Egyszerű és hatékony ügyintézés, egyablakos e-építésügy, egységes államiberuházás-módszertan, Balaton-törvény, az állami középület-állomány felmérése, Nemzeti Építészetpolitika: többek között ezeket ígéri a kormány nagyszabású építésügyi reformprogramja, amelynek előkészítése hamarosan befejeződik.

Az építésügyi szabályrendszer és az adóeljárás átalakítása a következő fél év polgári kormányzásának két szimbolikus témája – mondta Orbán Viktor június 5-én a Kossuth Rádióban. Az építésügyi szabályrendszer átláthatatlan, megkeseríti az emberek életét, ezért egy radikális adminisztrációs csökkentést kell végrehajtani – indokolt a miniszterelnök.

A programot a kormány már hónapokkal korábban meghirdette: január végén jelent meg a 1032/2015 kormányhatározat „az építésüggyel kapcsolatos társadalompolitikai elképzelések megvalósítását célzó intézkedésekről”, amelynek első pontja „felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy átfogó felülvizsgálatot követően, a lakossági építkezések sajátosságait kiemelten szem előtt tartva tegyen javaslatot az ügyintézés egyszerűsítésére és hatékonyabbá tételére az építésügyi igazgatás területén”. Lázár Jánosnak június 30-ig kell benyújtania a javaslatot.

Szorít az idő

A határidő nagyon szoros, kevés időt hagytak a kidolgozásra – mondta el a KamaraOnline-nak Koji László, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara építésügyi kollégiumának elnöke. Az építésügyi jogszabályokban annyi és olyan gyakori a változás, hogy azt a magyar vállalkozók nem tudják – és egyre többen már nem is akarják – követni. Ez döntően a magyarországi építőipari cégek megoszlásával magyarázható: a nagyjából 82 ezer vállalkozásból mintegy 80 ezer 10-nél kevesebb főt foglalkoztat, márpedig a kis cégeknek sem idejük, sem „emberük” nincs a jogszabályváltozások nyomon követésére. (Összehasonlításképpen: Ausztriában a mikrovállalkozások az építőipari társaságok mindössze egyharmadát adják.) Egyszerűsítésre tehát mindenképpen szükség van – hangsúlyozza Koji László –, hiszen például egy új létesítmény engedélyezéséhez közel 40 szakhatóság engedélye szükséges.

A gyorsítást és az egyszerűsítést szolgálja az egyablakos e-építésügy bevezetése is, amelynek részletes koncepcióját, valamint a megvalósítás költség- és ütemtervét június 30-ig kell kidolgozni. Az e-építésügy egyes elemei már léteznek: kötelező az elektronikus építési napló, és elektronizálták az építési engedélyezés folyamatát is. Koji László hangsúlyozza: az ablak „mögött” hosszú folyósóra van szükség, ahol felkészült szakemberek kezelik az ügyeket. Az új feladatokra pedig nem csupán őket kell felkészíteni, de a lakosság képzésére is szükség van, hogy minél többen tudjanak élni az új lehetőségekkel.

Két fontos terület

A BKIK alelnöke két területet emelt ki, amelyen a vállalkozások adminisztratív terhei különösen nagyok. Az 50 millió forintnál kisebb értékű munkáknál egyszerűsíteni kellene az elektronikus építési napló vezetését. Ez a feladat ugyanis aránytalanul nagy terhet ró az építőkre, akik nem kaptak olyan segítséget az államtól, amilyet a kiskereskedők az online pénztárgépek bevezetésekor.

A másik fontos feladat a közbeszerzések egyszerűsítése: ezt a legkésőbb január 1-jén hatályba lépő új közbeszerzési törvény végrehajtási rendeleteinek kell majd szabályozniuk. A közbeszerzések „tervezésre, építésre és kivitelezésre irányuló szakmaspecifikus eljárási szabályelemeinek” kidolgozása az „akciótervben” is szerepel (12. pont) – igaz, rugalmas határidővel: az új közbeszerzési törvény és végrehajtási jogszabályai kidolgozásához igazodva.

Ami már meg is valósult

Több olyan pontja is van az akciótervnek, amelynek határideje lejárt. A 11. pont szerint a Miniszterelnökséget vezető miniszternek március 31-ig javaslatot kellett tennie a Magyar Építészeti Tanács (MÉTA) felállítására. Ez meg is történt: a kormány a kormány április 8-i rendeletében döntött a MÉTA megalapításáról. A néhány hónapon belül ténylegesen felálló tanácsadó testület szakmai javaslatokat tesz és ajánlásokat fogalmaz meg, közreműködik az építészethez kapcsolódó jogszabályok előkészítésében. (Más néven, más tagokkal, de hasonló feladatok ellátására hozták létre 2011-ben az Országos Építésügyi Fórumot.)

A MÉTA tagjai között a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Építész Kamara, a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Építőművészek Szövetsége, az Országos Főépítészi Kollégium, a Magyar Urbanisztikai Társaság és a Magyar Tájépítészek Szövetsége egy-egy képviselője, valamint a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkára és az építészképző felsőoktatási intézmények közös delegáltja foglal majd helyet; a tagok külön díjazásban nem részesülnek.

Amiben a türelmünket kérték

Szintén március 31-ig kellett volna elkészülnie a „Nemzeti Építészetpolitikát” bemutató „minőségi kiadványnak, május 31-én pedig lejárt a határideje a „közepes és nagy léptékű, közpénzből, illetve európai uniós forrásból megvalósuló építési beruházások előkészítésére és lebonyolítására vonatkozó egységes módszertani rendszer” kidolgozásának. A múlt hét elején érdeklődtünk a Miniszterelnökségnél, elkészültek-e ezekkel a feladatokkal; a türelmünket kérték… amint megérkezik a válasz, természetesen beszámolunk róla.

Tovább is van…

Június 30-ig felül kell vizsgálni a települések külterületein való építkezés lehetőségeit, ki kell dolgozni a Balatonra mint kiemelt üdülőkörzetre vonatkozó terveket, el kell készíteni az állami tulajdonú középület-állomány kataszterét, felül kell vizsgálni a főépítészi tevékenységhez kapcsolódó jogszabályokat – hogy csak néhányat említsünk.

Nagy változások elé néz tehát a szakma, amelynek ennél jobban csak új megrendelésekre, bővülő keresletre lenne szüksége.

Csaba Ferenc