2015. augusztus 28-ig a növekedési hitelprogram második szakaszában részt vevő hitelintézetek összesen 947,2 milliárd forint összegű szerződésről nyújtottak be adatszolgáltatást az MNB felé, 33306 db ügylethez és 20737 db vállalkozáshoz kapcsolódóan – olvasható a jegybank közleményében.
Az augusztus elején közzétett jegybanki beszámolóval összevetve megállapítható, hogy augusztus 1-től 28-ig a szerződésállomány 121,4 milliárd forinttal, az ügyletek száma 3531-gyel, a programban részt vevő vállalkozásoké pedig 1283-mal nőtt.
A program két szakaszában együttvéve több mint 25000 vállalkozás jutott finanszírozáshoz közel 1650 milliárd forint összegben.
A második szakaszban létrejött 947,2 milliárd forintnyi szerződés közel 96 százaléka új hitel (a hitelkiváltás a keretösszeg maximum 10 százaléka lehet). Ezen belül az új beruházási hitelek (és új lízingügyletek) részesedése 59 százalék, az új forgóeszközhiteleké 29 százalék, míg az EU-s támogatások előfinanszírozására folyósított hiteleké 12 százalék.
A II. pillérben (forint- és devizahitel-kiváltás) a meglévő beruházási hitelek kiváltására folyósított hitelek részesedése 68 százalék, míg a meglévő forgóeszközhitelek kiváltására folyósított hiteleké 32 százalék; a II. pillérben folyósított hitelek közel 75 százaléka forinthitelek kiváltását, míg 25 százaléka devizahitelek kiváltását szolgálta. Az I. pillérben létrejött ügyleteken belül az új beruházási hitelek átlagos mérete 22 millió forint, az új forgóeszközhiteleké 57 millió forint, míg az EU-s hiteleké 31 millió forint.
Az I. pillérben az új beruházási hitelek szerződéses összeggel súlyozott átlagos futamideje 6,9 év, az új forgóeszközhiteleké 2,1 év, az EU-s hitelek esetében pedig 1,7 év, míg a II. pillérben a meglévő beruházási hitelek kiváltására nyújtott hiteleké 6,7 év, a meglévő forgóeszközhitelek kiváltására nyújtott hiteleké 2,4 év.
A nagybankok kihelyezéseinek mintegy felét teszik ki a beruházási hitelek, míg a kis- és közepes bankoknál, valamint a takarékszövetkezeteknél a hitelek túlnyomó többsége ilyen célú. Az EU-s hitelek nyújtásával főként a nagybankok és a takarékszövetkezetek foglalkoznak a programban.
Vállalatméret szerint tekintve megállapítható, hogy a mikrovállalkozások hitelfelvétele 76 százalékban új beruházási hitelekre irányul, míg a kisvállalkozásoknál 49 százalék, a közepes vállalkozásoknál pedig 44 százalék körüli az új beruházási hitelek részesedése.
Az ágazati eloszlást tekintve a mezőgazdaság, a kereskedelem, javítás és a feldolgozóipar ágazatok részesedése kimagasló, a hitelek közel háromnegyede ebbe a három ágazatba irányul.
