A Növekedési Hitelprogram a Magyar Nemzeti Bank becslései szerint eddig a GDP növekedéshez több mint egy százalékkal járult hozzá.

A program két éve segíti a mikro-, kis- és középvállalatok hitelhez jutását. A maximum 2,5 százalékos fix kamatú, akár 10 évre felvehető hitel 23 500 vállalakozáshoz jutott el a hitelintézetek segítségével. A beruházások és a foglalkoztatottság bővülését elősegítő NHP és NHP+ a gazdasági növekedéshez több mint 1 százalékkal járult hozzá. A jegybanki hitelprogramok átmeneti jellegűek, így a jövőben a vállalati hitelezésnek fokozatosan újra piaci alapúvá kell válnia – olvasható a Magyar Nemzeti Bank honlapján. 

A Magyar Nemzeti Bank 2013. június elején indította el a Növekedési Hitelprogramot (NHP), amelynek célja a kis- és középvállalkozások (kkv-k) hitelhez jutásának elősegítése és a pénzügyi stabilitás megerősítése. A program két szakaszában eddig hozzávetőleg 23500 vállalkozás jutott finanszírozáshoz, közel 1500 milliárd forint összegben, ami a jelenleg fennálló kkv-hitelállomány mintegy 30 százalékának feleltethető meg.

A vállalkozások részéről jelentős érdeklődés mutatkozott az NHP iránt, köszönhetően annak, hogy a 2,5 százalékban maximált, akár 10 éves futamidőre fix kamat alacsony és kiszámítható terhet jelent. Az NHP elindításával sikerült megállítani a kkv-hitelállomány tartós, évi 5-7 százalékos csökkenését, és ezzel elkerülni a hitelbefagyást. A program a becslések szerint eddig a GDP növekedéséhez több mint 1 százalékkal járult hozzá.

Az NHP első szakaszában, 3 hónap alatt mintegy 700 milliárd forintnyi hitelszerződés megkötésére került sor. Ennek eredményére építve a program 2013 októberében indult második szakasza már sokkal inkább a hitelállomány bővítésére, valamint a beruházások ösztönzésére és így a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatottságra fókuszált. Ennek keretében mostanáig mintegy 782 milliárd forintnyi összeget vettek igénybe, amelynek több mint 95 százaléka új hitel, és közel kétharmada új beruházási hitel.

A megvalósult beruházások közel 70 százaléka kapacitásbővítést szolgált. Az NHP második szakaszában számottevően nőtt a mikrovállalkozások aránya, és ezzel párhuzamosan csökkent az átlagos hitelméret is: minden második beruházási hitel 10 millió forint alatti.

Az NHP második szakasza jelentősen csökkentette a regionális koncentrációt: míg az NHP-n kívüli hitelezés erőteljesen Közép-Magyarország fókuszú, a programban nyújtott hiteleknek mindössze 30 százaléka irányul ebbe a térségbe, így az hozzájárul a területileg kiegyensúlyozottabb hitelezéshez és gazdasági fejlődéshez. A gazdasági ágazatok közül továbbra is jelentős a feldolgozóipar és a kereskedelem részesedése, és a második szakaszban nyújtott hiteleknek már mintegy negyede a mezőgazdaságba irányul, míg a kkv-hitelállomány belül az ágazat részesedése csak 6-8 százalék körül van.

2015 tavaszán egy, az NHP-val számos feltétel tekintetében megegyező, azzal párhuzamosan futó, de különálló konstrukciót indított el, amelyben a jegybank nemcsak forrást biztosít a hitelintézeteknek, hanem részt vállal az esetleges hitelezési veszteségből. Erre azért volt szükség, mert a még életképes, de valamivel magasabb kockázatú kkv-k hitelhez jutása továbbra is nagyon korlátozott. Ezek a vállalkozások piaci alapon sok esetben csak indokolatlanul magas felár és rövid futamidő mellett jutnak finanszírozáshoz, ami gyakran beruházásuk elhalasztását vagy csupán részleges megvalósítását eredményezi.

Az NHP+ konstrukcióban az MNB 500 milliárd forintos keretösszeget bocsátott a hitelintézetek rendelkezésére, amely a lehívások fokozatos beindulása mellett az év második felében futhat fel.

A jelenlegi feltételek szerint az NHP és az NHP+ konstrukcióban az idei év végéig van mód hitelszerződést kötni, jóllehet az egyes hitelrészek akár 2016 végéig is lehívhatók a legtöbb hitelcél esetében. A tartós gazdasági növekedés támogatásához az MNB becslései szerint vállalati hitelállomány évi 6-9 százalékos növekedésére lenne szükség.

 A jövőben a vállalati hitelezés egyre inkább a jegybanki szerepvállalás csökkenése mellett valósulhat meg, így a hitelállomány megfelelő mértékű növelése jelentős kihívás elé állíthatja a hazai bankszektort.