Kezdőlap Blog Oldal 1102

Kilencmilliárddal is többe kerülhet a Gripenek bérleti szerződése

KamaraOnline
-
0
Kilencmilliárddal is többe kerülhet a Gripenek bérleti szerződése

Mivel a május 19-én súlyosan megrongálódott Gripen vadászgépet pótolni kell, ezért változik a bérleti szerződés.

A kormány meghatalmazta a honvédelmi minisztert, hogy kezdjen tárgyalásokat a Svéd Királyság Védelmi és Biztonsági Export Ügynökségével a JAS 39 Gripen típusú repülőgépek bérleti szerződésének módosításáról – olvasható a kedden megjelent Magyar Közlönyben.

A kormány egyben felhatalmazza Simicskó István minisztert, hogy „a  központi költségvetés XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezetnek az  érintett beszerzéssel kapcsolatos kiadásait tartalmazó költségvetési kiadási előirányzata terhére a  bérleti szerződés módosítását aláírja azzal, hogy 2017–2026  között a  módosítással járó többlet kifizetés a  2015. december 16-i MNB deviza árfolyamon és a 2001. első negyedévi gazdasági árszinten számítva nem haladhatja meg a 9,5 milliárd forintot”.

A Magyar Honvédség egyik kétüléses Gripen gépe május 19-én Kecskemétről felszállva hajtott végre feladatot a cseh légtérben, amikor a cáslavi repülőtéren balesetet szenvedett. Június 10-én Kecskeméten ugyancsak egy Gripent, majd június végén Szolnokon egy JAK-52-es típusú repülőgépet ért baleset.

Putyin nem tárgyalt a szíriai elnök sorsáról az amerikaiakkal

KamaraOnline
-
0
Putyin nem tárgyalt a szíriai elnök sorsáról az amerikaiakkal

Rosszak a Bloomberg hírügynökség információi, Vlagyimir Putyin nem tárgyalt John Kerryvel a szíriai elnök választási szerepéről – közölték szerdán Moszkvában.

Vlagyimir Putyin orosz államfő szerint 2017-ben Szíriában a jelenlegi elnöknek, Bassar-el Aszadnak van a legnagyobb esélye arra, hogy megnyerje az elnökválasztást. A Bloomberg hírügynökség szerdán diplomáciai forrásokra hivatkozva közölte, hogy mindez Putyin és az amerikai külügyminiszter, John Kerry legutóbbi megbeszélésén került szóba.

Nem sokkal később Moszkvában az államfő sajtótitkára cáfolta az értesülést. Dmitrij Peszkov azt mondta: bár a december 15-ei megbeszélésen valóban szóba került a szíriai helyzet, azonban Aszad további szerepe nem került napirendre. Szó volt viszont arról, hogy Washingtonnak nem áll érdekében Oroszország diplomáciai elszigetelése, s a terrorizmus elleni harcról is egyeztetni kell, annak ellenére, hogy Moszkva és Washington másként ítéli meg a szíriai háborút.

Az orosz külpolitikában néhány hete apró iránymódosítás történt. Korábban egyértelműen Aszad egyoldalú támogatásáról szóltak a közlemények, ám egy ideje a Kreml azt hangsúlyozza, hogy Szíriában a népnek kell döntenie saját sorsáról. Ehhez viszont béke kell, s a béke megteremtéséhez elengedhetetlen Aszad aktív szerepe a „lázadók” és a terrorista csoportok ellen.

Fodrászok, kozmetikusok: nem lesz kötelező az online kassza

KamaraOnline
-
0
Fodrászok, kozmetikusok: nem lesz kötelező az online kassza

A szépészeti szolgáltatók egy részének nem kell számolnia azzal, hogy a jövőben kötelezővé teszik számukra az online pénztárgép használatát – értesült a Magyar Idők.

Mára egyértelművé vált, hogy a szépségipar bizonyos szereplőinek – például a fodrászoknak és a kozmetikusoknak – a jövőben sem kell on­line kasszát vásárolniuk, üzembe állítaniuk, olvasható a Magyar Idők cikkében. Ennek oka szakmai vélekedések szerint az lehet, hogy a kötelezettség az iparág kisebb szereplőinek túl nagy adminisztrációt okozna, s a teher az ilyen esetekben jelentősebb lenne az elérhető előnynél. A nagyobb szalonokban pedig általában már működnek pénztárgépek, ezek a résztvevők tehát kötelezés nélkül, maguktól is beszereztek készülékeket.

Az ágazat szereplői arra ugyanakkor számíthatnak, hogy időről időre megjelennek náluk az adóhivatal emberei. Erre enged következtetni, hogy az utóbbi időben nagyjából ezer ellenőrzést végeztek el az adórevizorok a szépségiparban, s az érintetteken – különféle mulasztások miatt – összességében 150 millió forintot kértek számon.

Kormányhatározat a közép-magyarországi régió kettéválasztásáról

KamaraOnline
-
0
Kormányhatározat a közép-magyarországi régió kettéválasztásáról

A kormány egyetért a közép-magyarországi régió jelenlegi, Budapest és Pest megye közös közigazgatási határa mentén történő kettéválasztásának szükségességével – az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlöny keddi számában jelent meg.

A kormányhatározat szerint a kormány felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy a Központi Statisztikai Hivatal elnökével együttműködésben dolgozza ki a közép-magyarországi régió NUTS-besorolásának módosítására irányuló kérelmet, és azt a brüsszeli magyar Állandó Képviselet útján nyújtsa be az Európai Bizottság Főtitkársága, valamint másolatban az Európai Unió Statisztikai Hivatala (Eurostat) részére. Ennek határidejeként 2016. február 1-jét jelölte ki a kabinet.

A kormány egyúttal felkéri a Központi Statisztikai Hivatal elnökét, hogy készítse elő és hajtsa végre az érintett statisztikai adatgyűjtések, adat-előállítási folyamatok, továbbá az azok eredményeit közlő statisztikai adatszolgáltatások módosítását az újonnan létrejött statisztikai célú területi egységeknek megfelelően, és dolgozza ki a statisztikai adatok visszavezetésének módját.

A határozat szerint a kormány azzal is egyetért, hogy Pest megye érintett települései a közép-magyarországi régió NUTS-besorolásának módosításától függetlenül kezdeményezhetik, hogy az Országgyűlés a települést a területével határos másik megye területéhez csatolja át.

A kabinet emellett a nemzetgazdasági miniszter feladatául jelölte meg, hogy a feladatkörükben érintett miniszterek bevonásával vizsgálja meg, miként lehet a Pest megyei önkormányzatok és a Pest megye területén működő vállalkozások számára a célzott fejlesztési forrásokat biztosítani.

A NUTS (Nomenclature of Territorial Units for Statistics, statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája) besorolás célja, hogy egységes rendszerben lehessen kezelni a tagállamok régióit. A NUTS 1 besorolás 98 részre, a NUTS 2 besorolás 272 részre, a NUTS 3 rendszer 1315 részre osztja az EU területét. Az EU strukturális alapjaiból való támogatás odaítélésénél a NUTS 2 besorolás alapján számolnak.

MTI

Közel 18 milliárd forint a veszélyeztetett fajták genetikai állományának megőrzésére

KamaraOnline
-
0
Közel 18 milliárd forint a veszélyeztetett fajták genetikai állományának megőrzésére

A Széchenyi 2020 keretében két pályázat is megjelent, amelyek célja a ritka, védett, illetve veszélyeztetett fajták genetikai állományának megőrzése.

„A védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának in situ megőrzése” (VP4-10.2.1.-15) című pályázatban a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 14 milliárd forint, amit az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosít. A kérelmek várható száma: 700 db.

A támogatási kérelmek benyújtására a felhívás közzétételét követő 24 hónapig van lehetőség.

Támogatási kérelmet a védett őshonos és veszélyeztetett, mezőgazdasági célra hasznosított állatfajták nőivarú egyedeit, baromfifélék esetében vegyes ivarú állományokat tartó, a génmegőrzésből származó többletköltségeket viselő, a nyilvántartási rendszerekben az állatok tartójaként bejegyzett állattartók nyújthatnak be. Családi gazdálkodás estében támogatási kérelem benyújtására a családi gazdaság vezetője azon állatok vonatkozásában jogosult, amelyekre vonatkozóan a nyilvántartási rendszerekben az állatok tartójaként ő a bejegyzett állattartó.

