A miniszterelnök optimista a következő két év gazdaságpolitikáját illetően; Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett gazdasági évnyitó rendezvényen azt mondta: adottak a stabil gazdaságpolitika feltételei.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a sikeres gazdaságpolitika két feltétele – a helyzetet kezelni képes pénzügyi tárca és gazdasági minisztérium, valamint a gazdaságpolitika bázisát adó, a kormánnyal jól együttműködő kamarai háttér – adott, ezért optimista az előttünk álló két év gazdaságpolitikáját illetően. A miniszterelnök feladata pedig az, hogy a gazdaságpolitika mögül az egyszerű, józan paraszti megfontolások ne tűnjenek el.

A kormányfő négy ilyen tételt nevezett meg, ami fölött „őrködnie” kell. Az első, „egyszerű paraszti bölcsességnek” azt nevezte: mindig jobb, ha nekünk tartoznak, mint ha mi tartozunk másoknak, a második, hogy mindig többet kell keresni, mint amennyit elköltünk, a harmadik szempont, hogy jobb dolgozni, mint tengeni-lengeni, a negyedik tétel pedig az, hogy mindig jobb, ha mi keresünk másokon, mintha mások keresnek rajtunk.

Úgy értékelt: az egyszerű, józan paraszti ész alapján megfogalmazott tételek tekintetében, a gazdasági miniszter és a Pénzügyminisztérium együttműködésének tekintetében és a kamarával való együttműködés tekintetében a stabil gazdaságpolitika feltételei adottak.

Kifejtette: egyelőre egy megörökölt, nagyon magas adósságrátával küzd Magyarország, ami a 2002-es választások elvesztése után 52-53 százalékról ment fel 80 százalék fölé, onnan hozta vissza a kormány, majd a koronavírus-járvány miatt megint fölment, és most megint küzd vele. „A lényeg, hogy oda kell eljutni, (…) hogy a végén mi adjunk kölcsön másoknak, és ne mások adjanak kölcsön nekünk” – hangsúlyozta.

A költségvetési hiányról szólva azt mondta, egyelőre többet költünk, mint amennyit keresünk, a foglalkoztatási adatokkal kapcsolatban pedig azt emelte ki: „ha nem dolgozunk, akkor éhen fogunk halni”, ezért minden erőt arra kell összpontosítani, hogy az embereket meggyőzzék, van értelme dolgozni. Értékelése szerint a számok azt mutatják, hogy ezt a kormány nem csinálja rosszul.

Hozzáfűzte: 2020-ig a dolgok „egy elég világos, egyenes, sikeres, emelkedő pályán haladtak”, de akkor „beesett” a járvány és az orosz-ukrán háború. 2020 és 2024 között „visszakapcsolásos” éveket élt meg az ország, most arra lát esélyt, hogy 2024-ben feljebb tud kapcsolni.

A kormányfő szerint a 2020 és 2024 közötti időszakot a reálgazdaság nagyobb baj nélkül túlélte, ennek pedig az az oka, hogy hagyták, hogy az emberek és a vállalkozók is keressenek. Másik okként azt jelölte meg, hogy a kormány „a Nyugatot majmoló, utánzó gazdaságpolitikát primitív képletre lefordító” megközelítés helyett teljes világgazdasági kapcsolatrendszerben kezdett gondolkodni. Miközben a Nyugat megbotlott, az ország gazdasági kapcsolatrendszerének keleti lába továbbra is virágzott – mondta.

Orbán Viktor kitért arra is, hogy jelenleg a magyar beruházók a negyedik helyen állnak saját országukban, ami megbecsülendő, mert mélyről indultak és ez egy javulási folyamat időközi állomása.

