A kényszertörlési eljárással kapcsolatos tapasztalatokat, illetve a 2014. július 1. napjától hatályos új szabályokat dr. Horváth Péter János, a NAV Felszámolási és Végrehajtási Főosztályának végrehajtási szakreferense foglalja össze.

A kényszertörlési eljárás jogintézményének bevezetésétől a jogalkotó a vagyontalan cégek cégnyilvántartásból való minél hamarabbi törlését, a gazdasági életnek a nem működő, illetve jogellenesen működő gazdasági társaságoktól való gyors megtisztítását, az egyszerűsített felszámolások számának, ezáltal az állam által fizetendő felszámolói díjnak, valamint a hátralékállománynak a jelentős mértékű csökkenését, illetve a kényszertörlést előidéző tagok, vezetők jóval szélesebb körű felelősségre vonásának megteremtését várta.

A 2014. június 30-ig hatályos kényszertörlési szabályok hiányosságai

2012. március 1-től 2014. június 30. napjáig a Cégtörvénynek a kényszertörlésre vonatkozó rendelkezései nem tartalmazták a kényszertörlés kezdő időpontjának a definícióját, így nem lehetett tudni, hogy a követelés bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettsége a bírósági ügyindítás dátumától, vagy az eljárást megindító végzés Cégközlönyben való közzétételének a dátumától kezdődik. A követelés bejelentési határidő azonban nem volt jogvesztő, így követelés bejelentése hiányában is a cég kényszertörlését követő en a volt tagokkal, vezetőkkel – mögöttes felelősökkel – szemben lehetett követelést érvényesíteni.

Ezen rendelkezések nem tartalmaztak eljárási részletszabályokat. Így például, amikor a cégbíróság az adókötelezettségek teljesítésére hívta fel a vezetőt, aki – az esetek nagy számában – a felhívást nem vette át, „ismeretlen helyre költözött”, akkor a bíróság nem tudta folytatni eljárását, nem tudott hirdetményi kézbesítést elrendelni.

Amennyiben az adóhatóság a Cégbíróságnak jelezte, hogy a kényszertörlési eljárással érintett cégnek van a biztosítotti nyilvántartásban T1041-es adatlap útján bejelentett, nyitott jogviszonnyal rendelkező foglalkoztatottja, akkor annak érdekében, hogy a biztosított a Bérgarancia Alapból támogatást igényelhessen, megszűntette a kényszertörlési eljárást és kezdeményezte a felszámolást. Azonban az esetek többségében kiderült, csupán arról volt szó, hogy a cég az adóhatóságnak nem jelentette be a munkaviszony megszűnését, a munkavállalónak nem volt bérkövetelése a céggel szemben és így támogatást sem igényelhetett a felszámoló a Bérgarancia Alapból. Elsősorban ennek eredményeként 2014. évben több mint 8.000 kényszertörlési eljárás fordult át egyszerűsített felszámolásba, hátráltatva a cégek törlését, illetve a gazdasági társaságok vagyontalansága folytán jelentős összegű felszámolási költséggel terhelte meg az államot.

A cégbíróság a céget a kényszertörlési eljárást követően csak akkor törölhette a cégjegyzékből, ha az állami adó- és vámhatóság arról tájékoztatta, hogy a cégnél adóhatósági eljárás nincs folyamatban, és ellenőrzést, végrehajtást nem kezdeményez. Azonban ekkor még csak a papír alapon történő kommunikáció működött, ami lassította az eljárást.

A kényszertörlés 2014. július 1-től hatályos új szabályai

A 2014. július 1. napjától a kényszertörlési szabályok kiegészültek a kényszertörlés kezdő időpontjának meghatározásával, mely rögzíti, hogy az a kényszertörlési eljárás megindításáról szóló jogerős végzés Cégközlönyben való közzétételének napja. Ezáltal tisztázódott, hogy az immár 60 napra változott követelés bejelentési határidőt mikortól kell számolni. Ez a határidő továbbra sem kifejezetten jogvesztő jellegű, azonban mégis quasi jogvesztő határidőnek tekintendő, mivel az új szabályok szerint a mögöttes felelősökkel szembeni speciális kártérítési pereket csak az a hitelező indíthat a cég törlését elrendelő jogerős végzés közzétételét követő 90 napos jogvesztő határidőn belül, aki az eljárás elején követelését 60 napon belül be is jelentette.

A 2014. július 1. napjától hatályos szabályok már tartalmazzák, hogy a Polgári Perrendtartás rendelkezéseit kell alkalmazni a kényszertörlési szabályokban írt eltérésekkel. Tehát a kényszertörlési eljárásban nincs helye az eljárás szünetelésének, illetve kézbesítési akadály esetén nem hirdetményi kézbesítésnek, hanem a törvényességi felügyeleti eljárásokban is használt Cégközlönyben való közzétételnek van helye, melynek megtörténtét követő ötödik napon az irat kézbesítettnek tekintendő. A Polgári Perrendtartás alkalmazásával a jogorvoslatok benyújtásának, elbírálásának szabályai is tisztázódtak, illetve mivel az ügyintézésre már nem csak bíró, hanem bírósági fogalmazó és ügyintéző is jogosulttá vált, ezért a bírósági munka is felgyorsult.