A „Ritka és veszélyeztetett növényfajták genetikai erőforrásainak és mikroorganizmusok ex situ megőrzése” című (VP4-10.2.2.-15) pályázat tervezett keretösszege 3,8 milliárd forint; ugyancsak az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásában. A támogatott kérelmek várható száma: 30 db. A támogatási kérelmek benyújtására szintén a felhívás közzétételét követő 24 hónapig van lehetőség.

Támogatási kérelmet a veszélyeztetett kategóriába sorolandó mezőgazdasági- és élelmezési célú növényfajok tájfajtái, termesztésből kiszorult fajtái, régi fajtái, illetve az egyéb haszonnövények ökotípusai, továbbá ezek vad- és rokonfajai, valamint mikroorganizmusok fenntartásával és megőrzésével foglalkozó aktív mezőgazdasági termelő, illetve génmegőrző tevékenységet végző szervezetek nyújthatnak be.

Új uniós pályázat: 1,8 milliárd forint a végzettség nélküli iskolaelhagyók számának csökkentésére

KamaraOnline
-
0
Új uniós pályázat: 1,8 milliárd forint a végzettség nélküli iskolaelhagyók számának csökkentésére

A Széchenyi 2020 keretében megjelent a „Szakképzést végzettség nélkül elhagyók számának csökkentése” című (GINOP-6.2.2-VEKOP/15) kiemelt felhívás.

A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 1,8 milliárd forint (a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program – GINOP – forrásaiból maximum 1,307 milliárd, a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program – VEKOP – forrásaiból maximum 492,84 millió forint).

Támogatási kérelmet 2016. február 1. és 2016. március 31. között nyújthat be a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal.

A projektnek hozzá kell járulnia a végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni stratégiában, illetve az Európa 2020 Stratégiában megfogalmazott célok eléréséhez, így – többek között – támogatnia kell a végzettség nélküli iskolaelhagyók arányának 10 százalék alá csökkentését.

5 százalékos lakásáfa: Hogyan változik az elszámolás?

KamaraOnline
-
0
5 százalékos lakásáfa: Hogyan változik az elszámolás?

Hogyan befolyásolja a lakásáfa-csökkenés az elszámolásokat? Sztankó Dániel, az RSM Hungary pénzügyi képviseleti csoportvezetője válaszol a kérdésre.

2016. január 1-jétől az új építésű lakások és házak értékesítése esetén 2016–2019 között a kedvezményes 5 százalékos kulcs kerül alkalmazásra. Az áfacsökkentéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat Sztankó Dániel, az RSM Hungary pénzügyi képviseleti csoportvezetője foglalta össze.
A kedvezményes adómérték két esetre vonatozik:

Többlakásos lakóingatlanok esetében maximum 150 négyzetméteres hasznos alapterületű lakások értékesítésére.

Egylakásos lakóingatlanok esetében (pl. családi házak) 300 négyzetméteres hasznos alapterületű lakások értékesítésére.

Értelmezést igényel a lakóingatlan kifejezés. A lakóingatlan fogalmát az áfa-törvény értelmező rendelkezései tartalmazzák. Eszerint lakóingatlan: lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület.

Az új 5 százalékos adómérték a már megépült lakásokra is vonatkozhat. Ez azért lehetséges, mert az Áfa-törvény rendelkezései szerint újnak akkor tekintik az ingatlant, ha annak használatbavételi engedély jogerőre emelkedése még nem történt meg, illetve a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év. Ezek alapján például egy olyan társasházi lakás, amely már idén megépült, de csak jövőre, vagy esetleg 2017-ben kérik meg rá a használatbavételi engedélyt, esetleg akkor értékesítik, újnak minősül. Vagyis annak ellenére 5 százalékos áfát kell utána befizetni, hogy már 2015-ben (sőt, extrém esetben akár 2014-ben) megépült.

Mikortól alkalmazható az új, kedvező adómérték?

Az új szabályt azokra az esetekre kell először alkalmazni, amikor a teljesítés időpontja (azaz a birtokbaadás), illetve az előleg 2016. január 1-jére vagy azt követő napra esik. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a teljesítés időpontja 2016-ra esik, akkor már a kedvezőbb adómértéket lehet alkalmazni, kivéve azokat az előlegeket, amelyeket még 2015-ben fizették ki (az előlegre még a 27 százalékos adókulcsot kell alkalmazni).

Van-e jelentősége, hogy nettó módon (100 millió forint + áfa) vagy bruttó módon (összesen 127 millió forint) állapodnak meg a felek még 2015-ben?

Elöljáróban fontos tisztázni miként befolyásolhatja a jövőben alkalmazandó adókulcsot a felek közötti megállapodás. Itt fontos leszögezni, hogy a változásnak köszönhetően az adóalap és az adókötelezettség számítása annak megfelelően alakul, hogy a felek nettó, vagy bruttó módon történő elszámolásban állapodtak meg.

Nettó megállapodás

A nettó módon történő elszámolás értelmében a fizetendő összeg nem tartalmazza az adó összegét: „A felek 2015-ben megállapodtak abban, hogy 2016-ban 100 millió Ft + áfa ellenértékért értékesítik a lakást.”

Számla

Nettó összeg

Áfa

Bruttó összeg
 

100

27

127

A fentieknek megfelelően amennyiben a felek nettó módon történő elszámolásban állapodnak meg és az ügylet általános forgalmi adó szempontjából 2016. január 1 után teljesül, úgy az ügyletről kibocsátott számlán az új adómértéket és az annak megfelelő adóösszeget kell feltűntetni. Ebben az esetben a lakóingatlan beszerzőjét illeti meg az adókulcs csökkenéséből eredő előnyt. A vevőnek ugyanis 2016-ban összesen 105 millió forintot kell fizetnie és nem 127 millió forintot.

Bruttó megállapodás

Amennyiben a felek bruttó módon állapodtak meg, úgy az ellenérték tartalmazza az előzetesen kiszámított adó összegét is: „A felek 2015-ben megállapodtak abban, hogy 2016-ben összesen 127 millió Ft ellenértékért értékesítik a lakást.”

Számla

Nettó összeg

Áfa

Bruttó összeg
 

120.9548

6.0452

127

A bruttó módon történő elszámolás esetén annyi az eltérés a fentiekhez képest, hogy a számlán az előzetesen megállapított, adót is tartalmazó ellenértéket kell feltűntetni, ez lesz a számla bruttó értéke. Mivel a bruttó összeg alapján számítandó az új adóalap és az adó összege, az elszámolás következtében nő az adóalap. Ebben az esetben a vevőnek 127 millió forintot kell megfizetnie az eladó részére. Az eladó azonban a 127 millió forintnak csak az 4,76 százalékát köteles befizetni áfaként, tehát az értékesítőt illeti meg az adókulcsváltozásával járó előnyök (5 százalékos adókulcs esetén a bruttó összegből nettő összegre történő átkonvertálása esetén a „fentről számított” 4,76 százalékos adókulcsot kell alkalmazni). Ez azonban változhat, ha a felek közös megegyezéssel módosítják a szerződést és utólag a vételárat megváltoztatják például 105 millió forint összegre.

Mi történik a még 2015-ben átadott/átvett előleg esetén?Az Áfa törvény értelmezésében, amennyiben a felek előlegben állapodnak meg, azzal kapcsolatban az értékesítő köteles a fizetendő adót megállapítani, annak kézhezvételekor. Amennyiben az előleg fizetésére 2016. január 1-ét megelőzően kerül sor, azonban a végszámlát azt követően állítják ki, úgy a fentieknek megfelelően annak függvényében alakul a teljes adóalap és az adófizetési kötelezettség, hogy a felek nettó vagy bruttó módon történő elszámolásban állapodtak meg.

Az előlegnek a 2016. január 1. előtt esedékes részre 27 százalékos adókulcs szerint kell megállapítani az általános forgalmi adókötelezettséget, majd amennyiben a végszámla kiállítására az adókulcs csökkenését követően kerül sor, úgy a bruttó, illetve nettó megállapodásnak megfelelően kell eljárni és a magasabb adókulcsot alkalmazni.