A kormányfő azt mondta, felgyorsult a világ gazdasági és politikai térképének átszabása, és a világ nyugati és nem nyugati része homlokegyenest eltérő módon ítél meg mindent. Példaként említette az orosz-ukrán háborút, amelybe szerinte a magyarokat kivéve Nyugat beleugrott, a világ összes többi része viszont nem akar elköteleződni, vagy oroszpárti álláspontot képvisel. A miniszterelnök azt mondta, a tajvani konfliktust is másképp ítéli meg Nyugat és Kelet, és ez kis megszorításokkal igaz a közel-keleti helyzetre is.

Orbán Viktor értékelése szerint ez azt jelenti, hogy a geopolitikai rivalizálás felülírja a piaci logikát is és lényegében a technológiai fejlődést is politikai szempontok határozzák meg. Nem mindegy, hogy a vita hogyan zárul: az egyik lehetőség, amelynek erős szószólói vannak Nyugat-Európában, az a decoupling, vagyis hogy a Nyugat válassza le magát a világgazdaság többi részéről és azt próbálja megvédeni, mert a Kelettel ráváró verseny azzal fenyeget, hogy elveszíti a saját maga uralta területeket, akár belső piacait is.

Hozzátette: a másik gondolkodásmód alapján – amelyet a Nyugat és a Kelet összekapcsolásával, konnektivitással jellemzett – igaz, hogy a Nyugat teret veszt, de ennek az az oka, hogy nem versenyképes, mert ha az lenne, akkor nem politikai eszközökkel akarná megállítani a keletiek előretörését, hanem gazdasági versenyben.

Elmondta, Európa nem is nagyon hiszi el magáról, hogy képes a termelékenység, hatékonyság érdekében olyan belső változásokat elindítani, amely a nyugati vállalkozók versenyképességét a keletiek szintjére emeli.

Orbán Viktor közölte, ha visszatér a hidegháború, vagyis szétválasztás lesz, akkor Kelet és Nyugat határa Magyarország keleti határánál fog húzódni, a „nyugati világ tulajdonképpen senkit sem érdeklő, félhomályos, poros perifériája leszünk”.

Ha együttműködés van, kereskedelem, akkor Magyarország két világ között van, egy olyan országként, ahol mind a két világ megtalálja saját lehetőségét – magyarázta, hozzátéve: a magyar gazdaságpolitika „arra fogad”, hogy sikerül fenntartani a két világ közötti állapotot.

Hozzátette: világos, hogy Magyarország a Nyugat része, de nem választja le magát a világ keleti részéről sem. Az ország tagja a Türk Tanácsnak, együttműködik Kínával, az oroszokkal való gazdasági együttműködést sem akarja feladni, csak azokban az esetekben, ahol ezt az európai szankciók kizárják – mondta.

Orbán Viktor szólva Magyarország profitegyenlegéről azt mondta: javul, de nem megfelelő. Ma Magyarországon a külföldiek a megtermelt profitból 4-6 milliárd eurót kivisznek, azonban profitkiviteli tilalommal nem lennének beruházások – vezette le.

A miniszterelnök szerint egyetlen módon nincs baj ezzel a nyitottsággal, ha a magyar vállalkozások külföldi befektetéseivel termelnek annyi profitot, amely hazahozza ezt a mértéket.

Ma átlagban 1,3-1,5 milliárd eurót hoznak a külföldi befektetések, ehhez hozzászámolva a többletet jelentő 1-1,5 milliárd eurós uniós transzfereket, akkor mintegy hárommilliárd euró van itt, míg 4-6 milliárd ott.

A jövő szempontjából Orbán Viktor a legfontosabbnak azoknak a nemzeti holdingoknak támogatását nevezte, amelyek képesek arra, hogy külföldön profitot termeljenek és hazahozzák, kiegyenlítve a profitegyenleget, utalva a Molra, az OTP-re, valamint az ingatlanok, az infokommunikáció és a hadiipar területére.

Ha van finanszírozás és kifektetési támogatás, valamint vannak vállalkozók versenyképes termékekkel és szolgáltatásokkal, azoknak beruházni kell, különben sohasem fog helyreállni a profitegyenleg, és mindig marad egy „meglopottság-, egy kizsákmányoltságérzés bennünk” – jegyezte meg a miniszterelnök.