Az új rendelkezések szerint ha a kényszertörlési eljárás jogerős befejezése előtt a cégbíróságnak a céggel fennálló munkaviszonyon alapuló bérkövetelés vagy munkaviszonyból származó egyéb követelés kerül bejelentésre – feltéve, hogy a cég elleni felszámolási eljárás megindításának feltételei egyébként nem állnak fenn – a cégbíróság a felszámolói névjegyzékből jelöli ki a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolások kiadására, valamint a Bérgarancia Alapból igényelhető támogatással összefüggő feladatok ellátására a Bérgarancia biztost. A bérgarancia biztost a Bérgarancia Alapból történő támogatás igénylése vonatkozásában ugyanazok a jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik, mint a felszámolót a felszámolási eljárás esetében. Ezáltal a kényszertörlésben jogos bérkövetelést előterjesztő munkavállaló hamarabb jut állami támogatáshoz a Bérgarancia Alapból, az államnak pedig nem kell feleslegesen finanszíroznia egy egyszerűsített felszámolást. A bérgarancia biztos intézménye bevezetésének eredményeként 2015-ben hatodannyi, mindössze 1716 db kényszertörlés fordult át felszámolásba, mint 2014-ben.

A 2014. július 1-től kezdődően megindított kényszertörlési eljárásokban a cég képviselője a kényszertörlési eljárás alatt a hitelezői érdekek figyelembevételével járhat el, a kényszertörlés kezdő időpontjától a cég vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot – néhány kivételtől eltekintve – nem tehet. Mivel az új Büntetőtörvénykönyv alapján már a kényszertörlési eljárással kapcsolatban is elkövethető a csődbűncselekmény, amennyiben a cég vezetője a cég vagyonát elvonja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik és ezáltal a hitelezők kielégítését meghiúsítja, vele szemben büntetőeljárás folytatható le. Mivel a csődbűntett az adóbevétel csökkentésével kapcsolatos bűncselekménynek tekintendő, ezért a büntetőjogi felelősséget megállapító jogerős ítélet birtokában az elítélt személlyel szemben adóhatósági határozat hozható, a magánvagyonára adó- végrehajtás foganatosítható.

A Kényszertörlés Informatikai Támogatása (KIT)

A KIT 2015. január 1-i bevezetése előtt az adóigazgatóságok végelszámolási szervezeti egységeinek volt a feladata, hogy rendszeresen figyelemmel kísérjék a Cégközlöny hon lapján a hirdetményeket, és az ügyindításhoz kigyűjtsék az illetékességükbe tartozó, újonnan indult kényszertörlési eljárásokat, melyekről legalább heti rendszerességgel értesítették a végrehajtási szervezeti egységeket és az illetékes vám szerveket. Az adóhatóság egyes szervezeti egységei egymással a kapcsolatot papíralapon tartották. Az érintett szervezeti egységek írásbeli nyilatkozata alapján, illetve a nyilvántartási adatok megvizsgálása után az adóhatóság papír alapon közölte a cégbírósággal, hogy van-e a cég törlésének akadálya, illetve az elhárult-e.

A Cégtörvény az elektronikus kapcsolattartást kizárólag a törlési akadály fennállásnak, illetve annak megszűnésének a közlésére írja elő. Azonban az adóhatóság, figyelemmel a quasi jogvesztő határidőre, illetve a gyorsabb és hatékonyabb ügyintézés igényére, a hitelezői követelését is ugyan abban az elektronikus iratban, a KIT rendszer használatával jelenti be.

A KIT bevezetését követően a cégbíróság legkésőbb a 60. napon elektronikus értesítést kap. Amennyiben törlési akadály áll fenn, hivatalunk a törlési akadály megszűntét követően haladéktalanul jelzi annak megszűnését. A program a törlési akadály megszűntekor a követelések összegét, egyben a törlési akadály megszűnéséről való tájékoztatást tartalmazó elektronikus iratot generálja.

A kényszertörlési eljárásokkal kapcsolatos eddigi tapasztalatok

Az új szabályok eredményeként ugyan 2015. évben is közel ugyanannyi, 26 166 db kényszertörlési eljárás indult, mint 2014. évben, azonban míg 2013. évben még csak 2000 db, addig 2015. évben már 24 000 db cég törlésére került sor a kényszertörlési eljárásokban. Továbbá a visszamenőleges 3 jogalkalmazás tilalmára tekintet tel csak az utóbbi időben tudott felelősségi pereket indítani az adóhatóság, azonban így is közel száz kény szertörlési eljárással kapcsolatos per indult a mellett, hogy több száz mulasztási bírság határozat lett kiadva a jogsértően eljáró képviselőkkel szemben.

Elmondható, hogy a KIT rendszert a cégbíróságok is elfogadták, a bevezetése kapcsán érdemi probléma nem merült fel. A KIT valószínűleg mintaként fog szolgálni valamennyi jövőbeli informatikai fejlesztés számára, különös tekintettel arra, hogy a kényszertörlési eljáráson kívül, az állami adóhatóság számára 2016. január 1. napjától a magáncsődeljárásban, 2016. július 1. napjától a felszámolási eljárásokban és a peres eljárásokban is kötelező lesz az elektronikus kapcsolattartás, ami miatt további informatikai fejlesztések válnak szükségessé.

Megjelent az Adóvilág 2016/05. számában.