Nettó megállapodás

Teljes ellenérték

100 M Ft + áfa

 

 

 

 

 

 

Előlegszámla

Nettó összeg

Áfa

Bruttó összeg

Előleg (áfa 27 %)

20

5,4

25,4

 

 

 

 

Végszámla

Nettó összeg

Áfa

Bruttó összeg

Teljes ellenérték (áfa  5%)

100

5

105

Előlegként teljesített összeg (áfa 27%)

20

5,4

25,4

Pénzügyileg rendezendő

100-20=80

4

84

Amennyiben a felek nettó elszámolásban állapodtak meg és a vevő előleget fizet úgy, hogy az ügylet 2015. december 31-ét követően teljesül, az arról kibocsátott végszámlán a felek által megállapított nettó összegből kell kiindulni és meghatározni a még rendezendő részt (adóalap és adó). Az ahhoz kapcsolódó adókötelezettséget az új adókulcs segítségével kell megállapítani, tehát ebben az esetben az elszámolás következtében – adóalap változatlan – a vevő részben megkapja az adómérték csökkenésével járó előnyöket, hiszen a vevőnek összesen 109,4 millió forintot kell fizetni (ha az egész ügylet 2015-ben teljesült volna, akkor 127 millió forintot kellett volna fizetni).

Bruttó megállapodás

Teljes ellenérték

127 M Ft

 

 

 

 

 

 

Előlegszámla

Nettó összeg

Áfa

Bruttó összeg

Előleg

20

5,4

25,4

 

 

 

 

Végszámla

Nettó összeg

Áfa

Bruttó összeg

Teljes ellenérték (áfa 5%)

120,9548

6,0452

127

Előlegként teljesített összeg (áfa 27%)

20

5,4

25,4

Pénzügyileg rendezendő

96,76384

4,83616

127-25,4= 101,6

Előleg alkalmazása és bruttó elszámolás esetén a végszámla kibocsátásakor az értékesítő az ügylet bruttó értékéből köteles kiindulni és kiszámítani, hogy az előleg beszámításával mekkora a vevő részéről pénzügyileg teljesítendő, fennmaradó összeg. A fenti számítás alapján látható, hogy a magasabb adókulcs segítségével megállapított ellenérték és előleg következtében nő az előzetesen kalkulált adóalap, vagyis az értékesítő megkapja az adómérték csökkenésével járó előnyt. A vevőnek ugyanígy 127 millió forintot kell fizetni az eladónak, de az eladó nem 27 millió forint áfát fizet az adóhatóság részére, hanem csak 10,88 millió forintot (5,4 + 6,0452), azaz az adómérték csökkenéséből eredő előnyből az eladó profitálhat – zárja bejegyzését Sztankó Dániel.

111 ezer forint lesz a minimálbér

KamaraOnline
-
0
111 ezer forint lesz a minimálbér

A minimálbér 111 ezer forint, a garantált bérminimum pedig 129 ezer forint lesz 2016. január 1-jétől.

A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet rögzíti: a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított minimálbér 2016. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 111 000 forint, hetibér esetén 25 550, napibér esetén 5110, órabér alkalmazása esetén 639 forint.

A garantált bérminimum a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetében jövőre havibér alkalmazásánál 129 000 forint, hetibér esetén 29 690, napibér esetén 5940, órabér esetében 742 forint lesz.

Részmunkaidőben a minimálbérnek vagy adott esetben a garantált bérminimumnak a meghatározott havi, heti és napi bértételét a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni.

A kormányrendeletben foglaltakat első alkalommal a 2016 január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni.

A rendelet 2016. január 1-jén lép hatályba.

Dávid Ferenc: túl magas a munkabérek adóterhe

KamaraOnline
-
0
Dávid Ferenc: túl magas a munkabérek adóterhe

Csökkenteni kell az élőmunka terheit a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint, mert a jelenlegi állami jövedelem-elvonási rendszer gátja egy nagyobb arányú bérreformnak.

Dávid Ferenc az MTI-nek adott évértékelő interjúban kifejtette: most 100 ezer forint bruttó bér a munkaadónak a járulékok miatt 128,5 ezer forintba kerül, míg a dolgozó 65,5 ezer forintot kap kézhez. Egy forint nettó bér kifizetéséhez csaknem egy forint állami elvonás párosul. A főtitkár egyetért azzal, hogy a minimálbér nettó értékét közelíteni kell a létminimumhoz, ez „tisztességes törekvés a szakszervezetek részéről”, ám hozzátette: a jelenlegi adó- és járulékkörnyezetben a munkaadók nem tudják vállalni.

Úgy vélte, a közszféra „túlfoglalkoztatása” kiemelkedően nagy kiadás az államnak, amit csak túlzott adóztatással lehet egyensúlyban tartani. Amíg ezt a kiadást nem mérsékli a kormány, addig nem tud adót és járulékokat csökkenteni, amire pedig a vállalkozói szférának szüksége volna. Egy olcsóbb, hatékonyabb államot a gazdaság jobban tudna működtetni – mondta.

Dávid Ferenc üdvözölte a lakásépítések áfájának 27-ről 5 százalékra csökkentését, mivel szavai szerint a magas áfakulcs „felkérés volt feketegazdaságra”. Jelentős beruházásélénkítő és foglalkoztatás-párti intézkedésről van szó, amely a gazdaság kifehérítéséhez is hozzájárul az építőiparban, amely „rendkívül fertőzött” terület.

Emlékeztetett arra, hogy az idén a kereskedelmi szektort érintő szabályozások ügyében többször is hallatta hangját a VOSZ. Példaként említette a vasárnapi és éjszakai nyitva tartás tilalmáról szóló törvényt, amely szerinte közgazdaságilag nem megalapozott, elhibázott lépés volt.  Úgy vélte, az intézkedés az idegenforgalomra, elsősorban a Balatonnál kifejezetten káros hatással is volt.

A számok azt mutatják, hogy lassan megszokják az emberek a hatnapos nyitva tartást, azonban nem mennek át a kisebb élelmiszerüzletekhez, így a hazai – családi keretek között üzemeltetett – boltok nem jutottak forgalmi többlethez. A VOSZ volt az első szervezet, amely az ügyben népszavazási kezdeményezést adott be.

Pozitívumként említette viszont a főtitkár, hogy a kormány – a VOSZ véleményét is meghallgatva és figyelembe véve – nem vezette be a 400 négyzetméter feletti élelmiszer kiskereskedelmi üzletekben a korábban meghirdetett központi létszámszabályozást.

A tervezett intézkedés életszerűtlen és indokolatlan volt, hiszen „egy piacgazdaságban nem megy, hogy megmondják a magántulajdonosnak, hány embert foglalkoztasson”. Mintegy húszezer embert kellett volna felvenni kötelező jelleggel a már foglalkoztatott törzsállomány bérének rovására – tette hozzá.

Dávid Ferenc beszámolt arról is, hogy a munkaadók nem támogatják a közfoglalkoztatás jelenlegi mértékű elterjedését, amelyre jövőre 340 milliárd forintot fordítanak a költségvetésből, és immár széleskörű foglalkoztatási formává vált. A felmérések szerint 100 közfoglalkoztatottból 13-15 megy csak vissza az üzleti szférába. Akkor lenne jó ez az „inkubátor” rendszer, ha legalább minden második ember vissza tudna térni az elsődleges munkaerőpiacra – vélekedett. A közfoglalkoztatás rendszerbe állítása tehát lehet „rendkívüli idők rendkívüli intézkedése”, de hosszú távon nem játszhat meghatározó szerepet a munka-aktivitás és a gazdaság fellendítésében.

A VOSZ főtitkára üdvözölte, hogy a kormány felkérte a szervezetet, nyújtson szakmai segítséget a 2014-2020-as uniós ciklus pályázatainak véleményezésében, a kiírások minőségbiztosításában és a vállalkozók számára kedvező konstrukciók kialakításában.

Kitért arra is, hogy sikeresen zárult az ősszel „A munkáért” elnevezésű, 1,6 milliárd forint keretösszegű, uniós finanszírozású projekt, amelyben a VOSZ a Liga szakszervezetekkel együtt vett részt. A főtitkár tájékoztatása szerint a projekt keretében több mint 100 helyen, 6000 vállalkozónak tartottak előadást egyebek mellett a pályázatokról, jogszabályokról, tárgyaláskultúráról.

Vadász György: 2016 a kkv-k éve lesz

KamaraOnline
-
0
Vadász György: 2016 a kkv-k éve lesz

Az európai uniós források adta lehetőségek hatékony felhasználásával 2016 a hazai kis- és középvállalkozások éve lesz – mondta Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető elnöke.

Az elnök felidézte, hogy a szektor számára a 2014–2020 fejlesztési időszakban a pályázati források 16 százaléka a kkv-k fejlesztését, további 16 százaléka a foglalkoztatás bővítését, 9 százaléka pedig a kutatás-fejlesztés, innováció területét segíti. Ilyen lehetőségük a kkv-knak a rendszerváltás óta nem volt, a pályázati önrész biztosításában segítséget nyújt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramja, valamint a mikrovállalkozásokat forráshoz segítő gazdaságpolitikai intézkedések.

