Több mint egy évtizeden keresztül folyó tárgyalások után júliusban történelmi jelentőségű megállapodás született arról, hogy az iráni nukleáris program a jövőben is békés célokat szolgál. Az Európai Parlament külügyi szakbizottság hétfőn arról vitázott szakértőkkel, hogyan alakul az EU stratégiája Iránnal kapcsolatban a megállapodás fényében.

Az elmúlt évtizedben az ENSZ, az EU és számos más ország vagy nemzetközi szervezet vezetett be szankciókat Iránnal szemben, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse az országot és megelőzze, hogy nukleáris fegyvereket fejlesszen ki. A szankciók között volt az olajembargó, a fegyverek kereskedelmének korlátozása, illetve a pénzügyi területeket érintő szigorítások. A júliusi megállapodás a szankciók fokozatos feloldását tartalmazza – olvasható az Európai parlament honlapján megjelent összefoglalóban.

Hogyan alakul az EU stratégiája Iránnal kapcsolatban a nukleáris megállapodás után?

A külügyi szakbizottság meghallgatásán Ryszard Antoni Legutko (konzervatív reformer, lengyel), a szakbizottság alelnöke a szankciók fokozatos eltörlését fontos első lépésként értékelte, amely „segít az iráni gazdaság fellendítésében”.

Richard Howitt (szocialista, brit) felelős a jelentés kidolgozásáért, amely az EU Iránnal való kapcsolatát vizsgálja a nukleáris megállapodás fényében. Az EP-képviselő elmondta: „Reális elvárásokat kell támasztanunk, de ahogy a kollégáim is említették, közösen dolgozunk az olyan területeken, mint a terrorizmus és a drogcsempészet elleni küzdelem”.

Rouzbeh Parsi, az iráni kapcsolatokért felelős európai kutatócsoport igazgatója szerint a párbeszéd a legfontosabb: „Az EU-nak meg van a lehetősége, hogy a legfontosabb kereskedelmi partner és tárgyaló fél legyen, amennyiben nem kapnak piros jelzést az egyeztetések, még mielőtt elkezdődtek volna. Szíria jó példa erre”.

Irán szerepe a szír válságban

Ellie Geranmayeh, az Európai Tanács külügyi kapcsolatokért felelős szakértője elmondta „Ha úgy tekintünk Iránra, hogy jelentős szerepe van a közel-keleti konfliktusok kialakulásában, akkor ezek megoldásában is szerephez kell jutnia”.

Cornelius Adebahr, a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért washingtoni kutatója szerint: „Akár van, akár nincs megoldás a szír válságra, ez nem az EU-tól függ, a döntést máshol kell meghozni”.

Emberi jogok

Számos EP-képviselő beszélt az iráni emberi jogi helyzetről.

„A kivégzések 80 százaléka kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény miatt történik. Valóban lehetséges az együttműködés ilyen emberi jogi helyzetben?” – tette fel a kérdést Klaus Buchner (zöldpárti, német).

Michèle Alliot-Marie (néppárti, francia) azt is megjegyezte, hogy nagyon nehéz visszaállítani a megrendült bizalmat az országgal kapcsolatban, azok után, hogy Irán ballisztikus rakétákat tesztelt.