A friss diplomás fiatalok a nyáron kipihenhették magukat, az őszi hónapokat már aktív álláskereséssel töltik. Az előttük nyíló lehetőségekről, a velük szemben támasztott munkaerő-piaci igényekről Csaposs Noémit, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnökét kérdeztük.
– A fiatalok körében a munkanélküliek aránya Magyarországon kevéssel a 20–21 százalékos EU-átlag alatt van, valamivel jobbak tehát a magyar fiatalok esélyei. Uniós összevetésben milyen egy tipikus magyar pályakezdő?
– Két fontos szempontból hátrányban vannak a magyar fiatal diplomások. Az egyik a nyelvtudás hiánya. Nem a papírra, a letett nyelvvizsgák számára, hanem a valódi nyelvtudásra, az idegen nyelven való megszólalás és írás képességére gondolok, a munkaadókat ugyanis kizárólag ez érdekli. A másik a szakmai tapasztalat. A fiatal pályakezdőknek azt tanácsolnám, hogy kötelező néhány héten túl akár a saját szakirányuktól távolabb eső területeken – és akár ingyen dolgozva – próbáljanak minél több releváns, szakmai tapasztalatot összegyűjteni.
– A magyar felsőoktatás is tehet arról, hogy a végzett hallgatók tudása nincs mindig összhangban a munkaerőpiac elvárásaival.
– Egyre több főiskola, egyetem követel meg hosszabb – akár fél éves – releváns szakmai gyakorlatot, de ez külföldön még mindig sokkal gyakoribb. Már nem feltétlenül elég egy jó nevű intézményben szerzett diploma: az iskola neve persze még mindig számít, de a sok múlik a személyi képességeken is. Ezek bőven ellensúlyozhatják az iskola esetleg nem túl jó nevét vagy a diploma gyengébb minősítését. A diplomát sokszor helyesebb egyfajta kezdőlépésnek tekinteni, az alapnak, amelyre építve meg lehet szerezni a valódi, szakmai tudást.
– Az orvosok, mérnökök, informatikusok mellett vannak-e más szakterületek, amelyeken a frissen végzettek nagy tömege fontolgatja a külföldi elhelyezkedést?
– Sokan vannak továbbra is – az alacsonyabb végzettségűek között is – akik megélhetési szempontból, a magasabb fizetés miatt mennek külföldre. Már évek óta sokan vannak olyanok is, akik egy jó nyelvtudás birtokában úgy gondolják, hogy néhány éves külföldi tapasztalattal a magyar munkaerőpiacon is nagyobbak lesznek az esélyeik. Ők tehát nem kívánnak tartósan külföldön elhelyezkedni, és általában élvezik a családjuk anyagi támogatását is. Vannak olyan területek, ahol az elvándorlás nem jellemző, a gyógyszerészek vagy az ügyvédek közül például csak kevesen gondolkodnak külföldi letelepedésben. A bölcsészek között ugyanakkor sokan vannak, akik más országban, többnyire az üzleti szolgáltató szektorban vállalnak munkát. Ők általában két idegen nyelvet beszélnek, a speciális szakmai ismereteket pedig már munka közben sajátítják el.
– Reálisak a fiatal magyar pályakezdők várakozásai?
Sokan számítanak többre, mint amennyit végül sikerül elérniük. A cégek a többségüknek szakmai asszisztensi, „junior” pozíciókat kínálnak. Vannak persze kivételek: azok a programozók, akik már egyetemei éveik alatt az üzleti szférában, valódi projektekben dolgoztak, válogathatnak a lehetőségek között. Esetükben még inkább igaz, hogy nem az iskola vagy a diploma számít, hanem a szakmai tapasztalat.
Egyre jellemzőbb ugyanakkor, hogy a fiatal pályakezdők az államigazgatás területén helyezkednek el, sokan gondolják úgy – különféle megfontolásokból – hogy karrierjük itt indítható el a leghatékonyabban.
– A sokat emlegetett „Y-generáció” Magyarországon is változásokat hoz a munkaerőpiacon?
– Az álláskeresési stílust nem csupán a születési idő határozza meg, abban a családi háttér és sok más tényező is közrejátszik. A „millenniumi nemzedéket” valóban másképp kell megszólítani, számukra fontosabb a kreativitás, az önmegvalósítás és a fejlődés, gyorsabban fogadnak be új információkat. A személyes kommunikációs képességek terén vannak ugyan hiányosságaik, de ezt valamennyire ellensúlyozhatja a modern kommunikációs eszközök és csatornák alaposabb ismerete, amit leendő alkalmazóik is kihasználhatnak.
– Lesz-e hatása a magyarországi munkaerőpiacra a mostani bevándorló-tömegnek? Reális lehetőség a fiatal, tehetséges migránsok magyarországi foglalkoztatása?
– Hosszú távon talán igen, rövid távon nem. A migránsok nem akarnak itt maradni, a magyarok pedig – annak ellenére, hogy a társadalom öregedésének megállítására nemigen mutatkozik más lehetőség – nem akarják, hogy itt maradjanak. A társadalom még nem készült fel a befogadásukra. Idővel talán – főként a hiányszakmákban – megjelenhetnek a Közel-Keletről vagy távolabbról érkező bevándorlók is, egyelőre azonban ezeket a pozíciókat inkább a környező országokból érkező, jelentős részben magyar nemzetiségű migránsok töltik be.
Csaba Ferenc
