A hazai vállalkozások kevesebb mint felénél vannak tisztában azzal, milyen jogszabályi előírásoknak kell megfelelni a hirdetésekkel, reklámokkal kapcsolatban. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok között segít eligazodni a GVH edukációs kampánya, amely egyaránt hasznos a cégeknek és a fogyasztóknak.
„Ne legyen könnyű préda” szlogennel indított edukációs célú kampányt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), az akció a tavaly megkezdett, Gondolja Végig Higgadtan című tájékoztató sorozat folytatása. Hasonlóan a korábbiakhoz, a GVH célja most is elsősorban a megelőzés elősegítése azzal, hogy a fogyasztókat arra ösztönzi: mielőtt valamilyen kecsegtető ajánlatot elfogadnának, gondolják végig higgadtan a körülményeket, a tájékoztatásokban foglaltakat. A kereskedelmi gyakorlatokat folytató vállalkozások és munkájukat segítő marketing- és reklámszakemberek számára pedig ahhoz szeretne támpontot adni a hivatal, hogy legyenek tisztában azzal, ilyen gyakorlatokat a GVH büntet, kifizetődőbb tehát annak megelőzése.
A GVH három egyszerű, könnyen érthető mindennapi példán keresztül mutatatja be a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat, ezáltal információkat adva azok felismeréshez. A kampány alapja egy edukációs microsite, amely játékos módon nyújt segítséget mindkét célcsoportnak, a fogyasztóknak és a vállalkozóknak.
A versenyhivatal által megrendelt kutatás alapján a magyarországi kis- és középvállalkozások 95 százaléka hirdet valamilyen csatornán, tehát jelentős többségük számára releváns kérdés a tisztességes üzleti és kereskedelmi kommunikációra vonatkozó szabályozás ismerete és betartása. Közel sem minden esetben vannak azonban tisztában azzal, mi minősül hirdetésnek, és milyen felelősségük van a különböző hirdetési csatornákon közzétett információkra vonatkozóan.
A megkérdezettek 85 százaléka tudja, hogy a vállalat felelősségre vonható, ha nem minden vonatkozásában igaz, amit egy reklámban állít, és a többség azzal is tisztában van, hogy a megtévesztő reklámokért bírságot szabhatnak ki a vállalkozásra. A döntéshozók közel negyede szerint viszont abban az esetben már nem felelősek, ha a reklámban szereplő állításokat nem tudják alátámasztani adatokkal, mérésekkel.
A felelősség mellett a szabályozási háttérre vonatkozó tudásban is tapasztalhatóak hiányosságok. A döntéshozóknak csak 40 százaléka rendelkezik magabiztos ismeretekkel arról, hogy egyáltalán létezik-e arra vonatkozó szabályozás, hogy mi minősül kereskedelmi, üzleti kommunikációnak, reklámnak, illetve ez milyen fajta információkat és megállapításokat tartalmazhat, és kell, hogy tartalmazzon. A döntéshozók harmada van tisztában a szabályozás meglétével, és tudja, hogy konkrétan melyek az erre vonatkozó jogszabályok.
A versenytárssal rendelkező vállalkozások harmada találkozott már versenytárs kifogásolhatónak vélt reklámjával. Nagy részük szerint fontos lenne, hogy a vállalkozások sokkal több tájékoztatást kapjanak a témában a jelenleginél, akár célzott képzések, oktatások biztosításával, melyen a döntéshozók megismerhetnék az aktuális szabályozást, hogy elkerülhetővé váljon az előírások megszegése azok ismeretének hiánya miatt.
Kampányával a GVH ebben is szeretné segíteni a vállalkozásokat, hiszen Magyarországon különösen kifizetődő a megelőzés érdekében lépéseket tenni. Amennyiben ugyanis egy vállalkozás érdemi és igazolható erőfeszítéseket tesz a megfelelőség érdekében, később – ha mégis jogsértőnek bizonyul a magatartása – bírságcsökkentő tényezőként hivatkozhat erre a törekvésére.
A kis- és középvállalkozásoknak pedig 2015 júniusa óta arra is lehetőségük van, hogy az első jogsértésének elkövetésekor – amennyiben nem sérülékeny fogyasztókat érintett a magatartása – a GVH bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmazzon és arra kötelezze a vállalkozást, hogy alakítsa ki megfelelési programját és a jogsértés megelőzését biztosító belső eljárásrendjét.