A 6,5 százalékosra emelkedett költségvetési hiány csökkentéséről azt mondta: sok szempontot kell kombinálni, amikor ennek ütemezését megalkotják, mert a kormány nem akarja, hogy a gazdasági fejlődés megálljon, nem akar forrásokat kivonni a gazdaságból, kockáztatni a már elért életszínvonalat, illetve visszalépni a gyermektámogatási és a rezsitámogatási rendszerből.

Varga Mihály pénzügyminiszter szavait megerősítve közölte: a kormány szándéka, hogy 2024-ben a 6,5 százalékos hiányt 4,5-re mérsékelje, a rákövetkező évben 3,7 százalékra, majd azt követően 2,9 százalékra. Arra is felhívta a figyelmet: az Európai Unió a koronavírus-járvány utáni „ziláltságból” most tér vissza a szabályozott gazdasági működéshez, és az uniós pénzügyminiszterek tanácsa szerint négy évet adnak majd arra, hogy minden ország ismét tartsa a 3 százalék alatti költségvetési hiányt és a 60 százalék alatti államadósságot.

Jelezte: ha Magyarországnak nem sikerülne három év alatt valamilyen okból tartania az említett ütemet, még mindig marad „egy pufferév”, hogy európai uniós retorziók és szankciók kockázata nélkül ezt megtegye.

Ez a célkitűzés véleménye szerint lehetséges, bár megjegyezte azt is, hogy minden „európai nagykapun van egy kiskapu”, hiszen ha egy ország komoly strukturális reformokat vállal, akkor hét éve van arra, hogy visszatérjen. Ugyanakkor „mi nem bízunk annyira a brüsszeliekben, hogy erre építsük a költségvetési stratégiánkat, úgyhogy maradjunk egyelőre ennél a 3+1 tartalékéves megoldásnál”.

A kormányfő beszéde azt is felvetette: válaszolni kell arra a kérdésre is, mi van akkor, ha a „tétjeink nem jönnek be”, azaz sem Amerikában, sem Brüsszelben nem az történik, amit a kormány szeretne és ha a költségvetés hiányát is lassabban tudják csökkenteni.

Kijelentette: elvből nem készítenek B-terveket, de egy ilyen helyzetre fel kell készülni, csak nem tervekkel, hanem habitussal.

Felidézte egy, az 1848-49-es szabadságharcról szóló könyvben olvasottakat, ahol a székely területeken a parancsnoknak azt jelentik, hogy teljesen bekerítették őket, mire a parancsnok azt válaszolja, hogy ez a legjobb hír. „És miért? Hát azért, mert akkor minden irányban támadhatunk. Ez a B-terv” – zárta beszédét Orbán Viktor.

Túl van a nehezén a magyar gazdaság, a kormány intézkedései segítettek abban, hogy a külső finanszírozási képesség, a fogyasztói árindex és a reálbérek alakulása is kedvező irányba mozdult el – mondta a pénzügyminiszter a rendezvényen.

Varga Mihály hangsúlyozta: a kormány olyan pályát határozott el, ami a következő három-négy évben 3 százalék alá viszi az államháztartási hiányt. Idén 4,5 százalékot céloztak meg, jövőre 3,7 százalékot, és 2026-ban csökkenhet 2,9 százalékra a mutató.

A pénzügyminiszter a kockázatok közül az egyik legjelentősebbnek az államadósság szintjét nevezte. Az államadósság a koronavírus-járvány időszakában jelentősen megnőtt, azóta csökkenni kezdett, de ezt a csökkentést folytatni kell – közölte. Kiemelte a kamatkiadások jelentős terhét is, ami az infláció csökkenésével és a kamatkörnyezet javulásával mérsékelhető.

