Az európai gazdaság fellendülése immár negyedik éve tart, és folytatódik a szerény mértékű, elsősorban a fogyasztásból adódó növekedés; ezzel egyidejűleg a világgazdaság jelentős része lényeges kihívásokkal néz szembe, ami felerősíti az európai növekedés kockázati tényezőit – áll az Európai Bizottság őszi előrejelzésében.

Az Európai Bizottság téli előrejelzése szerint ősz óta nem sokat változtak az átfogó növekedéssel kapcsolatos kilátások, ugyanakkor emelkedett a vártnál kisebb növekedés kockázata, ami főként külső tényezőkre vezethető vissza. Az euróövezetben a tavalyi 1,6 százalék után idén 1,7 százalékos, 2017-ben pedig 1,9 százalékos növekedésre lehet számítani. Az előrejelzés szerint az uniós gazdaság növekedése idén változatlanul 1,9 százalék marad, majd jövőre 2,0 százalékra nő.

Egyes növekedésösztönző tényezők a várakozások szerint erőteljesebbek lesznek és a korábban feltételezettnél hosszabb ideig fejtik majd ki hatásukat. E tényezők közé sorolhatók az alacsony olajárak, a kedvező finanszírozási feltételek és az alacsony euróárfolyam. Ezzel párhuzamosan egyre határozottabban kirajzolódnak a gazdaságot veszélyeztető kockázatok és új kihívások jelennek meg: Kínában és más feltörekvő gazdaságokban lassul a növekedés, gyenge a globális kereskedelem és geopolitikai, illetve szakpolitikai bizonytalanság tapasztalható.

Valdis Dombrovskis, az euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnök így nyilatkozott: „Európában folytatódik a fellendülés, nagyjából az ősszel készült korábbi előrejelzésünknek megfelelően. Meg kell őriznünk éberségünket. A visszafogott európai növekedés egyre erősebb ellenszélnek van kitéve: a Kínában és egyéb feltörekvő gazdaságokban tapasztalható lassabb növekedéstől a gyenge globális kereskedelmen keresztül az európai szomszédságban kialakult geopolitikai feszültségekig számos tényező hátráltatja. Fontos, hogy folytassuk a strukturális reformokat, amelyek előmozdíthatják gazdaságaink növekedését és a jövőbeli sokkokkal szembeni ellenálló képességét, valamint javíthatják polgáraink munkalehetőségeit.”

Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos szavai szerint: „Az európai gazdaság a tél folyamán sikeresen vette az akadályokat, amihez az olcsó olaj, az euróárfolyam és az alacsony kamatlábak is hozzájárultak. Ugyanakkor a gyengébb globális környezet kockázatokat is hordoz magában, ezért kétszer olyan ébernek kell lennünk. Többet kell tennünk a beruházások ösztönzéséért, versenyképességünk megfelelő módon történő javításáért és végérvényesen rendbe kell hoznunk államháztartásainkat.”

Széles körű fellendülés a tagállamokban

2015-ben valamennyi tagállamban javult vagy stagnált a gazdasági teljesítmény. 2017-ben előreláthatólag már az uniós tagállami gazdaságok mindegyike bővülni fog. A GDP-növekedési ráták azonban továbbra is jelentős különbségeket fognak mutatni egyrészt a strukturális sajátosságok, másrészt az eltérő konjunkturális helyzetek miatt.

A várakozások szerint idén és jövőre a lakossági fogyasztás marad a növekedés első számú mozgatórugója, de a munkaerő-piaci helyzet javulása és a rendelkezésre álló reáljövedelem növekedése is elősegíti a növekedést. A beruházásokra pozitív hatással lesz az erősödő kereslet, a kedvezőbb haszonkulcsok, az előnyös finanszírozási feltételek és a hitelállomány-leépítésre irányuló nyomás fokozatos mérséklődése.