Vadász György szerint a hazai kkv-k versenyképessége némileg javult az idén, ennek ellenére sem váltak nagyobb számban mikrovállalkozásokból kisvállalkozások, kisvállalkozásokból középvállalatok, valamint a középvállalatokból nagyvállalatok. A kkv-k helyzetében előrelépés, javulás többnyire az iparban, azon belül az élelmiszeripar, a szolgáltatás, az ingatlanközvetítés területén mutatható ki, a likviditási helyzet kedvezőbbé válásához az Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja nagy segítséget adott, de a GDP-növekedésben alapvetően továbbra is a nagy cégek játszanak döntő szerepet.

A szektorban 2015-ben élénk érdeklődést váltott ki a 2014–2020 évek közötti uniós fejlesztési támogatás lehetősége, de a 2007–2013. évi időszak lezárása miatt a pályázati kiírások késedelemben vannak. Az iparszövetség elnöke pozitívumként értékelte ugyanakkor, hogy viszonylag stabil volt a jogszabályi környezet, nem kellett módosítási dömpinggel kalkulálni.

Vadász György szerint annak ellenére, hogy a kormány évek óta célul tűzi ki az adminisztrációs terhek csökkentését, a bürokrácia visszaszorítását, a kkv-k helyzete ezen a területen érzékelhetően nem javult.

Az OKISZ a lehetőségek gyakorlati közvetítésben meghatározó szerepet kíván betölteni, utalva arra, hogy működtetik a naprakész pályázatfigyelést, és úgy fogalmazott: „fogjuk a vállalkozók kezét és a tollat” a pályázatok előkészítésében, széleskörű vállalkozói fórumokon hívják fel a figyelmet a vállalkozási lehetőségekre.

Az eddigi visszajelzések alapján a tagszervezetek körében nagy a várakozás, megvan a fogadókészség, készülnek a fejlesztési tervek, érdekképviseletként pedig az OKISZ támogatja a vállalkozásokat, illetve közvetítést vállal a közvetlen uniós források elérhetőségében is. A Magyar Iparszövetség részt vesz a pályázatok működtetését gondozó monitoring bizottságokban is a vállalkozások érdekében – mondta Vadász György.

MTI

Boldog új évet!

KamaraOnline
-
0
Boldog új évet!

Minden kedves Olvasónknak jó egészséget, sikerekben gazdag, boldog új évet kívánunk!

Az online marketing jövője – Mit hoz 2016?

KamaraOnline
-
0
Az online marketing jövője – Mit hoz 2016?

Bár nem látunk a jövőbe, 2015 tendenciái alapján következtethetünk arra, mi jellemzi majd az online marketinget 2016-ban.

A 2015-ös év tendenciáit alapul véve arra lehet következtetni, hogy a tartalommarketing időtálló az online marketing világában. A jó tartalom igénye a jövőben is meg fog maradni, különösen a vizuális tartalom lesz fontos, amely különböző formákat öltve zavarja majd meg a hagyományos marketingmodelleket. Egy márka sikerét alapvetően az fogja meghatározni, hogy milyen sebességgel tud érdekes és könnyen fogyasztható tartalmakat létrehozni.

Adatok mindenek felett

Nem csak a tartalomnak, az adatoknak is nőni fog a szerepük az online marketingben. Korábban is hasznosnak tűnt az adatvezérelt marketing, ma már azonban csak hasznos, szükségesnek is tűnik: a marketingesek egyre inkább nem az intuícióikra és személyes preferenciáikra, hanem adatokra támaszkodhatnak. A cégeknek figyelemmel kell kísérniük minden olyan mutatót, amely fontos lehet az üzletük számára, hiszen minél több releváns adattal rendelkeznek az ügyfeleikről, annál könnyebben tudják személyesen megszólítani őket. Fontos szerepe lesz az egyre pontosabb mérők bevezetésének, hiszen ezek nélkül az összegyűjtött adatokat nem lehet megfelelően hasznosítani. A helyes adatokat nem feltétlenül adja meg a like-ok vagy a kattintások száma, jelenleg is dolgoznak ezeknél pontosabb mérőeszközök kialakításán.

Személyre szabott üzenetek

A személyre szabás nem merül ki abban, hogy az ügyfélnek szóló email keresztnévvel van ellátva. A marketing célja a korábbi preferenciák, viselkedés alapján kiszámítani, milyen tartalmat szolgáltasson a cég, ami megfelel az emberek érdeklődésének. Okos tartalmakkal személyre szabható a weboldalak kezdőlapja, az oldalak és a call-to-action tartalmak. A személyre szabás alapfeltétele az ügyfelek alapos ismerete, mert egy megfelelően személyre szabott, adatvezérelt marketing nem tolakodó, hanem elsősorban a kapcsolatépítést helyezi a marketing középpontjába.

Nagy szerepet kapnak majd azok az integrált marketingprogramok is, melyek egyszerre tudják kezelni a különböző platformokon történő hirdetést. Az ilyen integrált csomagok hiányossága eddig az volt, hogy nagy részükből hiányzott a fizetett hirdetés, annak ellenére, hogy ezt jól használva irányítani lehet egy cég növekedését. A marketing során a fizetett hirdetések nincs feltétlenül szükség, azonban megkönnyítheti a cég dolgát, ha ezek a programba vannak integrálva.

Az okostelefonoké a jövő

Az okos készülékek terjedésével úgy tűnik, a marketing középpontjában a mobil eszközök fognak állni. Minden felhasználó számára kényelmesebb, ha a weboldalak automatikusan alkalmazkodnak a képernyőméretekhez, vagyis reszponzívak. Egyfelől a mobil eszközök sokkal személyesebb kapcsolatot tesznek lehetővé a márkák és a felhasználók között, hiszen az okostelefon és a többi okos eszköz alapvetően személyes eszköz. A Google 2015-ben elkészítette el „Mobilbarát” frissítését, amivel egyértelműen előnybe kerültek a mobilra optimalizált weboldalak. Mivel a mobilra való optimalizálás hatással van a weboldalak helyére a kereső rangsorában, fontos, hogy erre a jövőben kiemelten odafigyeljenek a cégek.

Az egyre személyesebb kapcsolat a márka és a felhasználó között ahhoz vezet, hogy nő az átláthatóság szerepe. Azok a márkák kerülnek előtérbe ezzel, amelyek valódi értéket képesek adni a fogyasztóiknak. A márkák feladata az, hogy ha még nem tették lehetővé, hogy az ügyfeleik közvetlenül elérhessék őket, akkor minél előbb gondoskodjanak erről, hiszen ez teszi lehetővé azt a fajta átláthatóságot, amit elvárnak tőlük.

Interaktív tartalmak

Már jelenleg is fontos szerepe van a felhasználók által létrehozott tartalomnak, azonban a felhasználói részvétel súlya tovább fog növekedni a marketingben. Felhasználók által generált tartalomból lassan több lesz, mint a márka által készített marketing anyagokból: a márkák lemondanak a teljes marketing irányításáról, és hagyják, hogy a felhasználóik is bekapcsolódjanak a folyamatba. Mivel a felhasználóknak lehetőségük van arra, hogy megírják a véleményüket a termékekről, blogoljanak róluk, hozzászóljanak a közösségi oldalakon, a márkáknak egyre inkább az lesz a feladatuk, hogy pozitív benyomást keltsenek a felhasználókban. Népszerű lesz a márka és a felhasználó által közösen előállított tartalom.

A közösségi oldalak szerepe is növekedni fog a cégek online marketing folyamataiban. Mivel ezek az oldalak egyre népszerűbbek, és egyre több ember használja őket aktívan, fontos, hogy a márkák is kihasználják ezt a kínálkozó marketingplatformot. Ha a folyamat tovább erősödik, lehetséges, hogy a közösségi oldalak nem csak egy marketing csatornát fognak jelenteni, hanem a cég teljes áttelepülésével az egyetlen marketing csatornát. A közösségi oldalakon való kommunikációval a márkák maguk is közösséget építenek, és létrehozhatnak egy márkahű csoportot.

Többet szeretne tudni az online marketing világáról? Kövesse online marketing blogunkat!

