A biztosi testület tagjai heti találkozójukon a menekültválságról tárgyaltak, valamint áttekintették a 2015-ben hozott intézkedéseket és a 2016 tavaszán előterjeszteni kívánt kezdeményezéseket.
„Az elmúlt évben korábban soha nem tapasztalt mértékben megugrott az Európában nemzetközi védelmet kérő személyek száma, és ez alaposan próbára tette a közös európai menekültügyi rendszert és a schengeni térséget. Az Európai Bizottság késlekedés nélkül válságkezelő intézkedéseket hozott, és továbbra is együttműködik a tagállamokkal és a harmadik országbeli partnerekkel az emberek beáramlásának kezelése, az európai határok védelme, valamint a tapasztalt migrációs nyomás kiváltó okainak kezelése érdekében. 2016 szintén fontos év lesz a szolidaritáson és a felelősség méltányos megosztásán alapuló menekültügyi rendszer kialakítása szempontjából” – olvasható a bizottság közleményében.
Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke így nyilatkozott: „Csakis közösen vagyunk képesek kilábalni a válságból. 2016-ban – már a következő hetektől és hónapoktól kezdődően – egyértelmű és kézzelfogható eredményeket kell felmutatnunk az irreguláris migrációs áramlatok és az uniós határok feletti ellenőrzés visszaszerzése terén. Ennek érdekében az unió egészének fokoznia kell a szerepvállalását, a bizottság által előterjesztett javaslatokat el kell fogadni, a 2015-ben jóváhagyott intézkedéseket pedig maradéktalanul végre kell hajtani. Biztosítanunk kell az uniós fogadóállomások teljes körű működését, valamint az Európába érkező személyek megfelelő nyilvántartásba vételét és ujjnyomatának rögzítését, így szembeszállva a szabálytalan továbbutazással. Életbe kell léptetnünk a szükséghelyzeti áthelyezési mechanizmust, és vissza kell küldenünk az európai tartózkodásra jogosulatlan személyeket. Emellett fokoznunk kell a harmadik országokkal folytatott együttműködést a migrációs áramlatok megfékezése és kiváltó okainak kezelése, továbbá a visszatérési és visszafogadási eljárások javítása terén. 2016-ban helyre kell állítanunk a schengeni rendszer rendes működését, és ehhez gondoskodnunk kell arról, hogy a tagállamok ne érezzék szükségesnek a belső határellenőrzés bevezetését vagy meghosszabbítását. A Bizottság minden szükséges lépést meg fog tenni ennek érdekében. Mindezen túlmenően pedig előremutató elképzelésekkel és bátor lépésekkel fogjuk biztosítani menekültügyi rendszerünk időtállóságát és a migrációs áramlatok fenntartható kezelését.”
Dimitrisz Avramopulosz biztos hozzátette: „A 2016-os év fordulópontot jelent. Az unió jövőjét a közösen hozott döntések és intézkedések fogják meghatározni – hiszen pontosan emiatt nevezzük magunkat Uniónak, és most ez az Unió forog kockán. Egyrészt sürgősen előrelépést kell elérnünk az uniós fogadóállomások, az áthelyezés, a visszatérés, az európai határőrség és a schengeni rendszer helyreállítása tekintetében. Másrészt bátran és előretekintően kell cselekednünk. A bizottságon belül ezért kemény munka folyik a dublini rendszer felülvizsgálatának előkészítése, valamint egy állandó áttelepítési rendszer és a legális migrációval és integrációval foglalkozó átfogó csomag kidolgozása érdekében. Nem szabad szem elől tévesztenünk a teljes képet.”
2015 legfontosabb intézkedései
Május 13-án a bizottság a válságra adott válaszlépésként bemutatta az európai migrációs stratégiát. Két héttel később, május 27-én ismertette a stratégia első végrehajtási csomagját, amely magában foglalta a 40 ezer személy Görögországból és Olaszországból történő áthelyezésére vonatkozó javaslatot, a 20 ezer személy Unión kívülről való áttelepítéséről szóló javaslatot, a migránscsempészet elleni uniós cselekvési tervet, valamint a tengeri keresési és mentési műveletek költségvetésének és eszközállományának megháromszorozását. Ezen túlmenően a bizottság iránymutatásokat tett közzé az ujjnyomatvételről is, ezzel támogatva a tagállamokat a migránsok nyilvántartásba vételében.
