Pályázatot írt ki a felszámoló a Pápai Húsra, amely az elmúlt tíz évben négyszer ment tönkre annak ellenére, hogy több mint tízmilliárd forint forrást is kapott az államtól. A társaság eszközeit egyben lehet megvenni, az irányár 4,5 milliárd forint.
Meghirdette a Pápai Hús vagyonát a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. A pályázat három társaságot érint: a felszámoló a Pápai Vagyonhasznosító és Értékesítő Kft., a Pápai Hús Élelmiszer-feldolgozó és Értékesítő Kft., valamint a Pápa-Ser Kft. vagyonát kívánja értékesíteni. Az összesen 53 tételre csak egyben lehet ajánlatot tenni, a vagyonelemek irányára 4,5 milliárd forint. Az ajánlatokat február 19. és március 31. között lehet benyújtani.
Új gazdára vár összesen 34 ingatlan, így többek között a pápai központi telephely, valamint a nyárádi, a mátyusházi, a Harta Bojár Majorban található, a csátaljai és a tataházai sertéstelepek, továbbá a jánossomorjai vágóhíd és húsüzem, amelyet hosszú távú bérleti szerződés alapján a Mészáros Hús Kft bérel és működtet), valamint üzlethelyiségek és beépítetlen földterületek. Eladó továbbá a Pápai Húshoz kapcsolódó védjegyek és márkanevek, valamint az összesen 140 járműből álló gépkocsipark, több mint 800 mezőgazdasági gép, mintegy 14 ezer különféle gép és berendezés, több mint háromezer setés, valamint az árukészlet.
A Pápai Hús elődjét jelentő vágóhidat több mint száz évvel ezelőtt, 1913-ban adták át, majd 150 gazda részvételével 1931-ben megalakult a Dunántúli Hússertés Kiviteli Rt. Ebből a cégből nőtt ki az a társaság, amely az 1949-es államosítás során a Pápai Húsipari Vállalat nevet kapta. Az állami vállalat 1992-ben alakult újra részvénytársasággá, majd rá egy évre privatizálták a társaságot. Tíz év sikeres működés után a céget a Carnex vette át, ám a csoport 2006-ban csődbe ment és ez magával rántotta a Pápai Húst is.
A társaság eszközeit, így magát a pápai húsüzemet is 2009-ben vásárolta meg a menedzsment és a pápai önkormányzat alapította a Pápai Hús 1913 Kft., a vásárláshoz és a húsüzem működtetéséhez az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) biztosított ötmilliárd forint hitelt. A gazdasági válság elmélyülése, a piacok beszűkülése, a kereslet csökkenése azonban hamar ellehetetlenítette a gyár működését, a Pápai Hús nem tudta törleszteni hitelét és 2012 végén ismét elindult a felszámolás. A gyár ekkor került át teljesen önkormányzati tulajdonba: a város az államtól másfélmilliárd forint segítséget, az agrártárcától pedig további 400 millió forint támogatást kapott a Pápai Hús megmentésére.
A pénzügyi segítséget azonban nagyészt felemésztette a korában felhalmozott tartozások rendezése, a működés átszervezésére, a termelés finanszírozására nem maradt forrása az önkormányzatnak, miközben a Pápai Hús 2013-at is kétmilliárd forintot meghaladó veszteséggel zárta. A társaság még abban az évben csődöt jelentett, amely egyezséggel zárult, a hitelezők lemondtak követeléseik feléről, amely több milliárd forint elengedését jelentette. Az is újabb mentőövet dobott a Pápai Húsnak: az MFB ezőttal 4,2 milliárd forint hitelt biztosított a vállalatnak adósságai átstrukturálásához és működésének finanszírozásához.
Az elmúlt években összesen közel 11 milliárd forint állami forrással kisegített Pápai Hús azonban megint csak lélegzetvételnyi haladékot kapott. A Magyarországgal szemben 2014-ben bevezett orosz húsimport tilalom, majd 2015-ben az uniós szankciókra válaszul az élelmiszer behozatal korlátozása újra nehéz helyzetbe hozta a társaságot. Ugyan Kína tavaly ősszel engedélyezte a Pápai Húsnak – és a Pick Szeged Zrt.-nek – sertéshús és –húskészítmények exportját a távol-keleti országba, a cégen ez már nem segített, a vállalat ismét csődbe ment és tavaly novemberben elindult a felszámolása. A Pápai Hús jelenleg is termel, a cég mintegy 800 főt foglalkoztat.
