Van, amire nagyon kényes Vlagyimir Putyin. Most például arra, hogy szerinte ál- és rémhírek jelennek meg az orosz légicsapásokról Szíriában.
Van, amire nem annyira kényes az orosz államfő. Néhány hete több helyen arról cikkeztek Európában és Amerikában, hogy „zöld emberkék” szervezik a szíriai menekülthullámot Európába. Azt feltételezték, hogy a pénzt osztogató ismeretlenek mögött Oroszország áll, mert így akar káoszt teremteni az őt szankciókkal sújtó Európai Unióban. Aztán persze jön Putyin, eltűnnek a zöld emberkék, megállnak a migránsok, azaz: Oroszország megold egy kezelhetetlen problémát. Ha ez ilyen könnyen menne!
Putyin a fenti zöldségre nem reagált, azt viszont kikérte magának, hogy az orosz harci gépek civileket bombáztak volna le Szíriában. Mint mondta: erről már akkor felröppentek a nyugati hírek, amikor a repülők még el sem indultak a célpontok felé.
Az orosz elnök nagy sakkozó, az ENSZ Közgyűlésen elmondott beszéde és Barack Obama elnökkel folytatott tárgyalása után amerikai kommentárokban is elismerték, hogy sikerült némi lépéselőnyre szert tennie, mert átjött az üzenet: a Kreml nélkül sem a szíriai válságot, sem a menekült kérdést nem lehet megoldani. És ehhez még a cipőjét sem kellett levennie, hogy a Közgyűlésen a pulpitust csapkodva ordítozzon.
A négy és fél éve tartó szíriai öldöklést eddig semmilyen módon nem lehetett megállítani. Ahogy az Iszlám Állam előretörését is csak lassítani tudják, megállítani azt sem. Nem akarják? Vagy nem tudják? Fontos kérdések. Én nem tudom a választ. Csak azt sejtem, hogy a különböző politikai és gazdasági érdekek miatt brutálissá vált helyzetekben újra a katonai lépéseket erőltetik, mondván: nincs más megoldás.
Oroszországnak (a Szovjetuniónak) ott volt az afganisztáni kudarc a „béketeremtés” véres mezején. Afganisztán most ott van az Egyesült Államok és a szövetségesek (köztük Magyarország) nem kipipálható listáján, mint ahogy az iraki háborúból sem lehetett becsületesen kihátrálni.
Oroszország most nemzetközi szövetséget sürget a terroristák megfékezésére, miközben a Washington által csak tömeggyilkosnak tartott szír elnök hatalmát akarja megvédeni. A világ és a nagyhatalmak nem tanulnak a borzasztó döntésekből, nincsenek felkészülve a legrémisztőbb helyzetekre.
Így aztán hiába háborodik fel Putyin a szíriai bombázások kapcsán, az nem érdekel senkit.
Szerdahelyi Csaba
