A magyar fiatalok 29 százaléka szándékozik valamelyik másik EU-tagállamban tanulni, képzésen részt venni vagy dolgozni – derül ki az Eurobarométer friss felméréséből. Svédországban ez az arány 57, Németországban 18 százalék.

A felmérés a május 20–21-i Európai Ifjúsági Rendezvény (European Youth Event – EYE) alkalmából készült április 9. és 25. között, 16–30 éves fiatalok (10 294 fő) megkérdezésével.

Úgy érzik, kizárják őket

A megkérdezettek több mint a fele (57 százalék) úgy érzi, hogy a válság következtében saját országában marginalizálódott: ki van rekesztve a gazdasági és a kulturális életből. A magyar fiatalok körében ez az arány 53 százalék. A skála a görögországi 97 százaléktól a németországi 27 százalékig tart, de 20 országban többségben vannak a helyzetüket „marginalizáltnak” ítélő 16–30 évesek.

Mindennek valamelyest ellentmond, hogy „A válság miatt kénytelen valamelyik másik EU-tagállamban tanulni, képzésen részt venni vagy dolgozni?” kérdésre csupán a megkérdezettek 15 százaléka válaszolt igennel. (12 százalék ugyanakkor már tanult vagy dolgozott másik EU-tagállamban.)

Az „Akar-e valamelyik másik EU-tagállamban tanulni, képzésen részt venni vagy dolgozni?” kérdésre az unió fiataljai 32 százalékban válaszoltak igennel. Ez a fajta mobilitás leginkább a svéd fiatalokra jellemző (57 százalék), Magyarországon a külföldi tanulás vagy munkavállalás szándékát a fiatalok mindössze 29 százaléka jelezte. A német fiatalok érzik magukat a legjobban otthon: csupán 18 százalékuk fontolgatja, hogy – egy időre – más tagállamban tanul vagy vállal munkát.

Oktatási rendszer

Az Európai Unió fiataljainak többsége nem elégedetlen hazája alap-, közép- és felsőfokú oktatási, illetve szakképzési rendszerével. A válaszadók 59 százaléka úgy érzi, hogy a rendszer jól alkalmazkodik a munka világához.

Az átlag hatalmas különbségeket takar: Svédországban és Máltán például 81 százalékos az elégedettség, de Írországban, Hollandiában, Dániában, Finnországban és Ausztriában is meghaladja a 75 százalékot. A másik véglet Görögország 25 százalékkal; Magyarország 49 százalékkal éppen bekerült abba a 10 tagállamba, ahol az oktatási rendszerrel elégedett fiatalok nincsenek többségben.

Uniós közélet

A megkérdezettek 90 százaléka azon a véleményen volt, hogy az európai fiataloknak fontos ismereteket szerezniük az unióról, az uniós intézmények működéséről. Az uniós közéletben való részvétel leghatékonyabb módjának 51 százalékuk az európai parlamenti választásokon való részvételt jelölte meg, a leginkább rászorulók számára nyújtott segítség 30, a közösségi oldalak EU-val kapcsolatos fórumain való véleménynyilvánítás 19 százalékot kapott (több választ is meg lehetett jelölni).

Az országonkénti különbségek itt is jelentősek: míg például az európai parlamenti választásokat Svédországban a fiatalok 84 százaléka jelölte be mint az uniós közéletben való részvétel hatékony módja, addig Cipruson ez az arány mindössze 26 százalék. A magyar fiatalok körében ez az arány 32 százalék (ugyanannyi, mint Horvátországban és Litvániában).

Közösségi oldalak

Az online közösségi oldalak az európai fiatalok 46 százaléka szerint előmozdítják a demokráciát, mivel mindenki számára lehetővé teszik a nyilvános vitában való részvételt, míg 27 százalékuk úgy véli, hogy a személyes adatok nem megfelelő használata miatt éppenséggel veszélyt jelentenek a demokráciára. (16 százalékuk szerint mindkét tendencia jelen van, 5 százalékuk szerint egyik sem, 6 százalékuk pedig nem kívánt válaszolni.)

Magyarországon a fiatalok pontosan fele véli úgy, hogy a közösségi oldalak előmozdítják a demokrácia ügyét, fenyegetésnek pedig 34 százalékuk tartja őket.

Fenntartható fejlődés, környezetvédelem

A megkérdezettek közül nagyon sokan a mindennapi tevékenységük során is szem előtt tartják a környezet védelmét és a klímaváltozás elleni küzdelmet. Az EU-ban élő fiatalok 63 százaléka szelektíven gyűjti a hulladékot, 47 százalékuk igyekszik vásárlás során csökkenteni „hulladék” (műanyag szatyor, újra fel nem használható csomagolás) mennyiségét, 46 százalékuk mondta azt, hogy otthonában takarékoskodik az energiával.