Elektronikus aláírás: a legfontosabb szabályok

KamaraOnline
-
0
Elektronikus aláírás: a legfontosabb szabályok

Az iLex Systems Zrt. együttműködő partnerei közreműködésével indított cégjogi sorozat 23. részében Táborosi Levente, az iLex szolgáltatási igazgatója ismerteti a gazdasági társaságok ügyvezetését segítő elektronikus aláírási alkalmazásokra vonatkozó főbb jogi szabályozást.

A cikksorozat korábbi részeiben több alkalommal is – legutóbb a 2015. december 18-i cikkünkben – részletesen bemutattuk az elektronikus aláírás széleskörű alkalmazási lehetőségeit, ezek azonban elsősorban a jogalkalmazás (bírósági, cégbírósági eljárások) során felmerülő lehetőségekre irányították az olvasó figyelmét.

Ebben és a következő cikkünkben az elektronikus (vagy másképpen digitális) aláírás egy új alkalmazási területét, a gazdasági társaságok napi munkarendjében történő felhasználását mutatjuk be.

Ha egy valaki tudni akarja, mi is az elektronikus vagy digitális aláírás, akkor a legkézenfekvőbb, ha rákeres az e-aláírásra a Wikipédián. Itt a következő meghatározást találja: „Az elektronikus aláírás olyan kriptográfiai eljárás, amelynek segítségével joghatás kiváltására alkalmas, akár a kézzel írott aláírással vagy a közjegyző előtt tett aláírással egyenértékű bizonyító erejű dokumentum hozható létre a hatályos jogszabályok – elsősorban az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény – szerint. Az elektronikus aláírás a digitális aláíráshoz hasonló fogalom, de míg a digitális aláírás elsősorban a technológiát, az elektronikus aláírás a technológia mellett a jogi fogalmat is jelenti.”

Ha ezek után a cégvezető még az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. tv. – továbbiakban: E-aláírási tv. – rendelkezéseit is elolvassa, azonnal megérti, hogy a modern vállalati ügyvitel és dokumentummenedzsment olyan eszközével áll szemben, amely jelentősen optimalizálja a vállalati folyamatokat, ráadásul kis beruházási, illetve erőforrás-igénnyel.

A modernizált és automatizált vállalati folyamatokra való igény egyáltalán nem új keletű.  Már 14 éve, az E-aláírási tv. megalkotásakor az új évezred egyik legfontosabb kihívásának tekintette a jogalkotó az üzleti életben a hiteles elektronikus nyilatkozattétel, illetve adattovábbítás jogszabályi feltételrendszerének megteremtését.

Az E-aláírási tv. 2 §-a különbséget tesz az

  • az „elektronikus ”,
  • a „fokozott biztonságú” és
  • a „minősített” elektronikus aláírás

fogalma között.

Mielőtt az ügyvezetés eldönti, hogy a napi vállalati ügyvitelét a továbbiakban milyen típusú elektronikus aláírással optimalizálja, feltétlenül szükséges azt is tisztáznia, hogy a vállalati munkafolyamatok egyes szakaszai milyen típusú aláírást igényelnének.

A törvény szerint az elektronikus aláírás az elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumhoz azonosítás céljából logikailag hozzárendelt vagy azzal elválaszthatatlanul összekapcsolt elektronikus adat. 

A fokozott biztonságú elektronikus aláírás olyan elektronikus aláírás, amely

  • alkalmas az aláíró azonosítására,
  • egyedülállóan az aláíróhoz köthető,
  • olyan eszközökkel hozták létre, amelyek kizárólag az aláíró befolyása alatt állnak, és
  • a dokumentum tartalmához olyan módon kapcsolódik, hogy minden – az aláírás elhelyezését követően a dokumentumon tett – módosítás érzékelhető.

A minősített elektronikus aláírás még ennél is szofisztikáltabb eljárási rendet igényel, ugyanis a minősített elektronikus aláírás olyan – fokozott biztonságú – elektronikus aláírás, amelyet az aláíró biztonságos aláírás-létrehozó eszközzel hozott létre, és amelynek hitelesítése céljából minősített tanúsítványt bocsátottak ki.

A fentiek alapján jól látható, hogy ahogy a fokozott biztonságú, majd minőségi elektronikus aláíráshoz egyre több olyan jogszabályi feltétel kerül hozzákapcsolásra, melyek egyre inkább képessé teszik az aláírót az aláírás tényének későbbi egzakt bizonyítására.

Miért fontos feladat tehát az elektronikus aláírás felhasználási helyének pontos bemérése az ügyvezetés számára, mielőtt annak bevezetéséről dönt? Azért, mert az elektronikus aláírás alkalmazásának ma már, mind a hazai, mind a nemzetközi üzleti, hatósági, bírósági ügyintézés során, a jogszabály által biztosított, jól bevált gyakorlata van, de az egyes eljárások jogszerű lefolytatásához eltérő elektronikusaláírás-típusok kapcsolódhatnak.

Lássuk most az elektronikus aláírásokra vonatkozó legfontosabb szabályokat!

Fő szabályként az E-aláírási tv., a 3. § (1) bekezdésben a következőket rögzíti: Elektronikus aláírás, illetve dokumentum elfogadását – beleértve a bizonyítási eszközként történő alkalmazást – megtagadni, jognyilatkozat tételére, illetve joghatás kiváltására való alkalmasságát kétségbe vonni – a következő bekezdés szerinti korlátozással – nem lehet kizárólag amiatt, hogy az aláírás, illetve dokumentum elektronikus formában létezik.

Speciális szabályok:

  1. A fő szabályban említett korlátozás a Polgári Törvénykönyvben szabályozott családjogi, élettársi kapcsolati, valamint öröklésjogi jogviszonyokban történő alkalmazásra vonatkozik, ezen jogviszonyok esetén ugyanis nem lehet az elektronikus formán kívüli dokumentumokat mellőzve, csak elektronikus aláírást felhasználni, illetve elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumot készíteni.
  2. Ugyancsak a törvény 3 §-ában foglaltak szerint, a bírósági eljárások különböző típusaiban – az előző bekezdések szerinti bizonyítási eszközkénti felhasználáson túlmenően – eljárási cselekményeket akkor lehet az elektronikus formán kívüli dokumentumokat mellőzve, csak elektronikusan aláírt elektronikus dokumentum, illetve elektronikus aláírás használatával foganatosítani, ha ezt az eljárástípusra jogszabály kifejezetten lehetővé teszi. Ezen esetekben, ha a vonatkozó jogszabály írásos formát ír elő, e követelménynek elektronikusan aláírt elektronikus dokumentum használatával is eleget lehet tenni.
  3. Az E-aláírási tv. feljogosítja a kormányt, hogy a közigazgatási hatósági eljárásokban és szolgáltatásokban felhasználható elektronikus aláírásokra, az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítványokra, illetve az azokkal összefüggésben nyújtott elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra rendeletben – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglalt rendelkezések érvényesítése érdekében – sajátos követelményeket írjon elő.
  4. A törvény meghatározza azt a felhasználási kört is, ahol az elektronikus aláírás kötelezővé tehető: az adókötelezettség teljesítésének módját megállapító törvény, a bírósági cégeljárás szabályait megállapító törvény, a jogügyletek biztonságának erősítéséről szóló törvénymódosításokról szóló törvény és a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szerv részére történő adatszolgáltatás teljesítésének módját megállapító jogszabály kivételével jogszabály nem teheti kötelezővé az elektronikus aláírás felhasználását az ügyfél részére (a kivételek esetében viszont kötelezővé tehető).
  5. Minősített tanúsítványt bármely – az E-aláírási tv. 3 § (3)-(4) bekezdés szerinti – bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásban el kell fogadni.

A fenti rendelkezések alapján is nyilvánvaló, hogy az elektronikus aláírás – szinte észrevétlenül – rendkívül széles körben elterjedt a napi vállalati munkafolyamatokban. Mivel azonban az aláírások egy része jogi képviselők és más meghatalmazottak útján teljesíthető, közel sem annyira ismert a cégvezetők előtt, mint amennyire az a jogszabályi háttér alapján indokolt lenne.

A cikk II. részében ezért tételesen ismertetjük az egyes eljárásokban alkalmazható elektronikus aláírások főbb jellemzőit, és sorra vesszük, hogy a fenti 5 pontban nevesített felhatalmazásoknak különféle jogszabályi módosításokkal hogyan szereztek érvényt – azaz megválaszoljuk a kérdést: mi mindenre alkalmazhatják a cégek az elektronikus aláírást.

Táborosi Levente
szolgáltatási igazgató
iLex Systems Zrt.
kérdések/észrevételek: ilex@ilexsystems.com címen tehetők fel. 

