Köteles-e minden esetben elfogadni a fogyasztó a javítást? Mikor kérhet a fogyasztó vételár-visszafizetést? Lehet-e kérni a cserét, ha a cipő csak esztétikai hibás?

A Budapesti Békéltető Testületnél lévő ügyek arról tanúskodnak, hogy a fogyasztók nem tudják a fenti kérdésekre adott válaszokat, holott rendkívül sok kérelem kapcsolatos hibás lábbelivel. A kérelmezők általában nincsenek tisztában jogi lehetőségeikkel. A cipős ügyekben a fogyasztóvédelmi törvény 2015. szeptember 11-én hatályba lépett módosítása óta az esetek 75 százaléka egyezséggel záródnak.

Az egyik esetben a vállalkozástól megvásárolt cipőt hat hónapon belül két alkalommal is a talprész leválása miatt ragasztották, de harmadjára ugyanúgy levált a talpa, igaz, egy másik helyen. A fogyasztó ezek után már kérte a cipő cseréjét vagy a vételár visszafizetését.

A vállalkozás szakvéleményt szerzett be, amely elutasította a fogyasztó kérelmét azzal, hogy javítható a lábbeli és a cipő cseréje aránytalan többletköltséget jelentene a vállalkozás részére. A békéltető testületi eljárásban végül egyezség született és a vállalkozás visszafizette a termék vételárát a fogyasztó részére.

Egy másik esetben a fogyasztó a megvásárolt lábbelit 6 hónapon túl vitte vissza a vállalkozáshoz, és kérte annak cseréjét, mert az orr része teljesen elkopott. Álláspontja szerint konstrukció hibás volt a lábbeli, mert az orr része túllógott a talpnál.

A vállalkozás azzal utasította el a fogyasztót, hogy nem csatolt be az eljárásban olyan szakvéleményt, mely alátámasztja a hibás teljesítést, azaz a gyári hibát. Végül a felek olyan egyezséget kötöttek, amelyben a vállalkozás vállalta, hogy amennyiben a fogyasztó hoz egy olyan szakvéleményt, mely alátámasztja a gyártási hibát, akkor visszafizeti a vételárat.

A harmadik eset érdekessége, hogy egy flitterekkel kirakott női lábbeli egyik párjánál két flitter is leesett, ezért reklamált a fogyasztó a vállalkozásnál. Mivel a vállalkozás a minőségi kifogás előterjesztésekor jelezte, hogy nem tudja javítással pótolni a flittereket, mert ilyen alkatrész nem áll a rendelkezésére, a fogyasztó kérte a cipő cseréjét. A vállalkozás szakértőhöz fordult, aki azért tartotta megalapozatlannak a kérelmet, mert álláspontja szerint a cipő jelen állapotában rendeltetésszerű használatra alkalmas.

Egy következő ügyben a fogyasztó azért reklamált, mert a cipőjének a bőr belseje elszínezte a harisnyáját, ezért kérte vissza a vételárat. A vállalkozás azonban bizonyította az eljárásban, hogy a fogyasztó részére átadott használati és kezelési útmutatóban külön felhívás szerepelt arra, hogy a lábbeli belső bőr része elszínezheti a zoknit. Ha tájékoztattak, akkor nem hibás a teljesítés, hiszen ennek ismeretében vásárolta a terméket a fogyasztó.

Fontos tudni, hogy a fogyasztó a hibás teljesítésnél nem köteles többszöri javítást elfogadni, mert a kellékszavatossági jogok érvényesítésénél nem javítgatás, hanem javítás szerepel. Ebben az esetben, ha egy vagy két alkalom után megint javítani kellene a cipőt, akkor jogosan kéri a fogyasztó a cserét vagy a vételár visszafizetését.

A másik esetben mivel 6 hónapon túl, de szavatossági időn belül jelentette be a fogyasztó a minőségi kifogását, így a vállalkozás azt kérte, hogy a fogyasztó nyújtson be egy szakvéleményt a hibás teljesítés igazolására. Ekkor már ugyanis a bizonyítási kötelezettség a fogyasztót terheli, hogy már a vásárláskor hibás volt az árucikk.

A harmadik példánál az esztétikai probléma egy olyan cipőnél, amelynek a külső megjelenése akár a fogyasztói döntést is befolyásolja, igenis okot adhat a cserére.

A hatályos jogi szabályozás, így a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:158. §- a szerint a vásárlástól számított 6 hónapon belül jelentkező hiba esetén a vállalkozásnak kell bizonyítania, hogy nem rejtett hibáról van szó és a vásárláskor még nem volt hibás a termék. A vállalkozás ilyen esetben szakértőhöz fordul a hibás teljesítési vélelem megdöntésére.

A szakértői vélemény miatti elutasítás ellenére azonban ilyen esetekben is létrejöhet egyezség a békéltető testület eljárásában, ha a vállalkozás fogyasztóbarát üzletpolitikát folytat és méltányosságból egyezségi ajánlatot terjeszt elő.

Az egyezségben a felek megállapodhatnak a szakértői vélemény beszerzésében és akár abban is, hogy annak rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek ismerik el. Sőt, akár megállapodhatnak egy vásárlási kupon biztosításában vagy a cipő ingyenes javításában, illetve cseréjében is. A vállalkozások többsége azonban sokszor méltányosságból köt egyezséget.

A Budapesti Békéltető Testülethez korábban érkezett ügyekről itt olvashat.