Hogyan lehet felvenni a harcot a kényszermunkával vagy a pénzmosással? Mit lehet tenni az áldozatok védelme érdekében? Barbara Lochbihler európai parlamenti képviselő válaszol.

Az emberkereskedelem a rabszolgaság modern formája, alapvető emberi jogokat sért és az egyik legsúlyosabb bűncselekmény – mondja ki az Európai Parlament állásfoglalása, amelyet a múlt heti plenáris ülésen fogadtak el a képviselők. Hogyan lehet felvenni a harcot a kényszermunkával vagy a pénzmosással? Mit lehet tenni az áldozatok védelme érdekében? Az Európai Parlament sajtósai Barbara Lochbihler (zöldpárti, német; képünkön) parlamenti témafelelőst kérdezték arról, hogyan harcol az EU az emberkereskedelem ellen.

– Az emberkereskedelem kiemelt helyen szerepel az EP napirendjén, májusban azt vizsgálta, hogyan ültették át a tagállamok az EU erre vonatkozó szabályozását a gyakorlatba, most pedig állásfoglalást fogadtak el arról, hogyan segíthetik a külkapcsolatok az emberkereskedelem elleni harcot.

– Igen, így van. Az unió jelenleg felülvizsgálja az emberkereskedelem elleni átfogó stratégiáját, ezért itt az idő, hogy komolyabban megvizsgáljuk a helyzetet a külkapcsolataink tekintetében is.

– Mi a külkapcsolatok szerepe az emberkereskedelem elleni harcban?

Vannak olyan országok Európában, amelyek jól járnak a más országokban folyó rabszolgasággal, hiszen az emberkereskedelem az egyik legjövedelmezőbb üzlet. Európának azt a kérdést kell feltennie, hogy hová jut el a pénz?

A legtöbb országban törvény tiltja az emberkereskedelmet, de a szabályozás általában felületes és sokszor nem tartják be.

Az EU-nak megvannak az eszközei a kereskedelem terén ahhoz, hogy komolyabb elvárásokat támasszon a harmadik országokkal szemben ezen a téren. Mondhatjuk azt a kereskedelmi tárgyalások során a partnereinknek az emberi jogokról, hogy „fejlődnöd kell ezen a területen, különben nem folytatjuk az egyeztetést”. Így tettünk például Thaifölddel is.

– Azt mondja, hogy az emberkereskedelem jövedelmező üzlet. Elegendő követni a pénz útját, ahhoz hogy a mostaninál jóval több esetre fény derüljön?

­– Természetesen, hiszen ha követjük a pénz útját, az elvezet, ahhoz, aki az emberkereskedelem mögött áll. Vannak persze egyéni megrendelők, de az előkészületeket általában bűnszervezetek végzik. Ehhez növelni kell az Europol és a tagállamok erőforrását, valamint dolgoznunk kell azon, hogy hatékonyabban kommunikáljanak egymással és megosszák a rendelkezésükre álló információt.

Nagyon fontos, hogy a Frontex és bármely más, a menekültekkel, vagy migránsokkal foglalkozó szervezet munkatársai megfelelő képzést kapjanak és felismerjék, ha valaki emberkereskedelem áldozata. Tisztában kell lennünk vele, hogy az embercsempészet nem egyenlő az emberkereskedelemmel.

– Hogyan segít az EU az emberkereskedelem áldozatainak?

– Mindenekelőtt fel kell hívnunk a figyelmet a veszélyre, hogy minél kevesebben essenek az emberkereskedők csapdájába.

Gondoskodnunk kell róla, hogy az áldozatok megfelelő jogi védelmet kapjanak, és ne küldjék vissza őket a származási országukba, így tanúskodhatnak az emberkereskedők ellen a bíróságon. Jelenleg nem védjük őket eléggé, ezért az áldozatok közül csak nagyon kevesen jelennek meg a bírósági tárgyalásokon.