 

Kedves iLex-blog olvasóink!

Köszönjük, hogy 2015. évben érdeklődéssel fogadták együttműködő partnereink és saját ügyvéd kollégáink által írt jogi tárgyú cikkeinket, melyekkel elsősorban a hazai cégek jogi folyamatait kívántuk támogatni. A hetente megjelenő jogszabályi update-ek reményeink szerint segítik a vállalatokat a sikeres szerződéskötésekben, illetve a jogviták megelőzésében.

Eredményekben gazdag, üzletileg nagyon sikeres, boldog 2016. évet kívánunk!

dr. Ritter Marianna
iLex Systems Zrt.

Nyugdíjra spórolásban valamivel jobbak a nők

KamaraOnline
-
0
Nyugdíjra spórolásban valamivel jobbak a nők

Az egyszeri díjas nyugdíjbiztosítást kötők 52 százaléka, míg a rendszeres díjas nyugdíjbiztosítást kötők 57 százaléka nő a K&H Biztosító ilyen biztosításokat kötött 4 ezer ügyfele közül.

November végén 472,2 millió forintot tett ki a rendszeres díjas nyugdíjbiztosítások éves állománydíja a K&H Biztosítónál, ami éves összevetésben 112 százalékos növekedést jelent. A 4 ezer megtakarító több mint 80 százaléka ilyen biztosítást kötött. Ugyanebben az időszakban 28 százalékkal, közel 600 millió forintra nőtt az egyszeri és eseti díjas ilyen biztosítások értéke.

A 20 százalékos, maximum 130 ezer forintos támogatás két éve jár a nyugdíjbiztosításokra. A társaság az egyszeri díjas nyugdíjbiztosításokat tavaly januárban, a rendszeres díjas konstrukciókat pedig tavaly júliusban vezette be, és azóta folyamatosan nő az ügyfelek száma és az állomány is.

Az egyszeri díjas nyugdíjbiztosítások esetében kiegyenlített a nemek aránya: az ügyfelek 52 százaléka nő, 48 százaléka pedig férfi. Ugyanakkor a rendszeres díjas nyugdíjbiztosítások a nők körében népszerűbbek, ott 57 százalék a nők aránya.

Az egyszeri díjas nyugdíjbiztosításokat választók körében az átlagéletkor 41 év. A legfiatalabb ügyfél 23, a legidősebb pedig 53 esztendős. Az egyszeri díjas ügyfelek inkább az óvatos befektetéseket kedvelik: a megtakarítások 90 százaléka – legalább részben – tőkevédett eszközalapokban található. Az egy ügyfélre jutó eddig felhalmozott átlagos nyugdíjcélú megtakarítás értéke jelenleg 800 ezer forint.

A rendszeres díjú nyugdíj konstrukcióknál valamivel alacsonyabb, 39 év az átlagéletkor. Egy-egy ügyfél átlagosan havonta 13,3 ezer forintot tesz félre. Ez azonban az év végén emelkedni fog, mivel aki teheti, az kiegészíti az évközi befizetéseit, ezzel maximalizálva az állami támogatást.

Nem lőtte lábon magát, csak kézilabdázott

KamaraOnline
-
0
Nem lőtte lábon magát, csak kézilabdázott

Néhány órát kellett várni a cáfolatra az orosz miniszterelnök-helyettes kórházi kezelésével kapcsolatban.

Néhány napja egy lövész klubban megsebesítette a lábát Dmitrij Rogozin, a kormányfő helyettese – közölte kedd reggel az orosz Interfaksz hírügynökség.

Néhány órával később a RIA Novosztyin keresztül érkezett a cáfolat Rogozin sajtófőnökétől, aki azt mondta: csupán annyi igaz, hogy főnökét néhány napig valóban egy moszkvai kórházban kellett ápolni, de ma már ő vezetett egy tanácskozást. Állítólag nem lőtte lábon magát, hanem röplabdázás közben sérült meg.

Rogozinról közismert, hogy imádja a fegyvereket, megszállott gyűjtő, s emellett gyakran látni őt lőtereken. December 20-án éppen ő rakta fel a Twitterre, hogy „minden út a lőtérre vezet”, s egy fotót is publikált. Az 52 éves politikus rendszeresen sportol, focizik, kézi- és kosárlabdázik. A jelek szerint a kézilabdázás most veszélyesebb volt a lövészetnél.

Belső csatározások akadályozzák a Krím fejlődését

KamaraOnline
-
0
Belső csatározások akadályozzák a Krím fejlődését

Lemondott a közgyűlési elnöki posztjáról Szevasztopolban Alekszej Csalij. Azt mondta, amióta a Krím Oroszországhoz került, semmit nem tettek a terület fejlesztéséért.

Szevasztopol kormányzója egy újságírótól értesült arról, hogy kedden lemondott a város közgyűlésének elnöke. Alekszej Csalij (a fotón) tavaly szeptember óta töltötte be a tisztséget. A Krím-félsziget tavaly márciusban Oroszországhoz került népszavazás útján. A kormányzó csak annyit közölt a hírre, hogy tájékozódni fog.

Ezt azóta nyilván megtette, hiszen a lemondást Csalij a közgyűlésen jelentette be, s indoklásul annyit közölt: elege van, hogy másfél év alatt semmi érdemi előremozdulást nem látott Szevasztopol középtávú fejlesztésében. Ezért elsősorban a szevasztopoli politikai vezetőket tette felelőssé.

Néhány napja a Krím miniszterelnöke egy moszkvai fórumon szintén kritizálta az egyhelyben topogást, szerinte viszont ezért elsősorban a központi bürokrácia lassú döntései okolhatóak.

Vlagyimir Putyin orosz államfő maga is gyorsabb fejlődést sürget, elismerve, hogy gazdasági és szociális téren jelentős a félsziget lemaradása az oroszországi átlaghoz képest. Az orosz sajtó szerint Csalij és a kormányzó között személyes ellentétek nehezítették az együttműködést, és nem kizárt, hogy további belső csatározásokra derül fény. 

Hétmilliárdot utalnak egészségügyi intézményeknek a többletteljesítményért

KamaraOnline
-
0
Hétmilliárdot utalnak egészségügyi intézményeknek a többletteljesítményért

Hétmilliárd forintot biztosít a kormány az egészségügyi intézményeknek a betegek ellátásában nyújtott többletteljesítményükért az E-alap maradványából.

A forrást kedden átutalta az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a Magyar Államkincstárnak, és az hamarosan az intézmények számlájára kerül – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

A járóbeteg-szakellátás ösztönzésére 4,7 milliárd forintot, a várólista-csökkentésben való aktív részvételért 1 milliárd forintot, az onkológiai diagnosztikában vállalt többlettevékenységért 800 millió forintot, míg az egynapos ellátások ösztönzésére 500 millió forintot kapnak az intézmények.

Az E-alap kasszamaradványából összesen 339 egészségügyi szolgáltató részesül. Az úgynevezett kasszaseprés nyertesei idén azok az egészségügyi szolgáltatók, amelyek a 2015-re megfogalmazott és kiemelten kezelt szakmapolitikai célok közül többletfeladatokat vállaltak, ezzel is emelve a betegellátás minőségét.

Az egészségügyi ágazatvezetés kiemelt célkitűzése, hogy az ellátásokat a betegek által könnyebben elérhető és hatékonyabb forrásfelhasználást lehetővé tevő járóbeteg-szakellátás irányába terelje, és erre ösztönözze a szolgáltatókat is. Ezért a járóbeteg-szakellátási tevékenységet végző szolgáltatók között csaknem 4,7 milliárd forintot osztanak szét.

Idén nyáron vezették be azt a szabályt, amely előírja, hogy a daganatgyanús betegek képalkotó diagnosztikai vizsgálatát tizennégy napon belül el kell végezni. Az onkológiai ellátások mielőbbi diagnosztikáját szolgálják a mikrobiológiai vizsgálatok is. Az ilyen vizsgálatokat végző szolgáltatók ugyancsak számíthatnak többletforrásra a kasszamaradványból, az onkológiai diagnosztikában vállalt többlettevékenységért mintegy 800 millió forintot kapnak az érintett intézmények.

Ebben az évben kiemelt szakmapolitikai cél volt az is, hogy hatékonyabban ösztönözzék az egynapos ellátások elvégzésére az aktív fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatókat. Az egynapos beavatkozások mennyiségének arányában több mint 500 millió forintot osztanak szét.

