasztottak.

Koncertek és hagyományőrző programok Pünkösdkor a budai Várban

Hagyományőrző és búcsújáró szokások elevenednek meg a pünkösdi hétvégén a budai Várban, ahol családi és népzenei koncertek, kézműves foglalkozások, mesterségbemutatók és gasztronómiai programok is várják a helyszínre érkezőket.

Pünkösd ünnepét vasárnap és hétfőn a Hunyadi udvar nagyszínpadán a világzene, népzene jeles képviselői népesítik be, hiszen ebben az évben a Pünkösdölő Néptánc Találkozóra mintegy 500 táncos érkezik a helyszínre, akiket Csernók Klára és zenekara kísér majd. A színpadon fellép továbbá a Bordó Sárkány Régizene Rend és a HoldalaNap zenekar is, amely lemezbemutató koncerttel készül – közölték a szervezők.

A felnőtteket kézműves sörkülönlegességek valamint hagyományos pünkösdi fogásokat készítő látványkonyhák és kemencés ételek várják, Pünkösdhétfőn pedig elkészül az ünnep óriás kalácsa, amelyet a program minden résztvevője megkóstolhat.

Különleges látványosságnak ígérkezik az évről évre megújuló, virágba boruló Életfa, a Palota Meseösvény, valamint a Nádudvari Művészeti Iskola hétpróbás Pünkösdi királyavató játékai. A forgatag egy ősi rítustánccal, a pünkösdi királyné körmenettel veszi kezdetét a Pünkösdölő Néptánc Találkozó táncosaival.

Lesznek ezen felül gyerekszínházi előadások, a házigazda Ágról Ágra családi zenekar egész nap húzza majd a pünkösdölő talp alá valót, míg az esti hangulatról Savanya István, Szerényi Béla és Szerényi Domokos, valamint Gráf Vivien és zenekara gondoskodik. 

A határon innen és túlról érkező hagyományőrző, kézműves mesterek különleges műhelybemutatókkal készülnek az ünnepre, de újra forog majd a kosaras körhinta is. (MTI)

Az alacsony kamatok miatt egyre kevesebben tartják pénzüket bankbetétben

Mélypontra jutott a lekötött lakossági betétek új szerződéseinek volumene az első negyedévben. Január és március között alig 652,1 milliárd forintot fixáltak a pénzügyi szolgáltatóknál a háztartások, ami 35,4 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbi mennyiségnél.

A normál körülmények között leginkább keresett, éven belüli futamidőre lekötött betéteknél hasonló a helyzet: ezekre 569,1 milliárd forint értékben szerződtek az első negyedévben a háztartások, ami az egy évvel korábbitól 38,5 százalékkal maradt el – írja a Világgazdaság a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján.

Az éven túli futamidőknél igen szerény az MNB által kimutatott volumen: egy és két év közötti időtartamra mindössze 4,2 milliárd forint értékben helyeztek el pénzt a háztartások a 2017 első negyedévi 8,5 milliárd után, két éven túli futamidőre pedig 78,9 milliárdot az egy évvel korábbi 75,3 milliárd forint után.

Ezzel párhuzamosan a látra szóló és a folyószámlabetétekből folyamatosan emelkedik a friss eszközök mennyisége a lakosságnál: a 2018 első három hónapjára kimutatott 15 125,9 milliárd forintnyi pénz, ami a számlákra került, 21,4 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

A lekötött betétek folyamatosan csökkenő népszerűségének hátterében egyértelműen az egyre alacsonyabb kamatok állnak. Az MNB adatai szerint 2018 márciusában már csak 0,24 százalékot ért el az éven belüli futamidőre elhelyezett lakossági betéteknél kimutatott, a szerződésekben szereplő éves átlagos ráta. (MTI)