Szeptember 9-én az Európai Bizottság közzétette a második végrehajtási csomagot. A csomagban szerepelt az újabb 120 ezer menedékkérőnek a rendkívüli migrációs nyomásnak kitett tagállamokból való áthelyezéséről szóló javaslat, az állandó áthelyezési válságmechanizmusról szóló javaslat, a biztonságos származási országok európai jegyzékéről szóló javaslat, a visszatérésre vonatkozó cselekvési terv, illetve a visszatéréssel kapcsolatos feladatokról szóló kézikönyv, valamint az 1,8 milliárd euró összköltségvetésű Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért létrehozásáról szóló javaslat. Görögországban és Olaszországban a bizottság, a Frontex és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal közreműködésével kezdetét vette az uniós fogadóállomásokon alapuló koncepció végrehajtása. Októberben megkezdődtek az első áthelyezések, ám még mindig sok erőfeszítésre van szükség az elfogadott célkitűzések eléréséhez.
Költségvetési intézkedések
A költségvetési támogatás tekintetében a bizottság már javaslatot tett a 2015. és 2016. évi költségvetés módosítására, 1,7 milliárd euróval bővítve a menekültügyi válság megoldására elkülönített erőforrásokat. Ez azt jelenti, hogy 2015-ben és 2016-ban a bizottság összesen csaknem 10 milliárd eurót fog költeni a menekültügyi válság kezelésére. Mind az Európai Parlament, mind az Európai Tanácson belül a tagállamok gyorsított eljárás keretében jóváhagyták a bizottság módosított költségvetését. A tagállamok vállalták, hogy nemzeti forrásokat is mozgósítanak, hogy kiegészítsék az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala, az Élelmezési Világprogram és más érintett szervezetek (500 millió euró), a szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alap (500 millió euró) és a Szükséghelyzeti Alap Afrikáért (1,8 milliárd euró) részére előirányzott uniós támogatást.
A migrációs áramlatok kezelése
A migrációs áramlatok hatékonyabb kezelésére és az Európába való beáramlás megakadályozására törekedve a Bizottság számos intézkedést hozott harmadik országbeli partnerekkel együttműködve.
Ahogy a nyugat-balkáni útvonal mentén egyre kritikusabbá vált a helyzet, Juncker elnök október 25-én vezetői találkozót hívott össze az érintett országok képviselőinek részvételével. A megbeszélésen megállapodás született egy 17 pontból álló cselekvési tervről, és a bizottság, illetve a részt vevő államok heti videokonferencia-megbeszélések formájában biztosítják ennek hatékony nyomon követését (eddig 11 videokonferenciát tartottak).
Október 15-én Törökországgal megállapodtak egy közös cselekvési tervről, amely a november 29-i EU–Törökország csúcstalálkozóval egyidejűleg lépett életbe. A cselekvési terv részét képezi a közös felelősségvállaláson, kölcsönös kötelezettségvállalásokon és közös végrehajtáson alapuló, átfogó együttműködési stratégiának. November 24-én a bizottság javaslatot tett a Törökország-támogató Menekültügyi Eszköz létrehozására, amelynek célja a Törökországban ideiglenes védelmet élvező szíriai polgárok, illetve a török befogadó közösségek támogatására szánt 3 milliárd eurós uniós hozzájárulás koordinálása. December 15-én a bizottság bemutatta a szíriai konfliktus miatt lakóhelyelhagyásra kényszerült személyek megsegítését célzó, Törökországgal közös önkéntes humanitárius befogadási rendszerre vonatkozó javaslatát.
A november 12-én tartott, migrációról szóló vallettai csúcstalálkozón uniós és afrikai állam-, illetve kormányfők gyűltek össze, hogy megerősítsék az együttműködést és kezeljék a válság kiváltó okait. A találkozón előirányozták egy sor konkrét intézkedés 2016 végéig történő megvalósítását. Szintén ekkor kezdte meg hivatalosan is működését az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért, amelyhez 1,8 milliárd euró hozzájárulást biztosítottak az Unió pénzforrásaiból.
Határellenőrzési csomag
December 15-én a bizottság előterjesztette a határellenőrzési csomagot, amely fontos intézkedéseket foglal magában az EU külső határainak védelmét, a migráció hatékonyabb kezelését és a schengeni térségen belüli szabad mozgás biztosítását illetően. A bizottság javaslatot tett az Európai Határ- és Parti Őrség létrehozására – ez a Frontex mandátumának megerősítése révén valósulna meg. A határellenőrzési csomag továbbá javaslatot tartalmaz a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésére szolgáló európai úti okmányra, valamint a szíriai helyzet miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyeket védő, Törökországgal közös önkéntes humanitárius befogadási rendszerre vonatkozóan is.