Varga Mihály szerint a korábbinál sokkal stabilabb és biztonságosabb lábakon áll az államadósság finanszírozása. A lakossági állampapírok aránya 22 százalék, míg 2010-ben csak 3 százalék volt, a lakosság 10 ezer milliárd forint feletti összeget tart állampapírban.

A miniszter felidézte az Európai Bizottság jelentését, amely szerint a magyar gazdaság fokozatosan lendületet vesz idén, 2025-ben pedig a magyar gazdasági növekedés lesz az egyik legmagasabb az EU-ban.

Hozzátette, hogy Magyarország már 2021 közepére elérte a koronavírus előtti kibocsátási szintet, ami az uniós országok többségének nem sikerült.

A pénzügyminiszter a kedvező tényezők között említette a folyó fizetési mérleg „visszapattanását”. Az energiaárak változása jelentősen segíti a gazdaság szereplőit abban, hogy a mérlegpozíciók javuljanak – mondta.

A pénzügyi tárca vezetője fontosnak nevezte a bizalmi indikátorok visszaépítését. A fogyasztói bizalmi index 2022 októbere óta folyamatosan javul, a cél az, hogy a vállalkozói visszafogottság is enyhüljön – mondta.

A magyar gazdaság az egyik legnyitottabb a világgazdaságban, ugyanakkor rendkívül összetett a szerkezete, ami kedvező, mert lehetőséget ad arra, hogy egy-egy szektor visszaesését a többi kiegyensúlyozza – fejtette ki.

Magyarország azon kevés OECD-ország közé tartozik, ahol 10 százalék alatt van a társasági adó mértéke. A most elindult, illetve a tervezett digitális adózási kezdeményezések segítik a vállalkozások adminisztratív terheinek további csökkentését.

A keleti nyitás politikájának eredményeként a magyar export szerkezete is jelentősen átalakult. A Németországba irányuló magyar export részesedése a teljes kivitelből például 32 százalékról 26 százalékra mérséklődött, bár közben az export volumene jelentősen nőtt. Az arány csökkenésének oka a keleti piacokra és a környező országokba irányuló export növekedése – mondta Varga Mihály.

Az elmúlt évek gazdasági nehézségei után érthető a háztartások óvatossága, de ennek a mérséklésétől függ a fogyasztás helyreállítása, míg a vállalati óvatosság enyhítése a beruházások élénkítését váltaná ki – mondta a nemzetgazdasági miniszter.

Nagy Márton szerint a fogyasztást visszafogó körülmények nagy részét a kormány megszüntette. Kiemelte, hogy a reálbérek 2024-ben átlagosan 5 százalékkal nőhetnek, a munkaerőpiac átképzésekkel és az inaktívak bekapcsolásával jelentősen bővíthető, főképp a fiatalok körében látszik komoly tartalék, hosszabb távon a munkavállalók száma 4,7 millióról 5,2 millióra nőhet.

A munkaerőpiac megvédésén túl kedvező folyamatokat vetít előre, hogy az inflációt sikerült letörni, az ipar termelési költségei már csökkennek is, az ikerdeficitnek vége, a kiskereskedelmi forgalom pedig növekedéssel kezdte az évet. Az elmúlt évek világszintű válságait Magyarország leküzdötte, ami azt jelzi, hogy a beruházásokra és kivitelre összpontosító gazdaságszerkezet jól működik – tette hozzá.

A tárcavezető szerint a belgazdaság újraindítása jó irányt vett, a kivitel élénkítése viszont komolyabb kihívásnak látszik, a kedvezőtlen külpiaci körülmények miatt különösen a jármű- és akkumulátorexport élénkítésére kell most összpontosítani. A hitelpiac helyreállítását számos program segíti, ennek eredményei mind lakossági, mind a vállalati oldalon látszanak, a visszaesés már tavaly megállt, összességében a szerződések száma decemberben már csaknem 20 százalékkal nőtt. A miniszter a kedvező körülményeknek köszönhetően fokozatos, idővel gyorsuló ütemű gazdasági helyreállást valószínűsít. Magyarország idén visszatérhet az emelkedési pályára, ezt követően a növekedés nagyobb lendületet vehet, így a főbb mutatók 2026-ra teljesen helyreállhatnak – véli Nagy Márton.