Tovább javulnak a munkaerő-piaci feltételek

A foglalkoztatási arány előreláthatólag szerény mértékben tovább javul. A munkanélküliségi ráta valószínűleg tovább csökken, bár a tavalyinál lassabb ütemben. A csökkenés azokban a tagállamokban lesz szembetűnőbb, ahol munkaerő-piaci reformokat hajtottak végre. Az euróövezeti munkanélküliségi ráta a számítások szerint a 2015-ös 11 százalékról 2016-ban 10,5 százalékra, 2017-ben pedig 10,2 százalékra mérséklődik. Az Unió egészét tekintve a munkanélküliség a 2015-ös 9,5 százalékról idén 9,0 százalékra és jövőre 8,7 százalékra csökkenhet.

Támogatóbb költségvetési irányvonal; további hiánycsökkenés

Az euróövezeti tagállamok összesített költségvetési hiánya az előrejelzés szerint tovább csökken, ami a gazdasági tevékenység fellendülésének és kisebb mértékben az alacsonyabb kamatkiadásoknak köszönhető.

Az előrejelzés szerint az euróövezeti költségvetési hiány 2015-ben a GDP 2,2 százalékára csökkent (EU: 2,5 százalék), és e tendencia várhatóan folytatódik, így a hiány idén a GDP 1,9 százalékára (EU: 2,2 százalék), 2017-ben pedig a GDP 1,6 százalékára (EU: 1,8 százalék) mérséklődhet. A költségvetési irányvonal az euróövezetben előreláthatólag idén jobban fogja ösztönözni a gazdasági fellendülést, míg az EU egésze tekintetében nagyjából semleges marad. Az euróövezet GDP-arányos államadóssága a 2014-ben elért 94,5 százalékos csúcs (EU: 88,6 százalék) után az előrejelzés szerint 2017-ben 91,3 százalékra csökken (EU: 85,7 százalék).

Az olajárak további esése ideiglenesen lenyomja az inflációt

Az euróövezeti éves infláció 2015 vége felé éppen csak meghaladta a nullát, mindenekelőtt az olajárak további esése miatt. A fogyasztóiár-növekedés az euróövezetben az év első felében előreláthatólag igen alacsony marad, majd az év második felében – az olajárzuhanás hatásainak mérséklődése nyomán – növekedésnek indul. A 2016-os év egészét tekintve az euróövezeti éves infláció a jelenlegi előrejelzés szerint csupán 0,5 százalék lesz, részben a továbbra is visszafogott bérnövekedésből adódóan. A várakozások szerint az infláció fokozatosan kezd majd emelkedni, és 2017-ben eléri az 1,5 százalékot, mivel a magasabb bérek, a fokozott belső kereslet és az olajárak szerény növekedése nyomán erősödni fog az árnyomás.

Az export ellenáll a globális növekedés további lassulásának

A globális gazdasági kilátások romlására tekintettel a globális (az EU-n kívüli) gazdaság fellendülése az előrejelzés szerint lassabb lesz, mint azt ősszel feltételezték. Valójában a globális gazdaság növekedése 2009 óta valószínűleg tavaly volt a legalacsonyabb. Az euróövezeti exportnövekedés a 2015 második félévében tapasztalt mérséklődést követően 2016 folyamán ismét gyorsulhat. Ez az euró korábbi értékcsökkenéséből, az alacsonyabb fajlagos munkaköltségből és a külső kereslet fokozatos növekedéséből adódó, késleltetett hatásoknak tudható be.

Nagyobb kockázatok övezik a kilátásokat

A gazdasági kilátások továbbra is meglehetősen bizonytalanok, és egyre nagyobb kockázatok kapcsolódnak hozzá. Ezek közé tartozik a feltörekvő gazdaságok lassabb ütemű növekedése, a Kínában végrehajtott rendezetlen kiigazítás, valamint az egyesült államokbeli esetleges további kamatláb-emelkedés, ami zavart idézhet elő a pénzügyi piacokon vagy káros hatást gyakorolhat a sérülékeny feltörekvő gazdaságokra, így a kilátásokat is ronthatja. Az olajárak további esése szintén hátrányosan érintheti az olajexportáló országokat, és visszavetheti az uniós export iránti keresletet. Az Unión belül jelentkező kockázatok a bizalmat és a beruházásokat is veszélyeztethetik. Másrészről viszont a jelenlegi támogató tényezők összessége akár a vártnál nagyobb fellendülést is eredményezhet – főként a beruházások élénkülése esetén.