2016-os feladatok
Az Európai Uniónak több területen is fokoznia kell szerepvállalását – szögezik le a közleményben.
Áthelyezés: a Tanács által szeptemberben jóváhagyott 160 ezer személy közül mindössze 272 személy áthelyezése valósult meg. Az áthelyezésre vonatkozó vállalások teljesítése érdekében mind a leginkább érintett tagállamoknak, mind pedig a rászorulókat áthelyezés céljából fogadó tagállamoknak mielőbb végre kell hajtaniuk az áthelyezésről szóló két határozatot, vagyis be kell jelenteniük és bővíteniük kell az áthelyezés, illetve az áthelyezett személyek fogadása céljából azonnal igénybe vehető férőhelyeket.
Áttelepítés: a tagállamoktól és a társult államoktól kapott információk alapján 2015-ben 5 331 személy áttelepítését irányozták elő a rendszer keretében. A tavalyi év végén a Bizottság arról kapott tájékoztatást, hogy csupán 779 fő tényleges áttelepítésére került sor. 2017 végéig összesen 22 504 személy áttelepítése esedékes.
Uniós fogadóállomások: a Görögországban kijelölt 5 uniós fogadóállomás közül csak egy működik teljes körűen (Leszbosz). Olaszországban 6 uniós fogadóállomást jelöltek ki, ezekből egyelőre kettő működik (Lampedusa és Trapani). Az áthelyezések végrehajtásához teljes körűen működő uniós fogadóállomásokra van szükség.
Visszatérés: az Uniónak növelnie kell az Európában jogtalanul tartózkodó gazdasági migránsok származási országukba való visszatérésének arányát. Ez a visszatérésre vonatkozó uniós cselekvési terv végrehajtása, valamint a visszafogadási megállapodások és tárgyalások előmozdítása révén érhető el.
Schengen: 2016-ban a schengeni rendszer rendes működésének helyreállítását kell prioritásként kezelni, biztosítva, hogy a tagállamok ne kényszerüljenek a belső határellenőrzés kivételes visszaállítására vagy meghosszabbítására.
Az Európai Határ- és Parti Őrséget illetően az Európai Parlament és a tanács részéről – az Európai Tanács decemberi ülésén tett vállalásnak megfelelően – a tárgyalások haladéktalan lezárására van szükség.
A biztosi testület a jelenlegi válság összefüggésében szükséges további kezdeményezésekről is tárgyalt. A tavalyi év eseményei rávilágítottak, hogy a dublini rendszer jelenlegi formájában nem tartható fenn. A múlt év szeptemberében bejelentettek értelmében a bizottság – az egységes menekültügyi rendszer kialakítására irányuló törekvéseinek részeként – megreformálja a dublini rendszert. A vonatkozó javaslatokat várhatóan márciusban hozzák nyilvánosságra. A bizottság az irreguláris útvonalak népszerűségének visszaszorítása érdekében már megkezdte a legális migrációra vonatkozó intézkedéscsomag előkészítését, amely az uniós kékkártyáról szóló irányelv reformját is magában foglalja. Emellett integrációs kérdésekkel foglalkozó javaslatok kidolgozására is sor kerül.
A bizottság még 2016 során nyilvánosságra kívánja hozni a migránscsempészetre vonatkozó újabb csomagot. A Törökországgal közös önkéntes humanitárius befogadási rendszerre irányuló bizottsági ajánlást helyszíni intézkedésekkel, valamint az áttelepítés strukturáltabb keretének kialakításával kell kiegészíteni. Márciusban a bizottság javaslatot fog előterjeszteni a kollektív európai megközelítés jövőbeni biztosítása céljából.
A külső dimenzió tekintetében előtérbe kell helyezni a harmadik országokkal való együttműködést a válság kiváltó okainak kezelése, és mindenekelőtt az Európába érkező irreguláris migrációs áramlatok felszámolása, illetve a nemzetközi védelemre nem jogosult személyek visszatérése terén. Változatlanul nagy hangsúlyt kap a kulcsfontosságú származási, tranzit- és célországokkal folytatott partnerség és együttműködés, például a kartúmi, illetve a rabati folyamat, az Afrika és az EU közötti migrációs és mobilitási párbeszéd, a budapesti folyamat, valamint a prágai folyamat keretében.
A további pénzügyi szükségletek felmérésére a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatának összefüggésében fog sor kerülni – zárul a bizottság közleménye.