A gazdaság szereplőinek élni kell a kormány teremtette lehetőségekkel – hangsúlyozta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.

Az MKIK elnöke a magyar gazdaság helyzetéről szólva rámutatott arra, hogy a munkaerőpiac továbbra is rendkívül feszes, szerinte ez az egyik legnagyobb érték, amit sikerült a válság időszakában megőrizni.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a migrációval nem lehet megoldani a munkaerőutánpótlást, a külföldi munkavállalók foglalkoztatását szabályozott körülmények között kell kezelni. Szerinte a külföldi munkaerőre úgy kell tekinteni, mint a gazdasági növekedés egyik eszközére, amely növekedési támaszt ad a gazdaságnak, enyhítik a munkaerőhiányt. A kamara elnöke úgy vélte, a külföldi munkaerő megjelenése a magyar gazdaságban munkahelyet is teremt.

Kitért arra, hogy tavaly kedvezően alakult Magyarországon a külföldi működőtőke beruházás, meghaladta a 13 milliárd eurót. A kamara elnöke ugyanakkor a magyar gazdaság növekedésének egyik gátló tényezői közé sorolta a lakosság óvatos viselkedését, ami a beruházásában is megmutatkozik. Hozzátette, sikerült letörni az inflációt, a reálbérek pedig újra emelkednek.

Előadásában Parragh László érintette a magyar vállalkozások helyzetét, és kiemelte, a magyar vállalkozások generációváltás kellős közepén vannak. A vállalkozásoknak jelentős kihívást jelent a zöldátállás, az energiahatékonyság, innováció, mesterséges intelligencia, a fogyasztói igények változása.

„A jövő azoké, akik felkészülnek rá a jelenben” – mondta Parragh László, aki szerint a magyar vállalkozásokban meglévő ösztönösséget tudatosságra kell váltani.

Az európai uniós forrásokkal kapcsolatban a kamara elnöke felidézte, hogy a csatlakozási szerződés alapja az EU 4 szabadság elvének, az áruk, a szolgáltatások, a személyek, a tőke szabad mozgásának érvényesülése. Ezt Magyarország megtette, lemondott piacának egy részéről, ezért az EU források cserében járnak neki – emelte ki Parragh László.

A nemzetközi helyzetet elemezve az MKIK elnöke rámutatott arra, hogy az Amerikai Egyesült Államok, Kína és az Európai Unió között erőteljes átrendeződés zajlik, és ebben a versenyben az EU egyre inkább lemarad.

A növekedésben fontos szerepet játszó gépjárműgyártás területén megjelent a zöld fenntarthatósági irány. Ebben Magyarország óriási lépést tett az elmúlt években, és ezzel az ország jó helyzetbe kerülhet – mondta Parragh László.

Úgy vélte, a következő időszakban az egészséges szuverenitás és a függőség között meg kell találni a megfelelő egyensúlyt, hogy az ország nyertese legyen a nemzetközi átalakulásnak.

A kamara szerepével kapcsolatban Parragh László egyebek között kiemelte, hogy közreműködtek több hitelprogram sikeres megvalósításában, egyebek közt példaként említette a Széchenyi Kártya programot. A kamara elősegítette a szakképzés piaci igényekhez alakítását, a bérek reálértékének megőrzését, hozzájárult az infláció letöréséhez, a rezsivédelemhez, a deregulációhoz. Ugyanakkor a kamarának is alkalmazkodnia kell a világ változásaihoz, köztük például a digitalizációhoz, az innovációhoz.

(Forrás: MTI, fotó: Máthé Zoltán)