OKSZ: 17 százalékkal csökkenhet a sertéshús ára januártól

KamaraOnline
-
0
OKSZ: 17 százalékkal csökkenhet a sertéshús ára januártól

Az 5 százalékra mérséklődő áfának köszönhetően január elsejétől 17 százalékkal csökkenhet a sertéshús ára – közölte az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ).

A frissen hűtött vagy fagyasztott házi sertéshús forgalmi adója csökken, így olcsóbb lesz például a comb, a lapocka, a tarja, a karaj, az oldalas és a dagadó is. Ugyanakkor a vágási melléktermékre és a belsőségre már nem terjed ki az 5 százalékos áfakulcs, így a sertésmáj, a sertészsiradék és a zsírszalonna áfája továbbra is 27 százalék marad. A feldolgozott húsféleségek, a kolbász, a szalámi, a virsli vagy a sonka áfája sem csökken.

A boltokban ugyan különbözőek az árak, de a kereskedők abban érdekeltek, hogy az áfakulcs-csökkentés előnyét átadják a vásárlóknak. Ez egy évben 25 milliárd forint körüli összeget jelenthet.

A KSH adatai szerint a rövid karaj kilója 1400, míg a sertéscombé 1310 forint volt novemberben. Így a 17 százalékos árcsökkenés kilónként több mint 200 forint áresést jelent.

MTI

Behajtási költségátalány: a legfontosabb tudnivalók

KamaraOnline
-
0
Behajtási költségátalány: a legfontosabb tudnivalók

A behajtási költségátalány polgári jogi és adójogi (illetve számviteli) megítélésével kapcsolatos fő tudnivalókat a NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztályának szakemberei foglalták össze.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:155. § (2) bekezdése értelmében, ha vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. A behajtási költségátalányt kizáró, vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis.

2015. június 19. napjával a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 53/B. §-ába egy új rendelkezés került beiktatásra, ezek szerint fizetési késedelem esetén a behajtási költségátalány megfizetésére – a Ptk. hatálybalépését megelőzően kötött szerződések tekintetében is – a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni, így a kötelezett, illetve a szerződő hatóság a behajtási költségátalány megfizetésére nem köteles, ha az erre irányuló igény érvényesítése során a késedelmét kimenti.

A behajtási költségátalány jellemzője, hogy

  • annak összege a késedelembe esés napjától esedékesen külön erre vonatkozó fizetési felszólítás hiányában is megilleti a hitelezőt;
  • annak összege független attól, hogy a kötelezettnek milyen mértékű pénztartozás késedelmes megfizetése után kell azt megfizetnie és attól is, hogy a késedelembe esés mikor történt, illetve mekkora időtartamot jelent (egy, harminc vagy ötven napot, stb.);
  • késedelmenként, és nem számlánként – bár optimális esetben e kettő egybeesik – követelhető az adóstól; ha pedig egy szerződésben a felek részletfizetésben állapodtak meg, akkor a költségátalány annyi részlet után érvényesíthető, amennyi részlet megfizetésével az adós késedelembe esett;
  • abban az esetben is követelhető, ha a jogosultnak tételesen kimutatható behajtási költsége nem keletkezett;
  • kárfelelősségi jellegű jogintézmény, amelynél így a fizetés alól kimentésnek van helye (ha a kötelezett késedelmét kimenti behajtási költségátalány fizetési kötelezettsége a késedelem beálltával nem keletkezik)
  • a szerződésben – a késedelmes fizetést megelőzően – elengedni, kizárni nem lehet;
  • 40 eurónál magasabb összegben is érvényesen meghatározható;
  • a késedelmi kamat összegén felül érvényesíthető.

A behajtási költségátalány a kötelezetti oldalon

A kötelezett a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó behajtási költségátalányt a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 81. § (2) bekezdés b) pontja alapján egyéb ráfordításként számolja el.

Számviteli szempontból tehát a behajtási költségátalány tartozásnak minősül, azt kötelezettségként szükséges a kötelezett könyveiben rögzíteni.

A behajtási költségátalány a jogosulti oldalon

A jogosult (hitelező) oldalán a behajtási költségátalány számviteli elszámolása a következő. A jogosult a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódó és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett behajtási költségátalány összegét – az Szt. 77. § (2) bekezdés b) pontja alapján – az egyéb bevételek között számolja el. Ebből következően – az óvatosság elvét szem előtt tartva – a jogosult csak akkor köteles a behajtási költségátalány összegét a könyveiben feltüntetni, ha az hozzá ténylegesen befolyt. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) szerinti adóalapot pedig csak a ténylegesen befolyt behajtási költségátalány képez a jogosult oldalán.

A fentiekben ismertetett számviteli elszámolásra tekintettel az érvényesíthető, ám nem érvényesített, pénzügyileg nem rendezett behajtási költségátalány összege a jogosult (hitelező) társasági adóalapját nem befolyásolja.

Lemondás a behajtási költségátalány összegéről

A Ptk. 6:155. § (2) bekezdése alapján a felek közti megállapodásban a behajtási költségátalány kizárása, vagy negyven eurónál alacsonyabb összegben történő meghatározása semmis, ez azonban nem jelenti azt, hogy a jogosult a költségátalány iránti igényéről a későbbiekben nem mondhat le, azt nem engedheti el, illetve a Ptk. 6:46. §-ában rögzített elszámolási sorrendet nem változtathatja meg (amelynek módosítása tartalmilag szintén azzal a következménnyel járhat, hogy a költségátalány összegét elengedi).

Ha a jogosult a szerződéskötést – és a teljesítési határidő beálltát – követően, de még a költségátalány összegének beérkezése előtt kifejezett nyilatkozattal lemond annak összegéről, a kötelezett a behajtási költségátalány összegét kivezeti a kötelezettségek közül, és annak összegét – ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik – az Szt. 86. § (3) bekezdés h) pontja alapján rendkívüli bevételként mutatja ki.

Tekintettel arra, hogy a jogosult csak a pénzügyileg rendezett behajtási költségátalányt tartja nyilván, a behajtási költségátalányról való lemondást nem kell könyvelnie (azaz az elengedéskor nem számol el rendkívüli ráfordítást). Ebből következően a jogosultnál nem merül fel a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés h) pontja szerinti adóalap-módosító tétel alkalmazása a követelés elengedéséhez kapcsolódóan, hiszen a jogosult könyveiben ki nem mutatott követelés elengedéséhez kapcsolódóan a társasági adó nem rendel adóalap-korrekciós tételt.

Ha a jogosult a behajtási költségátalány iránti követelését nem érvényesíti (arról lemond, azt elengedi), annak nincs ajándékozási, illetve egyéb illetékvonzata.

Elszámolási sorrend

A Ptk. 6:46. § szerint „ha a pénztartozás teljesítéseként fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elegendő, azt – ha a jogosult eltérően nem rendelkezett, és egyértelmű szándéka sem ismerhető fel – elsősorban a költségekre, majd a kamatokra és végül a főtartozásra kell elszámolni”. A Ptk. alkalmazásában a behajtási költségátalány ugyan sui generis jogcím, de természete szerint a költség fogalma alá sorolható, annak jogi sorsát osztja. A Ptk.-ban rögzített elszámolási sorrend megengedő szabály, attól a jogosult eltérhet, illetve az ő kifejezett eltérése hiányában is az ő felismerhető szándéka az, amely a sorrendiség szempontjából kiindulópontot jelent.

Amennyiben a jogosult Ptk. 6:46. §-ában rögzített diszpozitív elszámolási sorrendtől eltér, és a pénztartozást nem minden Ptk. szerinti jogcímen érvényesíti (pl. csak a főtartozás, illetve az ügyleti és a késedelmi kamat összegét kéri be a kötelezettől, a behajtási költségátalány összegét nem, és előbbi összegek beérkezése esetén tájékoztatja a kötelezettet, hogy további követelése vele szemben nincs), a kötelezett – az Szt. 86. § (3) bekezdés h) pontja alapján – a véglegesen nem érvényesített behajtási költségátalány összegét (ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik) rendkívüli bevételként mutatja ki.

Az elszámolási sorrend azonban attól önmagában nem függ, hogy a behajtási költségátalányt, illetve a kamatot a jogosult követelte-e a kötelezettől.

