A lakásárak emelkedése a Genertel felmérésében szereplő 2000 megkérdezett kevesebb, mint egyharmadát zavarja, 72 százalékuk szerint további árnövekedés is várható a piacon. A válaszadók 44 százaléka tervez a közeljövőben ingatlant vásárolni. A CSOK-ot azonban csak 7 százalék szeretné igénybe venni lakásvásárlás vagy építés során.
Tavaly a használt lakások fajlagos átlagára 11,6, az új építésűeké 6,7 százalékkal nőtt 2014-hez képest, 2016-ban tovább nőttek az árak. Ami a bérleti díjakat illeti, országosan 5-20 százalékkal nőttek az árak a tavalyi év átlagához képest. (forrás: Otthon Centrum)
A lakásárak és bérleti díjak növekedésének számos következménye van a lakosságra nézve, amelyekre a Genertel kíváncsi volt. 2000 főt kérdeztek meg az ingatlanpiaci változások hatásairól; a megkérdezettek 19 százaléka budapesti, 81 százalék vidéki lakos. A válaszadók fele 40-60 év közötti, 29 százalék 60 évnél idősebb, 16 százalék 30-40 és a fennmaradó 5 százalék pedig 20-30 év közötti. A kérdések 3 csoportra bonthatóak: az ingatlanpiaci változások, árak alakulásával, a tervezett lakásvásárlás/vétel vagy felújítási szándékkal, illetve a lakásbiztosítással kapcsolatosan kérdezett a Genertel.
A lakáspiacon tapasztalható árnövekedést természetesen a Genertel által megkérdezettek is észlelik és 72 százalékuk azt is gondolja, hogy 2016-ban folytatódik az árak emelkedése. Sőt! Közel 60 százalék véli úgy, hogy az új lakás értékesítés áfájának 27-ről 5 százalékra való csökkenése sem eredményezi az ingatlan árak csökkenését; szerintük nem lesz semmilyen hatással a lakásárakra.
Az ingatlan árak emelkedése ugyanakkor csak a megkérdezettek harmadát „aggasztja”, vélhetően amiatt, mert 40 százalék biztosan nem vesz ingatlant idén, 16 százalék meg bizonytalan volt ez ügyben, tehát még nem hoztak döntést, csak 44 százalék tervez lakásvásárlást. A válaszadók 18 százaléka úgy véli, hogy jól jár a lakásárak növekedésével, ez az a réteg, akik árulják az ingatlanjukat és remélik, hogy a magas ár ellenére is tudnak vevőt találni.
Egy kérdés érintette a bérleti díjakat; itt a többség, 65 százalék semleges álláspontot képvisel, azaz nem érinti őket semmilyen módon a díjak emelkedése. Ezen sincs csodálkozni való, lévén a megkérdezettek döntő többsége saját tulajdonú ingatlanban él. Közel 30 százalék mondta azt, hogy rosszul érinti őket a bérleti díjak növekedése és alig 5 százalék örül neki.
A magyarok 71 százaléka vásárolna ingatlant befektetési céllal, ha lehetősége lenne rá, 17 százalék nemmel válaszolt, 12 százalék pedig nem tudta eldönteni.
Ezzel némileg összhangban vannak a megtakarítási szokásaik; hiszen a megkérdezettek 52 százaléka állította, hogy 10.000 vagy akár 20.000 Forintot is félre tesz havonta – vélhetően lakásvásárlási szándék állhat e mögött. 18 százalék 5000 forintot tud csak megspórolni, míg 30 százalék semmit se.
Meglepő válaszok érkeztek a biztosítást érinti kérdésekre. Az előzőleg végzett felmérésekhez képest most megfontoltabbnak, tudatosabbnak tűnnek a válaszadók: azok közül, akik rendelkeznek lakásbiztosítással, közel 70 százalék állítja azt, hogy tisztában van a lakásbiztosítása díjával, illetve a szolgáltatásaival, lévén, hogy azt nemrég kötötték vagy éppen ellenőrizték. A fennmaradó 30 százalék nem szokta nézni a díjakat, nem foglalkozik a biztosításával.
Nagyon megoszlanak a vélemények a tekintetben, hogy a lakásbiztosítás díjak növekedni fognak-e a lakásárak miatt. A válaszadók fele szerint igen, 30 százalék szerint nincs hatással a lakásár a biztosításra, 20 százalék pedig nem tudott választ adni.
Jó hír viszont, hogy még ha kicsivel is, de többségben vannak azok, akik elégedettek a lakásbiztosításuk díjával: „csak” 46 százalék örülne némi csökkenésnek.