A jogosultnak, ha kifejezett nyilatkozattal ugyan nem mond le a behajtási költségátalány összegéről, a Ptk. 6:46. §-ban rögzített diszpozitivitással élve azonban úgy rendelkezik (illetve erre irányuló szándéka egyértelműen felismerhető), hogy a kötelezettől befolyó összeget a főkövetelésre számolja el, annak hiánytalan teljesítése esetén pedig jelzi, hogy további követelése az ügylettel összefüggésben nem áll fenn, a behajtási költségátalány érvényesítéséről való lemondást nem kell könyvelnie, mivel csupán a pénzügyileg rendezett költségátalányt tartja nyilván. Ennek alapján a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés h) pontjában rögzített adóalap-korrekciós tétel alkalmazása nem merül fel ebben az esetben sem.

A Ptk. 2014. március 15-én lépett hatályba. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 2014. március 14-ig hatályos 301/A. § (3) bekezdése a 2013. évi V. törvénnyel azonos módon szabályozza a behajtási költségátalány jogintézményét, ezért annak kezelésére a 2014. március 15-ét megelőző ügyletek vonatkozásában a fentiekben foglaltak az irányadóak.

Megújulnak a mezőgazdasági őstermelői igazolványok

KamaraOnline
-
0
Megújulnak a mezőgazdasági őstermelői igazolványok

Január elsején hatályba lép a mezőgazdasági őstermelői igazolványokra vonatkozó új jogszabály, amely megteremti az elektronikus eljárás, és a jelenlegi papír alapú igazolványok helyett a kártya alapú igazolvány bevezetésének feltételeit.

Az eddigi papír alapú, kézzel kitöltendő kérelmet az őstermelők által közölt adatok alapján automatikusan létrehozott nyomtatvány váltja fel. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a szükséges feltételek megléte esetén ideiglenes igazolványt állít ki, amely kezdetben 2016. július 31-ig, azt követően a kiállításától számított 60 napig igazolja az őstermelői jogviszonyt.

Ezen időszak alatt készül el a három helyett immár öt évig hatályos kártya alapú igazolvány, amelyet postai úton vagy az igénylés helyén vehetnek át a kérelmezők. A papír alapú igazolványok 2016. december 31-én hatályukat vesztik.

Lejáró igazolvány esetén október hónaptól lehetőség lesz a tárgyévet követő év január 1-jétől hatályos új igazolvány igénylésére. Az adminisztrációt csökkentő céllal továbbra is lehetőség lesz közös őstermelői igazolvány kiváltására, azonban különböző helyszíneken ezzel továbbra sem lehet értékesíteni, ugyanis az igazolvány nem másolható.

Az őstermelői igazolványokkal kapcsolatos ügyintézés a jövőben is a kamara falugazdászainál kezdeményezhető, az igazolvány kiállítása és érvényesítése továbbra is díjmentes lesz.

A kamara szerint a rendelet bevezetésével csökkennek az őstermelők hosszú távú adminisztrációs terhei, az ellenőrzési jogkörök kibővítésének pedig gazdaságfehérítő hatása is van. További előnye, hogy a vásárlók várhatóan egyértelműen azonosítani tudják majd az érvényes igazolvánnyal rendelkező, valós őstermelőket, és az országban megtermelt őstermelői termékeket.

Megszűnik az az ellentmondásos helyzet is, hogy az őstermelők ugyanazt a terméket azonos helyen és azonos időben őstermelőként és egyéni vállalkozóként is értékesítik.

Száztíz újságírót gyilkoltak meg ebben az évben

KamaraOnline
-
0
Száztíz újságírót gyilkoltak meg ebben az évben

Fekete év volt az újságíróknak az idei. A Riporterek Határ Nélkül szervezet adatai szerint 110 zsurnalisztát öltek meg a világon.

A legveszélyesebb ország az idén Szíria volt, ahol 13 zsurnaliszta vesztette életét munkavégzés közben. A januári párizsi merényletben tízen haltak meg, amikor terroristák megrohamozták a Charlie Hebdo szatirikus hetilap szerkesztőségét.

A Riporterek Határok Nélkül szervezet szerint 2015-ben ezek voltak a legveszélyesebb országok az újságírók számára: Szíria, Irak, Banglades, Brazília, Dél-Szudán és Jemen.

A nyugati szankciók elsöpörhetik az oroszok Hold-utazását

KamaraOnline
-
0
A nyugati szankciók elsöpörhetik az oroszok Hold-utazását

A 2016-25. közötti orosz űrprogramok költségvetéséből szinte valamennyi Hold-programos tételt törölték. Alaposan eltolódhat az expedíció.

Az orosz Hold-programból egyelőre csak a szuper űrhajó megépítését hagyták meg, ám annak költségvetését is alaposan megkurtították. Az Iszvesztyija napilap úgy tudja, hogy 12 milliárd rubelt (55 milliárd forintot) húztak ki a büdzséből, így 58,22 milliárd rubelból kell előállítani az űrhajót.

A Hold-program átrendezésével összesen 88,5 milliárd rubelt takarítanak meg, elemzők szerint egyértelműen azért, mert a jelenlegi gazdasági helyzet, a nyugati szankciók nem teszi lehetővé a program tervezett végrehajtását.

A 2025-ig terjedő űrprogramokra az év elején még 2 300 milliárd rubelt terveztek, s elképzelhető, hogy további kurtításokra lesz szükség. A Hold-misszió mellett a Mars kutatásával kapcsolatos programokat is felülvizsgálják. 

Új VP-pályázat: 5000 vállalkozás között 151 milliárd forintot osztanak szét

KamaraOnline
-
0
Új VP-pályázat: 5000 vállalkozás között 151 milliárd forintot osztanak szét

A Széchenyi 2020 keretében megjelent az „Mezőgazdasági termékek értéknövelése és erőforrás-hatékonyságának elősegítése a feldolgozásban” című (VP-3-4.2.1-15) felhívás.

A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 151 milliárd forint; a kormány előzetesen 5000 támogatott projekttel számol. Támogatási kérelem benyújtására 2016. február 15-től 2018. február 15-ig van lehetőség.

A felhívás célja az élelmiszer-ipari innováció ösztönzése, az elavult technológiai módszerek fejlesztése és új munkahelyek teremtése.

A Vidékfejlesztési Program (VP) keretében megjelent felhívásra mezőgazdasági termelők, valamint a mezőgazdasági termelőnek nem minősülő mikro- és kisvállalkozások jelentkezhetnek.

A feltételeknek megfelelő egyéni projektek maximum 500 millió, a kollektív projektek maximum 1,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek.

További részletek a csatolt Felhívásban.

Prezi: év végére közel 65 millió felhasználó

KamaraOnline
-
0
Prezi: év végére közel 65 millió felhasználó

Az év végére megközelítette a 65 milliót a Prezi regisztrált felhasználóinak száma, 2016-ban pedig a marketing és értékesítési területen dolgozó üzleti felhasználók állnak majd a cég stratégiájának fókuszában.

A csaknem 65 millió felhasználó a világ legnagyobb nyilvános prezentációs adatbázisát, több mint 200 millió nyilvánosan elérhető prezit hozott létre mostanra – mondta Árvai Péter, a Prezi társalapító-vezérigazgatója az MTI-nek.

A közösség által készített preziket összesen több mint egymilliárdszor nézték meg. A Prezinek havonta 1,1 millió új felhasználója van.

A Prezi egy felhő alapú prezentációs platform, amelynek különlegessége, hogy segít érhetőbben elmagyarázni az összefüggéseket és történeteket mesélni. 2015-ben gyorsan nőtt az üzleti felhasználóik száma, ezen belül elsősorban a marketing és értékesítési területen bővült a Prezit használók köre. Ők használják ugyanis a legtöbbet a Prezi úgynevezett párbeszéd alapú prezentációját: ilyenkor az előadónak nem kell az egész előadáson végiglapoznia, hanem rögtön egy-egy kívánt diára ugorhat.

Az ő igényeik kiszolgálására számos új sablont is létrehoztak; ez is része annak a stratégiának, hogy a Prezi csapatalapú és mobil megoldásokkal igyekszik segíteni a felhasználóit.

A Prezi idén mintegy 40 fővel növelte munkavállalói létszámát, így a budapesti irodában jelenleg 180-an, a San Francisco-iban pedig 50-en dolgoznak, s ezzel egyelőre elérték az optimális létszámot.     Az idei év egyik legfontosabb eseménye volt a Prezi életében, hogy a szoftvert Androidos eszközökre is kifejlesztették, ezzel jelentősen nőtt a mobil megtekintések száma mind az egyéni, mind a céges előfizetők között.

1...1 1011 1021 103...1 2061 102. oldal a 1 206-ból
© Newspaper WordPress Theme by TagDiv